> Felado :  [Hungary]
> > Felado :  [International]

> Hasonlo aron egyebkent remek kis hangsugarzot kapsz, a
> Tannoy M1-et, ha jol tudom, most 36 KFt az ara, es nem
> lehet egy napon emlegetni a Jamo 180-nal. (Meg akkor sem,
> ha harmad akkora sincs....) 

Es szerintem meg attol is sokkal jobb valasztas a Wharfedale
Diamond 7.2, ami hasonlo arban van, de rendszerfuggetlenebb,
nyitottabban, vidamabban szol, ennek ellenere hosszabb tavon
sem idegesito....


> > Erositot is akarok, max 45000 HUF-ig (bocs, ha lehetetlent akarok)
> > vasarolni, ami illik a leendo? rendszeremhez.
>
> Hat 45.000 ezerert ujat nehez lesz... En a helyedben
> Marantz-al probalkoznek.  Ha elviszed a CD lejatszod a
> Hi-Fi Barlangba, ott meghallgathatod tobb tipusat a
> Tannoy-al. 

Igen, de tegyuk hozza, hogy az olcsobb Marantz-okat, (amik
tele vannak mindenfele hangszin potikkal es egyeb luxus
kapcsolokkal) kevesbe erdemes meghallgatni, mert
borzalmasan gyengen tudnak szolni. Szerintem amiket
erdemes egyaltalan meghallgatni ebben az arban :

Marantz PM-66SE (dragabb, mint 45.000., de hasznaltan
		nem sokkal. Finom hangja van, jo tere,
		keves melye, jo reszletek, de nagyon 
		rendszerfuggo !!!)
		Az ettol kisebb marantzok sajnos nem tul
		jok.
Denon PMA-250SE (ez olcsobb, erdemes meghallgatni)
Denon PMA-350SE (ez jobb, erenye a viszonylagos
		rendszerfuggetlensege, tobb melye van
		mint a 66-osnak, gyengebb egy kicsit a 
		tere, azt leszamitva nem rossz)
A tobbi Denont is el lehet felejteni. Dragabb Marantz-ot es
Denon-t pedig nem erdemes vasarolni, mert annyi penzert mas
cegeknel mar erositot is vehetsz ... :)

> es nincs
> ra eleg penzed, megnezed valamelyik friss hifi ujsag
> hirdetesi oldalat, es joval olcsobban megveheted
> hasznaltan. 

Ez maximalisan igaz !

A kivalasztando hangszorot es erositot mindenkeppen egyutt
hallgasd meg (foleg a Marantz-al) !!!

Udv,

GyG

ui.
Nem veszekedesnek vagy provokacionak szantam !

Ivan irta:

> "Ludwig van Beethoven - "Sinfonia n°6 (Pastorale)" - Wiener
> Philharmoniker - dir. Leonard Bernstein - Ed. Deutsche Grammophon
> (ADD)"
> Jo, bar Karajan szerintem...

Szerintem a(z egyik) legjobb eloadas Bruno Walter es a CSO (CBS/Sony). 

> "Ludwig van Beethoven - " Sonate per pianoforte n° 1 - 32 - Artur
> Schnabel (piano) - Ed. EMI (8 CD - ADD)"
> Jo eloado - technikailag erzik a kora.

Valoban referencia erteku felvetel. Van, akinek nehol kisse tul
didaktikusnak tunhet a darabok eloadasa, ami ertheto, ha belegondolunk, hogy
Schnabel evtizedeken at tanulmanyozta a Beethoven szonatakat, mielott -
valamikor a harmincas evekben - leult volna a studioban, hogy lemezre
jatssza oket. Az egy-ket technikai pontatlansagot elfeledteti velunk
Schnabel lenduletes jateka, eloadasanak szeles dinamikai skalaja, es az a
strukturalis tisztasag, amivel a szonatakat megformalja.

Viszont nem javasolnam az EMI "remastering"-jet (segitsetek: hogy mondjak
ezt magyarul?), az angol Pearl lemeztarsasag is kiadta a teljes Schnabel
keszletet, a 78-as lemezekrol gondosan helyreallitott hang viszont
merfoldekkel uti az EMI hangminoseget. A Pearl "transfer"-je (es ez hogy van
magyarul?) reszletgazdagabb, a zongora termeszetes hangjat sokkal jobban
visszaadja, mint az agyonfilterezett EMI keszlet, ami a pattogasok es
sercegesek kiszuresenek erdekeben a hangzo anyagbol is jocskan lefaragott.

(UI.: Aki csak a hifi/sztereo minosegu hangfelveteleket birja, azoknak egyik
fenti kiadast sem ajanlom. A hangminoseg az, ami audiofil korokben "jo
minosegu tortenelmi mono felvetel" kategoriaban fut.)

> "Frederich Chopin - "Valzer, Barcarolle, Notturni" - Dinu Lipatti
> (piano) - EMI (AAD)"
> nem tudnam jobb e mint az en Rubinstein gyujtemenyem.

Kezdo Chopin-keszletnek en is egyertelmuen a 11 CD-bol allo Rubinstein
keszletet ajanlanam. Lipatti azonban sokkal elegansabban, szinesebben,
magavalragadobban jatssza a keringoket, mint Rubinstein, akar a
studiofelvetelekre, akar a besancon-i utolso koncertjere gondolok.
(Viszont me'g nagy meglepeteseket rejthet a nemreg piacra dobott 94
CD-bol allo Rubinstein osszkiadas: a kritikusok szerint a CD-n most
eloszor megjeleno 1953-as mono Chopin keringo sorozata messze felulmulja
a kesobbi sztereo felveteleket.)

A Barcarollat Lipatti is, Rubinstein is egyarant elragadoan jatssza. A
nokturnok ajanlasan csodalkozom: Lipattitol alig egy-ket nokturn
felvetel letezik, mig Rubinstein az osszes nokturnt lemezre jatszotta
(kaphato tobbek kozt a fenti 11 CD-s dobozban), amit szinten nagyon
melegen ajanlok.

> "Johannes Brahms - "4 Ballate op.10, 2 Rapsodie op.79, 10
> Intermezzi" -
> Glenn Gould (piano) - Ed. Sony (2 CD - DDD SBM)"
> Nem ez Brahms "MUST-ja". 

Nem ertek teljesen egyet. Az igaz, hogy Brahms megismeresehez ezek a
darabok onmagukban nem elegendok, de ezek a kesoi, hol melankolikus, hol
szenvedelyes, hol fajdalmasan va'gyodo hangnemu, zongorara keszult
gyongyszemek (opp. 76, 79, 116-119 intermezzok, rapszodiak es romanc)
Brahms abszolut mestermuvei koze tartoznak. Melegen ajanlom a Gould
felveteleket, es me'g melegebben Arthur Rubinstein felveteleit.

> "Modest Mussorgsky - "Una Notte sul Monte Calvo" - Los Angeles
> Philharmonic Orchestra- dir. Andre Previn - Philips (ADD)
> Modest Mussorgsky - "Quadri di un'esposizione" - Chicago Symphony
> Orchestra - dir. Sir George Solti (orchestrazione di M. Ravel) -"
> Egyetertek de inkabb a Boriszt valasztanam es a Halal enekeit.

Az olaszul nem tudoknak: az elso mu magyarul "Egy ej a kopar hegyen", a
masodik pedig "Egy kiallitas kepei" neven ismert. A fenti felveteleket
nem ismerem, de az utobbiban melegen ajanlom Bernsteint a New York-i
Filharmonikusokkal. Feszes, robbanekony eloadas (mint altalaban a
legtobb Bernstein felvetel...). (Ezt amugy vagy tizenot eve a Hungaroton
licencelte a CBS lemeztarsasagtol, ugyhogy elkepzelheto, hogy hasznalt
lemezboltban olcson fellelheto LP-n.)

> "Vladimir Ashkenazy (piano) (versione originale) - Ed. Decca (ADD)"
> Jobb a Richtere mit pesten vett fel.

Jobb bizony, de nehezen hozzaferheto (Music & Arts kiadas - kaphato ez
a "label" (mi is ez magyarul?...) otthon?). Sokak szerint a szofiai
koncertfelvetel, ami kozvetlenul a pesti utan egy par nappal keszult, egy
hajszallal me'g dinamikusabb, es a Philips "Great Pianists of the 20th
Century" elso Richter CD-jen barhol konnyeden beszerezheto.

Gyuri (es elnezest a sok magyartalankodasert...)

Koszonom az utobbi szamok reklamos vitait, sikerult elegge felkeltenetek az
erdeklodesemet (es igy latatlanban szimpatiamat is) Viletel Pista es Bese
Attila hifi-termekei irant. Kerem, tudassatok velem, hogy es hol lehet
ezeket az urakat elerni - cim, telefon, ottlap, de ha van uzletcim, me'g az
lenne a legjobb -, valamint egy ismertetot a termekskalajukrol.

Ha ez mar nagyon reklam lenne, johet a valasz maganba is, de szerintem ez
mast is erdekel a listan.

Gyuri (aki szereny tapasztalatai alapjan is egyetert azokkal, akik szerint a
hivatalos midfi/hifi piac arai es a termekek minosege valoban nincsenek
aranyban egymassal)

> megfelel. Hasonlo aron egyebkent remek kis hangsugarzot kapsz, a Tannoy M1-et
,
> ha jol tudom, most 36 KFt az ara, es nem lehet egy napon emlegetni a Jamo

A Barlangban 40, a Coraban 35. De az utolsot en hoztam el :-)). (Azert meg
lehet rendeltetni.)

> Ha elviszed a CD lejatszod a Hi-Fi Barlangba, ott meghallgathatod tobb
> tipusat a Tannoy-al. Ha valamelyik megtetszik - persze az

Voltam a mult heten hallgatozni. Sajnos a korulmenyek messze vannak az
idealistol. Pont az ulohely felett van a legkondi befuvoja. A
meghallgatohely az uzlet kozepen van, igy minden vevo ide-oda maszkal
elotte. Masutt sem jobb: a Dob utcai Akusztikaban az ajto elott elhuzo
autok zaja elegge zavaro. Igazan jonak kinezo meghallgatohelyet az Annex
Hegedus Gyula utcai boltjaban lattam, de ok meg nem forgalmaznak pl.
Tannoyt.


  Ed

 Szemelyes valaszt a fent jelzett cimre kuldhetsz, ha kijavitod.
 I don't want ANY spam! [...] I don't like spam!  [Monty Python]

>>  Altalanos, hogy a goromba, karcos, tranzienseket erosen eltulzo hangot
>> tartjak reszletgazdagnak, imho nem hallottak meg reszletgazdag es
>> ugyanakkor barsonyosan sima, termeszetes hangot.

>Bese Attila
>Folytathatnam, mint az elo... csak egy bokkeno van a felvetel. Sajnos olyan
>ritka, mint a feher hollo az a rogzitett hangzas amit fentebb leirsz. Tehat
>elofordulhat, hogy a kemenyebb-agresszivebb hangzasnak van igaza, mert ilyen
>a felvetel. Es itt a nagy kerdes, honnan lehet tudni hol a hiba. Persze
>azzal egyetertek, hogy altalaban a lejatszorendszerek agresszivak, de a
>felveteli hibakat nem fedheti el, mert akkor ezert nem lesz hiteles a
>rogzitett hang visszaadasa.

Csak lazan kapcsolodva a fentiekhez:

_SZERINTEM_ van itt meg egy "nagyon szurke lo": a hangmernok.
A felvetel "huseg" egy resze (hany szazalek lehet ez?) rajta all:
valasztott mikrofon/mikrofonozas, hw, a hangkep "kiegyensulyozasa".
/Zenei rendezo -a tetel 10.dik felvetele utan: "itt ezt a kis motivumot
hallani szeretnem" -hat persze hogy jol feltolja szegeny a potit/
Sok -foleg korai- digitalis felvetel talan reszben azert vacak, mert a
technika
jellegebol adodoan mas dolgokra kell helyezni a sulypontot -marpedig ehhez
a dolog erosen subjektiv volta miatt sok-sok evi tapasztalat szukseges
-persze a technika ismerete mellett /erti valaki, mire gondolok?/

Hangzas/erdesseg/stb.
Ket hegedu, vagy ket zongora kozott is oriasi karakterbeli kulonbseg van
/Steinway vs. Boesendorfer/. Borzasztoan szubjektiv, kinek melyik tetszik.
Sokszor van olyan erzesem, hogy hifi tesztelok "iteleteiben" /"faraszto,
hallgathatatlan, reszelos, stb"/  ez a faktor is jelen van.

Mas: nalatok kedvenc felveteleitek hany szazaleka keszult _koncerten_?
Mert bizony mas am a hangzas egy studioban, mint egy hangversenyteremben,
vagy egy kapolnaban /es itt nem mondtam, hogy jobb vagy rosszabb -attol fugg/.

Udv: szm

> Felado :  [Hungary] irta:
>> Altalanos, hogy a goromba, karcos, tranzienseket erosen eltulzo
hangot
>> tartjak reszletgazdagnak, imho nem hallottak meg reszletgazdag es
>> ugyanakkor barsonyosan sima, termeszetes hangot.
>csak egy bokkeno van a felvetel. Sajnos olyan ritka, mint a feher hollo

>az a rogzitett hangzas amit fentebb leirsz. Tehat elofordulhat, hogy a
>kemenyebb-agresszivebb hangzasnak van igaza, mert ilyen a felvetel.
>Es itt a nagy kerdes, honnan lehet tudni hol a hiba.

De hat ezt mar megirtam. Pont az altalad beidezett bekezdes felett volt
a
608-as hangban. "Mondtam, hogy nem tudnam sokaig elviselni. Kioktatott,
hogy ez az igazan reszletgazdag hang. Hat fiuk, akkor valami baj lehet
az elo
koncerteken, csak tudnam, hogy ott mi viszi el a reszleteket. :-)))))
Hasonlo volt, csak nem ennyire ordito a L'auditeur szobaban.
Hazajovet mindket esetben meghallgattam ugyanazokat a lemezeket.
Nem kis megelegedesemre szolgalt."

Tehat sokmindenbol lehet tudni, hogy hol a hiba. Leginkabb abbol, ha
ugyanazokat a lemezeket meghallgatom jobb rendszeren. Ha ott
"megelegedest" okoz, akkor nem a lemez a ludas. A L'auditeurnel gyakran
jatszottak a Cantate Dominorol a Julsang-et. Ha annal be kell huzni az
ember nyakat, a kellemetlen hang [torzitas] miatt, akkor ott nem a
lemez a ludas. Es jol felvett enekhang ket kulonbozo rendszeren szolhat
maskeppen, de osszehasonlitaskor, [ha az egyik rendszer jo] tuti kiderul

enekhangnal, hogy melyik az igazi. Az emberibb. Masreszt tapasztalatbol.

Mert az agresszivebb lemezek legtobbszor egeszen maskeppen agresszivek,
mint az agresszivebb hifi cuccok. Es tapasztalatom szerint nagyon-nagyon

keves annyira agressziv lemez van, mint amennyit rossz cuccon lehet
hallani.
A lemezek gyakoribb hibaja inkabb a tompasag, reszletnelkuliseg,
osszemosas.
Valamint goromba rendszeren szinte minden lemez goromban szol. Vagy
szimplan, reszlettelenul. Reszletgazdagsag es simasag soha sem
jon ossze. De ha epp egy HES-en eloszeretettel jatszogatott par
[szerintuk legjobbhangu] lemez szol szamomra goromban, akkor az
onmagaert beszel. Mert ott azert lehetne egy kicsit szepiteni a
dolgokat.
Ezert is javasoltam itt a listan, hogy mindig vigyunk magunkal ismert
lemezeket, es soha sem a kereskedo altal demozott lemezekkel iteljuk meg

a berendezes hangjat.
Es meg egy dolog. Agressziv berendezesen ugyan gyakori a penge
horizontalis sztereo, de a melysegi az feher hollo. Valamint a
felveteli terem akusztikaja szinte sohasem erezheto. Sohasem kepzelheti
oda az ember magat a koncertterembe. Viszont akar szaz hangszert is
belezsufol a lehallgatoszobaba. Ott nyuzsognek egymas hatan.

Sok klasszikus lemezhallgatas utan, koncerthallgatas utan szerintem nem
nagy feladat elkuloniteni a berendezes hibajat a lemez hibajatol. Mert
jobb tucatlemezeken [a pocsekakkal senki sem demozik] mindig van
rengeteg szepen szolo reszlet, hangszer. [Es persze vannak gyengebben
felvett hangszerek is.] De ha a cucc goromba, akkor ott nagyon
sok minden szol goromban, es csak nagyon keves elfogadhatoan. Megfordul
az arany. Csontosek ki mernek rakni evek ota sokszaz hasznaltan vett
klasszikus szerialemezt, es abbol jatszanak osszevissza. A L'auditeurek
meg ot lemezt ha jatszottak osszesen. Mig ott voltam ket ora hossszat,
ketszer tettek fel a Julsang-et, es ketszer hallgattak vegig a Carmen
szvitet. Persze a Pawnshop sem maradhatott ki. Masok meg szinte csak
jazzel demoztak, nem beszelve az effektlemezekrol.

>Persze azzal egyetertek, hogy altalaban a lejatszorendszerek
>agresszivak, de a felveteli hibakat nem fedheti el, mert akkor ezert
>nem lesz hiteles a rogzitett hang visszaadasa.

Regi tortenet. Meg abbol a korbol, mikor egyparszor Te is feljottel
nepes korrektortesztelesre Szabo Zolival, Huisz Istvannal,
SRPP Anzaival egyutt.
Ha jol szolt a cucc, akkor a konstruktor szerint azert volt jo, mert
minden lemez szepen szolt rajta. Ha meg rosszabbul szolt, akkor meg
azert volt kituno, mert "ez kihozta" a felvetelek hibait. :-)))))
Akkoriban csak az ellentmondason derultem. Ma mar tudom, hogy az
elozo valtozat all sokkal kozelebb az igazsaghoz.

Ez csak ugy eszembe jutott. Termeszetesen nem fedheti el a rendszer
a felvetel hiabit, mert olyan nem letezik, hogy csak a hibakat fedi el.
Akkor az a zenet is "elfedi". Csakhogy imho nagyon sok johangu lemez
van. Sokkal tobb, mint a midfitulajdonosok hiszik. En nem is adok ki
sok penzt draga demolemezekre, audiofil kiadvanyokra, 6-8 ezer
forintos Alto es ujonnan preselt Fekete Deccakra. Azon az aron vehetek
tiz masik hasznalt lemezt, es koztuk biztos talalok nem egy, hanem
harom negy egeszen kitunot. A gyengeket meg akar ki is dobhatom, meg
mindig jobban jartam. Persze ezeken is vannak hibak, mint ahogy az uj
Deccakon is. De mindkettoben rengeteg a gyonyoruseg. Jo rendszeren.

Hogy ilyen hosszan irtam, az nem a veled valo vitara utal.
Mas olvasok okulasara reszleteztem ennyire a nezeteimet.

Udv, Peter.

> Felado :  [Hungary] irta:

>A basszusgitar ugyanis, holgyeim es uraim,  _huros_  hangszer, amit
>_pengetnek_,  akar ujjal, akar pengetovel, neha meg kicsit korommel is

A basszusgitar imho erositojevel egyutt hangszer. Hallottatok mar nem
erositett [unplugged] basszgitart? Es meginkabb imho [tehat meg
bizonytalanabb vagyok benne] erositojen keresztul csak erosen
korlatozottan
megy at a koromzaj. Lehet hatborzolo koromzajt hallani elo koncerteken?
Ha igen, bocs! Vagy harminc eve nem voltam elo beatkoncerten.
Feltevesem szerint ezt csak mestersegesen lehet felvenni kozeli
[hangszerhez kozeli] mikrofonozassal. Ismet bocs, ha tevedtem.
Egyebkent sem azt irtam, hogy Te ne ugy szeresd.

De en, mint irtam mar sokszor, nem azt szeretem, ha a hangszert
behozzzak
a szobamba, hanem azt, ha engem visz el a hifi a koncertterembe. Meg az
akusztikus gitar eseten sem szeretem a kozelmikrofonozott pengetesi
tranzienseket. Az egesz dologrol a mult szamokban leirt agressziv,
faraszto,
zeneietlen hifi hangzasra asszocialok. Mert ilyen goromba berendezesen
bantoan felerosodnek azok a tranziensek, amik ketsegtelenul a lemezen is

megvannak, csak jo berendezesen termeszetesen hangzanak. Tovabb megyek.
Nagyon jol tudom, hogyan szol a hegedu egeszen kozelrol leven vagy ket
db.
itthon. De ha hifirol olyan hangot hallok, akkor nem orulok neki, hanem
sikitok. Mert koncertteremben soha ugy nem hallatszik. Egyszeruen utalom
a
kozelmikrofonozast. Termeszetellenes. En meg had szeressem igy.

> Felado :  [Hungary] irta:
>A Magyar Konyvklubtol lehet megrendelni a La Gran Musica cimu 30 CD-bol

>allo sorozatot. ...Es ami szinten nagyon lenyeges: Deutsche Grammophon
>lemezekrol van szo.

Ezt jo, hogy irod, mert altalaban az ilyen valogatasok azert olcsok mert

"no-name" kiadok "no-name" eloadokkal keszitett fahangu felvetelei.

A konkret valogatas ismerete nelkul irom, hogy legyel ovatos vele.
Tapasztalatom szerint a zeneben is hig a leve az olcso husnak.
Peldaul a London lemezek gyakran kitunoek. De ugyanaz a lemez, ha a
Readers Digest altal menedzselt olcso sorozatban, vagy a "The records
of the months" szinten elofizeteses sorozatban jelenik meg azonos London

labellel mar nem sokat er hangzasi szempontbol. Nem is veszek ilyent.
Direkt el van rontva. Mas oka nem lehet akkora minosegkulonbsegnek.
Meglehet, hogy a eredeti sorozat gyartasa kozben leselejtezett
[elhasznalodott] matricakkal preselik. Egy u.n. fiumatrica csak keves
preselest bir el. [lemezgyartasnal a vagott vinilrol eloszor "apat"
galvanizalnak,
arrol "anyakat" majd az anyakrol "fiukat". Ezekkel preselnek. Az apaval
is
lehetne preselni, de ha az elhasznalodik, nem lenne mivel folytatni.]
Most olvastam, hogy a szabvany szerint a CD egy masodperc alatt 200
korrigalhato hibat tartalmazhat. Ebben velem megtalalni annak okat, hogy

ritkan vannak egeszen johangu CDk is. Nyilvan azokat meg ujszeru
matricaval preseltek. Aztan mikor az elhasznalodas miatt mar sok rajtuk
a [javithato] hiba romlik a hangzasuk. Szerencsesek a preselesi folyamat

elejen keszult korongokat kifogo vasarlok. Tehat nem elkepzelhetetlen,
hogy
olcso CD gyartasakor is direkt eloveszik a mar gyartasbol kivont
matricakat.
Latatlanban mondom: Imho jobban jarsz, ha nem 30 CDt veszel olcson,
hanem
15-ot teljes aron. CDbol ugyis mindent meg lehet kapni. Udv, Peter.

Kedves Tibor!

Koszonom reszletes valaszodat!

Serkinrol:
> szenzacionalis, de megis kivaloak a Bernsteinnel rogzitett Beethoven
> zongoraversenyek (Sony Royal Edition kiadvany, jobb mint a kesobbi 

Igen ez a Bernstein sorozat van meg nekem, ott szerepel tobb felvetelen.

> Virtuozitas, ferfias ero es dinamika zenei tisztasag jellemzi jatekat.

Mint multkor emlitettem, hogy megvettem a Beethoven 3. zongoraversenyt
Richterrel es Mutival. Richter meg "ferfiasabbnak" tunt nekem. Jol
hallottam?
Multkor mar rakerdeztem, hogy a kritikusok vajon mit tartanak Richter
jatekarol, hogyan jellemzik ot. Kerlek, ha van idod, kicsit irjal errol is!

Rosztropovicsrol:
> Beethoven Harmasversenye es Brahms Kettosversenye vele es Richterrel ill.
> Oisztrach-al (a szazad ket legnagyobb zeneszevel a leghiresebb (EMI).

Igen, mint irtam ezt most szereztem be, es imadom...

> Szivbol ajanlom vele a Dvorak csello versenyt es a Csajkovszkij-Rokoko
> variaciokat. Mindketto kiseretet a Berlini Philharmonikusok lattak el,
> Karajan nagyszeru vezenyletevel (DG Original).A legjobb letezo Dvorak
> felvetel. Meg kell venni!

Huuu! Ezt mindenkepp beszerzem, mert az egyik kedvenc muvem ez a
cselloverseny!
Bar nem rossz eloadasban van meg: Starker Janossal a Merkury-tol. :))
(35 mm-es filmre(!) vettek fel 1962-ben, es az egyik legjobb hangu cd-m.)

Megegyszer koszi!
(Ha van kedved, akkor ird le a velemenyedet Muti-rol is!)

Udv, Gruiz marton.

Gyula hol vagy?
Ha itt vagy meg koztunk, akkor szivesen vennem, ha Te is irnal par sort a
kerdeseimre!

Udv, Gruiz Marton.