Akasztjak a hohert...

Eddig en (is) adtam tippeket a viszonylag olcso
kategoriakban keresgeloknek, most viszont
en kerek tippeket.

Eleddig volt egy JVC XL-V 284-es, majd egy Technics
SL PG 590-es CD-jatszom, egyiktol se voltam elajulva.
A JVC kicsit homalyos, szaraz  hangu, basszus nelkuli,
a Technics a felso savokon zavaros, erdes, azonkivul
gyenge terlekepzesu volt.
Mivel nalam a zenehallgatas fo forrasa a CD, mufajilag
pedig komolyzene es "szelid", dallamos rock, szeretnek a 
felsoroltaknal "fajsulyosabb" CD-jatszot, es lehetoleg a 
taviranyitorol se mondanek le. Tippeket kerek toletek a
80-120 ezer forintos arkategoriaban, figyelembe veve
azt is, hogy az erosito egy "mezei", de jo hangu  JVC, 
a hangfal  B&W 302-es.

(Aki ismeri, mit szol peldaul a Cambridge Audio CD 4SE-hez,
vagy az Arcam Alpha 7-eshez?)

A tippeket - ha lehet, beszerzesi hellyel egyutt - elore is
koszi.

Udv: Zozo

Kedves HANGosok!

Kedves Agoston!

Koszonom szepen, hogy oszinten leirtad az egyuttesrol a velemenyedet!
Miutan a multkori levelemet elkultem a Ghymes zenekarrol,rogton eszembe
jutott, hogy valoszinuleg nem fogsz roluk kedvezo kepet leirni. 
Annal is inkabb, miutan Te az autentikus nepzene hallgatoja es muveloje
vagy.
Azonban ami nalad hatrany, az nalam elony volt. 
Az igazsag az, hogy en (meg) nem igazan rajongok az olyan autentikus 
nepzeneert amiket Te kedvelsz es ezzel nem vagyok egyedul.
A velemenyemet most is fenntartom, szerintem ez egy jo es ertekes lemez. 
Ha valaki el akar mozdulni egy kicsit a folklor iranyaba is akkor minden-
keppen erdemes ezt is meghallgatni, elvegre nem lehet ajtostul a 
hazba torni. Lehet, hogy ez lesz egy leendo nepzenerajongo "trojai falova".
Persze ez egy szubjektiv velemeny. 
Ha van valakinek tapasztalata errol az egyuttesrol az kerem irjon, kulonosen
a regebbi lemezeik erdekelnek. 
Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGOsok!

Kovary Peternek: Sajna en mar csak egy ilyen filozgatos tipus vagyok es 
remelem az is maradok!
Eppen azert irtam a jelkondicionalorol, mert a Musical Fidelity egy komoly
ceg. Ha rossz a hang akkor azt en nem akarom kozmetikazni, mert akkor
egyszerubb bevagni egy felest (vagy kettot) es maris erezhetobben javul
raadasul sokkal olcsobban. A Musical Fidelity-n regebben is ledobbentem, 
amikor a Tubalog DAC-janak a chipjerol lekapartak a gyarto nevet. Miert?
Talan feltek, hogy egyes audiofilek gyomra nem venne be, hogy egy 
altaluk lenezett multi gyartotta? Ez porhintes.   
A trafo-kabel-trafo peldadat nehany honapja (regi motoros vagyok!) mar 
emlitetted.  Erre van egy tapasztalatom es elmeletem is, majd ha lesz idom 
osszeszedni a gondolataimat akkor leirom. 
A filozasrol addig is: "Gondolkodom, ha mar vagyok!".

Hajdu Csabanak: Ha a lezer utani RAM-bol jon ki a digitalis jel, akkor abban 
hogyan tud benne maradni a szervo jittere, hiszen a RAM-bol valo kiolvasas 
utemet a kozponti orajel diktalja? Ezt nem ertem. 
Egyebkent vigyazni kell, hogy milyen minosegben olvassuk ki a a RAM-bol a jelet
, mert hiaba jo az orajel, ha a fel es lefuto elek nem eleg meredekek, akkor 
az egy zajszeru jittert okozhat. Nem?
Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

trenka@...nak: Nem ertem, a "Boszorkanyuldozot" Te mondtad, vagy nem?
Visszaneztem a listat!
Apropo, mit jelent az, hogy "samanista"? Te irtad! En csak satanistarol 
tudok. 
Udv, Gruiz Marton.

Hello Mindenki!

	Sok erdekes dolgot tudhattunk meg itt a HANG-on, az utobbi
idoben a CD-jatszok mukodesenek elmeleterol, es meg tobb
heves vitanak voltunk tanui ezzel kapcsolatban. Ideje, hogy
a gyakorlatrol is szo essek.
	Hogy is nezzen ki, akarom mondani epuljon fel egy DAC?
Nalam ez most nagyon aktualis, ugyanis ki szeretnem vagni
a cd-jatszom SAA7350-re es 5532-esekre epulo D/A atalakitojat.
Az uj panelon CS4329-KP és LM6172 lesz. Nem arrol szeretnek
vitat nyitni, hogy ezen alkatreszeket erdemes-e hifi (midfi)
keszulekekben alkalmazni, bar szivesen veszem barki
ellenveteset, foleg ha alternativakat is tud javasolni ezek
helyett. Az emlitett dual DAC IC-t itthon is be lehet szerezni
6-7 ezer forintert, tehat draganak nem nevezheto. A jobbnak
tartott multibitesek rendszerint mono tokozasuak es joval
dragabbak (pl. PCM1702, PCM63, AD1862, stb.). Az alacsony aron
kivul az is a Crystal IC mellett szol, hogy bele van integralva
a digitalis szuro. Tudom, ezzel a kesobbi upgrade lehetosegetol
fosztom meg magam, de ugy tudom, hogy a hasznalni eredemes NPC
szuroket nehez beszerezni es nemelyik (SM5842) eleg draga.
A masik, hogy olcso mechanikaval rendelkezo cd-jatszohoz
szerintem nem feltetlenul kell speci D/A-t epiteni - igaz, ezt
nem is engedhetem meg magamnak.
	Kerdesem a hozzaertokhoz:
Jol tudom, hogy ha nincs szuksegem S/PDIF bemenetre, valamint
nem kell tobbfele mintaveteli frekvenciat konvertalni
(csak 44.1 MHz), akkor a jelet kozvetlenul - esetleg RAM-on
keresztul, de erre meg visszaterek - vezethetem a CS4329-re,
CS8412 nelkul? Az uj panelt a regi helyere, a cd-jatszo dobozaba
raknam.
	Tovabbi kerdeseim a hozzaertokhoz:
Ha szeretnem sajat orajellel ellatni uj DAC-omat - mert allitolag
az az igazi -, hogyan jarjak el?
Ha RAM-ot is szeretnek - telhetetlen vagyok mi? -, mit es hogyan
epitsek be?
	Aki segiteni tud es akar, irhat magan emilt is. Adatlapo(ka)t
barkinek kuldok (pdf formatum). Szivesen veszek barmilyen otletet,
tanacsot effajta minimal D/A-val kapcsolatban. Lehet, hogy ez
masokat is erdekelne. Sok cd-jatszo letezik gyatra konverterrel.

Köszönöm!

Üdvözlet minden Zenemaniasnak!

HANGoljunk!
     
     
     
      Latvan, hogy az egesz digital-analag fejezet sajnos tagoknal
     valahogy szemelyes sertettseget is implikalt igyekezni fogok most mar 
     tenyleg eltavolodni ettol a tematol.
     
      Nyilvanvalo, hogy ha valakivel csak egyszeruen kozoljuk, hogy 
     szubjektiv erzekelesei nem helytalloak az, vermerseklettol fuggoen, 
     kisebb-nagyobb rosszallast valt ki. Valoban ez tortent? Probaltam 
     mindig, ha nem sikerult elnezest, egyszeruen csak kerdezni. Rakerdez- 
     ni, hogy jo jo, hallasz valamit (ebben ugye en nem ketelkedhetek, hogy 
     mas mit vel hallani) de miert gondolod, hogy az azert van amiert te 
     gondolod. A mi es a miert, a miert ugy es miert nem maskepp  megkerde- 
     zese sajnalatos es kozben szamomra erthetetlen modon ellensegeskedest 
     valtott ki.
     
      Ennyit a filozofalasrol.
     
     Kovary Peter sok szammal ezelott szovatette egy megjegyzesemet a "buta 
     analog aramkorok"-rol. Nos Peter sajnos ezt a harci fanfarok megfuva- 
     sanak velte holott en csak egyszeruen a CD mechanikan levo aramkorok- 
     rol beszeltem amik pl. a fomotor aramat  ill. a fokusz tekercsek dele- 
     jezeset allitjak. Ezek csupan vegrehajto, blokkvazlat szeruen is 
     linearis elemek. Az "intelligencia" (faziszart hurkok stb.) nem itt 
     van hanem mas szekcioban. Csupan ennyit akartam mondani.
     
      Ha mar analog. Nem vagyok alapvetoen csoellenes, a McIntosh hangjat 
     kimondottan megnyugtatonak talaltam bar csak par napig elvezhettem. De 
     a lenyeg az LP. Javaslom, hogy ha mar kiveseztuk (?) a CD-t nezzuk 
     meg, hogy az LP-k hany sebbol vereznek. Van sajna par. Sietve 
     hozzateszem, hogy alapvetoen es SZIGURUAN hataroljunk el harom 
     kategoriat: a muszaki/HE szempontok, komfort/parktikussagi szempontok 
     es a piaci/financialis szempontok.
     
      Ma jo napom van es sok otletem:-) Javasolnam tovabba, hogy a kuszobon 
     allo 48/96/128 kHz-es uj DVD hangszabvanyoknak is aldozzunk egy rovid 
     hajtepest. Mindjart vitainditonak. Elhangzott mar a HANG hasabjain is,
     hogy esetleg epeszu dolog lenne a rogzitett freki savot jocskan 20kHz 
     fele kitolni mert  a levagott 20 kilo feletti tartomany torzitja a 
     jelalakot. Ez mind szep szerintem, de eloszor azt kene tisztazni, hogy
     
     Ad 1) az emberi ful meddig is hall valojaban
     Ad 2) az emberi hallas a frekvenciatartomanyban vagy az                
           idotartomanyban, avagy e kettonek valamilyen mixeben
           erzekel-e.
     
     Szerintem ugyanis ha a ful mondjuk 22kHz-nel vag akkor ugyan az 
     uvegtores jelalakja tartalmazhat spektralis komponenseket akar 30 
     kHz-igy mi csak mar a frekiben korlatos spektrumot halljuk meg, a vele 
     jaro jelalak valtozassal egyutt. A ful vegulis egy mechanikus 
     szerkezet.
     
     Kedves Gruiz Marton,
     
     A galileis pelda rendkivul talalo volt. Valoban tanulsagos tortenet a 
     Galilei tortenete es valoban nem egyertelmu, hogy CD ugyben (es 
     egyebkent) ki volt a Galilei.
     
     >Dugoforditos ismerosom: A tortenet termeszetesen igaz, ezt akkor is 
     >kiemeltem. Az is nyilvanvalo, hogy minden (halozati!!!) dugoallas mar 
     >reg be lett nala allitva. 
     
     A halozati dugasz forgatasa kivetelesen objektivan is hoz(hat) 
     valtozast. Gondolj csak arra, hogy a befalazott ro:finek csak az egyik 
     lika a fazis a masik a nullavezeto!
     
     
     SaZ, aki nem tudja, hogy o most inkvizitor vagy martir ;-)

>A Ghymes zenekar zenejet a nepzeneszek altalaban nem szeretik.
>Azt mondjak, hogy a konnyebb utat valasztottak.

Nos, a lenyeg az, hogy a kozonseg szeresse a zenejet egy egyuttesnek.
Vegulis fokepp nekik jatszanak, s nem egy masik egyuttesnek. Ghymesek
ketfele, vagyis inkabb haromfele zenet jatszottak eddig. Az egyiknek nem
sok koze van a nepzenehez, s nekem nem is tetszik igazan, a masikban sok
nepzenei elem van, ezen dalok egy resze egyszeruen csak eszement jo,
mint pl. Ady Kis Karacsonyi Enekenek a megzenesitese, a harmadik meg
valodi nepdal, altaluk ertelmezve es eloadva, szinten igen-igen jo. Az
utobbira pelda a Tani Babi vagy a Bennuk van a kutyver, amiket egy sereg
gyerekkel egyutt enekelnek, s a CD-rol kisut az a hangulat, amiert
erdemes zenelni meg talan elni is. A sajat szamok irasa es eloadasa tobb
egyuttesnek is kedvenc foglalatossaga, pl. Kolindaek eleinte fokepp
nepzenet jatszottak majd vegul szinte semmi nepzenet csak valami mast,
sajat zenei anyagot. Erdekes es erdemes meghallgatni, hogy mennyire
maskeppen jatszottak ugyanazokat a dolokat eloszor majd jo par evvel
kesobb.

>Mint vilagzenet jatszo zenekart adjak el magukat.

Mi abban a baj, ha valaki zenel, nepzenet is, miert kell ezt az “eladjak
magukat” kifejezessel lekicsinyleni? Miert baj az, ha valaki megel
abbol, hogy zenel, raadasul a vaskarika mellett nepzenet is jatszik? A
nepzene eredeti formajaban sose volt “igazi”, mindig valtozott es
valtozni fog egeszen addig, amig holt zene nem lesz. Engem, mivel nem
vagyok nepzene szagertro, szinte alig erdekel egy hetveneves bacsika
vagy nenike altal elenekelt nepdal, de annal jobban ugyanaz a dal
(esetleg az oregtol eltanulva) valaki fiatalnak az eloadasaban,
olyaneban, akinek a szajabol a hujjogatas vagy lany- vagy legenycsufolas
hihetonek hangzik. Tisztelem azokat, akik meg mentik a menthetot, de
jobban szeretem, ha elo, eleven valamit hallok, olyat amitol tancolni,
dalolni tamad kedve az embernek.

>A Ghymes egyuttes zeneje ettol fuggetlenul tele van jo zenei poenokkal
amiket a szinpadkep feldobasa erdekeben alkalmaznak. Ilyen dolog
peldaul, hogy az
egyebkent ugyes cimbalmos nem elegszik meg a cimbalom adta
lehetosegekkel, hanem sokszor kinyul a verokkel a kozelben fel-
allitott dobszerkoig es ott is jo uteseket helyez el. Latvanyos,
otletes, mondhatnam hogy jo, de nem muveszet mint mondjuk
Sebestyen Marta eneke. Azt is ki lehet persze herelni, mint ahogy
megtettek a hangjaval. Teljes ertelmetlenseg. Megis attol a fel-
veteltol lett vilaghiru a Martika hangja. Veletlenul ott van valami
a vilaghir mogott. Vegyetek inkabb az o lemezeibol.

En csak egyszer lattam, hallottam Ghymeseket egy koncerten
(Washingtonban, a magyar kovetsegen), az igencsak jo volt, a kozonseget
magaval ragadta a zenejuk, az osszes, magukkal hozott CD-juk elfogyott.
Nem LagziLajcsi zenet jatszottak. Engem nem zavart, hogy nem
“autentikus” kiskodmonben jatszottak, es hogy radaasul meg szakszofont
is bevetettek. Sebestyen Martanak istenadta gyonyoru a hangja, de a sok
banatos sirato enek mellett enekelhetne tobb vidam zenet is. Igaz,
legutobb Berkeley-ben Muzsikasekkal jobb volt az arany; kivanom neki,
hogy felderuljon az elete meg a lelke is. A nepzene szerintem fokepp
eneklesre meg szorakozasra van, magas kulturas elitista elvarasoknak nem
feltetlenul kell megfelelnie mindenkinek.

Udv:

  Andras

> A vilagzene
> szerintem fabol vaskarika. Meg nem hallottam olyat, ami pozitiv
> hatast tett volna ram. A nepzenei elemek hasznalata ugy onmagaban
> leragott csont. Szamomra a 60-as evekben jelentett valamit az
> Illes egyuttestol. Az vilagzene volt ? Egy fraszt. Ki kellett mar
> talalni egy uj mufajt, amit megfelelo reklammal el lehet adni.

  Azon keves zenekar egyike, amelyek szerintem ezt jol meg tudtak   
csinalni (anelkul hogy 'world musicnak' hivtak volna, hiszen ez akkor meg   
ki sem volt talalva), a Kolinda. Kulonosen a masodik es harmadik lemezuk   
szamomra etalon. Ezeken egeszen eredeti es gyonyoru modon vegyitik a   
kulonbozo (magyar, balkani) nepzenei elemeket a jazzel es mas zenekkel.   
Sajnos csak a masodik van meg CD-n, ugyhogy ha valaki tudna segiteni az   
elso ill. harmadik megszerzeseben, halas lennek erte!
  Utana a folytatas, a 'Makam es Kolinda', majd kulonosen a Makam mar   
masfele jar, de ez is teljesen egyedi (a Makamtol a Kozelitesek a   
kedvencem, ezen sajatos hangulatu, nagyon bensoseges, keleti hatasokkal   
tarkitott, sokszor repetitiv kamarazene hallhato). A Makam ujabb   
lemezeivel (Divertimento, Cafe Babel) mar a jazz-rock, illetve a   
free-jazz fele mozdult el.
  Erdekes dolog, hogy a Kolinda azota is tobbe-kevesbe letezik (iden a   
Szigeten adtak egy nagyon jo koncertet), es nemregiben csinaltak egy   
lemezt, Osz cimmel, amin ujra feldolgoztak egy jo par szamot az elso   
harom lemezukrol. Nos ezek a feldolgozasok persze jok, es tudnak veluk   
ujat mondani, viszont egyertelmuen erezheto a hangzasukon a 'vilagzene'   
trendje: eteri, visszhangositott hangzas, talan meg nemi lagy szintis   
szonyeg is megbuvik a hatterben... Gondolom, a kiadojuk mar nagyon   
raghatta a fuluket, hogy 'fiuk, nezzetek meg, mit csinalt ez a sehonnai   
Deep Forest, meg az Enya, konyorgom, csinaljatok mar valami ilyet, hogy   
vegre mi is kaszalhassunk!' ;->
  Egy masik, szerintem feltetlenul emlitesre melto, zenekar a Dresch   
quartett. Ok sokkal inkabb jazzes, imporovizativ, nyers, eroteljes zenet   
jatszanak, de a nepzene egyertelmuen jelen van minden szamukban. Dresch   
szamara, ahogy ezt az egyik lemez boritojan irja, a nepzene = jazz. Ezt a   
szintezist kepesek is magas fokon megvalositani. A 'Zeng a lelek' c.   
lemezukon Lajko Felix is jatszik, szerintem egy-ket kiveteltol eltekintve   
nem igazan talalta meg a helyet, emiatt itt-ott kicsit szetcsusznak a   
szamok. A Folyondar az egyik kedvencem, ezen a koncertfelvetelen minden   
rajta van, ami ezt a zenekart jellemzi: az elsopro lendulet, az erzelmek   
szeles skalaja a duhos nekirugaszkodastol a rezignalt banatig; nyers,   
eroteljes szinek valtjak egymast finoman megformalt erzesekkel;   
magavalragado. Kovetkezo lemezuk a 'Tul a vizen'; itt egy kisse   
popularisabb iranyba mozdulnak meg, a lemez talan konnyebben emesztheto,   
mint az eddigiek, de nem engedtek a szinvonalbol, ezen is nagyon szep   
pillanatok talalhatok, helyenkent humorral is tarkitva, ami eddig nem   
mutatkozott meg annyira a rogzitett anyagokon.
  Meg egy zenekar kivankozik ide, megpedig a Barbaro. Ok a nepzenet a   
rockkal vegyitik, amihez az alapot Cziranku Sandor teljesen egyedi,   
balkani es bartoki elemekbol epitkezo gitarjateka adja. Sajnos, a masodik   
lemezuk kevereset elegge elcsesztek, ugyhogy nagyon rosszul szol (de a   
zene maga karpotol ezert).

> A legtobb nepzenei kiadvanyt a FONO-ban lehet megtalalni.
> A XI. keruletben a Fehervari utra meroleges Sztregova utcaban
> talalhato a hely. A kortertol kb az 5. villamosmegallo.
> Jo programokat is rendeznek. Udv, Agoston

A fentiekben emlitett lemezek tobbsege is megtalalhato ott (ok is adjak   
ki oket).
Udv,
Peter

> Baratom Csoves Conrad Johnson vegfoka ugye kimenotranszformatorral er
> veget. Pontosabban tobbszaz meter egyszeru zomanchuzallal. A Martin
> Logan elektrosztatikus hangsugarzoja meg bemenotranszformatorral
> kezdodik. Pontosabban tobbszaz meter egyszeru zomancdrottal. A jozan
> paraszti esz szerint ha ezt a kettot egyszeru zomancdrottal kotik ossze
> az nem sokat ronthat a hangon. De ha speci kituno minosegu
> hangszorokabellel, akkor az csak minimalis minosegjavulast
> eredmenyezhet. Ha a ket meter speckabel
> "tokeletes" lenne, akkor is csak egy-ket ezreleknyit. Annyit, amennyit
> az egy ket ezreleknyi hosszusagu kozbeiktatott zomancdrot rontani tud.
> 
> A kulonbseg megis akkora, mint az otvenes evekbeli magyar es nemet
> brikett kozotti. Eg es Fold. Es tudnek kapasbol mondani meg partucat
> ilyesfele megindokolhatatlan dolgot.

Ilyen logikaval a trafok helyett is lehetne csak az adott hosszu drotot
odahanyni, elvegre ha megvan a hossz, minek a tekercselessel bajlodni :)))

> mechanikak szelhamossagok!! Mert mi van akkor, ha pl. kisebb
> jitter szarmazik a belt drive szabalyozasabol? Mert innen nezve

Ez konnyen elkepzelheto, elvegre egy szijon at minden rangatas kevesbe
drasztikus, mint kozvetlenul.  Ennek ellenere a jitter ellen nem
mechanikailag kene kuzdeni, foleg a mai RAM meretek es arak mellett.

Hello Hix,

hétfő, 19 október 1998, -kor írt üzenet:
> Uj gep eseteben en pl.egy egyszeru, kolcsonkapott szerkentyut
> hasznalok a helyes fazisallas megallapitasara -- ha van vmire
> "tudomanyos" eszkoz, miert hagyatkozzak csak a fulemre?

Hogyan mukodik ez a "kutyu"?
Mi van benne?

> Ennek azert voltak nemi elozmenyei... Hajdan meg ejfelkor kakast is
> akartak olni, en hogy megertsek olyasmit, ami alapvetoen teves volt; en
> viszont birkaturelemmel es konkret ervekkel magyaraztam, hogy mi a
> helyzet.
> Amugy semmi baj nincs azzal, ha valaki nem ert valamit, de ha ezt
> innen-onnan osszeollozott szovegek idezesevel, majd azokbol hibas
> kovetkeztetesek levonasaval akarja palastolni, akkor ne csodalkozzon azon,
> ha a sokadik korben adott valaszban ezt mar explicite is szova teszem. A
> tragikomediat fokozza, hogy latszolag meg az elemi szintu magyarazatokat
> sem volt kepes megerteni, egyetlen sajat erv nelkul makacsul ragaszkodott
> a tevedeseihez. Lehetne persze ezt szo nelkul hagyni, de eppen a

Ez asszem rolam szol...
Lehet, hogy nem tudom olyan ekesszoloan megfogalmazni gondolataimat,
de: Egy konyvben kiadott muszaki leiras beidezese miert baj? Felteve,
ha azt gondolom, hogy a. igazat irnak b. nem akarom az ujrafogalmazas
miatti esetleges felreerteseket.
Vegul 1 kerdes:

> Nem a kozponti orajel beteg, hanem ami a jitteres adatokbol szarmazik.
> Adott egy kvarc, amit kozvetlenul leosztva egy egesz normalis orajelet
> kapnank, de a jatszo nem azzal mukodik. Forog a lemez, jon le a jel. Ezt a
> jelet hasonlitjuk a kvarcbol osztott jelhez - es attol fuggoen, hogy siet,
> vagy kesik, gyorsitjuk vagy lassitjuk a lemez forgasat. Tehat nem egy
> osztoval, hanem "mechanikus attetellel" all elo az a jel, ami az idozitest
> hordozza, es amibol kesobb a DAC orajele szarmazik (felteve, hogy
> szerencsetlennek nincs sajatja...).

Ez nem azt jelenti, hogy a CDlemezen tarolt szinkronjelek("az orjel
regeneralasahoz szukseges informacio" ) hatarozzak meg a CD
orajelet?
Es itt nem a kvarc oszcillator jelere gondolok, hanem arra az orajelre
amirol az informaciofeldolgozo egysegek megkapnak.

Mivel ellegge eldurvult ez a fonala a HANG-nak, erzert inkabb nem
szolok hozza a temahoz.

Mas.
Orulok, hogy sokan belekezdtek kedvenceik ismertetesebe!
Csak igy tovabb...

Pa:Magic