>.... Csinaltam egy rakas grabbelest
>a Plextor Managerrel. Mindegyik egyforma eredmenyt adott. A wavokban
>azonos bitek voltak vegig. Akar 1x sebesseggel, akar 20x sebesseggel
>grabbeltem!!!!!! Nem semmi. Ha a WinOnCdvel grabbeltem, az mar ettol
>eltero wavokat adott. 1x sebessegnel is!!! Plextor Managert meg csak a
>plextorokhoz adnak, massal valszeg nem is muxik.

>Aztan meghallgattam a wavokat. Mit mondjak,... siralmas. Eltuntek a
>reszletek. A legjobb wavnal is. Majd meghallgattam az eredeti CDt
>plextorbol a hifire vezetve. [Roland hangkartyan at, de az "keveset"
>zavarhat, mert azon csak atrohan az analog jel] 

Ha a WAV tobbszori olvasas utan ugyanaz, akkor a wav azonos a CD-n
levovel. En a problemat ott keresnem, ahol a wav-bol analog lesz:
D/A es a szurok. Ezek _minden_  CD ROM-nal _romhalmaz_
minoseguek. Ha jol ertem, akkor a wav-t egy hangkartyan keresztul
viszed ra az erositore, ott pedig van egy D/A atalakitas. Jolertem?
A kovetkezo kiserletet kellene elvegezni: wav-ot beolvas diszkrol,
celhardware benyomja ezt egy _digitalis_ bementettel rendelkezo
_profi_ CD elektronikaba (D/A + szurok), ennek kimenetet meghallgatni.
Na akkor mar _sokkal jobb_ lenne.
--Udv: szm

>Van-e egy olyan rossz studiotechnikai berendezes amely nem rogziti az
>eredeti tranzienseket? Nyilvan nincs.(Feltetelezve, hogy nem amator vagy
>arhiv fevetelrol van szo.) Meg ha a hangmernoki munka csapnivaloan rossz,
>akkor sem. (most zarjuk ki a hangszin es egyeb szornyu beavatkozasok
>lehetoseget) A rosszul szolo lemezeken is ott vannak a tranziensek, a
>muszerek mutatjak, csak eppen nem a megfelelo aranyban hallhatoak. Ez a hifi
>nagy rejteje.

A studiokban hasznalatos eszkozok is torzitanak, szineznek, es raadasul
berendezes tipusatol fuggoen. Van savkorlatozas, futasido-problema,
fazistorzitas es meg sok minden. A studioeszkozokben ugyanugy oregednek
az alkatreszek, mint az otthoniban. Stb..
Azonban egy biztos: amit a studiotechnika /es a media gyartas/ elsz@rt,
azt mar semilyen hifi nem tudja korrigalni.
--Udv: szm

Kedves HANGosok!

 irta:

> Tenyleg jo a sztori, es nagyon valoszinuen is hangzik. Egyreszt
Rubinstein
> kifogyhatatlan volt csattanos poenokbol es izes adomakbol, masreszt pedig
> valoban drasztikusan romlo latasa kenyszeritette arra, hogy 89 evesen
vegleg
> lezarja tobb mint nyolcvanegy even at ivelo (!), igen aktiv
szolokarrierjet,
> amelynek soran rendszeresen evi 100-150 koncertet adott. Karrierjenek
utolso
> par evet szinte teljesen vakon jatszotta vegig, es az ebben az idoszakban
> keszult felvetelei arrol adnak tanubizonysagot, hogy mindvegig megorizte
> vitalitasat, spontaneitasat, gazdag zenei kepzeloerejet es szingazdag
> tonusat, s mindossze az ovatosabbra vett tempok es a koncentracio
> hellyel-kozzeli lanyhulasa juttatja eszunkbe a zongorista korat es
hanyatlo
> latasat.

Orulok, hogy ilyen "szep" torteneteket is olvashatok, remelem irtok meg
hasonlokat. Ezekszerint az emlitett vicces mejgegyzese Rubinsteinnek nem is
volt vicc!
Es koszi az ujabb cimet is!

 irta:

> Volt szerencsem nemregiben Horowitzot latni (Muzzik TV: nattyon jo kis
ado...)

Jo, hogy emlited, mert eppen kerdezni akartam vele kapcsolatban a
"szokasosat": Kinek mi a velemenye rola? Azert jutott eszembe, mert mar
regota van tole egy dupla CD-m.

Grabbelessel kapcsolatban jegyeznem meg, hogy en csak egy olyan "leszedo
programra" gondoltam, ami egy az egyben leszedi az adatokat, teljesen
fuggetlenul attol, hogy audio CD vagy sem. Igy a redundans bitekkel egyutt
szedne le, hiszen azok is csak bitek a sok kozul. Kesobb az
"atpotrgetesnel" ertelmezne oket.

Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

Ecsedy Aron irta:

> Mellesleg a Richter imadok figyelmebe: Ha valaki akar hallani _IJESZTOEN_
> tokeletes eloadasmodot, szinte elkepeszto szintu technikai tudas mellett.
> Ajanlanam Chopin C-moll keringojet Rachmaninov eloadasaban. En nem
> hallottam meg semmilyen mas zongoraeloadast (eloadot) ami meg akar
> reszleteiben is megkozelitette volna ezt .

Mi a lemez (CD ?) cime es kiadoja?

Udv, Gruiz Marton.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: A grabberek es a hibajavitas ( 57 sor )
> 
> Szoval a jitter, ill. hibajavitas a cd grabbelesnel nem a digitalis
> jelsorozat idozitesi hibainak javitasat jelenti.

A jitter a futomu es a dekodolast vegzo elektronika
orajelenek egyezetlensegebol, illetve a jelfolyam idofutasi
gondjaibol adodik. A hibajavitas ezzel nem teljesen fugg 
ossze.


> A lemez felepitesebol adodoan nem lehet a lezert ugy pozicionalni, mint a
> winyokat. Folyamatos olvasasra lettek tervezve, es ha jol tudom akkor csak a
> trakkek elejere tud pontosan bealni az olvaso. Utanna folyamatos adattomeg
> van.

Nincsenek trackek. Egy track van csigavonalban felirva.
Frame-ek vannak idokoddal ellatva. Az az egyetlen
tampont, ami alapjan audional lehet ellenorizni a
sorfolytonossagot es ami alapjan lehet pozicionalni.



> Na kb ezt vegzi el a Plextor HW-esen, vagyis nem a grabbelo prgnek kell
> bajlodni a szinkron ujboli felepitesevel.

A Plextor iro nem a legjobb grabbelo. Lassu is, es tobbet
hibazik, mint egy az iment sorolt drive-ok kozul.

Tobbfelekeppen lehet grabbelni. Lehet framenkent, es lehet
ugy is, hogy megadunk egy tartomanyt olvasasra. Ezutobbi
modszernel drive-ja valogatja, hogy mit tesz a hibas
resznel, de ha frame-enkent kerjuk az olvasast, akkor
konnyen megtudjuk, hogy sikeres volt-e, es idokod alapjan
ujra tudjuk kerni a frame olvasasat. Igy aztan a programnak
szinte csak egy feladata van, az pedig az, hogy a sikertelen
olvasast ismeteltesse.


> Pl. Ha Te ebbol elnel, akkor mi lenne az erdeked?
> Az AudioCD-t nem arra terveztek, hogy tokeletes masolatot lehessen kesziteni
> rola. Ez Direkt van igy kitalalva.

Ilyenrol nem irtak semmit. A 70-es evek vegen viszont
(amikor az audio cd alapjait kitalaltak) akkor ez a
korrekcios eljaras meg modernnek es elegendonek szamitott.
A fizikai adattarolasi kepesseg is korlatozta a felhasznalhato
redundancia merteket....

Udv,

GyG

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: CD borzalmak ( 134 sor )

> Nem tapasztalat. Elmelet. Annal rosszabb!
> Maga az olvaso persze vegez hibajavitast. Ha lejatszasra hasznaljak.
> Ha grabbelesre, akkor nem. Az egy masik uzemmod.

Nem latom igazan a kulonbseget.
A Red-bookban deklaralt CD-DA formatum szerint egy fizikai
blokk 98 darab 24 byte-os frame-et tartalmaz, amelyek EFM
(Eight to Fourteen) modulacioval vannak felirva az
olvashatosaga miatt, es CIRC (Cross Interleaved Reed Solomon
Code) algoritmus segitsegevel kepzik azt a plusz redundans
adattomeget, amely a hibajavitast segiti.
Ahhoz, hogy grabbeljel, ahhoz a drive-nak ezt a
szektorformatumot ki kell tudnia "csomagolni", azaz
szerintem igenis kell vegeznie mindket esetben hibajavitast.


> >A drive csinal, ha csinal.
> 
> Ezt honnet veszed? Marmint grabbeleskor javitana?
> Kerlek adj referenciat, mert minden egyeb forras az ellenkezojet irja.

En meg nem talalkoztam soha olyan forrassal, ami azt mondta
volna, hogy a drive nem vegez hibajavitast.
Ha akarod beidezem azt is, hogy hogyan mukodik a CIRC ....

Udv,

GyG

Hello!

Kovary Peti irta:

> Jobb CDjatszokon van digitalis kimenet. Ott lejatszas kozben mar a
> redundanciat felhasznalva korrektul hibajavitott jel jon ki. CdRom
> drajvra ilyent nem szokas tenni.

En mar lattam digitalis hang kimenetet egy negyszeres CD-ROM olvason.

> Jo hir a Plextor vasarlasat tervezoknek. Csinaltam egy rakas 
> grabbelest a Plextor Managerrel. Mindegyik egyforma eredmenyt adott. A 
> wavokban azonos bitek voltak vegig. Akar 1x sebesseggel, akar 20x 
> sebesseggel grabbeltem!!!!!! Nem semmi.

Ez mar jobban hangzik! Es szamomra azt is jelenti, hogy a bitek nagy
valoszinuseggel nem csak egyformak, hanem jok is, es azt is, hogy
ilyenkor is tortenik hibajavitas. Az igazan meggyozo az lenne, ha a
lyukas CD grabbelesekor is bitre pontosan ugyanaz a wav keletkezne.
Furas helyett viszont javasolnam inkabb a vekony szigszalag csik
sugariranyu felragasztasat a kiszemelt CD-re. De nem 2mm-est, hanem
joval vekonyabbat, mert 2mm-nel mar nem kovetelmeny a tokeletes
hibajavitas, csak a hiba eszrevetele es interpolacioval torteno javitasa
(imho).

> Aztan meghallgattam a wavokat. Mit mondjak,... siralmas. Eltuntek a
> reszletek. A legjobb wavnal is.
> ...
> Hoppa! A computert egy negymeteres ecceru arnyekolt madzaggal vezettem
> az eloerolkodore, a CDjatszot meg [ujonnan] 240.000 Ft-os AN ezusttel.
> Probaljuk csak meg azt a negymeterest a cdjatszo es az eloerolkodo
> koze! Ugyanaz a goromba hang, mint a Plextorrol.
> ...
> De a fo gondon ez nem valtoztat. Mar a wavok is rosszak. Nagyon 
> rosszak.

Ez most mibol is kovetkezik?

Udv, &rew

Haliho!

----- Original Message -----
> Felado :  [Hungary]
> >Mindjart az elejen hangsujozom, hogy ez az En privat
> >velemenyem, ha vmit rosszul tudok, akkor ne tartssa titokban.
> Es aztan jott egy korrekt ismertetes....

Koszi! ;-)
Sajna mar nem merek semmit biztosan alitani, mivel csak a bizonytalansag
biztos.

> Azert meglehetosen sok masolasvedelmet kikerultek mar....

De ez nem a szo szoros ertelmeben vett masolasvedelem.

> Jobb CDjatszokon van digitalis kimenet. Ott lejatszas kozben mar a
> redundanciat felhasznalva korrektul hibajavitott jel jon ki. CdRom
> drajvra ilyent nem szokas tenni.

Dehogynem. Egy csomo "gagyi" CD-ROM-on van S/PDIF kimenet.
Lehet, hogy az uj tipusokon mar nincs?(Eleg regen vettem CD-ROM-ot.)

> egerestul az eloerolkodo moge, mit is csinal egy jobb kabellel. De a fo
> gondon ez nem valtoztat. Mar a wavok is rosszak. Nagyon rosszak.

Es megcsinaltad ezt a tesztet a WAV-okbol megirt CD-vel is?
Mi tortent? Jobb lett, vagy tovabb rontott a helyzeten?

Pa:Magic/the phantom

Tisztelt audiofulek!

 Az utobbi hetek lemezelmenyeimrol szeretnek irni negy kulonbozo
 mufajban.

 Jazz: Paul Bley trio/ECM/1998

       Tipikus ECM-es fulbemaszo hangzas. Bley-tol megszokott gazdag,
       zongora improvizacios anyag. Rontja az elmenyt a
       gyatra zongora sound. Sja kerem, nalam a zongora
       ritkan szolal meg kulturaltan CD-rol. Valszeg a CD
       lejatszommal is baj van. Ezzel szemben a bogos Garry
       Peacock es Paul Motian dobos jateka mar kozel van a hajend
       nirvanahoz. A kortarsak kozul Bley-t es Motian-t tartom
       hangszeruk legnagyobb mestereinek. Motiant mar tobbszor hallottam
       koncerten is, gyonyoru a cinjateka, ritkan hasznalja a
       pergot, finoman pergeti seprujevel viszont a reztanyerokat, 
       mintha a szel fujdolgalna csak.
 

 etnojazz: Dresch Quartet/Tul a vizen/FONO/1996

       Dresch Mihalyt sok-sok koncertelmeny utan hallgatva CD-n
       mindig furcsa erzes fog el. Az albumok pompasak, kulonosen
       a FONO kiadasaban, de a koncertelmeny meg ezt is messze lekorozi.
       Itt Grazban szervezes alatt all egy Dresch koncert, a magyarok
       egyesulete szerencsere tamogat ilyen es hasonlo programokat.
       Talan meg egy jazz klubot is ossze tudunk hozni.
       Az lemezen kulonosen "meghato" darab a Maros partjan c. erdelyi nepdal.

 folk: Gazsa/Erdelyi nepdalok/FONO/1997

       A FONO kiado az utobbi evekben tobb tucat nepzenei CD-t adott
       ki. Ez a felbecsulhetetlen erteku anyag, allitasuk szerint
       "leletmentes" folyik, azonban nehezen attekintheto. A nevek
       ismeretlenul csengenek, legfeljebb csak szakmai berkekben
        tunik evidensnek egy-egy nev. A Gazsa egyuttes szinten egy
        amolyan ismeretelen erdelyi csoportnak szamit, legalabbis
       szmomra. De nem igy a zenei anyag. Ismeros dalok gyonyoru,
       verpezsdito eloadasban jelennek meg. Az enekes eredeti "erdelyi"
        hangzasa is erdekes. Ilyenkor eszembe jut, hogy nem csak
       Sebestyen Marti tud jol enekelni szeles e hazaban.

 komolyzene: Mendelsohn/Piano concerto No. 1/Columbia/1970?
             Rudolf Serkin/Ormandy Jeno 

        Leidenben fillerekert turkalt bakelit. Gyonyoruen, tisztan,
        szinte sercegesmentesen szolal meg. Serkin eloadasa lenduletes,
        maga a darab is nekem valo. Jateka szamomra Richterhez hasonlo,
        de biztos csak a kezdo zenehallgato fule "latja" igy. 
        Korabban a listan dicsertek Serkint, van is benne vmi...
        Auidofulueknek kulonosen ajanlom ezt az LP-t, nalam az egyik
        legprecizebben megszolalo felvetel, az eloadas zeneisegerol
        irjanak inkabb a hanglista "profi" kritikusai (Tibor, Ivan stb.).



   Udv. Durbints

> Maga az olvaso persze vegez hibajavitast. Ha lejatszasra hasznaljak.
> Ha grabbelesre, akkor nem. Az egy masik uzemmod.

Masik uzemmod, de javit ott is. Persze nem interpolal nyilvan, de
az egzaktul elvegezheto helyreallitasokat megcsinalja. Ezt a
csontot is leragtuk mar: hacsak nem nagyon beteg (karcos, lukas,
stb.) a CD, primitiv eszkozokkel is bitre egyezoen lehet
grabbelni. Amire vigyazni kell, az az esetlegesen eltero
kezdopont, mert azt csak trukkozve lehet biztositani, hogy a
grabbeles mindig azonos helyen kezdodojon.

Most mar kezdem unni ezt a szervert! Masodszorra visszakuldi a 199
sorhiba miatt. Pedig csak 77 sor az ureseket is beleertve. Igy nem
tudok tovabb kozremukodni!

Plivelic Ivan

Ismetelten elkuldom:

Az alabbi cimrol masolom le a nyajas olvasok szamara. Ne mondjak, hogy
nem adok tippeket. Termeszetesen egyaltalan nem vagyok egyertelmu a
szerzovel.
Udv. Ivan

<http://www.cs.vu.nl/~rutger/cds/>;

Tibor irta:

"Valoban. Nem szeretem Domingot. [...] magas hangjai mindig
eroltettetek es preseltek.  A masik, hogy semmi onkontrolja sincs.
Nos Domingo ez a szinesz. Telhetetlen etvaggyal, valami versenyfele
indittatassal mindent enekel. [...] 10 eve kellett volna abbahagynia."

Felek visszasirjuk majd a nem perfekt Domingot de a Pavarottit is!
Amikor abbahagyjak az "oregek" akkor nem lesz egy emlitesre melto
tenor se a lathataron. Csoda, hogy Carreras meg birja az iramot; rossz
enektechnikaja miatt mar karrierje elejen rovid eletet lattak benne.
Manapsag mar csak kihalo tenoristak vannak, mondta Bongiovanni is. Hol
vannak, maradva magyar teren, a Simandy, Udvardy, Joviczky, Reti  es
Konya enekesek? Wunderlichnek nincs utodja; akarmit mond Maestro
Giudice a Musica havilapban, Uve Heilmann meg se kozeliti, az O Schone
Mullerinje inkabb szabadteri szorakozasnak felel meg. Irtam a nemreg
eloadott Nemet Requiemrol is. Jobb lenne nem beszelni rola.

"Pavarotti. Sokkal szebb hang, hibatlan enekstilus, laposabb
jellemabrazolas.
O is ramereszkedett a "hataron tuli teruletekre" (Othello), de tobb
onmerseklettel."

A hangszine talan a legszebb az ismertekbol, a technika is tokeletes
de az ember, a latszolagoson tul, kisse hianyzik. Ritkan van benne az
igazi beleerzes, mintha a technikus  mindig ellenorizne a folyamatot,
nem engedve teret az igazi erzelmeknek.
Csak gondolunk a pocsek technikaval rendelkezo Di Stefanora! O
elrontja a magas hangokat, beleszorulnak a torkaba de mennyi
erzelemmel! Az az ember beleeli magat a szerepbe.

Mindenesetre Domingo a legjobb es szelsooldalubb a "Harom tenorbol".
Sokmindent enekel? Az meg nem lenne baj, a hires olasz Celletti
szerint Fischer-Dieskaunak csak a telefonkonyv hianyzik a
repertoriumabol. Alig varom megjojjon a Nietsche Petofi dalokja,
kivancsi vagyok mikor regisztralta.

"De ott van Starker,"

Talan erdekel valakit: valoszinuleg Starkerrol van egy szep fiatalkori
fenykep az 1957-ban kiadott konyvemben. Muveszfotok a cime. Komolyan
nezi cellojat, akkor meg nagyon szep fiu volt. Ha O az tenyleg.
Lathato egy fiatal karmester is az "andante cantabile" fenykepen. Ki
tudja ki az?

Udv. Ivan

Tibor irta:

"A tavaszi szamitasok idejen valamivel tobb mint 1600 komolyzenei CD-m
volt,
azota tartom a lepest a Milleniumi szam kozeledtevel. LP-m 1000 van,
annak
gyujteset abbahagytam.

A szamok onmagukban nem mondanak semmit, raadasul nehany hete tudom
Kovary Peter levelebol, hogy egy-ket dekadon belul kidobhatom oket."

Ez mindennyiunknak a problemaja de azert nem kell annyira megijedni.
Lehet, hogy a valosag jobban fog mutatkozni. Mikor megjelentek a
musicassettek mondtak rovid ideig fog a hang megmaradni azokon a
keskeny szallagokon. Legregibb felveteleim 1968-69 idejebol erednek,
egy kis vacak Phillipssel vettem fel az akkoriban meg nemnagy minosegu
kazettakra. Ma is ugy szolnak mint akkor! De meg az 57-58-ban felvett
"Geloso" magnoszallagok is mukodnek pedig rovid eletet josoltak nekik.
Ugyanazt mondta a Phillips egyik komoly eladoja is de szerencsere a
valosag megcafolja. A valosag az, hogy nem lehet abszolut modon
elorelatni a muanyagok idoben valo allokepesseget. Mint a ragasztoket
se. En ebben a szakmaban dolgoztam husz evig es tudom; akarmikepen
birizgaltuk, melegitettuk, lehutottuk, oldoszereztuk, vibraltuk,
kalapacsoltuk, stb. a probaanyagokat megse derult ki semmi biztos.
Volt olyan, hogy rossz elorelatas ellenere jol mukodott az anyag mig
sokszor az "oregitett" (aging) muanyag nagyon jo stabilitast adott a
magas homersekleten de napok alatt tonkrement a nedves levegoben. Sok
fugg mikepen tartjak oket, milyen a kornyezeti szennyezes.

Azt hiszem  irtam mar az Emilia-Romagnai haromszogrol. Ez Italia resze
ahol en is lakom. Ezen a kornyeken jelentek meg az u.n. "Bronzed
diskek", vagyis azok melyek elkezdtek megszinesedni es evvel sokszor a
hang is elromlott ha nem teljesen eltunt. Kb egy evig jeleztek az
olvasok errol a kornyekrol, aztan ugylatszik a gyarosok kicsereltek a
hibasakat es a problema megallt. Tudvavalo, hogy a ken es annak
szarmazekai tonkretesik az ezustot. Lehet, hogy egy ideig nagyobb volt
ezeknek a gazoknak a kibocsatasa, vagy muszaki hiba miatt vagy mert
mashonnan jott a nyers nafta.
Errrol a Hyperion honlapjan lehet olvasni egy erdekes lapot. Ha a
Supermester nem dobna vissza mint hibasoros, akkor mellekelhetnem is.
De az nem jelentkezik leveleimre, ma is visszajott egy alig 76 soros
iromanyom. Kezdem unni, csak tudnam ki az oka!

Udv Ivan