Demszky jol nekiment a Kormanynak, Surjan jol nekiment az Ellenzeknek.
Mindez tortenik egy nemzeti unnepen, ket teljes evre a legkozelebbi valasz-
tastol. Az Ellenzek hivei termeszetesen felhaborodnak azon, hogy Surjan doktor
miket enged meg maganak, viszont elegedetten konstataljak, hogy Demszky milyen
szepen kiosztotta azt a korlatolt, hulye Kormanyt. A Kormany hivei duhos ol-
vasoi leveleket fogalmaznak a fopolgarmester pofatlansagarol, de orommel nyug-
tazzak, hogy a miniszter ur flaszterba dongolte azt a hozongo, minelrosszabban-
annaljobbnekik, gyokertelenliberalis Ellenzeket.
     ---------------------
   En nemzeti erzelmu vagyok, te hajlamos vagy a nacionalizmusra, o soviniszta.
   En csendesen turtem, te meghunyaszkodtal, o kollaboralt.
   En fontolva haladok, te nem tartasz lepest a korral, o reakcionarius.
   En uldozott voltam, te cinkosan nema, o neman cinkos.
   En mar akkor megmondtam, te csak a negy fal kozott, o mindig nagy pofaju volt
    -----------------------
Balogh ur huszonot eve tatott szaju uttoroknek meselte kalandjat a szovjet ka-
tonarol, akit a gaz ellenforradalmarok meglottek a Majakovszkij utcaban, es akkor
Balogh ur a sa'la'val, amit proletar edesanyjatol kapott, de hat kigondolt arra
akkor, bekotozte, es a hos szovjet katonanak konny csillogott az o inter-
nacionalista szemeben...
Balogh bacsi arrol mesel a kis cserke'szeknek, hogy 1956 embert probalo nap-
jaiban, hogyan kotozte be egy fiatal szabadsagharcos lott sebet a Kiraly
utcaban, akit a gaz megszallo azsiai kommunista hordak megsebeztek, pedig
igazi selyemsa'l volt ilyet ma mar nem lehet kapni, de az emberbarati erzulet
mindenekelott, es a fiatal szabadsagharcosnak konny csillogott az o keresz-
teny szemeben...
Namarmost, a fenti ket tortenet vegulis mindket esetben boldog gyermekarcban
tanulsagban es irodalomdolgozatban kulminalt, mindazonaltal, van egy apro
lenyegeben irrelevans mozzanat, amire megiscsak fel kell hivnom a tisztelt
Olvaso becses figyelmet:
1956 oktober huszonhatodikan Balogh Rezso NEM JART a Majakovszkij utcaban,
elindult ugyan kiflit venni, de a nagy lovoldozesben megrekedt az Izabella
utcaban, behuzodott egy kapualjba es ott a kapualjban hagyta el a sa'la't.EG

Tegnapelo"tt Bo~ro~cz Jo'zsefnak tulajdoni'tottam Ka'lma'n La'szlo' egy
javaslata't. Mindketto"ju~kto"l elne'ze'st ke'rek a te'vede'se'rt.

Ko"ro~si Ga'bor

Lehet, hogy rossz pe'lda volt. E'n aze'rt azt gondolom, hogy a tu"do"szu"re'snek
kisebb a jelento"se'ge, mint a 40-es e'vek ve'ge'n, amikor bevezette'k, vagy
aka'r mint az e'rrendszeri bajoknak. A nagy re'sze'ben biztos igazad van,
abban biztos nincs, hogy olcso'bb fenntartani a ko'rha'zi helyeket, mint
korszeru"si'teni a szu"re'st. Ko'rha'zi a'gy hia'ny van - ami persze csak a mai
torz viszonyok ko~zt hia'ny, mert az egy fo"re juto' ko'rha'zi a'gyak sza'ma'ban
jobb a magyar helyzet, mint a legto~bb nyugat-euro'pai orsza'gban, ahol ennek
ellene're nincs hia'ny - e's nagyon dra'ga dolog korszeru" ko'rha'zakat
e'pi'teni. A to~bbnyire elavult ro~ntgenek leselejteze'se meg lehet, hogy
kimondottan hasznos lenne. Teha't nem hiszem, hogy anyagi e'rdekek tartja'k
fenn a ma'ra elavult TBC szu"re'st. Ha ma'r, akkor inka'bb szeme'lyes e's
inte'zme'nyi presztizs, meg a rendszer tehetetlense'ge.

Hallottam arro'l, hogy az USA-ban (ahol nincs ko~telezo" szu"re's) egyre
nagyobb gond a TBC, mert ellena'llo'va' va'lt a baci a szoka'sos
gyo'gszerekkel szemben. Nem tudtam, hogy na'lunk is egyre nagyobb baj.

I'ra'som le'nyege azonban nem a TBC volt, hanem az esetleges AIDS szu"re'ssel
kapcsolatos proble'ma'im.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Ka'lma'n Laci!

Nehe'z u'gy vitatkozni valamiro"l, hogy nincs ele'g informa'cio'm. E'n a
holland TV-to"l egy ok miatt voltam elragadtatva, hogy nem szinkroniza'lja'k
a filmeket. Egy ho'nap uta'n a hirado'jukat is nagyja'bo'l e'rtettem, az nem
nagyon tetszett. Ma'st mint ku~lfo~ldi filmeket meg hi'reket nem ne'ztem.
De mindez me'g 1980-ban volt, azo'ta javulhatott. Viszont hata'rozottan
u'gy emle'kszem, hogy nem volt ku~lo~n ilyen-olyan-amolyan Hi'rado'. Nem
tudom, hogy do"lt el, azt melyik kamara csina'lja? Vagy a to~bbiek nem is
akartak politiza'lni? De akkor mi biztosi'tja, hogy van egya'ltala'n hi'rek?
Bizonya'ra nem olyan egyszeru" a dolog... E's hogy ne'z ki a rendszer
dinamika'ja? Szempont-e a felve'telne'l, hogy az u'j ember melyik kamara'hoz
fog tartozni? Ha igen, akkor a felve'telne'l nem csak az alkalmassa'g sza'mi't,
hanem a politikai kvo'ta'k is???

Javaslod, parcella'zza'k fel a TV-t. Minek alapja'n? A jelenlegi parlamenti
ero"viszonyok szerint? Ha a TV munkata'rsak megoszla'sa ennek nem felelne meg,
akkor a to~bbieket csupa'n politikai ne'zeteik miatt ki kellene ru'gni? Vagy
a TV jelenlegi munkata'rsainak politikai ne'zetei szerint? A korma'nypa'rtok
egyes politikusai azt a'lli'tja'k, hogy a TV egy libera'lis-kommunista fe'szek.
[Az vajh milyen a'llat? ma'rmint a libera'lis-kommunista.] Mi lesz, ha kideru~l,
hogy te'nyleg libera'lis a TV munkata'rsainak to~bbse'ge? Mi van, ha
to~bbse'gu~k kereszte'ny nemzetinek mino"si'ti maga't, mert azt reme'li, hogy
ezzel megu'ssza? Mi van, ha a TV munkata'rsainak to~bbse'ge nem akar/mer szi'nt
vallani? Mie'rt kellene o"ket arra ke'nyszeri'teni, hogy szi'nt valljanak,
amikor esetleg te'nyleg nem e'rdekli o"ket a politika. Vagy a sportriporternek
e's az esti mesemondo'nak is felte'tlenu~l elko~telezettnek kell lennie?

A TV mu"sorainak nagy re'sze nem ko~zvetlen politikai: konzerv (=film),
sport, kvi'z, mese, tv- e's szi'nja'te'k, zene, mit-tudom-e'n-mi. Ezeket is
fel akarod osztani politikai ne'zetek szerint? E's ha egyszerre to~bb
politikai kamara akarja veti'teni a Dallas-t, vagy az olimpia't, akkor
hogy do~nto~d el, melyik teheti?

A TV vita'k akkor e'rdekesek, ha a vitavezeto" egyma'ssal szemben a'llo'
embereket ke'r fel, e's nem o" akar vitatkozni a vende'gekkel. O" csak vita't
vezet, ke'rdez, modera'l. Mie'rt kellene ezt elfogultan csina'lnia? Mie'rt
nem az a ce'l, hogy a ku~lo~nbo~zo" politikai ne'zeteket a hivata'sos
politikusok ke'pviselje'k, e's ne tv-s fogadatlan pro'ka'torok?
La'ttam a tv-te've'n (ka'beltv) egy mu"sort Torgya'nnal, amit Mester A'kos
vezetett. Felteszem, nem e'rt egyet Torgya'nnal. Etto"l me'g o", a vitavezeto"
ezt a felteheto" egyet nem e'rte'se't nem fejezte ki, nem fojtotta bele a
Torgya'nt ta'mogato' ne'zo"kbe a szo't, so"t, kimondottan kereste o"ket,
hogy az o" ve'leme'nyu~k is elhangozhasson.

A Hi'rado'nak az a feladata, hogy ta'je'koztasson, e's a Pa'lfy-fe'le aze'rt
rossz, mert ezt rendszeresen hia'nyosan, rosszul, fe'lre- teszi. Nem
[elso"sorban] aze'rt, mert Pa'lfy az MDF hi've, hanem mert rossz fo"szerkeszto".
Egy korma'nypa'rti is csina'lhatna jo' Hi'rado't, mie'rt ne? Biztos vagyok
benne, hogy Chrudina'k sokkal jobb Hi'rado't csina'lna, mert tehetse'ges tv-s.
(Me'g akkor is, ha az a Panora'ma, amit decemberben la'ttam, e'pp aze'rt nem
tetszett, mert a'llando'an, legala'bb az ada's fele'ben Antall besze'lt benne.
Volt, amikor okkal, volt amikor la'thato' ok ne'lku~l.)

A TV jelenleg jelento"s re'szben aze'rt nem lehet kiegyensu'lyozott, mert
a'llando' politikai nyoma's alatt a'll. Ez a nyoma's sokkal nagyobb lenne, ha
minden munkata'rsnak ki kellene nyi'lva'ni'tania, kit, melyik pa'rtot,
ira'nyzatot, ideolo'gia't ta'mogatja igaza'bo'l. Most sokaknak mo'dja van
ideolo'gia-mentesen dolgozni, mindjuk aze'rt, hogy csina'ljon egy egyszeru"en
jo' tv-ja'te'kot. A parita'sos tv-ben nem az lenne a szempont, hogy jo'-e a
tv-ja'te'k, hanem hogy a mi kutya'nk ko~lke-e az alkoto'ja. Ez most is szempont,
de nem olyan a'tfogo', mintha a mu"sorido" pa'rtalapon keru~l feloszta'sra.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Hetyei Gabor (es a SZALON olvasoi)!
Nagyon nagy elvezettel olvastam osszefoglalodat arrol, hogyan latod a japan-
ellenes erzelmek megjeleneset Amerikaban. Nagyjabol ez latszik innen is
(marmint hogy ilyennek latszik az amerikai oldal - most nem a japanok veleme-
nyerol beszelek). Most csak egy dologhoz szolnek reszletesebben:
a lazy es illiterate amerikai munkasokhoz. Azt a bizonyos mondatot, amit
ideznek, most nem is emlekszem, ki mondta konkretan, ha jol tudom, az LDP egyik
vezetosegi tagja volt. Mindenesetre masodik vonalbeli ember, s nem pl. egy
miniszter. Ez persze semmit sem jelent, megiscsak felsohazi tag volt, s a
dolog elegendo volt a heves visszhang kivaltasahoz, ami egyebkent nemcsak
azert volt heves, mert most ez jol illik a kampanyba, hanem, mert ez is egy
regi ugy mar, tobb szempontbol is.
Egyreszt az amerikaiak szeretnek a felfokozott japan munkatempot lassittatni.
Emlekszem, hogy nehany eve parazs vita zajlott arrol, hogy a japanok a tul-
munkaval es a szabadsagok korlatozasaval megsertik a fair play szabalyait a
termelesi versenyben, mikozben az USA es az EK gyartoit fekezi mindenfele
kotottseg ezen a teren, pl. a szakszervezeti fellepesek nyoman. Erdekes, hogy
most ezt az ervet egyaltalan nem latom elohozni.
A masik "torteneti vonulata" ennek az ugynek az, hogy az elmult evtizedek
folyaman mar nagyon sok formaban elhangzott ugyanez a megallapitas, s az
amerikai reszrol nem nagyon latszott, hogy komolyan cafolni tudnak. Pl. a
SONY elnoke, Akio Morita irta egyszer (most nem emlekszem, hogy a magyarul is
megjelent Made in Japan c. konyveben, vagy egy HVG-interjuban olvastam), hogy
amikor megnyitottak az elso USA-beli SONY telephelyet, az egesz gyartasi
folyamatot at kellett dolgozniuk, ket okbol: egyreszt, mert az amerikai
munkasok munkafegyelme kozelebe sem jott a japanokenak (lenyegesen rovidebb
ideig voltak hajlandok csak dolgozni, tobb pihenot kellett beiktatni, rengeteg
volt a nem-megjelenesbol szarmazo problema, ami miatt ki kellett dolgozni egy
helyettesitesi rendszert stb.), reszben pedig azert, mert az amerikai munkasok
lenyegesen kevesebb munkafolyamatot tudtak csak elsajatitani, mint a japanok
(a szamokra nem emlekszem, kb. 1/3 lehetett az arany).
Megjegyzem, ez a vad nemcsak az amerikai, hanem sok mas orszag munkasait is
erte mar (egyes azsiaiak, pl. koreai, tajvani kivetelt kepznek). Meg Angliaban
is fajlaltak a japanok, hogy az ottani munkasok nagyon rosszul alltak hozza a
japan szokasokhoz.
Ha mar itt tartunk, erdemes kiterni a magyar Suzuki-balhera. Nem tudom,
mennyire ertesultetek rola, ket-harom honappal ezelott hangos volt tole a
magyar sajto. A Suzuki kihozott reszkepzesre es betanitasra kb. 80 fiatalt,
azzal a cellal, hogy itt Japanban tanuljak meg, mik lesznek a munkafolyamatok
es a japanok altal megkovetelt feltetelek majd a magyarorszagi gyartas soran.
A munka megkezdese utan kb. 2 honappal a fiuk elegedetlenseguknek eleg nyoma-
tekosan adtak hangot, annyira, hogy sztrajkkal is fenyegetoztek. Ahogyan azt
az ujsagok irtak, a sracok eheztek, allitolag megvontak toluk a leveleiket,
eroszakkal es ingyen tuldolgoztattak oket, raadasul a szerzodest is ugy ko-
tottek veluk, hogy nem tudtak, mi van benne (japanul volt, s egy angol for-
ditast is mutogattak nekik). Nyilatkozatok is voltak - a Suzuki Mo. fonoke
peldaul tobb dolgot cafolt, pl. azt, hogy eheznenek a fiuk. A tulmunkara
pedig azt mondta, hogy a Suzuki filozofiaja szerint a Suzuki minden gyaraban,
barhol a vilagon hasonlo feltetelek kotelezok, s ha egy megrendeles-boom
idejen a japan munkas tulorazik, ingyen, akkor a magyarnak is talan ezt kellene
tennie. A vegen, hosszabb targyalas utan a dolog rendezodott. Megigertek nekik,
hogy felemelik a(z otthoni) fizetesuket, plusz penzt kapnak a tuloraert, s a
kovetseg is besegitett azzal, hogy kuldott nekik egy jo adag kis hazait (meg
egy magyar szakacsot is). Azt hiszem, osszesen csak ketten mentek haza ido
elott.
A dolog szamomra nagyon tanulsagos volt, s azt hiszem, ilyen problema sorozat-
ban adodhat minden kulfoldi (ertsd most: nem japan) viszonylatban. Sok lehet
a felreertes es a meg nem ertes egy ilyen esetben. Nagyon nehez peldaul
komolyan elkepzelni azt, hogy valaki ehezhet Japanban, kulonosen, ha a
szerzodesben benne van a napi haromszoros ingyenes etkezes. Igen am, de ha
japan menut kapnak (szojapaszta-leves, rizs, nyers hal, fott retek, nyers
paraj, soroljam?), el tudom kepzelni, hogy a 30 dekas disznohusokhoz szokott
ember nem elvezi. (En igen, de ez en vagyok). Idokozben megtudtam azt is, hogy
a munkateljesitmennyel is bajok voltak. A Suzuki ugyanis ide csupa elsomunka-
helyes, fiatal sracot hivott meg, akikre aztan otthon az uzemvezetest, tech-
nologiai felugyeletet akarta bizni. Nem voltak illuzioik: azt, hogy a 2. honap
vegen a japanok munkateljesitmenyehez kepest 30%-osat produkaltak, kifejezet-
ten jonak mondtak! Arra azonban nem szamitottak, hogy egy mostani 18-22 eves
munkakezdo magyar fiatal szamara ez a lehetoseg nem jelent egy eletre szolo
elkotelezettseget, de meg az is kerdeses, hogy a kikepzesi ido vegen nem all-e
egyszeruen odebb. Azt meg aztan vegkepp nem gondoltak, hogy kevesellni fogjak,
ha 10ezer Ft koruli otthoni bert adnak nekik, ehhez kb. 8000 Ft osztondijat,
50000Y zsebpenzt, ezen kivul teljes ellatast.
Azt mar en teszem hozza, hogy egy 40 ev koruli, ketgyermekes munkas csaladapa
hamarabb jott volna ki ilyen feltetelekkel zokszo nelkul.
Valoszinuleg a "cultural shock" is oriasi lehetett, s a helyzettel a japanok
sem hiszem, hogy jol birkoztak meg. Gondoljatok el, nemhogy japanul, de angolul
sem tudtak a fiuk tobbnyire!
Persze, az, hogy valaki idejon betanulni, az nem ugyanaz, mintha otthon
dolgozik a Suzuki gyarban, sokkal nehezebb. De hogy munkafegyelem es kepzett-
seg dolgaban fel tudjak-e venni a versenyt, az tovabbra is kerdes.
Gabor!
Mielott elvagom a szoaradatom fonalat, meg egy apro megjegyzest hadd tegyek
az utolso bekezdesedhez: lehet, hogy egy kicsit csendesedett most a Japan
ellenes kampany, de en nem hiszem, hogy kozben a hatterben barmi is megoldo-
dott volna. Ezek a problemak nagyon hosszu tavuak, s egy-egy kormanykozi
megegyezes meg nem eleg a megoldasukhoz, meg ha lett is volna ilyen titokban.
Ugyszinten, teljesen igazad van, hogy a "buy American" kampanyok hatastalanok.
Amit tegnapelott irtam, osszecseng a Te velemenyeddel: sok mulik az alap-
kutatasi es egyaltaln a fejlesztesi koncepciok kulonbsegen is. De ezekrol
es mas okokrol bovebbet majd talan maskor.
Radnai Tamas

Korosi Gabor minapi irasa elegge meglepett. 

Az AIDS valoban nem gyogyithato, es a nathanal valamivel kevesbe fertozo.
Am az, hogy nem gyogyithato, es a fertozott akar 10 even at is vidaman
tovabb adhatja a virusokat, szamomra nem tul meggyozo erv a szures ELLEN.
A szures szerintem nem arra volna jo ebben az esetben, hogy a beteget 
meggyogyitsak (bar a folyamat mar lassithato, ami, ha felfedezik idoben a 
valodi gyogyszert, akar a gyogyulas feltetele is lehet), hanem hogy a
virus tovabbadasat megakadalyozzak. A kerdes az, hogy hogyan.

Hallottam olyan esetrol, hogy egy no mikor megtudta, hogy AIDS-et kapott
valakitol, bosszubol lefekudt tobb szaz ferfival. Ebben az esetben nem volt
sikeres a szures. Masok viszont esetleg megfontoltabba valnak, legalabbis
ez lenne a humanus viselkedes. Nem nyilvanvalo azonban, hogy valaki egy
halalos itelettel a kezeben a humanus normakat fogja-e kovetni.

Elkepzelhetonek tartom, hogy a fertozott csaladjat, elettarsat ertesitsek.
Szinten szokassa valhatna, hogy bizonyos korulmenyek kozott az AIDS szures
eredmenyet elkerhessuk. Lehet ez egy par dontese, mielott lefekudnenek 
egymassal, de eppugy a beteg kerhetne fogorvosatol, vagy sportolok egy klubban
egymastol (pl. birkozok stb) ahol a fertozes veszelye fenn all. 

Vegul azokat az egyeneket, akik a fertozes tudataban is szandekosan tovabb
terjesztik az AIDS-t, el lehetne zarni a kulvilagtol (pl. prostitualtak,
tuket megoszoto kabitoszerezok). 

Magyarorszagon meg viszonylag kicsi a fertozottek aranya, sokan szeretnek azt
hinni, hogy csak homoszexualis ferfiakat erint a problema, de az USA-ban 
mar PAR SZAZALEK-rol beszelnek New Yorkban, es a fertozottek tobbsege mar
reg heteroszexualis. 

A TBC-vel kapcsolatban csak annyit, hogy az USA-ban nem oltanak be senkit,
epp ezert problema a bejovo magyaroknak, hogy ok pozitivat tesztelnek,
viszont mar nagyon reg voltak beoltva. Nem vilagos szamomra, hogy az
USA policy-e a hatekonyabb, vagy a magyar. Lehet, hogy a magyar viszonyokhoz,
ahol ezekszerint meg mindig van TBC az oltas es a szures a celszeru, mig
itt az USA-ban az, hogy a bejovoket ellenorzik alaposan.

Gabor

Kedves Szalon-olvasok!

Egy ismerosomtol kaptam otthonrol a kovetkezo idezetet, ami elegge megdobbentett
es elszomoritott. A 17-i Magyar Hirlapbol szarmazik (termeszetesen nics ra
copyrightom :-), idemasolom -- a Radios Hireken es a Hirmondon keresztul
keresztul nem kapunk (itt kinn) ilyen reszletes hireket. Talan szerencsenkre.

Idezet eleje:
A helyzet jellemzesere inkabb lemasolok ide gy reszt a mai Magyar Hirlapbol:
"Tegnap a televizio epulete elott tobbtucatnyi tunteto ratamadt Konrad Gyorgy ir
ora, a Nemzetkozi PEN Klub elnokere, mikozben uvoltve Goncs bandajahoz tartozo m
ocskos zsido kommunistanak neveztek. ...... Elozo nap Farkashazy Tivadart, a koz
ismert humoristat a Magyar Ujsagirok Kozossegenek alakulo uleserol a szo legszor
osabb ertelmeben kidobtak, kilokdostek, es ekozben liberalis hanyadeknak nevezte
k."
Ennyi eleg is, azt hiszem.
-- Idezet vege.

Hat, tenyleg eleg... 

Udvozlettel,

Fenyvesi Anna
University Of Pittsburgh

Kedves Korosi Gabor !

	Nem tudtam, hogy a TV beveteleinek ilyen nagy resze szarmazik
reklamokbol (a te adataid szerint kb 50%). Szerintem nem igazan egeszseges ez
az oszver megoldas, ti. hogy nem egeszen pontosan definialt az, hogy az MTV
kozszolgalati vagy kereskedelmi televizio-e. Szamos orszagban torvenyek
szabalyozzak azt, hogy a nemzeti te've' mennyi reklamot kozvetithet (es igy
kozvetve a reklam bevetelek aranyat is). A sved TV-ben peldaul tilos a reklam
(ugyszinten a radioban, meg a helyi allomasokon is), a dan TV-ben maximalisan a
musorido 10%-a lehet, gondolom mas nyugat-europai orszagokban is hasonlo lehet
a szabalyozas. A nemzeti TV es a kereskedelmi adok feladata jelentosen elter
egymastol. Csak egy pelda: mikor az STV2 rejtelyes aramkimaradas kovetkezteben
kb 2 oran keresztul nem sugarzott, leghangosabban a polgari vedelem
pszichologia vedelemnek nevezett egysege tiltakozott a vetkes hanyagsag miatt.
	Azt irod:
^ De azt is tudni lehet, hogy a politikusok nem sok ese'lyt adtak neki arra,
^ hogy a munka't jo'l ve'gezze: jo' pe'lda erre a Hirado' ko~ru~l ma'r ke't
^ e've zajlo' huza-vona. Hankissnak nem volt hatalma arra, hogy egy, a szakma
^ e's a ne'zo"k tu'lnyomo' re'sze szerint alkalmatlan beosztottja't
^ elta'voli'tsa. E's ebben persze a korma'ny ga'tolta meg.

Hankissnak a jelenlegi magyar helyzetben kellett volna megoldast talani a
TV problemaira. A mai magyar valosagnak resze az is, hogy a partok
szeretnenek minnel nagyobb befolyast szerezni a TV musoraiban. Szerintem a
modszereiben sem voltak a legjobbak, de a legfontosabb megiscsak az
eredmeny, az pedig lehangolo. Vegulis mindegy milyen koncepcioval indult neki a
TV megreformalasanak, milyen modszereket alkalmazott, teny az, hogy itt (ott)
es most, az aktualis magyar viszonyok kozott kudarcot vallott.

	Volt meg egy allitasod, ami szerintem vitathato:

^ TV-ha'lo'zatna'l ne lenne presztizsharc. Ma'sre'szt jelento"s re'szben ku~lso"
^ politikai beavatkoza's fu"ti. Ebben elso"sorban a korma'ny a ludas: nekik van
^ ehhez hatalmuk, eszko~zu~k. Az angol konzervati'v korma'ny is megva'dolja

Szerintem ez eppen forditva van. Az egymassal acsarkodo klikkek szeretnek
felhasznalni a politikai partokat poziciojuk erositesere. Az ilyesmi persze a
partoknak is jol jon, affele szimbiozis alakul ki. Nem tudom miert gondolod,
hogy csak a kormanypartoknak vannak eszkozeik a politikai beavatkozasra az
MTV-nel. Eleg egy pillantast vetni a valasztoi szimpatia felmeresekre es rogton
lehet latni azt, hogy ezeknek a kormanypartoknak legfeljebb 2 evuk van hatra
kormanyzati pozicioban. Meglehetosen szuk latokoru az, aki karrierjet
valamilyen politikai part melletti kiallassal szeretne megfaggyuzni es a
jelenlegi kormanypartok mellett all ki. Sokkal inkabb erdemes az ellenzeknek
kis szolgalatokat tenni es mondjuk 2 ev mulva besoporni a nyereseget. Arrol nem
is beszelve, hogy a nyomtatott sajto berkeiben sem szamit kulonosebben jo
ajanlolevelnek a kormanyparti elkotelezettseg.

	Vegul azt kerdezed:
^ Ka'lma'n, szerinted az e'rdekszo~vetse'gekre, ismeretse'gekre alapozott
^ struktu'ra melyik re'gi rendszer ko~vetkezme'nye? Tudsz a kiegyeze's o'ta
^ max. ne'ha'ny e'ves ido"szakokat kive've olyan magyar rendszert, amelyik
^ nem ilyen struktu'ra'kat tartott fenn? Belee'rtve a mostani magyar korma'nyt
^ is...

Valo igaz az erdekszovetsegekre klikkekre tamaszkodo struktura nem a kommunista
rendszer talalmanya. Lehetseges ellenszere az eros demokracia es ezen belul is
a maganszfera. Egy magancegnel a lenyeg megis csak az, hogy kepes-e nyereseggel
termelni vagy nem, vagyis a teljesitmeny kenyszer "automatikus". A
multrendszerben eppen a maganszfera hianya okozta azt, hogy a fent emlitett
struktura altalanossa valt. Ebbol a szempontbol nem volt tul nagy kulonbseg
mondjuk az Ozdi Kohaszati Muvek az MTV vagy eppen az MTA kozott. A maganszfera
kiteljesedesevel, a termeloegysegeknel legalabb is, meg lesz a siker orientalt
struktura (ebben azert megiscsak van valami szerepe a mostani kormanynak). A
problema a koltsegvetesi intezmenyeknel van pl. MTV (felig) vagy MTA. Itt
tovabb el a regi struktura sot meg sokkal rossz indulatubba valik, ha nem
szuletik uj koncepcio, ami objektiv teljesitmeny eleresere sarkalna az ott
dolgozokat. Lehet, hogy ez az erdekszovetsegekre, korrupciora alapozott
rendszer melyen belegyokerezett a magyar gondolkodasba, megis bizonyara letezik
olyan struktura, amelyben eletkeptelen.
	Az MTA-rol majd legkozelebb. 

Szabo Kalman