Tisztelt Forumozok !
   Tobb velemeny elhangzott, hogy maro vitak helyett meg kene egymast hallgas-
suk, konszenzust teremtsunk, legyunk toleransabbak. Pellionisz A. marciusi
Foruma szerintem egyetlen forumozo ellen sem iranyult szemely szerint. Voltak,
akik kifogasoltak, nem ertettek vele egyet- ez termeszetes. De hogyan keresi a
konszenzust egy olyan kotekedo kis szoveg, mint ,,A Magyar Koztarsasag alkotma-
nya es torvenyes rendje ellen kuzdo csoport alakult; vezetoje Pellionisz
Andras. (K.T.-Kulfoldi Tudosito )". Azt szeretnem tudni, mire jo egy ilyen
bekopes ? Mi a celja ? Igy fog konszenzus teremtodni ?
    Furcsa szamomra egyes forumozok allando kovetelese a Forum kul. szabalyok
koze szoritasanak megtartasara. Amiota a forumot olvasom, allandoan vagy azt
koveteltek, hogy legyen sorhatar, ne lehessen nevtelenul irni, zarjuk ki X.Y.-t
lepjunk ki ( a ,,nagy" exodus ota gyakoriak az ilyen frazisok, hogy ,,meg meg-
maradt forumozok", elhangzanak egyes figyelmezteto hangok, hogy ,,na en akkor
kilepek, mar nem lehet birni, ami itt folyik- tolerancia at work, nyilvan, say
no more, say no more- ,,bedobom a torulkozot"- ), ki is lepunk, alakult is
nehany alternativ forum. Nekem semmi kifogasom ezek ellen, nem orulok annak, ha
valaki kilep, nem zavar a nevtelenseg, nem ragaszkodom a sorhatarhoz, de elfoga
dom, hogy esetleg tul sokba kerulhetne, ha valaki rengeteget irna. A legfeltu-
nobb viszont az ALLANDO reklamalasa annak, ha valaki nevtelenul ir. Ezt egyesek
nagyon rosszul birjak, es mar komolyan foglalkozom a gondolattal, hogy csupan
ezek bosszantasara felberelek egypar embert, hogy azok nevtelenul irjanak. De
nem teszem, mert en valoban konszenzust szeretnek. De kisse nevetsegesnek
tartom ezt a gyerekes, durcas attitudot egyes forumozok reszerol. Kicsit olyan,
mint a kisgyerek, amikor foldhozvagja magat, ha nem foglalkoznak vele. Aztan
hogy mit csinalnak a kilepett forumozok az alternativ forumokon, az annyira
erdekel engem, mint kukacot a szivarvany. Tolem moderaljak, cenzurazzak, ne
cenzurazzak- mit banom en ? Finnyas egy tarsasag, de hat Istenem. De a konszen-
zusteremtessel baj van...Talan F.Z. fel is fog jelenteni minket ? Akkor kulon
felkernem F.Z. urat, hogy nehogy mar engem kihagyjon a nevsorbol ! Kerem Fekete
Zoltan urat, legyen olyan szives es vegyen fel a feketelistajara ( no pun
intended ), hadd legyek vegre jo tarsasagban ! Ha lehet, az elokelo masodik
helyet kernem magam reszere Pellionisz Andras utan ! Sietve hozzatennem, hogy,
mint emlitettem (uk), csakis torvenyes uton, szavazassal szeretnenk uj alkot-
manyt. Nehogy valaki itt rosszra gondoljon. Mi ez, kerem, arulkodas ? ( Tanito
neni, megutott a Pali ! ) Hat, meg kell mondanom, hogy nem vet tul jo fenyt
a magukat liberalisoknak nevezo ,,oldalra"- amennyiben van ilyen - egyes tagja-
ik viselkedese.
   Es hogy valami erdekesebb temat vessek fel, meg szeretnem kerdezni Forumozo
tarsaimat, mit tudnak Hayekrol ? Tanitottak-e 89 elott magyarorszagon pl. a
kozgaz-on ? ( NEM pimaszkodni akarok, el tudom kepzelni, hogy az utobbi engede-
kenyebb idokben tanithattak, bar lehet, hogy naiv vagyok ). Meglepne, ha sok
ertelmisegi nem ismerte volna munkait, biztos sokan hallottak rola, olvashattak
, lehet, hogy egyaltalan ,,nem nagy kunszt" a Hayek. Meglepne, ha pl. Kis Janos
(egyem a szivet !) nem ismerne sokkal jobban, mint en. Volt valami velemeny
rola es munkairol ? ,,Le volt irva" esetleg, mint konnyusulyu, van talan magyar
kiadasa egyes munkainak ? Szoval azt szeretnem tudni, mennyire volt benne a koz
tudatban, es hogy volt ertekelve ?   Tisztelettel,  Horvath Pali

Kedves Szekely Zoltan,

a SZALON-ban es a FORUM-ban megjelent cikkeidet olvasva egyre erosebb a
meggyozodesem, hogy a zsido problemakorrel kapcsolatban az allaspontod es a
erzeseid igen ellentmondasosak. Nekem ugy tunik, hogy mint magyar ember,
lelkiismeretfurdalast erzel a magyar zsidok sorsa miatt, ugyanakkor igen
eros nalad a felelosegelharitas erzese is: "En megprobaltam veluk szot erteni,
de hat ezekkel nem lehet.".
Szerintem egyaltalan nem szukseges Freudista magyarazatokba bocsatkoznod, ha
meg akarod erteni a magyar zsidosagot. Egy hosszu es sikeres aszimmilacios
idoszak tort derekba, eloszor a zsido torvenyek bevezetesevel, majd a
Holocausttal. Dr Tauber konyve epp arra pelda, hogy a magyar zsidosag tomegei
a magyarsag celjait magukeva teve es nagymertekben hozzajarulva Magyarorszag
fejlodesehez, megprobaltak aszimmilalodni. A zsidotorvenyek fokozatosan
masodrendu allampolgarokka tettek oket, a Holocaust a tobbseguket
elpusztitotta. Itt nincs szukseg semmifele tudatalatti rizsara, ezek az
esemenyek a magyar zsidok tudataban vannak, azaz emlekeznek rajuk. Mas kerdes
viszont, hogy ezek az esemenyek milyen elfolytasokat okozhatnak a magyaroknal,
mennyiben hat az o tudatalattiukra. A feleloseg elharitas - atharitas valo-
szinuleg erre mutat.
Csak ismetelni tudom azt, amit masok mar sokszor leirtak. A magyar zsidosag
legnagyobb resze elpusztult. Az elvemaradottak kozul, akik nem voltak kepesek
itt elni, kivandoroltak. Akik itt maradtak, azok az tortentek ellenere is
kotodest ereztek Magyarorszaghoz.
Nekem az a velemenyem, bar ezzel a magyar zsidok egy resze nem ert egyet,
hogy a regi tipusu aszimmilacios modelek kudarca nyilvanvalo. Gondolj pl.
Radnotira, aki magyar kolto volt, de zsido halott lett. Szerintem a magyar
zsidosagnak egyarant kell erositenie a zsido identitasat es kotodeset
Magyarorszaghoz. Ez utobbi persze csak akkor sikerulhet, ha pl. te (is)
segitseget nyujtasz ebben, nem konstuktiv-destruktivozol stb annyit, es
raszolsz pl. Csorna urra, amikor vandornepezik vagy megenged maganak egy
idetlen aprilis elsejei kistrefat.

                       udvozlettel      Rubin Gyorgy     CERN,   Genf

Nemreg irtam arrol, hogy meglepetessel tapasztalom a FIDESZ allitolagos
nepszerusege es a valasztasi eredmenyei kozotti komoly ellentmondast.
1992. apr. 12. XI. ker. onkormanyzati kepviselo valasztas. Csak az
egyik szavazokorben ismeteltek meg a valasztast:
SZDSZ-FIDESZ jelolt: 50 | szavazat,
MSZP                170
a tobbi egy kormanypartok altal tamogatott fuggetlen jeloltre esett.
(osszesen 610 szavazat volt). Mar az elozo forduloban olyan rosszul
szerepelt az SZDSZ-FIDESZ jelolt, hogy visszalepesen gondolkodtak.
Kb. 2000 valasztobol 50| Az 55% 1100 fo. 1050 fo hianyzik (akkor az
SZDSZ szavazoktol eltekintettem).
Udv  Csonka Gabor

Idezni szeretnek a Magyar Kozlony 74. szamaban (1989.oktober 23.) megjelent
Alkotmany szovegebol. (Ez az azota is ervenyes alkotmany, mely az 1949. evi
XX. torveny  1972 evi I. torvennyel modositott valtozatanak az 1989.oktober
18-ai Orszaggyulesi ulesen elfogadott modositott valtozata.)

Idezet az Alkotmanybol:

I. fejezet
A'ltala'nos rendelkeze'sek

1.$ Magyarorsza'g: ko~zta'rsasa'g
2.$ (1) A Magyar Kozta'rsasa'g fu~ggetlen, demokratikus joga'llam,
       amelyben a  polga'ri demokra'cia e's a demokratikus szocializmus
       e'rtekei egyara'nt e'rve'nyesu~lnek.
    (2) A Magyar Ko~zta'rsasa'gban minden hatalom a ne'pe, amely a
        ne'pszuverenita'st va'lasztott ke'pviselo~i u'tja'n, valamint
        ko~zvetlenu~l gyakorolja.

Lejegyezte   Erdosy Miklos

A Volt Harango~nto"k Nemzeti Szeke'rta'bora ebben az e'vben Pusztaszeren
tartotta szoka'sos seregszemle'je't. Az orsza'g legta'volabbi sarka'bo'l is
o~zo~nlo~ttek a re'sztvevo"k. Ezu'ttal is megrendezte'k a ma'r hi'resse' va'lt
"Harangja'te'kok"-at a nevezetes la'tva'nyossa'gokkal: a baloldali vesze'ly
hire're fe'lreverte'k a harangokat, a nagyharang megige'rte, hogy megfizeti majd
a munkane'lku~li sege'lyeket. Az eseme'nyek csu'cspontja'nak azonban
ke'tse'gkivu~l doktor Szemethy Bala'zs harangu~gyi miniszter elo"ada'sa
i'ge'rkezett - Aki felko~to~tte a harangot az harangozzon! - cimmel.
 Ma'r egy o'ra'val a meghi'rdetett kezde's elo"tt megtelt valamennyi szeke'rbak,
de a szervezo"k kezdeti lelkesede'se hamarosan aggodalomba csapott a't, mert
doktor Szemethy ke'sett. Elkeserede'su~ket beteto"zte a telefone'rtesite's, hogy
a miniszter kocsija a'rokba fordult - felteheto"leg szabota'zs ko~vetkezte'ben.
A fo"rendezo" sa'padtan ne'zett o~ssze embereivel:
 -Most mit csina'ljunk?
 -Ezt az elo"ada'st mindenke'ppen meg kell tartani. Valaki ugorjon be Szemethy
helye're.
 -Ennyit e'n is tudok. De ki legyen az illeto"?
 Az egyik rendezo" ko~ru~lne'zettE
 -Itt van Hajdu' Bo'dog, a Nemzeti Gerincpa'rt fo"titka'rhelyettese.
O" mindenhez hozza' tud szo'lni.
 -Megpro'ba'lok besze'lni vele.
 Hajdu' azonnal elfogadta a felke're'st.
 -Ko~telesse'gu~nk mine'l gyakrabban hallatni a hangunkat, mert a nemzetietlen
internacionalista kozmopolita'k is folyton ugatnak - megtapogatta az oldala't
- egy kicsit fa'j a hasam, de ez, reme'lem, nem fog zavarni a besze'dben.
 -Bocsa'sson meg Hajdu' u'r, de e'rt o~n a harango~nte'shez?
 -Nem, de ez nem jelent semmit. U'gy jelentsenek be, hogy nem vagyok ugyan
harango~nto", de jo' magyar embernek tartom magam. E's ez a legfontosabb.
 -Terme'szetesen. Nemsoka'ra szo'li'tjuk.
 Hajdu' fe'lrevonult, e's egy hata'sos indito'mondatot keresett, de az ege'sz
te'ma'ro'l csak egy verssor jutott az esze'be:
 -"Megkondult a kecskeme'ti o~regtemplom nagyharangja..."
 Ma'r nem emle'kezett ra' pontosan, hogy Peto"fi vagy Arany i'rta, esetleg
Se'rto" Ka'lma'n, eze'rt besze'de sora'n elkeru~lte a szerzo" megneveze'se't.
 -So"t, bara'taim! - kezdte, mert kedvelte a hata'sos indi'ta'sokat. - Mint
nagy ko~lto"nk mondja:"megkondult a pusztaszeri o~regtemplom nagyharangja" -
ma'sik alapelve volt, hogy mindig alkalmazkodni kell a helyi viszonyokhoz. -
Ma'r ideje volt a kondula'snak, legfo"bb ideje! Mit la't ez a harangszo'?
Elpusztult, sivatagga' va'lt nemzeti tudatot, megfogyott magyarsa'got!
 Felharsant a taps. Hajdu' tu~relmesen kiva'rta, ami'g elu~lt:
 -A harang a legmagyarabb jelke'p: le'lekharang, hi'rharang, nem ve'letlen,
hogy a libera'lis verba'lisok templomaiban nem tala'lni harangokat. Me'gis azt
kell mondanom, hogy ma az igazi idea'lunk a bu'va'rharang, mely hangja'val
felveri a vizek eddig sza'nde'kos ne'masa'gban tartott me'lye't...
 Valaki ba'tortalanul felszo'lt a ne'zo"te'rro"l:
 -Nincs itt valami te'vede's, Hajdu' u'r? A bu'va'rharangnak, ha jo'l tudom,
nincs hangja.
 Hajdu' sze'les gesztussal lemutatott a ko~zbeszo'lo'ra:
 -Hallja'k? Megint a "szakemberek" okvetetlenkednek. A szoka'sos o'cska bolsi-
tru~kk!
 A hirtelen mozdulatto'l a fa'jdalom belenyilallott Hajdu' oldala'ba, go~rcs
fogta el, minden ereje't o~ssze kellett szednie, hogy be tudja fejezni a
besze'de't.
 -Vakbe'l! - nyo~gte, mikor lejo~tt a szinpadro'l - mondom: ma'r akkor e'reztem,
mikor elindultam Pestro"l. Azonnal meg is kell opera'lni, mert a't is
fu'ro'dhat.
 -Igenis Hajdu' u'r. Ro~gto~n inte'zkedu~nk.
 -Vigyenek a zsido'ko'rha'zba. Ott vannak a legjobb sebe'szek.
 A rendezo"k sza'nalommal ne'ztek o~ssze.
 -Szege'ny, ma'r fe'lrebesze'l.
 A Nemzeti Gerincpa'rt megyei ko~zpontja'ba sza'lli'totta'k, Hajdu' doba'lta
maga't a fa'jdalomto'l:
 -Orvost! Orvost!
 -Ro~gto~n jo~n ma'r! - nyugtatgatta a kise'ro"je.
 E's abban a pillanatban ma'r nyi'lt is az ajto', Borostya'n Ama'lia, a ra'dio'
egyik korma'nypa'rti magazinja'nak a szerkeszto"je le'pett be. A ki'se'ro"
ra'mutatott:
 -O" fogja opera'lni maga't, Hajdu' u'r.
 -De ha't o" nem e'rt hozza'-ho~ro~gte Hajdu'.-Soha nem volt sebe'sz szakember!
 A ki'se'ro" legyintett:
 -Csoda'lkozom, Hajdu' u'r, hogy beugrik az ilyen o'cska bolsitru~kko~knek. Maga
igaza'n tudja, hogy mi van mo~go~ttu~k. Ama'lia jo' magyar asszony, e's ez a
legfontosabb.
 Borostya'n Ama'lia retiku~lje'bo"l elo"vette a ko~ro~mreszelo"je't, e's
bizonytalan pillanta'st vetett Hajdu' ele'je ta'rulo' hasfala'ra:
 -Szo'val vakbe'l!? De az is lehet, hogy terhes...
 Hajdu't szu~lo"va'rosa'ban, Nagypocakon temette'k.

I'rta Moldova Gyo~rgy,
megjelent a Magyar Hi'rlap 1992. a'prilis 13-i sza'ma'ban.


 Szeged, 1992. a'prilis 13.

                                   Lejegyezte: Bagyinka Csaba

Tisztelt mindenki,

1) Rona-Tas Akos "tobbszor valtozo velemenyehez" kapcsolodva nekem az az
allaspontom, hogy a kettos allampolgarok valasztojoganak tekinteteben az
amerikai minta a jo, azaz mindenki csak egy orszagban kene, hogy szavaz-
hasson. Azt hiszem pl. Del-Afrikaban is hasonlo a rendszer mint Amerikaban,
legutobbi nepszavazasukkor itt a kovetsegen szavazoknak igazolniuk kellett
valamilyen modon, hogy Izraelben nem szavaztak/nak. Tortenetesen mind
del-afrikaiakkal, mind amerikaiakkal beszelgettem hasonlo temakrol, olyan-
nal is aki itt szavaz, es olyannal is aki ott, es azt hiszem, hogy egy
ilyen dontes mindenkit legalabb magaval szembeallit olyan ertelemben, hogy
hatarozni kell, melyik orszagot is tekinti valaki az igazi hazajanak. Es
akkor nem lehet senkire se ujjal mutogatni, hogy "kibicnek semmi se draga",
masik oldalrol nezve pedig elkerulheto, hogy emberek tizensokeves benyoma-
saikra hagyatkozva voksolgassanak.

2) Pellionisz Andras legujabb csamcsognivaloja, a Szalon hasonlitgatasa az
Aczel-fele cenzurahoz enyhen szolva badarsag. Egyreszt, mert moderatorok
jelenlete altalanosan elfogadott a net-en, masreszt mert ha valakinek nem
tetszik a Szalon, akkor nem olvassa, nem irja es kesz. Nyugodtan lehet
'forradalmasitani' a Forumot, most mar ez nem hat meg senkit - szabad a
vasar. Nehany (egyaltalan nem jelentektelen) hangsulykulonbsegtol eltekintve
Csorna Istvan legutobbi irasaval (kivetelesen ;-) egyet tudok erteni...

Udv,
      Ligeti Zoli

ui: Szerda estetol 26-ig otthon leszek, ugyhogy addig garantaltan semmire
sem fogok valaszolni.

Ertelmetlenseg? Nyilvanvalo, csakhogy igaz. Az Alkotmanybirosag
(AB) ugyanis az abortuszt (AB) alkotmanyosnak illetve alkotmany-
ellenesnek itelheti kedve szerint, hiszen a Balkotmany=Takolmany
(ki melyik elnevezesre szavaz) ugyanarra es ellenkezojere is modot
ad.  Az alapveto emberi jogokat biztosito XII. Fejezet elso pontja
szerint (54 paragrafus) "minden embernek VELESZULETETT joga van
az elethez" [ebben az irasban minden kiemeles tolem, P.A.].  A
balkotmany tehat az elethez valo jog kezdetet a SZULETESHEZ koti,
magzatnak eletre tehat szuletes elott nincs joga.  Az
Alkotmanybirosag tehat az abortuszt alkotmanyosnak tarthatja.

Am ha kedve szottyan, a 70/A/1 paragrafus szerint az abortuszt
alkotmanyellenesnek is kimondhatja, hiszen "A Magyar Koztarsasag
biztositja teruleten tartozkodo minden szemely szamara az emberi,
illetve az allampolgari jogokat...szuletesi vagy egyeb helyzet
szerinti kulonbsegtetel nelkul", tehat (mivel a "szemely" -mint annyi
mas alapfogalom- definialatlan a Balkotmany takolmanyaban-
emberi jogatol nem lehet megfosztani azt akirol be nem bizonyit-
tatik hogy nem szemely). Ezt az ertelmezest megkonnyiti hogy a
Balkotmany "alavalt" az ertelmezesi tartomanynak mar az idezet
utani elso mondataban (70/A/2): Az EMBEREKNEK az (1) bekezdes
szerint barmilyen hatranyos megkulonbozteteset a torveny szigoruan
bunteti. (Vakartak a fejuket az "alkotmanyozo" konspiralo'k egy
cigarettafustos zsufolt szobaban hajnali 3-kor, es a "szemely"-ben
elbizonytalanodva hirtelen atvaltottak "ember"-re. Igy fugg tehat a
fogalmazasgatlason az abortusszal valo fogamzasgatlas). Amig a
magzat (definicio hianyaban) embernek tarthato, a "szuletes
szerinti" megkulonboztetest es annak alapjan az alapveto emberi
jog, az elet joganak megtagadasat az Alkotmanybirosag nem csak
hogy alkotmanyellenesnek, de szigoruan buntetendonek tarthatja.

Az Alkotmanybirosag tehat korlatlan elet-halal ura lett, akarcsak
Hitler aki ugyebar szinten "demokratikusan intezmenyesitett" modon
kapott szabad kezet emberi eleteket erinto vegso megoldasokra.

A nepnek (ja igen, az EPPEN OTTHON TARTOZKODO nepnek) balkot-
manyos joga "minden hatalom" kifejtesere, "hogy szuverenitasat
valasztott kepviseloi utjan, valamint kozvetlenul gyakorolja".
Csakhogy a Balkotmany a valasztott kepviselok utjan gyakorolt
nepakaratot KORLATOZZA, mivel az alkotmanyt es a sarkalatos
torvenyeket 2/3-os tobbseghez koti (ha 101%-os tobbseghez kotne,
akkor TOKELETESEN megbenitana, 67%-os csak ketharmad benasag).
Meg szerencse, hogy a "kozvetlenul" valo nepakarat gyakorlast SEMMI
SEM korlatozza az eppen otthon tartozkodokra.

Az Alkotmanybirosag NYILVAN nem tudja es nem fogja kimondani
SAJAT mukodesenek ellehetetlenuleset a Balkotmany ellentmondasai
miatt, az alkotmanyt megvaltoztatni viszont nincs joga (a Balkot-
manyt installalo torveny megsemmisitesere bizonyos ertelmezes
szerint joga van, a NEPNEK vitathatatlan joga van ra). Az orszag-
gyulesnek ELVILEG van megvaltoztatasra joga, de ezt a jogat eppen
az ALKALMATLAN balkotmany-takolmany koti a megvalosithatatlan-
sag beklyojaba.  Bedoglott. (Vagy me'g csak kohog a motor?) Van aki
akkut akar cserelni, van aki motort, egyesek uj fenyezest javasol-
nak. Pitianer ellentmondasokba es praktikus lehetetlensegekbe fog a
menet lezulleni es lemerevedni, s EGYRE KEVESBE FOG HALADNI.

Marad a nepakarat "kozvetlen" gyakorlasa, a balkotmanyvalsag
OKANAK, a jelenlegi alkotmany szerint ALKOTMANYELLENESEN
INSTALLALT ATMENETI BALKOTMANYNAK idohatarhoz kotott teljes
lecserelese.       -Pellionisz

Tisztelt Forumozok!

 Sajnos, a Hirmondo mindinkabb a gorenykurzusbol atmentett szornyu
alakokkal, illetve azok mondanivalojaval foglalkozik, kihagyvan a
szabadon valasztott kormanyferfiak kijelenteseit. Hogy a Hirmondo
ugy veszi Tamas Gazsi, Deutsch, stb. mondanivaloit mintha az
szentiras lenne nem zavar, azonban a kormany szempontjainak a
szisztematikus elhallgatasa szerintem veszelyes es karos. Nem
varva valtozast a gyakran bizarr modon tendenciozus hiranyagban
amit Hirmondoek sugaroznak igyekszem ha van alkalom a masik
oldalt is feltarni a Forum olvasok elot. Ime egy interju Antall Jozsef
miniszterelnokkel.

                                        Tisztelettel, Csorna Istvan

STOLMAR ILONA> Miniszterelnok ur! Ha tavol a hazatol magyarorszgi lapo-
kat olvasunk, akkor azt hihetjuk, hogy itthon kaosz es anarchia
van, uldozik a kisebbsegeket, tombol az antiszemitizmus, az ellen-
zekbe belefojtjak a szot, a kormany analfabeta, regen le kellett
volna mondania, mert ez a ,,mucsai" magyar nep meg valasztani
sem tud. Kozel harom hete jarom az orszgot, nyitott szemmel es
tart szivvel, de nem ezt tapasztaltam, hanem az ellenkezojet.
Igaz, nem is szmitottam masra, mert tudom, hogy csodalatos
eredmenyek is vannak. Azert jottem Onhoz - tisztelettel meg-
koszonve, hogy idot szakitott szmomra - ,hogy a Katolikus Ma-
gyarok Vasrnapja olvasoinak a nem egeszen ket esztendo ered-
menyeirol sziveskedjek beszelni.

ANTALL JOZSEF> - Ugy gondolom, hogy nem nekem kell talan onmagunkat
minositeni, vagy dicseroleg minositeni. Nem is szoktam. Inkabb
ugy velem, hogy a nehezsegeket es az emberek ele tornyosulo
problemakat is nekunk kell feltarni, de azt hiszem, hogy az a sok
hamis vad es megalapozatlan velemeny, amit itthon is es kulfol-
don is mondanak a kormanyra es Magyarorszag helyzetere vo-
natkozoan, az egyszeren karos, becstelen, es ami a lenyeg, nem
igaz. Szeretnenek talan anarchiat azok, akik egy anarchiatol var-
jak a diktatura iranti ohajt, es a volt kommunista retegnek kel-
emetlen az, hogy nelkuluk is mukodik az orszag. Nehezen tudjak
megemeszteni, hogy az o kozvetlen reszveteluk nelkul is kepesek
vagyunk kormanyozni. Mindaz a vadaskodas, ami itt elhangzik:
szakertoi kormany iranti igeny, meg szakertelem - ami nem je-
lent mast, mint az elmult evtizedekben szerzett kormanyzati es
partiranyitasi gyakorlatot - az eppen azert fogalmazodik meg
bennuk, mert azt latjak, hogy nelkuluk is mukodik az orszag. Ha
valaki venne a faradsagot, osszegezhetne az elmult ket - ket es
fel evben elhangzott velemenyeket, azoknak a kozgazdaszoknak
a velemenyet, akik ennel messze nagyobb inflaciot josoltak, akik
elore remeket festettek, s kozben az inflacio merteke csokkent es
egyetlenegyszer sem emelkedett olyan magasra, mint josoltak.
De egy kormanytol megkerdezik es megkerdezhetik, hogy mit, ki,
mikor mondott, de ki kerdezi meg egy ellenzeki politikustol, ki
kerdezi meg egy ujsagirotol, hogy mit irt ket evvel ezelott? Es ki
kerdezi meg azoktol az un. szakertoktol, akik kulonbozo kozgaz-
dasagi es egyeb elemzesekben mar remisztettek a nepet?

    Felreertes ne essek, nem azt mondom, hogy nincsenek su-
lyos problemak. Onmagaban egy politikai rendszervaltozas min-
den orszagban bizonyos feszultsegekkel jar. Egy olyan struktura-
lis valtozas, mint egy kommunista tervutasitasos rendszerbol
piacgazdasagba valo atteres onmagaban olyan, amitol termesze-
tesen valsagos agazatok keletkezhetnek. Amig megtanuljak
ennyi evtized utan az emberek a piacgazdasagot, a magangazda-
sgi szferanak a sajtossagait, megint eleg. Ha ehhez hozzave-
szem, hogy osszeomlott a szovjet piac, osszeomlott a kelet-ko-
zep-europai piac, ami azt jelenti, hogy Magyarorszag elso kulke-
reskedelmi partneret elvesztette; ha a termelesunket veszem
alapul, az exportunk oriasi resze ment a volt Szovjetunioba ill. a
volt KGST-orszokba. Melyik-fejlett ipari orszag birna ki, me-
Iyiknek a gazdasga ,vlseln el, hogy egy-ket ev alatt, mint aho-
gyan itt bekovetkezett, elvesztene a korabbi elsorendu piaci part-
neret? Lengyelorszag es Csehszlovakia ma 2-2 szazalekkal sze-
repel a magyar kulkereskedelemben es kozel 50 szazalekkal mar
az Europai Kozosseg. Tehat ha ezeket a tenyeket vesszuk, maga
az atalakulas politikai ertelemben, az atalakulas gazdasagi szer-
kezetben es ez a piacvesztes kulon-kulon eleg lenne ahhoz, hogy
sokkal sulyosabb problemak legyenek, ugyhogy en ezt onmaga-
ban eredmenynek tartom.

    Arrol, hogy ez az orszag mucsai-e, vagy arrol, hogy bizonyos
etatista torekvesek es egyebek vannak, azt hiszem, nekem szinte
nem is erdemes beszelni.

(holnap folytatjuk)