Sziasztok!

Zoli-Biblia> Minden egymast koveto n-ik betut kiragadva es egymas melle 
teve _ertelmes_ szavakat
Aki foglalkozott valoszinuseg szamitassal az nem eszi ezt meg.
> azonban arra hatarozottan emlekszem, hogy o is emlitett oriasokat, akik 
valamikor a Foldet laktak.
Talaltam neked valamit! Idezem:
Brayton kozeleben, Tennessee-ben a kutatok kemeny sziklaba vajodott emberi 
labnyomokat fedeztek fel. Ez mar onmagaban is kulonos, de ami meg inkabb 
az, hogy az eloembernek 25 cm sarokszelessege, es 6 ujja volt. Kesobb 
kiderult, hogy egy meretekben hozza illo orias lo kiserte, melynek 
patalenyomata 25 cm szeles volt.
A Havasupai- kanyonban egy sziklarajzot talaltak, mely egy mamuttal kuzdo 
emberoriast abrazol. Ezt a rajzot evmillios fembevonat fedi.
1833-ban, Kaliforniaban egy majd negy meter magas ember csontvazara 
bukkantak.A csontvaz diszes kagylohejakbol, es agyagkovekbol kirakott 
megfejthetetln szimbolumokkal volt korulveve. Also es felso alkapcsabol 2-2 
sor fog bukkant elo.Mellette hatalmas koszekerce fekudt.
Ugyancsak Kaliforniaban, Santa Rosa szigeten kiastak egy oriasi, 
hominidaszeru csontvazat, negy sor foggal.
A montanai Bay Greek szenbanyaban 1926-ban a banyaszok nagy emberi 
zapfogakat talaltak.A szakertok szerint a fogak, legalabb 30millio eves 
kozetretegbe voltak agyazva
1958-ban egy italiai banyaban teljes csontvazat talaltak.Legalabb 11millio 
eves szenreteg vette korul.
Mindenen tultesz egy fosszilias cipolenyomat a Fisher-kanyonban, 
Nevadaban.Triasz kori kagylos meszko konzervalta.Pontosan olyan, mint egy 
kiszabott, duplan varrt bortalp.
Critten kozeleben, Arizonaban 1891-ben egy gigaszi meretu szarkofagot 
talaltak, benne egy legalabb 4 meteres emberszeru leny maradvanyaival, 
akinek 6 ujja volt!

Kedves Nagy Andras!
A valaszodat koszonom.
Polusvaltas mar tobbszor is elofordult a foldtortenetben, es nem jart 
globalis fajpusztulassal (a perm es a kreta vegi nagy fajpusztulasok nem 
erre vezethetok vissza). Nem tudom, hogy az emberi faj mennyiben karosodna 
ettol, de szerintem, mint a Fold legsikeressebb faja, ezt is tulelne, es 
hamarosan ujrateremtene mindent.
En annyit talaltam, hogy szamos elmelet szerint erre vezetheto  vissza  a 
Fold kergenek elmozdulasa,ami a foldreszek leszakadasat, vandorlasat, es a 
tengerfenek terjedeset okozza.
Tehat egy polusvaltas elmozditana a Fold kerget a belso kopeny korul, 
aminek eredmenye keppen a kereg kozetei kulonfele iranyu magneses mezok 
hatasa ala kerulne.
Ez vezethetne odaig, hogy a Fold megbillenne a sarkain, es ez egyszerre 
elintezne mindent.
Ma mar bizonyitekokat talaltak arra, hogy a nagy globalis katasztrofak 
kiserojelensege, vagy oka, vagy a Fold tengelyenek elmozdulasa,vagy a Fold 
napi, vagy evi mozgasaban beallt zavarok lehettek. Es akkor johetnek ide a 
meteorit becsapodasok, vagy ustokossel valo utkozes is.
>En optimista vagyok es hiszem azt, hogy az ember bolcsessege lassan de 
biztosan kezd majd >felzarkozni a technikai fejlettsegi szintjehez. Ebben 
az esetben irany az univerzum :-)
>Ha meg megsem, hat akkor azt sem erdemeljuk meg, hogy valaha megtalaljak a 
csontjainkat...
Igen, en is optimista vagyok, de sajnos messzinek tunik az ido, hogy az 
uzleti, politikai erdekek,ne nyomjak agyon ezt a bolcsesseget.

Udvozlettel, Jutka

Szabi:

> Vizozon: egyreszt a Gilgames-eposz miatt, masreszt meg csak ugy,
> elkezdtek kutatni, hogy van-e valami alapja a bibliai vizozonnek. Az
> jott ki vegul, hgoy igen regen ugyan, de volt egy nagy aradas, ami
> elmosott nehany nepet, ebbol lett aztan a vizozon sztori. Hogy ez hogy
> jelent meg mondjuk Del-Amerikaban, en nem tudom, de pl. az El-Nino
> jelenseg magyarazatot adhat erre is.

Globalis vizozon sosem volt. Annak bosegesen lennenek geologiai
bizonyitekai, de nincsenek. Mellesleg honnet jott volna annyi viz, es hova
tunt volna? Csak helyi arvizek voltak, ez minden nep torteneteben
elofordult valamikor, igy kerulhetett be minden mitologiaba.

> Mostanra ezert elo kellett volna kerulnie nehany targyi emleknek, nem?
> Vagy esetleg Atlantisznak maganak. Eleg regota keresik mar.

Elkepeszto, hogy rengeteg ember meg mindig hisz abban, hogy Atlantisz
letezett valamikor. 

Ime, itt a valodi tortenet. Atlantisz legendajat a hires gorog filozofus,
Platon talalta ki. Kritiasz c. irasaban szamolt be egy Atlantisz nevu
hatalmas birodalomrol, amely a Gibraltari-szoros tuloldalan (tehat az
Atlanti-oceanban), a tenger kozepen van, es nagyobb, mint Kisazsia es
Eszak-Afrika egyuttveve. Lakoi hosszu idon keresztul boldogan es
elegedetten laktak ott, mignem valami oknal fogva egyszercsak
elhataroztak, hogy az egesz Fold urai lesznek.  Buntetesbol Zeusz
foldrengessel sujtotta a szigetet, s az egesz foldresz mindenestul
elsullyedt a tengerben.

Noha Platon azt irta, hogy ez egy igaz tortenet, amit a hires
allamferfitol, Szolontol hallott, o pedig egyiptomi papoktol, nyilvanvalo,
hogy a tortenet ugy, ahogyan Platon leirta, semmikeppen sem lehet igaz.
Platon szerint ugyanis ez az o ideje elott 9000 evvel tortent, ugyanakkor
azt is irta, hogy az atlantisziak azt is tervbe vettek, hogy elpusztitjak
Athent es Gorogorszagot -- holott Platon elott 9000 evvel Athen meg
lakatlan mezo volt. De ennel kesobbrol sincs a leghalvanyabb nyoma sem
annak, hogy egy eltunt oriasbirodalom letezett volna.

Termeszetesen akkor is, akarcsak manapsag, sok termeszeti katasztrofa
volt: foldrengesek, aradasok, vulkankitoresek, s ezeknek nemelykor viragzo
teruletek estek aldozatul, mint pl. Kreta vagy Szantorin szigete.
Oriasbirodalmakrol azonban meg a legnagyobb joindulattal sem beszelhetunk.
Ezek a katasztrofak tovabba nem az Atlanti-oceanban tortentek.

Egyesek azt mondjak, hogy az idok soran elofordult mar, hogy foldreszek
elsullyedtek a tengerben, es azt is tudjuk, hogy a mai Atlanti-ocean
helyen valamikor szarazfold volt. Csakhogy ez 200 millio evvel ezelott
volt, amikor Afrika, Europa es Amerika meg osszefuggo foldreszt alkotott,
embernek pedig meg se hire, se hamva nem volt. Korulbelul 70 millio eve az
osszes foldresz nagyjabol ott van, ahol ma is van; ember pedig mindossze 1
millio eve letezik.

Egyszoval az Atlantisz-legenda szep, de nem igaz.

Irodalom:
Otto Mueck: The secret of Atlantis. New York, 1978
Edwin Ramage: Atlantis, fact or fiction? Bloomington, 1978
Charles Berlitz: Atlantis, the lost continent. New York, 1984
Edgar Cayce: Das Atlantis-Geheimnis. Munchen, 1992

Szilagyi Andras

Zoli:

> Ilyen esetekrol a katolikus egyhaz ordoguzesre szakosodott
> papjai meselhetnenek, ha ez megengedett lenne szamukra.
> Olvastam valamikor ujsagcikket errol, ugy emlekszem
> az Interpress magazinban.

Ez aztan a megbizhato forras. :-))
Es ugye amit az Interpress magazinban leirnak, az ugy van. Gratulalok.

Szerintem nem kene a PARA-t felhigitani ilyen hulladekinformaciokkal, hogy
"valamikor a hetvenes evekben olvastam a Nok Lapjaban, vagy talan inkabb
az Orszag-Vilagban", stb. 

PCs:

> De errol jut eszembe egy "valodi" lelekvandorlasi eset, amely
> asszem a 30-as evekben esett meg Magyarorszagon. Nincs itt elottem
> a konyv, ezert csak emlekeimre hagyatkozva meselhetem el. Egy Irisz
> nevu lany (kb. 20 eves lehetett), egy szep napon megbetegedett,
> olyannyira, hogy az eszmeletet is elvesztette. Az anyja szerint
> egyszer csak egy nagyot sohajtott, es akkor o ugy erezte(tudta), hogy
> meghalt a lanya. De megsem, mert reggel felebredt, (es talan meg is
> gyogyult, erre most nem emlexem). Csak az volt a bibi, hogy egy
> szot sem tudott magyarul, ellenben a szulei szamara ismeretlen
> nyelven beszelt, ami, mint kesobb kiderult, spanyol volt. Mit volt,
> mit tenni, keritettek egy tolmacsot, akinek a lany perfekt
> spanyolsaggal elmondta, hogy o Lucia, egy madridi munkasasszony, aki
> (ha jol emlexem, szinten) nagyon beteg volt, elajult, es amikor
> felbredt, itt, egy teljesen idegen helyen, idegen emberek kozott
> talalta magat.

Sajnos ennek a 30-as evekbol szarmazo sztorinak mar eleg nehez lenne
utanajarni, ugyhogy szerintem nem is erdemes foglalkozni vele.
Mindazonaltal feltetelezhetjuk, hogy a 30-as evek ota, ha van is a
tortenetnek igazsagmagva, mar nagyon sok minden hozzarakodott; mindenki,
aki tovabbadta, valami ujabb reszlettel szinesitette a sztorit.

Valoban voltak egyebkent hasonlo esetek, pl. amikor valaki elkezdett egy
szamara addig ismeretlen nyelven beszelni, pl. egy angol kislany francia
szavakat kezdett hasznalni, stb. De amikor ilyeneknek utanajartak,
tobbnyire kiderult, hogy az illeto valamikor gyerekkoraban mar talalkozott
azzal a nyelvvel, pl. az angol kislany szomszedjaban lakott egy francia
nevelono, aki idonkent meselt neki, stb., csak ezt mar mindenki
elfelejtette, meg a kislany szulei is. Ami tehat lelekvandorlasnak
latszik, az voltakeppen az elfelejtett emlekek elobukkanasa, a rejtett
memoriak aktivalodasa. Hat lehet, hogy ez az Irisz is talalkozott egy
spanyol novel meg valamikor kiskoraban, de elfelejtette az egeszet.
Valamiert elobukkant nala az emlek, es ezzel egyutt spanyol szavak,
mondatok is (feltehetoen nem annyira perfektul, mint ahogyan a meselo
allitja). Esetleg mindez sulyosabb skizofrenias tunetegyuttes kereteben
jelentkezhetett.

A GYIK szerint ez is a tudomanyos parapszichologia egyik kutatasi
terulete, am azt meg a GYIK sem allitja, hogy a lelekvandorlas mar
bizonyitott teny lenne.

Szilagyi Andras

Sziasztok!

SziA irta:

> Ugyanugy, mint a kiindulo szavakat. Reszleteknek utananezhetsz a korabbi
> irasomban megadott webcimen.

Utananeztem, de sajnos ott sem irjak - persze biztosan en voltam
figylemetlen -, hogy hogyan talaltak meg az emlitettt szovegekben a
keresett szavakhoz kapcsolodo egyeb kifejezeseket. Ez azert erdekelne,
mert az egy dolog, hogy egy algoritmus szerint megtalalunk egy szovegben
bizonyos szavakat, de, hogy azokhoz a szavakhoz kapcsolodo tobbi szora
hogyan leltek, mar mindjart erdekesebb. Hiszen szerintem azokat a
kapcsolodo szavakat nem ismertek elore. 

Tovabbra is varom a segitseget barkitol, aki szeretne valaszolni. 

Koszonettel,

Kadoka

Sziasztok !

Agi irta :
>>En is meglepodve olvastam, hogy nem hasznaltak maganhangzokat az irasnal,
>>gondolom a titkossag erdekeben. Ezek szerint a csoda-kod eleve csak
>>massalhangzokra epit?
>  Nem, a titkossag erdekeben :)
>  Mivel a biblia-kodot az eredeti heber Bibliara talaltak ki, a heberben
>  pedig csak massalhangzokat  irjak le, kezenfekvo a magyarazat.
> Agi <><
Ez pontosan igy van, magam is akartam irni errol, de nem vagyok mindig gepkozel
ben.
Mindenesetre javitgatnek meg egy kicsit :

>A kerdesedre az a valasz, hogy itt az eredeti heber bibliarol van szo.
>Allitolag ezt annak idejen beturol beture masoltak, mert valami isteni
>buntetes volt kilatasban arra az esetre, ha elternenek.
>Peter
:-) Ez valami *urban*, vagy stilusosabban *desert legend* lehet... :-)
 Szo sincs isteni buntetesrol, egyszeruen tiszteltek ezeket az iratokat, 
mint Istentol ihletetteket. Ezt olyan fokig muveltek, hogy peldaul a
rabbinikus hagyomany szabalya volt, hogy az eloregedett keziratokat
(konyv ugye nem volt, papirusz-, kesobb pergamentekercsek voltak) meg
kellett semmisiteni, nehogy tiszteletlen banasmodban reszesuljon. (Erre 
szolgaltak a genizak.) Elotte persze gondosan lemasoltak oket. Ugyanitt 
semmisitettek meg a masolasnal elrontott tekercseket is. Ugyanis olyan 
fokig ellenoriztek az uj masolatokat, hogy meg volt szabva a felhasznalhato
anyag, tinta, megszamoltak a sorokat, betuket, stb. Ennek azert van nagy 
jelentosege, mert az evezredek soran az autografak (azaz a szerzo altal irt
eredeti keziratok) nem maradtak fenn, igy sokan ketsegbevontak, hogy
vajon ugyanazokat a szovegeket olvashatjuk-e ma is, mint amit a szerzo 
papirra vetett. A szazad kozepeig nagy volt a vita errol. Negy fo forras volt,
ami fennmaradt az Ószövetség egesz, vagy legalabbis nagy reszevel : a
Kairoi kodex (895), a Szentpetervari kodex (916), az Aleppoi Kodex (930) 
es a Szentpetervari kodex (1008). Pontosan a fentebb emlitett modszerek 
miatt tudjuk ezeknek az iratoknak a masolasi idejet, sot, masolojanak nevet
is. Ez akkor kapott igazi jelentoseget, amikor 1947-ben megtalaltak a
holt-tengeri tekercseket es lehetoseguk nyilt az i.e. II.szazadi es a i.sz. X.
szazadi iratok osszehasonlitasara, azaz ezerketszaz ev kulonbsegenek
felderitesere.. Az eredmeny - nincs, vagy legalabbis jelentektelen valtozasok,
amelyek tulnyomoreszt helyesirasi ill. stilisztikai valtoztatasok voltak.

  Meg egy kis erdekesseg :
>En is meglepodve olvastam, hogy nem hasznaltak maganhangzokat az irasnal,
>gondolom a titkossag erdekeben. Ezek szerint a csoda-kod eleve csak
>massalhangzokra epit?
>De kesobb rakenyszerultek, hogy atirjak "rendesen". Hogyan? Ki vehette a
>batorsagot, hogy dontson a maganhangzok helyessege felol? Vagy ez mar az
>egyhaz asztala?
 Nem azert irtak at, mert olyan kedvukben voltak, hanem mert az eredetileg
maganhangzotlan nyelv megvaltozott.  Az eredeti heber iras un. quadrat iras,
ami azt jelenti, hogy negyzetes iras, azaz a betuk (a legtobb) egy negyzetbe
irhatok, illetve kitoltenek egy negyzetet. Valamint jobbrol balra iras, igy
nekunk *visszafele* lapoznak. Nincs kulon kis- es nagybetu. Vegul nincs 
maganhangzo,a csak massalhangzobol allo szogyokok jelolik a fogalmakat. 
A maganhangzok jelolesere i.sz. negyedik szazadatol alakult ki egy
jelolesrendszer, az un. punktuacios. Ennek lenyege, hogy pontokat es
vonalkakat helyeznek el a betuk (massalhangzok) alatt, felett, kozepeben.
A legelterjedtebb ennek tiberias-i valtozata, igy irodtak a heber bibliak,
ezt hasznalja az ujheber nyelv is. A maganhangzok kiejtesere tobb
hagyomany is letezik, a ket legelterjedtebb az askenazi es a szefard
(spanyol zsidok neve).

Remelem, nem volt unalmas.

 Udv :

          Fekete Zsolt
> E-mail : 
    Ékezetek érkezhetnek !
         (És neked ?!?)

ado :  [Hungary]
 
> A meg regebbi, millio evekkel ezelott nekilodult allitolagos
> civilizaciorol pedig egy fia regeszeti es oslenytani bizonyitek sincsen.
> Nagyon valoszinu (szerintem 100%), hogy nem is lesz.
> NagyAnd
> Es egy pofonegyszeru megoldas. Mit szolnal egy hirtelen polus valtashoz a
> Fold magneses tereben? Ez onmagaban eloidezne az osszeset egyszerre. Mit
> lehetne ilyen esetben megmenteni, es kinek?

A magneses sarkok polusvaltasa meg nem olyan nagy dolog, amit pl.
a Hancock fele elemzes is feltetlez, az egy foldkereg elcsuszas a
keplekenyebb alsobb retegek felett. A foldrengeseket es szokoarakat
ez okozhatja es nem egy polusvaltas.
Ugyanakkor klimavaltozasokat okozhat, mert a fold keringese a nap
korul ekozben nem valtozik meg, mikozben a foldreszek elmozdulnak a 
polusokhoz kepest.
Az Antarktisz eljegesedeset is effele elmozdulas okozhatta ill. az europai
jegkorszak is nem lehules volt hanem az eszaki sarkhoz kozelebb kerult
az europai kontinens. Itt lehules volt mig delen az Antarktisz eppen
kikerult a sarki hideghatasok alol.
Persze mindez akkor igaz, ha lehetseges a foldkereg ilyen jellegu
elmozdulasa.
Szeleczki Attila

U.i lehet olvasni olyn informaciokrol, melyek szerint az Egyiptomban
levi Szfinxen nem szel hanem vizerozio nyomai lathatok. Ha igaz, akkor
a szfinx regebbi a piramisoktol es megelte a vizozont", viszont ki epitette
es miert ?

> Felado :  [Hungary]
>>(Arra nem mernek merget venni, hogy a sok millio eves szenretegben
>>csavart talaltak, dehat cafolni sem nagyon tudunk egy tobb 10
>>millio evvel ezelott beindult majd megszakadt fejlodest.)

Viszont epp eleg regen tortenhetett, ha mar "szen ala" :-) kerult ?
Jo melyen van az biztos, hiszen mi minden kerult azota foleje.

>>Most viszont egy rovid kis hir azt emliti, hogy 12500 eve mar volt
>>egy radikalis homerseklet valtozas. Az Antarktiszon vegzett furasok
>>alapjan megallapitottak, hogy akkoriban 50 ev alatt mintegy 10 fokkal
>>emelkedett a globalis homerseklet.

Viszont arra nezve is vannak eredmenyek mely szerint az Antarktiszrol
folyok vittek a novenyi maradvanyokat tartalmazo hordalekot az 
oceanba, legalabbis ezt erositettek meg a fenekrol gyujtott uledekek.
Az Antarktisz vagy nagy resze hosszu iden at a mersekeltovi klimaval
birt. Ma nehany 1000 m jeg boritja az egeszet, es alatta mi lehet ?

>>Ugy latszik a Graham Hanckok fele fejtegetest, amely foleg romok,
>>regi irasok es mitoszok felhasznalasan alapult most megerositi
>>egyfajta tudomanyos meres es elemzes.
>>Na, igen es megvan az elony idotavlata:   kb. 12000 ev.

>A Homo erectus 1-2 millio eves koeszkozeibol egy csomot talaltak mar,
>pedig akkor meg civilizacio nem is letezett. Ha egy ilyen kaliberu
>civilizacio letezett volna mint a mienk, akkor annak sokkal tobb nyomat
>kellene talalnunk holmi mitoszoknal. A masik meg az, hogy akkor ok
>lennenek most itt, es nem mi.
Kiveve, ha valami nem nullazta le oket is, mint a dinoszauruszokat.
A dinok csak a csontjaikat hagytak hatra, a civilizacio megeshet csak
az emleknyomait.


Hancock elmelete szerint a nyomokat leginkabb az Antarktiszi jeg alatt
kellenne keresni. Masresz lehet olyan fejlodesi vonal, amely nem jelenik
meg a  foldon mindenutt, hanem relative kisebb teruleten er el magas
fejlettsegi szintet. Epp nem akadt naluk egy Colombus, vagy elfertek
ott ahol voltak, (Antarktiszon?), de mindenesetre erdekesnek tunik, hogy
legtobb kora okori-okori nep mitoszaiban feltunnek holmi idegenek, amelyek
erdekes dolgokat tudtak. Aki olvasta a Ramajanat, es mai szemmel nezi
ott bizony a haditechnika leirasa kisertetiesen emlekeztet egy 20. szazad
koruli szinvonalra, termeszetesen akkori szavak lehetosegevel leirva.
Szodomat es Gomorrat nem erdemes emliteni, mert tulzottan kezenfekvonek
tunik.
Az egesz tizparancsolatkort lehet egyfajta kivulrol jott eroszakolt
civilizalasi kiserletnek tekinteni ? A Bibliaban leirtak is tartalmaznak
egyfajta magasabb szintu technikai beavatkozas lehetoseget ?
A Piri Reis terkepeket talan nem is erdemes felhozni, amely olyan
pontossagu az Antarktis egy reszere nezve, mivel ma jeg alatti 
teruleteket abrazol,hogy csak 1949-ben szeizmikus meresk soran sikerult
pontosan megrajzolni ujbol a partvonalat.

A maradvanyok kerdese mas szempontbol, egyik a jeg alatti lehetoseg, a
vizsgalata meg hatravan, ha nem tevedek.
A kulonbozo osi homo maradvanyokat pedig tobbnyire olyan helyeken talaljak,
amelyek viszonylag kevesebb  mozgasnak voltak kiteve, altalaban nem 
sikvideken ahol a folyoknak hala igen gyors a feltoltodes. Nehany tizezer
ev nagyobb valtozasokat produkalhat itt, mint masutt millio evek sokasaga.
Az emberi fejlodes viszont a legmozgekonyabb talaju folyo volgyekben es 
tengerek parti savjaban ert el eloszor magasabb szintet joreszt
gazdalkodasi okokbol. A folyok es tengerek pedig mindent elnyelnek,
elmosnak
vagy feltoltenek. A "visszakoltozes" a kevesbe kedvezo adottsagu
teruletekre
altalaban kesobb tortenik.
Ilyen okokbol egy fejlodesnek indult civilizaciot altalaban nem ott kell
keresni, ahol az "osembereket". Persze ez is egy feltetelezes, nem
ragaszkodom hozza feltetlenul, de erdemes pro es kontra erveket
gyujtogetni.

>A meg regebbi, millio evekkel ezelott nekilodult allitolagos
>civilizaciorol pedig egy fia regeszeti es oslenytani bizonyitek sincsen.
>Nagyon valoszinu (szerintem 100%), hogy nem is lesz.
>Bocs, ha offtopic voltam...
>NagyAnd

Semmi gond, szeretem ha logikus esz ervekkel akarnak meggyozni, csak
a merev elutasitas bosszanto, mert altalaban a legnagyobb tudatlansagot
vagy bekepzeltseget rejti magaban. 
Udv
Szeleczki Attila