az adossagszolgalat kialakulasanak ertelmezeseben elkovetett elemzeseert.
A kerdes azonban kerdes marad: Hogyan tovabb? Milyen perspektivat lehet
itt felrajzolni? (a hetvenes evek kozepen, a valsag kozepette, a fejlett
ipari orszagok ugyan visszafogtak beruhazasaik egy reszet, de a tuloldalrol
az is elmondando, hogy jelentos struktura-valtast hajtottak vegre, makro-
okonomiai szinten is mashova tevodott a hangsuly, meg a technologia is
kapott egy jelentos rugast). Most merre? Egy felkapaszkodni akaro kis
orszagnak? Eladosodva? Ki foglalkozik ezekkel a kerdesekkel (nem a sajat
kft kilabalasara gondolok, de nyilvan azokon keresztul is?)
Molnar Miklos

Kedves Viertl Be'la,

A haza'jukat valamikor elhagyo'k ko:zo:tt sza'mos bara'tra, jo'
ismero:sre tettem szert az elmu'lt 4 e'vben, ugy Ny-Euro'pa'ban,
mint itt az USA-ban. Javaslom keresd az ilyen emberekkel a
SZEME'LYES
kapcsolatot, s akkor ido:vel Te magad is ra'jo:ssz, hogy mike'nt
akalul ki ez a nagy e'rdeklo"de's az otthoni belu:gyek ira'nt!
Nagyon keve's olyan emberrel tala'lkoztam, aki ve'ge'rve'nyesen
elvetette a hazate're's leheto"se'ge't! Egy kedves, o:reg
ismero"so:m - 60 e'v uta'n - meghalni ment HAZA.....BERLINBE.
Tala'n segiti a mege'rte'st, ha egy hasonlattal illusztra'lom az
a'ltalad nem vila'gos jelense'get!
Amikor egy gyermek felno", u'j csala'dot alapit, o:na'llo'va'
va'lik - aze'rt a szu:leit nem felejti el; ku:lo:no:sen, ha azok
egyre o:regebbek e's magatehetetlenebbek lesznek. Ugye? 
Ke'rdezd meg szu:leidet, nagyszu:leidet - hogy tala'n
szu:lo"helyu:ket soha sem elhagyva - ha'nyszor kellett e'letu:ket
u'jrakezdeni?

U'dv K.Gyo:rgyi

Miklos irod:

>Nemenyi P. A.:
>>A mai kormany hemzseg a volt kommunistaktol. A partok tagsaganak nagy resze
>>vagy volt kommunistakbol, vagy azok tanitvanyaibol tevodott ossze.

>Ki a kommunista? A volt MSZMP tag? Az MSZMP-ben viszonylag keves kommunista
>volt. Annal tobb karrierista. Mint ma az MDF-ben. Vagy itt-ott masutt.

Kenytelen vagyok beismerni, hogy pontositasod valos, mert sokan karrierista
lelkuletuk miatt leptek be a kommunista partba, vagy kovettek a kommunista
iranyvonalat. Az is nagyon igaz, hogy az MDF-ben is jocskan talalhatunk 
karrierista, volt kommunistakat, sot szemelyes tapasztalatombol kiindulva,
volt munkasor tisztet is. 

>> Mig a libralizmus jol bevalt, de mar kopott elu szerszamjat a kommunizmust
>> mindenhol lecserelik (meg oroszorszagban is) a jobban hangzo liberal-
>>demokrata-hivd ahogy akarod partokkal, addig nalunk ugyan szidva a kommuniz-
>>must, a politikai zoldet maguk a kommunistak kapjak meg.

>Ezt meg kene vitatni a libikkel. Elfogadjak-e Moszkvat, mint jol bevalt libi
>fegyvert. Sulyos kepzavar.

Nem ertem miert nevezed Moszkvat fegyvernek. En egy izmust neveztem annak es 
a moszkvai izmusharcnak meg nincs vege.

Nemenyi Peter Andras

Tobben kerdeztek, hogy Lazar Gyorgy volt kommunista miniszterelnok
es  Palo Altoi Georg Lazar rokonok-e.

A szomszed laborban elvegeztettem a Milch-Wasserman tesztet a
ket Lazar Gyorgyon. Az eredmeny nem is olyan
meglepo:  96.17 szazalekossaggal bizonyitottak, hogy apai agon 12 generacion
keresztul nincs kozos os, es 93.84 szazalekkal igazolt az is,  hogy 8
generacion keresztul nincs kozos os az anyai agon. 
(Kozismert, hogy az anyai ag bizonyitasa mindig nehezebb.) 

A vizsgalat  igazan meglepo mellekeredmenye, aminek okara 
nem tudok magyarazatot adni, az az
hogy  Pellionisz  Andras igen kozeli rokona mind a ket Lazarnak.
Masodunokatestvere a miniszterelnoknek, 
es harmadunokabatyja a Palo Altoinak. 




A vita egy reszt vevoje   elitelte a szarmazasi vizsgalatokat.
Ugyanakkor azt allitotta, hogy o nem rokona Gyori Belanak.
Minthogy mintat nem tudtam venni, nincs  M-W adatom
a ket Gyor*-n.  Ugyanakkor hosszu eves tapasztalatom, hogy a rokonsagot 
tagado allitasok nagy resze nem igaz.

Avval pedig  gondolom itt mindannyian egyet ertunk,
hogy ezek a vizsgalatok a legfontosabbak a tortenelem
megertesehez. Es persze nelkulozhetetlenek
lennenek    az igazsagos, es fenyes jovo felepitesehez is.

To: 
From: Eva Balogh )
Re: Kintiek, bentiek

Molnar Miklos irta:

>... ne tessek altalanositani. A konzervativ, jobboldali es mas (neha
szelsoseges) velemenyek csak paranyi osszetevoi a hatarokon tuli magyar
szellemi eletnek, amelyik sokretu. Csak a Csurka-levelekben tunik ugy, hogy
homogen, es mindenki egyetert. Csurkaval.>

Valoban igy van. A 168 ora februar 8-i szamaban van egy meglehetosen erdekes
cikk a kovetkezo cimmel: "Dollarmilliok az emigraciotol. Az amerikai
kapcsolat." A cikk szerint "az amerikai magyar emigracio egyik kepviseleti
szerve (AMOSZ) allitolag egymillio dollarral akarja tamogatni a hazai,
parlamenten kivuli kis jobboldali partokat--amennyiben hiteles az errol szolo
sajtojelentes. Ha az osszeg nem is biztos, az teny, hogy tobb tengerentuli
magyar szervezet igen nagy erofesziteseket tesz a Torgyan-Csurka-Kiraly
B.-vonal valasztasi kampanyanak megsegitese erdekeben. A magyarorszagi szelso
jobb tamogatasanak osszehangolasara kulon csucsszervet hoztak letre, amely
azonban meg hezital azt illetoen, kis is az igazi magyar." Igy a 168 ora.

Az az erzesem, hogy mindez valami legbol kapott valami. En ugyan nem ismerem
az emigracios politikat Amerikaban, de egyszeruen nem tudom elhinni, hogy
akarmilyen magyar emigracios tarsasag milliokat tudna osszeszedni valasztasi
kampanyokra (vagy akarmire). Ugyanakkor ilyen cikkek azt a benyomast keltik,
hogy az amerikai emigracios korokben a szelsojobboldal dominal. Tudomasom
szerint ez nem a helyzet.

Az utobbi napok vitai soran elgondolkoztam azon, hogy mikent lehetne a
kulfoldi politikai velemenyeket csoportositani. Az biztos, hogy az emberek
hozzaallasaban meglehetosen donto az, hogy mikor hagytak el az orszagot.
Azok, akik 1956 utan mentek kulfoldre, vagy azok, akik a Kadar-korszak elso
idoszakaban hagytak el az orszagot sokkal kritikusabbak a volt rezsimmel
szemben mint azok akik kesobb leptek at a hatart. Es ez nemcsak eletkor
kerdese. Az 56-os emigracio, altalanositva persze, sokkal inkabb kommunista
ellenes mint a kesobbi emigransok. Ezen nem lehet tulsagosan csodalkozni. Az
elobbi csoport meghatarozo elmenye a Rakosi rezsim, maga a forradalom, es az
utana kovetkezo retorzio volt. A kesobbi emigransoknak 56 mar nem jelentett
annyit, a Rakosi rezsim mar talan semmit, es eletuk legnagyobb reszet a Kadar
korszak masodik feleben toltottek. Szamukra a kommunizmus nem jelent ugyanazt
mint az 56-osoknak. Az 56-osok szerint kommunizmus kommunizmus marad meg
akkor is ha egy kicsit jobb es kellemesebb kommunizmus. A kesobbiek szerint a
Kadar korszak utolso evei mar alig-alig hasonlitottak a korabbi
kommunizmushoz, es alapjabanveve a reform kommunistak, mint valamikor a
magyar nemesseg, onkent adta at hatalmat es segitette a tobbpartrendszer
megalapozasat. Szadai Jozef peldaul nem is gondol arra, hogy o egy kommunista
rendszerben nott fel, hiszen azt irta, hogy o 24 eves es ezert a kommunista
propaganda nem volt ra hatassal.

Valoban sokretu a politikai velemeny a kulfoldon elok kozott es van vitara
valo anyag. Eva Balogh

A tegnapi FORUM hozzaszolasai alapjan szeretnek nehany tovabbi 
megjegyzest fuzni az adossagelengedes es az arfolyampolitika 
kerdeseihez.

> - tudtommal a koelcsoenoek tuulnyomoo reesze amerikai. A magyar
> export ceelteruelete viszont doentoen Europa.

A kolcsonok zome valoban foleg amerikai es japan bankoktol szarmazik, 
de az uzleti vilag bizalma mindenutt nagyon megrendulne 
Magyarorszagban ha ezeknek a bankoknak egyik naprol a masikra 
felfuggesztenenk a torlesztest. A kovetkezmenyeket szerintem 
jol irta le Lazar Gyorgy, a kulkereskedelem rovid tavon szinte 
megbenulna, es nehezen lehetne ujraeleszteni, a kulfoldi 
tokebefektetesek lecsokkennenek, a mar meglevok kivonnak a tokejuk 
mobilizalhato reszet, a forint osszeomlana, stb. Mivel a magyar 
gazdasag meglehetosen nyitott (az export es az import erteke a GDP-
hez kepest nagy), ez rovid tavon valoszinuleg gazdasagi csodhoz 
vezetne, a munkanelkuliseg es az inflacio ugrasszeru novekedeset es 
az eletszinvonal zuhanasat vonna maga utan. Nem hiszem hogy az 
atalakulasban levo magyar gazdasagnak epp erre lenne szuksege. Persze 
a fizetes felfuggesztese tortenhetne targyalasok utjan, fokozatosan, 
mint a lengyel adossag eseteben. Ez nem jarna azonnali tragikus 
kovetkezmenyekkel, de - akarcsak Lengyelorszagban - a gazdasag nagyon 
megsinylene a megrendult nemzetkozi bizalmat. Alapvetoen a nemzetkozi 
kereskedelem jelentos csokkenesevel kellene szamolni, aminek a hosszu 
tavu hatasa az lenne hogy a magyar gazdasag a nemzetkozi piacoktol 
elvagva meginkabb lemaradna a termekfejlesztesben, rugalmassagban, 
piacorientaltsagban. 

Mindez nem osszeeskuves kovetkezmenye lenne, be kell latni hogy a 
toke es a nemzetkozi kereskedelem nagyon kenyes a biztonsagra, ami 
uzleti szemmel nezve tokeletesen logikus. Aki nem hiszi jelentsen 
csodot aztan kerjen hitelkartyat egy banktol. Nem azert fogjak 
elutasitani a kerelmet mert hargszanak ra, hanem mert penzugyileg 
megbizhatatlannak fogjak tartani. Vagy kedje el fontolgatni hogy az 
elete megtakaritott penzet befektesse-e CCC- minositesu junk-bondokba.

> - a teerseeg iigy is eleeg problematikus, nem valoosziinue, hogy
> nagyon kemeenykedneenek veluenk

Kik? Az uzleti vilagot nem nagyon lehet politikai megfontolasokkal 
meghatni. Persze nem rohanna le bennunket a U.S. Marines, de nem is 
ettol tartanak a kozgazdaszok.

> - az orszaag valutatartaleekai kb. 4 milliaard dollaarra ruugnak 

Ez igaz, sot en 7 milliardrol hallottam, de ezt nagyon gyorsan ki 
lehet meriteni, foleg ha a kulfoldi befektetok menekulni kezdenek.
 
> - a forint nem konvertibilis, ez is olcsoobbaa teszi a vissza-
> fizetees megtagadaasaat

Ezt nem ertem, de ha jol tudom a forint bizonyos ertelemben 
konvertibilis, kereskedelmi es tokemozgasi celokra legalabbis 
megkozelitoen az. Ha ezeket a torvenyeket is hatalyon kivul helyeznek 
a negativ hatasok csak felerosodnenek. 

> Igen konnyen (egy konkret ellenpeldaval) bemutathato, hogy George
> Lazar ervelese TEVES, ...
> Az orosz rubel maris tonkre van silanyitva, s az indiai vagy kinai
> kulik eletszinvonala ALA varazsolt orosz munkas MEGSEM
> VERSENYKEPES.  Ez a vonal csakis azt fogja elerni, hogy mihelyst a
> forint lezullesztese a magyar tomegek eletszinvonalat MEG JOBBAN
> koldusszint ALA ugyeskedi, ... (George Lazar vegso celja az 
> ELETSZINVONAL CSOKKENTESE, ...

Az orosz pelda nem nagyon ervenyes a magyar gazdasagra, szerencsere. 
De meg ha ossze is hasonlitjuk oket, az orosz munkasok eletszinvonala 
nem a rubel dollar-arfolyamanak csokkenese miatt zuhant, azt a rubel 
belso inflacioja okozta, ami Magyarorszagon is eleg magas. A nemzeti 
valuta felertekelesenek osszetett hatasa van, valoban hat az 
inflaciora. Az import olcsobba valik (ugyanannyi forintert tobb 
dollar-elszamolasu termeket lehet venni), ami az inflacio ellen hat. 
Ugyanakkor ez a hazai termekek versenykepesseget rontja a 
kulfoldiekkel szemben, tehat a hazai termekek helyett tobb import 
arut fognak vasarolni. A magyar exportcikkek a kulfoldi termekekhez 
kepest dragulnak (hiszen a magyar termelo igyekszik az arban 
ervenyesiteni a "dragabb" magyar koltsegeit), tehat az exportunk 
iranti kereslet is visszaesik. Nagyjabol ez tortent a forint 
felertekelodese miatt 1993-ban. A kovetkezmeny a magyar aruk iranti 
kereslet csokkenese mind kul- es belfoldon, ami nem hiszem hogy jo 
hatassal lenne a magyar munkasok eletszinvonalara. Mar csak azert sem 
mert a magyar vallalatok a versenykepesseguk megorzese erdekeben 
megprobalnak a koltsegeiket lefaragni, es a munkaberekkel sporolni.
De ha valaki nem hiszi el hogy igy van, nyugodtan olvasson utana a 
dolognak, barmelyik nemzetkozi kereskedemi vagy penzugyi tankonyvben 
megtalalhatok ezek az osszefuggesek, peldakkal illusztralva.

Egyebkent aligha hiszheto hogy Lazar Gyorgy vegso celja a magyar nep 
eletszinvonalanak csokkentese lenne. Miert lenne az?

Ja, meg tudna valaki mondani hogy milyen csaladi osszefonodasok 
vannak a Marx-fiverek (a komikusokra gondolok) es Karl Marx kozott?

Pocsi Laszlo

To:  [fo-feb.18b]
From: Eva Balogh )
Re: Egy rovidke kerdeske a kintiekhez

Viertl Bela az kerdezi miert erdeklodnek a kulfoldi magyarokat a
magyarorszagi belpolitika irant? "Esetleg (szamukra pozitiv) valtozas utan
visszaternenek? Kezdenek masodszor (harmadszor . . .) is uj eletet? Senkit
nem akarok megbantani korabbi donteseiert, de ez a kerdes mar nagyon regota
motoszkal a fejemben, amikor `tavolba szakadt magyarokat' hallok vitatkozni
Mo. belpolitikajarol."

Ez a kerdes tele van buktatokkal. Mit jelent az, hogy "szamukra pozitiv"? Azt
jelenti, hogy Viertl Bela szerint ami a "tavolba szakadt magyarok" szamara
pozitiv, talan az orszag lakosai szempontjabol nem pozitiv? Irasabol ugy
tunik nekem, hogy Viertl Bela csak ideiglenesen el kulfoldon es alapjabanveve
egy kicsit megveti azokat, akik elhagytak az orszagot. Es gondolom, hogy azt
sem erti teljesen, hogy azok, akik otthagytak hazajukat miert erdeklodnek a
hazai politika irant, es miert is vitatkoznak rola.

Kezdjuk azzal, hogy magyar torvenyek szerint kulfoldon elo, de Magyarorszagon
szuletett emberek, ha csak le nem mondtak allampolgarsagukrol, magyar
allampolgarok. En akarmikor elmehetek a new yorki konzulatusra es kerhetek
egy magyar utlevelet. Masodszor azt nem tudom pontosan, hogy masok miert
hagytak el az orszagot, de en azert, mivel valamikor volt egy u.n. forradalom
(azt hiszem 1956 oktobereben!) es akkoriban Kadar elvtars meg nem volt olyan
kedves ember mint ahogy valoszinuleg Viertl Bela emlekszik ra! Harmadszor,
engem erdekel a politika, amerikai is, orosz is, es keleteuropai is. Es
tortenesz leven (akinek foszaka Magyarorszag volt) erdekel, hogy mi is
tortenik otthon. Ezt angolul ugy hivjak, hogy "intellectual curiosity."
Negyedszer, rokonaim es barataim vannak Magyarorszagon, akikkel magyarul
tudok elbeszelgetni es ahova 500 valahany dollarert el is utazhatok, ha
kedvem van utazni. Otodszor, vagyonom van Magyarorszagon, amit a szuleimtol
orokoltem es el kell hataroznom, hogy mit is csinalok az otthoni ertekekkel.
Szoval, meglepo az, hogy erdekel engem, hogy mi tortenik otthon?

Ha veletlenul egy kicsit duhosnek es szarkasztikusnak hangzok, ez nem
tevedes. Az vagyok. Pedig igen ritkan hagy el az onuralmam, meg akkor is, ha
valoban irto butasagokat olvasok az electronic super highway-n. De Viertl
Bela hozzaszolasa nem butasagbol fakad, hanem valami egeszen masbol! Es ez az
egeszen mas nem valami szep. Eva Balogh

review forum

Pellionisz Andras irja a tegnapi FORUM-ban:

>Arra a kerdesre igen konnyu a valasz, hogy mi az a nemzetgyalazas.
>Egy konkret pelda ha valaki "matyar"-nak, hogy ne mondjam "budos
>magyarnak" csufol egy nepet.  Angolul az ilyesmit ugy hivjak
>"defamation", es a defamalo'k megbuntetesere pl. "Anti Defamation
>League"-ok (ADL) vannak rendszeresitve.

Kedves Andras!  Szomoru, ha te nem erzed a kulonbseget egy kifejezes
megmagyarazasa egy egy pelda felhozasa kozott.  Ami a "defamation" szot 
illeti, errol mocskos budosbolsikutya-idokbol szarmazo Orszagh-fele
angolszotaram a kovetkezoket allitja: "ragalmazas, becsuletsertes,
becsmerles".  Toredelmesen bevallom, a "nemzetgyalazas" szamomra igen
kodos fogalmat meg ez sem tisztazza kellokeppen.

>[...]
>a Anti Defamation League-eknek mar eleg
>regota szoktak feljelenteni azokat, akik mondjuk valami csunyat
>mondanak vagy irnak. Ez amolyan "jogos onvedelem".

Amolyan.  Nezd, szerintem a fo problema abban rejlik, hogy nehez lesz azt 
eldonteni, hogy kinek mi a "jogos".  Tortenetesen engem teljesen hidegen
hagy az, ha valaki

>"matyar"-nak, hogy ne mondjam "budos
>magyarnak" csufol egy nepet,

meg akkor is, ha ez a nep tortenetesen a magyar.  Ad absurdum odaig 
is elmehetnenk, hogy bebortonozzuk azokat, akik egy tetszoleges 
idopillanatban nem rostellik ezt mondani: "nem allnak jol a dolgok".

Most szivesen megkerdeznem Toled, hogy Te hol is huznad a hatart.  
Azonban nem kerdezem meg, meg a Te velemenyed adott esetben eppannyira
lenyegtelen, mint az enyem: a kerdes eldonthetetlen, ezert inkabb
ne legyen se ilyen torveny, se "ADL".


>"Az orulet terjed".  Miert orulet az, ha nem csak egyetlen nep
>vedekezik (velt) gyalazasa ellen?  Vajon az onvedelem nem joga
>MINDEN nemzetnek?

Onvedelemrol beszelsz.  Ha vedekezni kell, ez nyilvan tamadast 
feltetelez.  Ha nem vedekeznenk, a tamadas tehat sikerrel jarna, 
bekovetkezne valamilyen karokozas.  Ha a "magyar" valoban folotte
all az altalad becsmerlokent szamontartott kifejezeseknek, akkor
mifele kart okozhatnak ezek neki?  Ha pedig semmilyet, akkor minek 
vedekezni?

      ,
Nagy Peter

Kedves Laci! Kedves Forum olvasok!

Sokat hallottam a magyar allamadossagot emlegetni mint a m.o.-i gazdasagi
problemak okozojat, de olyan targyilagos, elfogulatlan analizist meg nem 
lattam, mint amit a FORUM 1173-as szamaban kozoltel. Pontosan erre van 
szukseg, a problemak targyalasahoz csupan higgadtan, jozanul szabad kozeledni;
bunbak kereses, erzelmi kirohanasok, "nem torlesztunk!" meggondolatlan 
hajtogatasa csupan meg nagyobb problemakhoz vezethet. 

Osszehasonlitas celjabol szeretnek valaszt kapni nehany ide tartozo kerdesre:

1. Mi az oka annak, hogy Csehorszag nincs ekkora allamadossaggal leterhelve?

2. Mi az oka annak, hogy (mint a HIX-ben olvastam) Csehorszagban a munka-
   nelkuliseg 4% korul van csupan?

3. Itt, Amerikaban, Csehorszagnak messze jobb hirneve van, mint 
   Magyarorszagnak. Mi az oka ennek? 

4. Havel elnokot meggondolt, muvelt allamferfinek tartjak az amerikaiak.
   Talan azert, mert a csehek nem tamadjak? Az orszag vezetoinek lejaratasa
   a kulfold elott csak a magyarok dicseretes tulajdonsaga?

5. Van-e valami osszefugges az elso ket kerdes es az utolso ket kerdes kozott?

Udv
    Balogh Maria