Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1011
Copyright (C) HIX
2000-01-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 ido-dilatacio (mind)  8 sor     (cikkei)
2 Re: Monitorom hibas szinei: magnesezzunk? (mind)  15 sor     (cikkei)
3 Re: iker-paradoxon ujra (mind)  25 sor     (cikkei)
4 Re: *** HIX TUDOMANY *** #1010 (mind)  54 sor     (cikkei)
5 Scientific American (mind)  22 sor     (cikkei)
6 Laetoli labnyomok (mind)  105 sor     (cikkei)
7 Sarkadi-Bodonyi gravitacio 8. (mind)  58 sor     (cikkei)
8 RE: Monitorom hibas szinei: magnesezzunk? (mind)  21 sor     (cikkei)
9 gravitacio (mind)  24 sor     (cikkei)
10 Sarki Leszallo (mind)  18 sor     (cikkei)
11 Re: szamsorozat (mind)  22 sor     (cikkei)
12 Re: ido-dilatacio (mind)  77 sor     (cikkei)
13 Re: Napfolt tevekenyseg (mind)  6 sor     (cikkei)
14 Re:szamsor (mind)  78 sor     (cikkei)
15 vilagos ikerparadoxon (mind)  87 sor     (cikkei)
16 Re: lemagnesezes, szamsor (mind)  54 sor     (cikkei)

+ - ido-dilatacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gyiran Istvan:

> Hansulyozom, erre nem en jottem ra, hanem Minkowsky.
kerem, ne adjunk Minkowsky szajaba olyat, amit nem mondott. az ilyenekbol
lesznek aztan a mitoszok es a tekintelyelvu, homalyos divatervek. Istvan,
mar megint mitizalsz, es bolcseszkedsz, a kerdesnek,a mit elohoztal, az
egadta vilagon semmi ertelme, legfeljebb metaforikus okoskodas.
math
+ - Re: Monitorom hibas szinei: magnesezzunk? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Mivel otthon kicsi az iroasztalom, azt talaltem ki (5 evvel

Legegyszerubb megoldas: nagyobb iroasztal :)))

> Vagy talan a fold magneses tere zavar?

Valoszinuleg igen.

> Igazabol engem nem a megfejtes erdekel, hanem a megoldas.

Ausztraliabol hozass monitort!

Ez nem vicc, teny, hogy kulonfele kompenzacioval csinaljak a
monitorokat az eszaki es deli feltekere. Egyes modellekben talan
allithato is, de ehhez nem ertek :)
+ - Re: iker-paradoxon ujra (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Nagyon jol ertetted. Inerciarendszerhez kepest zart palyan mozgo masik
> rendszer nem lehet inerciarendszer, ezert nem is szabad elvarni, hogy az
> esemenyek szimmetrikusak legyenek. Az az ora fog kevesebbet mutatni,
> amelyik az inerciarendszerhez kepest zart palyan mozgott. Hol van hat a
> problema? (Mielott valaki rakerdezne: szandekosan nem _Fold_-et mondtam)

Ezek szerint egy alapvetobb fogalomnal:( Alighanem az inerciarendszer
fogalmaval nem vagyok tisztaban. Ugyanis ugy tudtam hogy ki lehet
nevezni peldaul az urhajot inerciarendszernek. Persze, akkor a Fold stb
nem lesz inerciarendszer. Ekkor ugyanaz az elgondolas mukodik mint
amikor a Foldet tekintem inerciarendszernek. Tehat amikent egy foldi
megfigyelo azt latja (mikor ujra talalkoznak!) hogy az urszonda oraja
kesik, ugyanugy az urszondaban szundikalo egyen szerint a Fold oraja
kesik.

Az a baj hogy mikor talalkoznak, akkor mindegyik szerint a masik oraja
mutat kevesebbet. Es ezt nem latom hogy mikent lehetseges...

Szoval csak a szimmetriaval van bajom. Ugy nezem hogy ezt csak azzal
lehet feloldani ha a szondat nem lehet inerciarendszernek tekinteni.
Szoval lehet-e, es ha nem miert nem?

Udv, Sandor
-- 
SuSE 6.2, 2.2.13
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #1010 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok.

> Egyik baratom es en kitalaltunk valami szamsorozatot, csak nem
>talaltunk megfelelo fugvenyt (?) amelyel meg lehetne kapni ezeket a
>szamokat...

Lepes  Binaris    Dec. ertek
>  0.    0000          0
>  1.    0001          1
>  2.    0011          3
>  3.    0010          2
>  4.    0110          6
>  5.    0111          7
>  6.    0101          5
>  7.    0100          4
>  8.    1100         12
> 9.    1101         13
> 10.    1111         15
> 11.    1110         14
> 12.    1010         10
> 13.    1011         11
> 14.    1001          9
> 15.    1000       8
>
> ...Ami nekunk kellene, az egy fugveny, amelynek
>bemeno parametere a lepesszam, a fugveny erteke pedig a megfelelo szam
>erteke lenne.


Az eljaras a kovetkezo:
a kimenet minden bitjet ugy kapjuk meg, hogy  bemenet vele megegyezo
sorszamu, valamint a tole balra talalhato bitjevel EOR /XOR/ logikai
muveletet vegzunk

a bemenet, 0-tol szamozott sorszam, bitjei jobbrol balra i0, i1, i2, i3...,
in, a kimenet bitjei jobbrol balra o0, o1, o2, o3..., on

on=(in&(!i(n+1)))|((!in)&i(n+1))
vagy
on=EOR(in,i(n+1))

pelda:

bemenet 9, binarisan 1001

o3 o2 o1 o0
1001

i0=1&!0 | !1&0 = 1
i1=0&!0 | !0&0 = 0
i2=0&!1 | !0&1 = 1
i3=1&!0 | !1&0 = 1

Nacy
+ - Scientific American (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziokak
A TUDOMANy ujsag a 80-as evek vegen nalunk magyarul is megjelent.
Erdeklodtem a kozpontban es ezt a biztato levelet kaptam:

------------
Dear Mr. Szadai,

After receiving your inquiry, I checked with Scientific American's President, 
Dr. Joachim Rosler.  Dr. Rosler told me that we are negotiating with a 
Hungarian partner right now about publishing an edition in your native 
language.  
Dr. Rosler does not have a target date, and he assumes that it 
will take a while to complete the negotiations and get the operation 
up and running, but it appears that it will happen.

I hope you will not have to be patient for too much longer...

Sincerely,

Laura Salant
Scientific American
---
+ - Laetoli labnyomok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

[Text 2967642 from COM]

Tema: Laetoli labnyomok

Az Australopithecusokkal kapcsolatban erdekesek lehetnek a Mary Leakey altal
Tanzania eszaki reszen talalt hominida labnyomok (1979). A nyomokat
vulkanikus hamuba agyazva talaltak, korukat 3,6-3,8 millio evben
allapitottak meg. Allitasom ezzel kapcsolatban a kovetkezo volt:

*Nem talalunk ra okot, hogy kizarjuk annak a lehetoseget, hogy egy Homo
sapiensre hasonlito teremtmeny hozta letre a Tanzaniaban, Laetoliban talalt
labnyomokat.*

SziA (Andras) szerint ezekrol a nyomokrol senki sem tud biztosat mondani.
Azert nem art megismerni a tenyeket  es velemenyeket ezzel kapcsolatban.

Mary Leakey A National Geographyban Louise Robbins-ot, az Eszak-Carolinai
Egyetem labnyomspecialistajat idezte, aki szerint a nyomok "felettebb
emberinek, felettebb mainak latszottak - ahhoz kepest, hogy milyen regi
vulkanikus kozetekben talaltak rajuk." Majd M. Leakey igy folytatta:
"Legalabb 3 600 000 evvel ezelott, a pliocen idokben, az a valami, amit en
az ember egyenes agi osenek tekintek, ket labon, teljesen felegyenesedve
jart, konnyeden, szabadon lepdelveI labanak  formaja pontosan olyan volt,
mint a mienk." Leakey szerint a nyomokat a Homo habilis nem-australopithecus
ose hagyhatta, Johanson-White nezopontja szerint Australopithecus
afarensistol szarmazhattak. (Mindket esetben a lenynek majomszeru feje es
egyeb primitiv vonasai lennenek.)

De miert ne lehetne ez egy teljesen modern labbal es egy teljesen modern
testtel rendelkezo teremtmeny? Semmi olyan nincs a labnyomokban, ami ezt
kizarna. Vagy talan el van tulozva a laetoli labnyomsorozat emberi jellege?
Nezzuk meg, kulonbozo kutatok mit mondtak errol. A mar idezett Robbins
reszletes tanulmanyaban ugy talalta, hogy "sok olyan vonasuk van, ami a
modern emberi lab felepitesere jellemzo." Kulonosen azt hangsulyozta ki,
hogy a nagy labujj egyenesen elore mutat, mint az embernel, nem pedig
kifele, mint az emberszabasu majmoknal. "A hominidak labanak negy
funkcionalis terulete - irja - a sarok, a boltozat, a talpparna es az ujjak,
tipikusan emberi modon nyomodtak be a hamubaI e hominidak ket labon, s
jellegzetesen emberi modon jarkaltak a hamus talajon."

M.H. Day fotogrammetrias modszerrel vizsgalta meg a labnyomokat (ezzel
pontos mertani adatokhoz lehet jutni fenykepek alapjan). Elemzese azt
mutatta, hogy a nyomok "anatomiailag nagy hasonlosagot mutatnak az
eletmodszeruen mezitlabas modern emberi labbal" R.H. Tuttle fizikai
antropologus megjegyezte: "A lenyomatok formaja megkulonboztethetetlen a
felegyenesedett, szokasszeruen mezitlab jaro embereketol." Tovabba: "Ia G
nyomok alaktani jellemzoi alapjan a nyomok okozoit Homokent osztalyozhatjukI
mivel annyira hasonlitanak a Homo sapiensere, *am osi koruk valoszinuleg sok
paleoantropologust visszatart attol, hogy elfogadja ezt a kijelentest*.
Gyanitom, hogy ha a nyomok nem lennenek datalva, vagy ha kisebb korokat
hataroztak volna meg nekik, a legtobb szakerto valoszinuleg elfogadna, hogy
egy Homo-tol erednek." Az A. afarensisnek (a mashol talalt csontleletek
alapjan) hosszu, gorbe labujjai voltak, es "nehez elkepzelni - mondja Tuttle
- hogy szepen beleferjenek a laetoli labnyomokba."

Stern es Susman valoban nem ertettek egyet ezzel. Meg voltak gyozodve arrol,
hogy a majomszeru A. afarensis laba hozta letre a nyomokat, ugy, hogy az osi
hominidak *hosszu labujjaikat behajlitva* mentek at a vulkanikus hamun.
Szerintuk a labujjak begorbitese magyarazza, hogy miert emlekeztetnek
annyira a laetoli labnyomok a viszonylag rovid labujju emberi labera. Tuttle
viszont azt felelte, hogy ebben az esetben a labujjaknak ketfele lenyomata
lenne - a hosszu, kinyujtott labujakke, es a rovid, begorbitett labujjake,
kulonosen mely ujjperc-nyomokkal. Ennek azonban nincs nyoma. Meg Tim White
is ezt irta, aki az afarensisnek szerette volna tulajdonitani a nyomokat:
"Stern es Susman (1983) modellje a labujjak csimpanzszeru behajlitasarol, az
oldalso labujjhosszak nagy varialodasat kivanna meg a laetoli labnyomokon.
Ennek azonban nem tesznek eleget a megkovult labnyomok."

Tim White 1987-ben kiadott egy tanulmanyt a laetoli nyomokrol, amelyben
vitatta Tuttle ama allitasat, hogy okozojuk az A. afarensisnel fejlettebb
hominida volt. Azzal ervelt, hogy nincsenek olyan csontleletek, amelyek
fejlett pliocen kori hominidak jelenletere utalnanak. (M. Cremo jopar ilyet
felsorol konyveben, amelyek szinten csak extrem osiseguk miatt kerultek
elvetesre.) Azonban meg White is elismerte a labnyomokrol, hogy "Nem lehet
elteveszteni oket. Olyanok, mint a modern ember labnyomai. Hogyha ma valaki
a kaliforniai partok homokjaban hagyna egy ilyen nyomot, s egy negyeves
gyereket megkerdeznenk, hogy mi ez, azonnal ravagna, hogy valaki elhaladt
ott. Nem tudna szaz masik kozul sem kiszurni a strandon, de te sem. A
kulsodleges megjelenese ugyanaz. Egy jol formalt sarok, eros boltozattal es
hamisitatlan talpparnaval. A nagy labujj egyenesen elore mutat. Nem fordul
kifele, mint egy emberszabasu majom labujja." Tuttle pedig ezt mondta: "Az
osszes felismerheto alaktani vonast szemlelve a G nyomokat letrehozo egyedek
labat nem lehet megkulonboztetni a modern emberetol."

A laetoli labnyomokkal valo banasmod jol peldazza azon leletek sorsat,
amelyek ellentmondanak az emberi ostortenetrol szolo jelenleg bevett
teoriaknak. A leleteket mindenaron megprobaljak beilleszteni a nepszeru
evolucios forgatokonyvbe. Ha ez semmikeppen nem megvalosithato, akkor
szelsosegesen eros ketellyel szemlelik (amihez hasonlot sohasem alkalmaznak
azoknal a leleteknel, amelyek "belefernek a kepbe"), vegul pedig legalabb
addig eljuttatjak az esemenyeket, hogy a leletrol kijelentsek: "semmi
biztosat nem tudunk mondani rola". Ezzel elerhetove valik, hogy a rendhagyo
leletek ne keruljenek bele a tankonyvekbe illetve a koztudatba, s igy
fennmaradjanak az uralkodo nezetek.

Levelemmel nem akartam sem Andras, sem mas johiszemuseget megkerdojelezni.
De ugy latom, hogy maguk a felhasznalt es hivatkozott forrasok csupan a
"tudasszuron" atjutott eredmenyeket enegedik felszinre jutni, s ezaltal
hianyos es elfogult kepet mutatnak be az emberi faj osi tortenelmerol. A
tenyek sajatos ertelmezesehez termeszetesen mindenkinek joga van. A tenyek
elhallgatasa, vagy hianyos ismertetese azonban mar tudomanyetikai kerdeseket
vet fel.

Udvozlettel:
Isvara
+ - Sarkadi-Bodonyi gravitacio 8. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,
Kalman ) hozzaszolasaban
az atlag olvasok remisztesere azonnal behozta az
Einstein-fele gravitacios teregyenletet,
raadasul pontatlanul (valoszinuleg eliras, nem latom
benne az R(i,j) tenzort peldaul).
Kijelenti, hogy a vegtelenben eltuno, gombszimmetrikus
megoldas gyenge terek eseten csakis Newton
gravitacios torvenyere vezet. Velemenyem szerint ilyen
feltetelek mellett vegtelen szamu mas megoldas is
letezik. Mindemellett tegyuk fel, hogy Kalmannak van
igaza, ott a masik baj, hogy az Einstein teregyenlet
Newton-i megoldasa csak a gombszimmetrikus
gravitacios ter metrikus tenzorat definialja azzal a
feltetellel, hogy ezt a teret mondjuk egy nagy tomegu
bolygo nem zavarhatja meg. Maskeppen szolva,
a megoldas megadhatja a Newton-i potencialt,
de mar a kolcsonhatast nem adja meg. A kolcsonhatasi
potencialt megszokasabol m*fi(r) alakban irjak fel, de
hogy ez pontosan igy van, ez csak kiserletileg
dontheto el. Az altalanos relativitas szerint, mely egy
csodalatos koncepcio, a testek a terido geodetikus
palyain haladnak, de azt senkisem vizsgalta, hogy
a mozgo test, azaz a bolygo sajat tomege
mennyire befolyasolja lokalisan a geodetikus palyat.
-  Kalman feszegeti azt, hogy valoban szerintunk kis
mertekben serulhet az ekvivalencia elv, de ezt mi a
gravitaciora feltelezzuk. Einstein ekvivalencia elve
a gravitacio teruleten az, hogy minden gravitacios ter
ekvivalens egy gyorsulo koordinatarendszerrel.
A mar sokszor emlitett Internetes dolgozatunkban
arra az eredmenyre jutottunk, hogy egy test sajatenergiaja
csak akkor egyertelmuen aranyos a test tomegenek
negyzetevel, ha ervenyes a differencial- es integral
szamitas azon feltevese, hogy a tomeg vegtelenul
kicsiny reszekre oszthato. A valosagban a tomeg atomokbol,
molekulakbol, azaz veges tomegu reszekbol all.
Ezert a gravitacios sajatenergia a valosagban abszolut ertekben
mindig kisebb, mint az elmeleti ertek.
Konkretan egy molnyi tomeg eseten a grav. sajatenergia
aranyos kb. [(6 x 10^23)^2 - 2 x 6 x 10^23 ]-el, míg a tehetetlen
tomeg negyzete (6 x 10^23)^2 -el aranyos.
Mindebbol kovetkezik, hogy durva becslessel
a sulyos es tehetetlen tomeg negyzeteinek
ekvivalenciaja durvan 10^-24 relativ hibaval teljesul.
(Nem tudom, hogy Fishbach mennyit hozott ki.)
Ez egy elmeleti eredmeny, kiserletileg nagyon
nehez lenne igazolni, vagy cafolni.
-  (Vaskalapos) Janos meg mindig az elojeleknel tart,
nem kivanom meggyozni, hogy jo a bizonyitasunk.
Egyebkent a kiserleteink eredmenyei jelentik a
donto ervet. Janos mellett 1912-ben Einstein sem tudott
volna labdaba rugni. (Unnepelyesen kitiltotta volna
a focipalyarol.)
-    Ha nincsennek tovabbi kerdesek, hozzaszolasok,
akkor en sem irok tobbet a gravitaciorol.
Legalabb is itt a Tudomany HIX-ben.
Udv: Dezso
+ - RE: Monitorom hibas szinei: magnesezzunk? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Monitorom hibas szinei: magnesezzunk? ( 45 sor )
> Idopont: Thu Jan 27 08:32:17 EST 2000 TUDOMANY #1010
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Normalis helyzetben mindegyik jo volt, de hanyatt mindegyik
> szines. Es ahogyan forgattam, ugy valtozott a szinterkep. A

En ugy tudom, hogy ennel sokkal egyszerubb a magyarazat: a gravitacio.
Magyarul a kilepo elektronok is esnek picit a fold fele, mig elerik a
kepernyot, es ez bele van szamitva a szinek kialakitasaba. Ez az oka annak
is, hogy szinten szines lesz a kep, ha egyszeruen fejreallitjak a monitort.
Ha jol hallottam, a gravitacio oly kis merteku valtozasa is valtoztat a
szineken, ami akkor kovetkezik be, ha a Fold kulonbozo pontjain hasznaljak a
monitort (tengerszint feletti magassag, stb.)
Megoldasom a problemara sajnos nincs, de nagyon otletesnek tartom a
sullyesztett monitort tukorrel. Esetleg kibelezes helyett ket tukrot lehet
alkalmazni a kepforditasra...

Udv: Peter
+ - gravitacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Utana szamolt valaki?

Csak nehany durva kozelito szamolgatas:

Ket 24kg-os test 1 mm tavolsagbol a Newton torveny szerint ~0.04N erovel
vonzza egymast. Ez kb. egy 4 grammos test sulyanak felel meg.
Mivel tomegkozeppont tavolsagrol van szo (ilyen tavolsagnal persze ez nagyon
durva kozelites, de nem akarok integralni), ez az egy mm gyakorlatilag
megvalosithatatlan, meg olomteglak eseten is :-). Meg a 10 mm is tulzas,
de mar ez is 2 nagysagrenddel kisebb erot eredmenyez (40 mg !!!!!!).

De meg ha maradnank az egy mm-nel, meg akkor is csak akkor hinnem el, hogy ez
az ero lengetett be egy tobbtonnas ingat, ha az egesz inga Faraday
kalitkaban, vakuumban,nagyon stabil geologiai talapzaton es  kozlekedestol
tobbkilometeres tavolsagbnan lenne. (a vodor vizrol es az abban kialakulo
aramlasokrol meg jobb nem is beszelni)

Vagy valamit nagyon elszamoltam. ;-)
Nem mintha azt gondolnam, hogy, meg ha jol is szamoltam, ezzel Dezsot meg
lehetne, gyozni.

           *** De vajon meg kell ot gyozni? ***

Miklos
+ - Sarki Leszallo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Azt irja az Origo, hogy:

*** forwarded article ***

Megszólalt a Mars Polar Lander?
2000. január 26., szerda, 13.21 

Lehetséges, hogy a régóta elveszettnek hitt Mars-szonda mégis megkerül.
Legalábbis reménykedésre nyújthat okot egy igen gyenge rádiójel, ami a
vörös bolygó irányából érkezett. [...]

Az új reményeket tápláló jelzést a Stanford Egyetem egyik rádióantennája
fogta. December 18-án vagy január 4-én küldhette a Földre a szonda, s
csak mostanra sikerült kihámozni az adatokból. A szakemberek tegnap a
Mars felé fordítottak egy 45 méteres teleszkópot, s olyan utasításokat
küldetek a szondának, amelyek értelmében szerdán  adást kell küldenie
a Földre. Amennyiben ez valóban megtörténik, akkor pár napon belül
azonosíthatják a jeleit.
+ - Re: szamsorozat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Jozsi!

A sorozat nevet, es matematikai formulajat en sem tudom, de tudom hogy hol
hasznaljak, igy talan ott utana lehet nezni.

Az elektronikaban a sorrendi halozatok tervezesenel a Carnog-tabla (lehet
hogy maskepp irjak) indexelese ugyanezt az elvet koveti. A tablazat
hasznalata a hazardok kiszureseben segit. Amikor az egyik allapotbol a
halozat egy masik allapotba kerul, akkor nagyon fontos, hogy az atmenet
soran akkor se jelenjenek meg illegalis kombinaciok a kimeneten, ha az
atmenetvaltas kozben az egyes allapotbitek nem tokeletesen szinkronizaltak.
A tantargy kereteben nem foglalkoztunk a tablaindexek matematikai
meghatarozasaval, az egyszerubb peldakhoz kielegito volt a grafikus
megkozelites. Az altalad felirt sorozatreszletbol is latszik, hogy az elso
negy szam also bitjeinek sorrendje (0,1,1,0) ismetlodik meg az osszes tobbi
binaris helyierteken is, de a helyierteknek megfelelo szamossaggal elnyujtva
(ertve ez alatt 1,2,4,8,16,... szorzokat), tehat a masodik helyierteken a
0,0,1,1,1,1,0,0 sorozat ismetlodik, stb. Amit leirtam az kozvetlenul az
egyes helyiertekek kiszamitasara ad kepletet, de ezekbol a helyiertekes
szamok felirasanak kepletevel eloall a teljes szam keplete is.

Udv: Takacs Feri
+ - Re: ido-dilatacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Jano!

Persze mindig a matematikai keplet adja a felreerthetetlen, es
felremagyarazhatatlan megoldast.
Valo igaz, hogy az ido-dilatacio keplete t' = t / sqrt(1-(v/c)^2), es ezzel
tokeletesen definialtuk. Csakhogy senki sem szuletik ugy, hogy a matematikai
kepletek nyelvezeteben gondolkodjon. Hosszu evek soran alapozodnak meg az
ezzel kapcsolatos fogalmak, es aki ezen nem ragja magat keresztul, az
sohasem fog tudni a matematikai kepletek nyelven gondolkodni. Az eukludeszi
ter descartes koordinataival mindenki eleget talalkozott tanulmanyai soran,
es elsosorban ezek jelentik az emberek matematikai alapjait. A Newton-fele
fizika ter es ido fogalmai is ezekre az alapokra epulnek, ennelfogva nagyon
konnyen erthetoek barki szamara. A spec.rel. ezzel szemben egy egesz mas
metrikat hasznal, ennek kovetkezteben az euklideszi rendszerben megszokott
matematikai fogalmak nagy resze nem ervenyes ra. Az altalad leirt keplet is
egy olyan egyenloseg, amelynek nincs megfeleloje az euklideszi rendszerben,
igy nem is kozertheto, bar egyertelmu. Ez itt a gond.

Magyaran teljesen hiaba dobalodzunk kepletekkel, hogy ha a megertesehez
szukseges szemleletes matematikai hatter hianyzik. Ennek a hatternek a
felepitese, es szemleltetese meglehetosen problemas. Sokan nem is
probalkoznak ezzel, es azt hirdetik, hogy erre nincs is szukseg, eppen eleg
a felreerthetetlen matematikai formalizmust hasznalni. Ezzel az a problema,
hogy a hirdetok sem tagadhatjak, hogy a matematika tanitasa mar az elso
lepeseknel ra van utalva a szemleltetesre, nelkule a matematika oktatasa el
sem kepzelheto. A tapasztalat is mutatja, hogy az olyan alapveto fogalmak,
mint a ter, es ido fogalmai, szemleletes, es kozertheto megalapozast
igenyelnek, hiszen ezek nem egyszeruen egy fizikai keplet elemei, hanem
tudomanyfilozofiai, es ideologiai szempontbol is alapveto fogalmak. Ezert
szerintem elegtelen probalkozas, ha csak a kepletekre hivatkozol, es
elutasitod a szemletes megkozelitesek lehetosegeit, meg ha ezekben neha
felreertheto dolgok is megjelennek.

>Mindehhez semmi koze annak, hogy a radiohullamoknak idore van szukseguk
>ahhoz, hogy a Pluto tavolsagaba erjenek, meg kevesbe annak, hogy a keses
>idotartama fugg a vevo sebessegetol (mellesleg ez nem is igaz),
Ez a "mellesleg nem is igaz" megjegyzes nem helyenvalo, mivel az altalad is
leirt ido-dilatacio kepleteben eppen a sebesseg az egyetlen fuggo valtozo,
ami a Newton-fele atszamitastol valo elterest okozza. v=0 eseten a Newton
fele t'=t adodik.

T. Jeszy Ferenc!

>Az urhajoban (a fordulaskor) tehetetlensegi ero lep
>fel. Ez lelassitja az ott levo orakat (termeszetesen minden fizikai
>folyamatot) az inerciarendszerhez kepest.
Nem ez okozza a korkulonbseget. Bar a gravitacio, es a gyursulas is
befolyasolja az ido mulasat, de ennek idotartama (a gyorsulas fokozasaval)
elvben tetszolegesen leroviditheto, es igy elhanyagolhato.
Az ikerparadoxonban idokulonbseg az inercialis rendszerekben valo haladas
kozben keletkezik, es az itt eltoltott idotartammal aranyos. Az ok pedig az,
hogy az egyik iker az egesz ido alatt egyetlen inerciarendszerben nyugodott,
mig a masik pedig nem. Vagyis bar az inerciarendszerek egymashoz kepest
egyenertekuek, es relativak, ugyanakkor a mozgasallapot megvaltozasa (vagy
mondjuk, az inerciarendszerek valtasa) nem relativ, hanem abszolut. Tehat ha
ket test egymashoz kepesti mozgasallapota megvaltozik, akkor mindig
egyertelmuen megmondhato, hogy melyik test mozgasallapota valtozott meg. Ez
a kovetkeztetes egyszeruen adodik a fenysebesseg allandosagabol. Ha egy test
mozgasallapota megvaltozik, akkor az altala eszlelt fenyhatasok sebessege
tovabbra is ugyanakkora marad, de azok frekvenciaja megvaltozik a
Doppler-eltolodasnak megfeleloen. A fenysebessegu hatasok mas testek
sajatidejenek megfelelo frekvenciaval keletkeznek (minden egyes fenysugar
egy-egy atomi ora fenysebessegu adasa), ezert a Doppler-effektus kozvetlenul
mutatja mas testek sajatidejenek eltero mulasat, vagyis az ido-dilataciot.

Kedves Istvan!

Kenytelen leszek ismetelni magam, mert ugy latszik nem figyeltel. Bar sokkal
valoszinubb, hogy osszekeveredtel a matematikai, es fizikai alapfogalmak
ertelmezeseben. A sebessegnek csak egy adott mozgasra vonatkoztatva van
ertelme, a sebesseg az ut ido szerinti derivaltja. Ettol eltero alkalmazasa
teljesen ertelmetlen, illetve definialatlan. Jobban at kellene gondolnod,
hogy mit is jelentenek a teridoben az egyes dimenziok, mert teljesen el vagy
tajolva. Probalj eloszor csak a Newton-fele teridore koncentralni, es ha az
mar vilagos, akkor vizsgald a spec.relt.

Udv: Takacs Feri
+ - Re: Napfolt tevekenyseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Megneztem a javasolt oldalt.
Szerintem igen nagyvonalu dolog TUDOMANY-nak nevezni az ott talalhato
dolgokat. A FANTASY jobban illene ra, de abbol is az igenytelenebb fajta.

Udv:
Jano
+ - Re:szamsor (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>Sziasztok,
>
>Egyik baratom es en kitalaltunk valami szamsorozatot, csak nem
>talaltunk megfelelo fugvenyt (?) amelyel meg lehetne kapni ezeket a
>szamokat... A lenyege ezeknek a szamoknak a binaris alakjaikban
>keresendo. Az egymast koveto szamok bit-ei kozul mindig csak egy
>valtoztat erteket. Hogy jobban ersd, itt vannak a szamok 4 biten leirva
>Lepes  Binaris    Dec. ertek
>  1.    0000          0
>  2.    0001          1
>  3.    0011          3
>  4.    0010          2
>  5.    0110          6
>  6.    0111          7
>  7.    0101          5
>  8.    0100          4
>  9.    1100         12
>10.    1101         13
>11.    1111         15
>12.    1110         14
>13.    1010         10
>14.    1011         11
>15.    1001          9
>16.    1000       8
>
> Ami nekunk kellene, az egy fugveny, amelynek
>bemeno parametere a lepesszam, a fugveny erteke pedig a megfelelo szam
>erteke lenne.
>
>Elore is koszonom faradozasaidat...
>Udv.: Jozsi

Mit szolsz peldaul ehhez:
(1 and (int)((X+1)/2)) + (2 and (int)((X+2)/2)) +
(4 and (int)((X+4)/2)) + (8 and (int)((X+8)/2))

Megjegyzes: (int) a szam egesz reszet jeloli,
az "and"  pedig logikai "es" kapcsolat.
Persze X nem a te altalad irt lepesszamnak felel meg, hanem
annal 1-el kisebb, mert en a lepesszamot is szeretem 0-rol
inditani. (ha ragaszkodsz a te lepesszamodhoz,
akkor X helyere irj (L-1)  -et.)

Ezt lehet altalanositani is 2^n fele szamra (n bites szamokra)

Sum( (2^i) and (int) ((X + 2^i) / 2))
i=0..(n-1)

udv.
Akos


ui
Kozben eszembe jutott egy sokkal szebb es egyszerubb megoldas.
Ime:

X xor (int)( X / 2 )

Ugye mennyivel szebb :o)
(int)(X/2) termeszetesen megfelel X egy bittel jobbra shiftelt
ertekenek.
Ugyanez mondjuk C nyelven:

int szamsor( int X )
{
    return ( X ^ ( X >> 1 ) );
}

ui2. amugy ezt a szamsort nem csak ti talaltatok ki, es
hasznaljak a gyakorlati eletben is.
Peldaul van egy szamlalo, aminek negy bites a kimenete
es mondjuk a hetesnel tart, valt nyolcasba es pont
akkor sikerul olvasni belole, amikor az elso bit mar megvaltozott,
de a tobbi meg nem, igy sikerul 15-ot olvasni, ami nem tul
szerencses, hiszen a szamlalo meg 7 es 8 kozott tart.
Mig ezzel a kodolassal a 7 es a 8 kozott csak 1 bit kulonbseg
van, tehat valtozas kozben sem tudsz 15-ot olvasni,
csak 7-et, vagy 8-at.
+ - vilagos ikerparadoxon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Folytatva az orokosen gondot okozo a'l-paradoxon taglalasat,
az elozo cikkemben ismertetett jelenseget tovabb
reszletezem, hogy a jozan paraszti esz vegre diadalmaskodjon
a sokszor zavarbaejto problema felett:

Amikor az egyik fe'l gyorsulva elindul a masik iranyaban,
akkor szamara megvaltozik a vilag. Megrovidul az ut.
A jelenseget tavolsag- vagy hosszusagkontrakciokent
szokas emlegetni.
Ezzel egyuttjar szamara termeszetesen a kornyezo 
vilag - mostantol mar relative mozgo objektumaiban 
az idodilatacio is.

Ez kolcsonosen azonos merteku a ket rendszerbol egymas
rendszeret vizsgalva, hiszen a relativ sebesseguket 
egyenlonek talaljak a felek.

A tavolsagukat azonban nem azonosnak itelik, es ez a lenyeg !
Aki gyorsulassal elmozdul - annak szamara a vilag 
megvaltozik.
Rovidult ut, pedig rovidebb sajat-idovel jarhato be.

Az allo testver szamara a kontrakcio csak a
mozgo testver geometriai mereteit tekintve jelentkezik. 
          
A mozgasban levo testver viszont az utat is, 
a testveret is, es sokmindent rovidebbnek tapasztal,
mert azok egyutt - relative mozgo rendszert
alkotnak hozza kepest. 
( vakuum vagy aka'cos ut, egykutya)

A gyorsulasnak a jelensegben mindossze annyi 
szerepe van, hogy a gyorsulas ideje alatt all be a 
kontrakcio, es vele az idodilatacio is arra a mertekre, 
mely aztan az egyenletes mozgasnal az eletkoroknak 
mar linearisan novekvo eltereset kezdi produkalni.

Hogy az utazo testver tavolodo, vagy kozeledo mozgast
vegez, egyebkent kozombos az eletkori elteresben megnyilvanulo 
vegeredmenyek szempontjabol. 

Az utazas folyamatanak vegigkoveteseben _zavaro_ jelenseg 
az egyenlotlen mertekben fellepo Doppler-effektus, 
mely miatt az idodilatacio egyszeru szemrevetelezessel 
nem is figyelheto meg mindig kozvetlenul. 

Azok a jelensegek, esemenyek melyek az utazo ELOTT latszanak - 
mintegy osszetorlodva, felporgetve zajlonak mutatkoznak a 
sebesseg nagysagatol fuggoen rovidult uton, s a megbuvo 
idodilatacio emiatt nem lesz okvetlenul szembetuno. 
Emiatt az utazo iker - kozeledven a testverehez - annak orajat
tavolrol figyelve azt tapasztalna, hogy az ora megvadult, 
gyorsabban jar. 
Ha az utazo testver elsuhanna a ra varakozo testvere
mellett, akkor gyokeresen megvaltozna a kep. 
Csaknem az ellenkezojet lathatna visszatekintve:
A testver orajanak jarasa rendkivul lassuva valna.
Ez is - hangsulyozom, nagyreszt a Doppler-effektusbol adodna.
Az idodilatacio persze ott van a dolgok mukodeseben, s ez
meressel, es a Doppler-effektus okozta elteres levonasaval
be is bizonyosodna.

Felvetodhet: Miert tapasztalhatja az allo testver a 
             kozeledo testver orajat csaknem allonak, 
             mikozben a mozgo testver a masik orat szedulten 
             felgyorsultnak talalja ?
A valasz:

A varakozo testver a sajat rendszereben tobb idot tolt 
el a testverere varva, (hiszen az ut hosszu) igy azok az esemenyek, 
melyek a fele' sebesen kozeledo rendszerben zajlanak, 
raerosebben tortenni latszanak.

Ezzel szemben a mozgo szamara a rovidult uton, rovid 
sajat-ido alatt lezajlanak a szeme lattara az allo testvere 
altal varakozassal eltoltott ido esemenyei. 

Csak sebesseg es tavolsag kerdese, hogy mekkora 
lesz a testverek eletkoranak elterese az eltero 
uthosszbol adodoan.  

Udv: zoli

Ui: Nem is tudom, hogy leszek meg ezentul  
    enelkul a szep, es ezideig oroknek hitt problema nelkul. :)
+ - Re: lemagnesezes, szamsor (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A TV kepernyo lemagnesezesehez javaslom kiprobalni
a haztartasban elofordulo kisebb, 220V-os motoros 
ketyereket, ha nincs pillanatforraszto-paka a kozelben.
Mert a p.f.paka is jo. A paka nagyreszt egy trafobol all, 
melynek szort tere elegendo lehet a lemagnesezeshez.
A villanymotorok szinten valtakozo teret produkalnak,
s az a jo.

Az erintettnek irtam errol, de ide nem tudtam elkuldeni. 
> -------------------------------------------

Kedves Jozsi !  

A szamsorozat binaris megfelelojenek rendszere 
4db logikai fuggvennyel lenne leirhato Bool algebrai 
leirassal, de nem lenne sokatmondo. 
( Ha nagyon kellene, csak akkor vallalkoznek a felirasara)  

A sorozat decimalis megfeleloje egyszeru algoritmussal 
is eloallithato a lepesszamokbol. ( 0. lepes jo ha van)

Alap Hozzaadandok  Eredmeny  
  0   0  0  0       0     Gondolom, a sorozat folytathato 
  1   0  0  0       1     a periodicitasok szerint. 
  2  +1  0  0       3     Sajnos keplettel, elegansabban nem  
  3  -1  0  0       2     tudom megfogalmazni a tablazat 
  4   0 +2  0       6     mondanivalojat.   
  5   0 +2  0       7     
  6  +1 -2  0       5     
  7  -1 -2  0       4     
  8   0  0 +4      12     
  9   0  0 +4      13     
 10  +1  0 +4      15     
 11  -1  0 +4      14     
 12   0 +2 -4      10
 13   0 +2 -4      11
 14  +1 -2 -4       9
 15  -1 -2 -4       8

Remelem azert valamennyit segitettem, 
bar ez csak egy afe'le Moricka-tablazat. 
Tekintsetek ezt keplettelen otletemnek :)

Sajnos, nekem mindig mindenrol mas jut az eszembe.
Meg ez a tablazat is - fel szemmel, messzirol es
hunyoritva sanditva ra - emlekeztet engem
a periodusos rendszer  elektronhejak betoltottseget 
demonstralo tablazatara. Persze, ennek semmi koze ahhoz.
Viszont nem artana azt is algoritmikusan generalni tudni.
Sajnos vannak a rendszereben kivetelek, es elcsuszasok.
( Mintha a termeszet nem kedvelne igazan a tokeletes
 matematikai rendet. )

Udv: zoli

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS