Aug 10.-en Vegh Laszlo irta:
> Azonban az utobbi ket evtizedben a kozmologusok koreben tert hodit egy olyan
> nezet, amely szerint helyzetunk megiscsak kulonleges es kizarolagos. Mire
> alapozzak ezt? Fokent arra, hogy a Vilagegyetem mai arculatanak- es benne a
> foldi eletnek es az emberisegnek- a kialakulasa veletlen egybeesesek olyan
> valoszinutlen lancolatan keresztul valosult meg, hogy az mar aligha
tekintheto
> veletlennek. Annyira, hogy sokan fel is teszik: Vilagegyetemunk fejlodeseben
> egy olyan elv ervenyesul, amely lehetove teszi, hogy benne - tortenete
valamely
> idoszakaban - kialakulhasson az elet. Ez az ugynevezet antropikus kozmologiai
> elv: az "emberelvu Vilagegyetem" eszmeje. Ebbol kovetkezik, hogy mar foldi
> jelenletunk puszta tenye meglehetosen pontosan behatarolja Vilagegyetemunk
> lehetseges tulajdonsagait: benne peldaul korat es mereteit, az alapveto
> fizikai torvenyekben levo fizikai allandok lehetseges ertekeit.

Nem allom meg, hogy ne szoljak. Eloszor is:- (ez mar soxor elhangzott a
VITA-n): a kis valoszinusegu esemenyek is bekovetkeznek (neha), ezert
erre nem erdemes kozmologiai erveket alapozni. Kivaltkepp ugy nem, hogy
"X _veletlen_ esemeny valoszinusege oly csekely, hogy ha megis bekovetkezik,
az _nem_lehet_veletlen_ ." Illo tisztelettel megkockaztatnam, hogy ennek
az allitasnak [1 valoszinuseggel ;-) ] nincs semmi ertelme.

Masodszor:- eljatszhatunk a gondolattal, hogy a Vilagegyetem azert olyan,
amilyen, hogy benne a foldi elet kialakulhasson. Modfelett mulatsagos lenne,
ha nehanyezer galaxissal arrebb lennenek masfajta intelligens elolenyek,
akik teszem azt rontgensugar-interferenciak formajaban leteznek
(szandekosan mondok valami vadat!), s idovel az ottani HIX-en arra
a kovetkeztetesre jutnanak, hogy a vilagegyetem kizarolag azert lett
olyan, amilyen, hogy a rontgensugarak pontosan ugy tudjanak rezegni es
interferalni, hogy ok kialakuljanak. Na, most akkor kinek is van igaza?...

Harmadszor:- es ha mondjuk, igaz lenne, hogy az Univerzum a mi letre-
jottunk kedveert olyan, amilyen, akkor mi van? Mit jelent ez? Mit
bizonyit ez (sajat csodalatossagunkon kivul)?

A foldi elet ketsegkivul csodalatos. De helyzetunket kulonlegesnek es
a Vilagegyetem fejlodese (sot, celja! - ha van ilyen) szempontjabol
rendkivuli fontossagunak itelni hubrisz, ami miatt mar sokan porul-
jartak (es nemcsak a gorog mitologia hosei). Kicsit olyba tunik a
dolog, mint a taknyadi lakosok esete, akik soha ki nem leptek a
falujukbol, s egy ido utan rajottek, hogy 1) Taknyad a vilag kozepe,
2) Taknyad a vilag letenek egyedulti celja. Aztan lett meglepetes,
amikor nehanyan eljutottak Bivalybasznadig.

Vegezetul bejelentem, hogy en tudom, hol van az Univerzum kozepe,
sot, jartam is ott. Jeruzsalemben van, a Siratofaltol keletre,
a Sziklamecset aljan. Es ez biztos, mert az idegenvezetok mind ezt
mondtak. A Koranbol pedig tudhato, hogy amikor Mohamed Al-Borak, a
szarnyas paripa hatan felropult Allah-hoz, a lo ugyanerrol a sziklarol
rugaszkodott el. Tehat a Vilag kozepe nem veletlenul van Jeruzsalemben.
Sapienti sat.


-- 
               ,     ,
   | \     Andras Aszodi       e-mail:  
---+----^  Tel: ++44 81 959 3666, x2293  Fax: ++44 81 913 8545
   | |     Laboratory of Mathematical Biology
  / -+-^   National Institute for Medical Research
_/   L_/   The Ridgeway, Mill Hill, LONDON NW7 1AA, UK	

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Szabad belekotyognom? Nekem husz eve szakmam lenyeget kepezik azok a 
bizonyos rontgensugar-interferenciak. Mit mondjak? Neha nagyon ugy 
csinalnak, mintha elnenek. Neha kifejezetten duhos vagyok rajuk,
mindig mast csinalnak, mint amit szeretnek. Mint a gyerekek. :-)
Radnai Tamas
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

> Felado : Vegh Laszlo
> Temakor: Az antropikus kozmologiai elv I. ( 99 sor )
> A vegkovetkeztetes: az elet igazan altalanos feltetelei az alapveto fizikai
> allandok ertekeit szinte szazalekos pontossaggal rogzitik! Mas szavakkal: a
> vilagegyetem milyenseget meghatarozo alapveto fizikai mennyisegek az eletre
> vannak hangolva. A vilagegyetem finomhangoltsaga arra utal, hogy Foldunk
> bizonyos ertelemben megiscsak kituntetett helyzetben van az Univerzumban.
Engem ez a ko2ze1pkori szerzetesre emle1keztet aki ha1la1t adott Istennek
hogy bo2lcsesse1ge1ben a va1rosok melle1 folyo1kat helyezett, mert bizony
szomjan halna1nak a va1roslako1k ha ez nem i1gy lenne.

Ez az antropikus dolog egyszeru3 Laplace-i logika1t ko2vet: tegyu2k fel hogy
van egy csomo1 vila1gegyetem (itt nem kell a tudoma1nyos-fantasztikus
pa1rhuzamos vila1gokra gondolni, de ez most mindegy) e1s ebben az alapveto3
terme1szeti a1llando1k mindenfe1le e1rte1keket felvehetnek. Az ilyen
vila1gok csak egy re1sze1ben le1tezhet olyan e1let mint a mie1nk. Ez i1gy
valo1szinu3leg igaz, csak ha1t a spekulati1v elem (nincs kila1ta1sunk arra
a bizonyos to2bbi vila1gra hogy ott megme1rhetne1nk az a1llando1kat e1s
megne1zhetne1nk van-e e1let) ele1g ero3s benne...

Ha van ma1smilyen e1let mint DNS-alapu1 (e1n nem a1lli1tom hogy van, csak
azt hogy lehet) akkor az esetleg ma1st tart "le1nyeges" parame1tereknek.
Nagyon el tudok ke1pzelni olyan szoftver-e1letet ami le1nyege1ben fu2ggetlen
a fizikai parame1terek a1lla1sa1to1l, mert mindegy neki hogy milyen
hardverben fut. Ebbo3l ko2vetkezo3en az az e1rv hogy a vila1g "e1letre" van
hangolva az paradox mo1don sokkal keve1sbe1 tarthato1 mint az hogy
"DNS-e1letre" van hangolva, ba1r mint fentebb i1rtam az se to2bb puszta
spekula1cio1na1l.

Mint a kozmolo1gia1t csak messziro3l figyelo3 de aze1rt nem teljesen nai1v
laikus egyszeru3en megdo2bbento3nek tala1lom hogy milyen kis te1nyanyagra
milyen messzemeno3 elme1leteket mernek fele1pi1teni a fiziko-filozo1fusok.
Ele1g nyilva1nvalo1 hogy a le1tezo3 elme1letek hato1ko2re me1g az egyes
galaxisok belso3 struktu1ra1ja1nak lei1ra1sa1ra sem terjed ki (ha
kisza1moljuk hogy ezek hogy ne1znek ki ma1st kapunk mint ahogy valo1ban
kine1znek -- ezt a diszkrepancia1t volna a so2te1t anyag hivatott
kito2lteni) teha1t az ege1sz kozmoszra vonatkozo1 grandio1zus elme1letnek
me1g nem jo2tt el az ideje (ahhoz ke1pest hogy Einstein elo3tt me1g a
Merku1r pa1lya1lya1t sem tudtuk rendesen kisza1molni ez ve1gu2lis nem olyan
meglepo3). Ez persze a filozo1fusokat men tartja vissza, e1s ha1t hadd
spekula1ljanak ha annyira szeretnek.

Kornai Andra1s

Paal Gyorgy PC temaja tenyleg erdemes a vitara.  Sajnos, az uborkaszezon
tetejen dobta be, es igy sokan csak megkesve reagalnak majd.  Magam is szabin
vagyok, de ha mar gordul a labda, hat en is ideteszek egy labat.  A jelolesi
nehezsegek miatt PC-t irok mind jelzokent (politically correct), mind fonevkent
(political correctness).

Levai Geza elemzese vegen megragadja a lenyeget (VITA #41), de mintha maga nem
merne allast foglalni.  Ha megis, ha't a PC-t egy negativ "uthengernek"
titulalja, remenytelenul amerikainak, ami az angolszasz vilagon kivul csak mint
atmeneti divatiranyzat jelentkezik.

Egyetertek, hogy a PC fokent Amerikaban ervenyesul.  Meglepo, hogy pont o"k
talaltak fel a PC-t, es nem mondjuk a franciak, akik elenjartak az egyenlosdi
megteremteseben (a koldus is Monsieur).  Ha Levai Gezanak igaza van abban, hogy
mostanaban Magyarorszagon szezonja van az USA-bol importalt elvek / modszerek
/ o"ruletek / hiszteriak / ideologiak(?) meghonositasanak, ennek en csak
orulni tudok, mivel ez egy udito angolszasz csepp a kozepeuropat elonto nemet
aradatban (ez mar egy pelda arra, hogy en itt nem vagyok PC ! ;-) )

Szerintem a PC alapvetoen oskereszteny idealokra epul, vulgarisan a "szeressuk
egymast, gyerekek" gondolata a kiindulopont.  Az alapelv, hogy mindenkit el
kell fogadni, ahogy eppen van az illeto.  Az elcsepelt "nemre, korra, fajra,
felekezetre valo tekintet nelkul" frazist kiboviti es komolyan veszi.  Ezzel
egyidejuleg harom ujdonsagot vezet be.  Az egyik: A keresztenyi kerleles es
josagra valo apellalas helyett a kilatasba helyezett buntetessel probalja az
elvet ervenyesiteni.  Ennek szep tradicioi vannak Amerikaban, ahol mindenki
mindig mindenert mindenkit perel.  Ez meg az orszag alapelve miatt van igy:
mindent szabad, ami explicite nincs tiltva.

A masik ujdonsag: A hatranyos, vagy atlagtol, normatol elteroek sajat
onfelfogasanak, onbecsulesenek tisztelete.  Ha a fekete serelmesnek erzi a
neger jelzot, hat akkor az tilos.  A torpere azt kell mondani, hogy "vertically
challenged" - mi magyarul "melynovesut" mondunk, de mosollyal, mert ez vicc. 
Ezen a ponton sok tulkapas tapasztalhato, ami nekunk, kivulalloknak nagyon
visszas.  Kis csoportok, ugy tunik, zsaroljak a tobbseget fokozodo es olykor
cserelodo kovetelesekkel.  Parositva az elso ponttal ez azt jelenti, hogy egy
rosszul valasztott, de igazsagalapu jelzoert hatalmas karteritesek hullanak.

A PC lenyege a megkulonboztetes megszuntetese.  Ez nem csak az elnevezesekre,
szohasznalatra, viselkedesre, stb vonatkozik, de egyeb jogokra is, amik, ha az
alany ezek kieleseben masok altal megakadalyozodik, megkulonboztetettnek
erezheti magat.  A testi fogyatekosokkal valo banasmod jo pelda erre.  Ismet
parositva az elso ponttal, a perelestol valo felelem miatt epuleteket
alakitanak at, hogy a tolokocsik mindent kenyelmesen elerjenek, buszokat
cserelnek le, ajtokat tagitanak, stb.  A dolog akkor valik nonszenssze, amikor
kiderul, hogy a kisvaros nyolc tolokocsis polgara egyaltalan nem hasznalja
ezeket a buszokat, egyetemeket, stb, illetve taxi, izmos emeloemberek,
computerizalt lepcsomaszo kerekeskocsi mind sokkal olcsobb lenne.  A lenyeg
eppen itt van: nem a paciens eletenek megkonnyitese a cel, mert az tovabbra is
megkulonboztetes maradna, hanem az alapelv es annak teljesitesevel magunknak
okozott illuzorikus kielegules.  A masik oldal is fontos: en ugyan nem akarok
oda bemenni, semmi dolgom ott, de miert nincsenek ok felkeszulve arra, hogy en
hatha be akarnek menni a kerekeskocsival?...

A harmadik: Az egyeddel valo banasmoddal kapcsolatos elvarasokat kiterjeszti a
kornyezetre is.  Ez a tenyleg a divat fuggvenye.  A szemeteles nem PC, a
vizpocsekolas sem PC, a novenyzet pusztitasa, oserdoirtas, balnavadaszat,
premviseles sem PC.  Atomeromuvet epiteni altalaban nem PC, vizieroumu lehet
PC, ha a kovetkezmenyei is PC-k (lam, milyen bonyolult lehet a kerdes).

Meg mielott tul hosszura nyulna, eloallok a maganvelemenyemmel is.  A PC
alapelve es mersekelt (?) gyakorlata jo es tamogatasra erdemes.  Munkahelyi
szekszualis viselkedesi normak a PC kovetelmenyei szerint alakulnak, ma mar
Amerikan kivul is, bar eleg lassan.  A faji, vallasi megkulonboztetes mar itt
Europaban is csokken, talan a PC hatasara.  Noknek es nokrol ma mar maskent
beszelunk, mint regen. Skandinaviaban, ahol az eruropai PC a legelterjedtebb,
allashirdeteseknel a ferfi/no megjeloles kotelezo, tehat nem korlatozhato az
allas csak az egyik nemre.  Szuleszetre ba'ba't keresunk (ferfi/no) - ez
nehezen elkepzelheto kozep es del-eruropaban.  Amerikaban munkavallalasi
jelentkezesnel az eletkort meg sem emlitik, nem kerik es nem adljak meg.  Egyre
tobb helyen az iskolai kepesitest sem, hiszen akinek nincs, az igy hatranyos
helyzetben erezhetne magat...   

Akar akarjuk, akar nem, a PC itt is el fog terjedni, csak nagyon lassan, mert
az ervenesitesehez szukseges jogi gyakorlatnak nincs tradicioja.  A "ve'n
szaros", "piszkos zsido", "tetves cigany", "budos kurva" balkani kitetelek
elhangozhatnak, mert a legritkabb esetben koveti per es karterites a mondatot. 
Szemetelni me'g szabad, de a jobbak mar beleprulnak.  Pazarolni me'g illik.  A
no, az oreg, a szines, a bena me'g masodrangu polgar.  A keleti, deli, eszaki
szomszed alig a'll az allat felett, az allat meg nem tobb a novenynel.  Hol
vagyunk me'g az epuletek atformalasatol!

Levai Gezanak abban is igaza van, hogy a PC a tudatos viselkedesre appellal az
osztonossel szemben.  Dehat ha nem ez teszi az embert, hat akkor mi?  Ott, ahol
a kulturalis reteg tul vekony lenne (es erre az USA-ban van pelda boven), az
osztonok feltoreset a PC fekezi, a torveny altal elvezett tamogatas tudataban.

Itt is tenne', felte've, hogy volna ilyen tamogatas.

Udvozlettel,   Gabor

Kedves Ferenc!

Ne fa'radj! Ismerek ma's kormeghata'roza'si mo'dot is (pl:stroncium-rubidium).
Az, hogy ezekkel mi a baj (nem hitelesi'theto"ek) ma'r megirtam re'gebben.
Ne fa'radj tova'bba' aze'rt se, mert teljesen tiszta'ban vagyok vele, hogy mi-
lyen nehe'z la'thato' ce'l ne'lku:l e'lni. Ha ugyanis nincs Isten, akkor o:ro:k
e'let sincs, de akkor mi e'rtelme az ember e'lete'nek,a hala'l ismerete'ben?
Mielo"tt elmondana'm a biblia csoda'latos va'lasza't erre a ke'rde'sre elo"bb
szeretne'm tudni a va'laszod (illetve minden ma's ateista'e't vagy ma's valla's
hive'e't).
Ha egyszer komolyan veszed a dolgot e's komolyan elgondolkodsz azon, hogy
valo'ja'ban mi is az e'let ce'lja egy csoda'latos vila'g fog kibontakozni e-
lo"tted.

" Most aze'rt megmarad a hit,reme'ny,szeretet,
         melyek ko:zu:l legnagyobb a szeretet." (1 KOR 13,13)

Hunor  )

Ott hagytuk abba, hogy a fizika alapveto torvenyei az eletre vannak
hangolodva. Ezen, az elozo resz tartalmat  egy kicsit bovebben magyarazva
es a felismeres sulyat jobban erzekeltetve a kovetkezot ertjuk.

A fizikai torvenyeket leiro alapegyenletek nem lehetnek akarmilyen alakuak.
Az egyenletek alakjat az szabja meg, hogy annak valtozatlannak kell maradnia,
ha az egyenleteken bizonyos szimmetriamuveleteket vegzunk. Mit jelent az, hogy
valami egy szimmetria muveletet elvegezve valtozatlan, masszoval invarians
marad? Peldaul azt, ha egy targyat elforgatunk, a muvelet utan a targyat
ugyanolyannak lassuk, mintha a forgatast el sem vegeztuk volna. Peldaul ha a
negyzetet az atlok metszespontja korul a sikban 90 fokkal elforgatjuk,
ugyanolyan negyzetnek latjuk, mintha semmit sem tettunk volna. Ezert azt
mondjuk, hogy a negyzet invarians a 90 fokos elforgatasokkal szemben.

Magatol ertetodo, hogy minel tobbfele szimmetriamuvelettel szemben marad
valtozatlan valami, annal tobbet tudunk arrol. Ha elegendoen sok feltetelnek
tesz valami eleget, aka'r csaknem teljesen meghatarozotta valhat. Mi peldaul
az a sikidom, amelyet egy pont korul akarhany fokos szoggel elforgatva mindig
onmagaba megy at, azaz invarians  egy pont koruli barmilyen szogu elforgatassal
szemben? Termeszetesen a kor, a pont, ami korul forgathatunk, a kor
kozeppontja. A fenti kemeny feltetellel meg tudtuk hatarozni a sikidom alakjat.
Csaknem mindent tudunk mar rola, amit nem tudunk az az, hogy mekkora sugara.

Ez a helyzet a fizika alaptorvenyeivel is. Az elemiresz fizika alaptorvenyeinek
formaja  szimmetriakovetelemenyekkel rogzitheto! Mik ezek a szimmetriak?
Bizonyos altalanos, ter- es idobeli szimmetriak megkovetelese mellett, ezekbe
most nem akarok belemenni sajnos vannak bizonyos furcsanak mondhato alapveto
szimmetriak is. Nem tudjuk megmagyarazni, miert pont ezek a fontosak, miert
eppen ezek a szimmetriak gyakorolnak megszorito hatast a fizika alaptorvenyei-
nek alakjara. Az altalanos szimmetriak megkovetelese megindokolhato, az azonban
,
hogy eppen miert a mondjuk SU2^U1 szimmetriat kovetelek meg valamihez, az mar
kevesbe. Termesztesen a fizikusok a vegso elmeletet hajszolva megprobaljak
megkeresni azokat az igazi, vegso szimmetriakat, amikbol azutan minden
levezetheto.

Tehat olyanokat mondanak a fizikusok, hogy az elektronok mozgasegyenletet
a Dirac egyenlet szolgaltatja, aminek formajat bizonyos ter-ido szimmetriak
megkovetelese rogziti. Ha me'g azt is megkoveteljuk, hogy a Dirac egyenlet
formaja valtozatlan maradjon  a pluszban megkovetelt un. lokalis U1
mertektranszformacioval szemben is, akkor csak ugy megkapjuk, hogy letezniuk
kell a vilagban az elektronok mellett fotonoknak is, amik a Maxwell
egyenleteket elegitik ki. A Maxwell egyenletek formajat ez a Dirac egyenletre
kirott lokalis U1 szimmetriakovetelemeny pontosan rogziti!

A szimmetriakovetelmenyek kielegitese azonban csak az egyenletek formajat
rogziti. Hasonlo a helyzet, mint a korrol mondott peldaban. Ott a
forgatassal szembeni invariancia mindent rogzit, kiveve a kor sugaranak
hosszat. Az barmilyen lehet. Hasonloan, a fizika alapegyenleteinek
milyenseget meghatarozo invarianciak megkovetelese rogziti az egyenletek
alakjat, de nem tudja meghatarozni, hogy az egyenletekben megjeleno fizikai
allandoknak mi a szamerteke. Visszakanyarodva az elozo reszben mondottakhoz,
ezek azok a nevezetes fizikai allandok, a tomegek es kolcsonhatasi erossegek,
amelyeket a fizikus nem tud kiszamolni. Pontosabban az egyenletekben az elozo
reszben emlitett tomegeknek, kolcsonhatasi erossegeknek, a  fenysebessegnek
meg a Planck allandonak a kombinacioi jelennek meg, nincs mertekegyseguk,
egyszeruen csak szamok. Tehat vegul is van 7 szam, amit nem tudunk, hogy miert
annyi az ertekuk, amennyi. Ez a het szam pedig pont akkora, hogy a Vilagegyetem
eppen az eletre van hangolodva.

Azt hiszem, vilagosabba tudtam tenni a fizikus gondjat. Az allandok eletre valo
finomhangoltsaga mindenkeppen meghokkento. A normal eszjarassal azt varnank,
hogy ha egy kicsit nagyobb lenne mondjuk a gravitacio, magasabban ropkodnenek
a madarak es kesz. A finomhangoltsag kifejezetten zavaronak tunik, de ez van.

A megfigyelo lete altal megkovetelt megszoritasok figyelembevetele kepezik az
un. gyenge antropikus elv tartalmat. Vagyis azert eszlelem pont ilyennek a
vilagot, mert ha az allandok egy kicsit is  masok lennenek, en sem letezhetnek,
tehat nem is eszlelnek.  A gyenge antropikus elv csupan a tudomanyos
vizsgalatok egyik legfontosabb es legjobban megalapozott elve
ujrafogalmazasanak tekintheto, miszerint a megfigyelesek eredmenyenek
ertelmezesekor figyelembe kell venni a meroberendezes korlatait.

A gyenge antropikus elv csupan egy tudomanyos alapigazsag atfogalmazasa. Az
antropikus megszoritasok azonban tulsagosan erosek. A finomhangoltsag
magyarazataul vezettek be az un. eros antropikus elvet. Eszerint a fizika
alaptorvenyeinek es a vilagegyetemnek olyan tulajdonsagokkal kell
rendelkezniuk, hogy az Univerzumban tortenete valamely szakaszaban elet
alakulhasson ki.
 Holnap itt folytatom. Minden jot Laszlo

Kedves Peter! ezt irod, a zsidok megmaradasat a kikozositettseggel magyarazva:
>Persze, ez nem valaszthato el a zsidok hitetol, kuldetestudatatol: a hituk
>sajat kivalasztottsagukban kivaltotta mas nepek gyuloletet es irigyseget,
>az uldoztetes, megalaztatas viszont erositette bennuk ezt a hitet, ami
>ertelmet adott mindennek. Emiatt, szemben mas nepekkel, a zsidoknak a
>tortenelem folyaman szinte soha nem is volt lehetoseguk asszimilalodni,
>beolvadni: minden zsidot, meg ha sajat kozossege nem is, de a kulvilag
>folytonosan es nyomatekosan (gettok, megkulonbozteto jelzesek, tilalmak
>hasznalataval) emlekeztetett arra, hogy o" zsido.
A zsidok maguk is el akartak kulonulni, ragaszkodtak egymashoz azert is, hogy
hituket tisztan megorizhessek. Az asszimilacio konnyen ment, a kikeresztelke-
dett zsido nagy sikernek szamitott a keresztenyek szamara. Ugy tudom, az
asszimilalodott zsidok uldozese elsosorban a XX. szazad jellemzoje.
>A sajat szemelyes hit valoban nem merheto ossze egy kozossegi hittel,
>osszetartozassal. De elobb-utobb megteremtheti maganak a kozosseget is. Hiszen
>minden ma letezo "teteles" vallas igy szuletett...
Ez igaz, de ketlem, hogy az atomizalodas okozta vesztesegeket egy ujkori
Mohamed profeta feltunese fogja majd ellensulyozni.
 Minden jot kivan Laszlo