------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Thu, 27 Jun 91 16:17:14 CDT Date: Wed Jun 26 22:51:29 EDT 1991 Subject: *** FORUM *** #265 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : fekete@bcvms.bitnet Temakor: alazatos kerelem buvkarakterek mellozesere ( 11 sor ) Felado : hidas@cernvm.bitnet Temakor: Gazdasag es politika ( 130 sor ) Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: A Jugoszlav Tuzfeszek ( 24 sor ) Felado : attila@breeze.bellcore.com Temakor: Nagy Romaniai Part a hirekben. ( 78 sor ) Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: Ez a harc lesz a vegso ( 78 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Csile= Berkeley es Jugoszlavia ( 93 sor ) =============================================== Felado : fekete@bcvms.bitnet Temakor: alazatos kerelem buvkarakterek mellozesere ( 11 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Bar a tema inkabb TIPP-kategorias, itt teszem kozze mivel FORUM-beli hozzaszolasok kapcsan utkoztem a problemaba mindket utobbi szam eseteben ;-) Esedezve kerem a gyilkos karakterek kuldesere alkalmas op.rendszer/szerkeszto hasznalokat, hogy a magamfajta kozonseges halandokra gondolva kevesebb olyan csoda-anyagot postazzanak a FORUM/TIPP-re, ami megakadalyozza a tovabbi resz atvitelet egyes rendszerekre (mint VAX/VMS-unk BITNET-kapcsolattal). Mind a 25-i, mind a 24-i FORUM-ot csak a szokasos ido tobbszoroset felhasznalva voltam kepes latni (Zombie jovoltabol), miutan Korosi Gabor alairasat kovetoen se kep, se hang nem jutott ide :-B Figyelmessegeteket elore is koszonve : Zoli FEKETE@BCVMS.bitnet =============================================== Felado : hidas@cernvm.bitnet Temakor: Gazdasag es politika ( 130 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ^L(Pannon Jozsefnek) Kedves Jozsi, Ujra elolvastam, amit Bodor Geza Korosi Gabornak irt az elfogult, ill. "torz", pontosabban inkabb szubjektiv latasmodrol, amit termeszetesnek tartok. Ha tudjuk, hogy ilyennel rendelkezunk, akkor az nem olyan nagy baj. Lehetoseget ad a masik allaspontjanak elfogadasara, vagy legalabbis nem merev, hanem vitatkozo kritikajara. Bodor Gezanak ezek bevezeto so- rai voltak, en altalanosabbnak erzem oket, nem csak egy temara vonatko- zonak. A kulfoldi toke velemenye a kulfoldi tokebefektetesekkel kapcso- latban termeszetesen mervado, de az importaloe is. Persze ha akarjuk az importot, akkor nincs mese. Masreszt egy orszag nem csak tokeimportbol, hanem sok mas egyebbol is all, s kettejuk is sokmindenrol vitatkozott. A tortenelmi analogiak termeszetesen mindig santitanak, a korulmenyek is masok, alapveto emberi tulajdonsagok azonban nem valtoznak olyan gyor- san, s akkor sem peldabeszedek, hanem inkabb az atelt tapasztalatok a- lapjan. A megprobaltatasok egy fokon tul mar nem annyira az ellenallo- kepesseget novelik, hanem a skrupulusokat csokkentik. A zavaros hely- zet mindig tag teret nyit a zavarosban halaszni akaroknak. Ennyiben realis tavoli orszagok es korok osszehasonlitasa, ha azok egyazon kul- turkorhoz tartoznak. A David ota eltelt 3000 ill. a Krisztus ota eltelt 2000 evhez kepest 100-300 ev mar nem olyan nagy ido. A magyar torvenyal- kotas meg ma is hivatkozik 1848-ra, az meg nem teljesen lezart torte- nelem. Szerintem realis pl. a mai Magyarorszagot a kiegyezeskori- hoz, tehat a 130 evvel ezelottihez hasonlitani. Persze a korulmenyek megsem ugyanazok, dehat ha vannak hasonlo es eltero vonasok. Akkor pl. a nagyhatalmak versengese uralta Europat, ma az egysegesules fajdal- mas folyamata. Ez utobbi sokkal jobb. Igazabol en gazdasagi egyseget szeretnek olyanmerteku politikai szuverenitassal, ami a gazdasagi egy- seget meg nem nagyon serti. A vamhaboru es kvotarendszer nagyon serti. (Bodor Gezanak) Kedves Geza, Nagyon orulok, hogy nezeteink vegul is ennyire talalkoztak, annak a bizo- nyitekat latom ebben, hogy Magyarorszagon, Nyugat-Europaban es Amerikaban is lehet ugyanazokra vagy nagyon hasonlo kovetkeztetsekre jutni. Nagyon erdekelne, mi valtott ki az altalad emlitett tarsasagban olyan nagy felhaborodast egy kozep-europai regionalis egyuttmukodessel szem- ben ? Ez politikai vagy gazdasagi megfontolasbol volt igy ? Otthon is sokan mondjak, hogy ez gatja lehet a Kozos-Piacba valo belepesnek, de nem ertem, miert. Annyit hadd tegyek hozza a NYT idezethez, hogy a magyar-cseh-lengyel- cikkek gyengebb minoseguek, ennel fogva olcsobbak is, tehat tokesze- geny helyzetunkben elerhetobbek. Magyarorszagon szerencsere mar tul vagyunk azon a korszakon, amikor csak egyfelet, azt viszont olcson es rossz minosegben lehetett kapni. Van mindenfele kategoria, sajat es import, es az ar nagyjabol koveti a minoseget, persze nem mindig. Mas kiutat viszont nem latok, mint a "boostolast", az arak es a mino- seg fokozatos rendezodni hagyasat (szandekosan fogalmazok ovatosan, hogy az allami beavatkozast valaki bele ne ertse). A mai magyar vamo- kat tulzottnak tartom, a PM szerint ezt azert tartjak ilyen magasan, hogy az EK-val targyalva legyen mibol engedni. En ezt furcsa szempont- nak tartom. Gondolom az EK nem a relativ engedmenyekben, hanem az abszo- lutertekekben akar egysegesulni. ^LMa a legjobb gazdasaguk a II. vilaghaboru vesztes hatalmainak van es en ezt a fegyverkezes hianyanak (ami megov az allami deficittol), a kenyszeruen kinyilt gazdasagnak, a kijozanito sokknak es a gyoztesek mertektartasanak tulajdonitom. Kelet-Europaban sajnos maskeppen alakult. A "kigyomlalasnal" egy pillanatig sem gondoltam rad, ezt akkor ala kel- lett volna huznom. (ujra Pannon Jozsefnek) Kedves Jozsi, A Pentagonale teged is meglepo ertelmezese szerintem a XVI-XX szazadi europai nagyhatalmi politizalas kovetkezmenye. Ha Habsburg Otto teny- leg ilyet mondott, akkor az meglep, mert o az europai egyseg hivenek tunt, strassbourgi tisztsege is ezt tamasztja ala. Bar lehet, hogy gazdasagilag ertette, de egyebkent nem tudom, miert lehetne egy ilyen egyuttmukodesnek nemetellenes ele. A Pentagonale vezethet es azt sze- retnem, ha vezetne, kolcsonos engedmenyekhez, ez azonban nem zarja ki masokkal is a hasonlo torekvest. Vegcelnak az EK-t tartom, addig pedig hasznosnak tekintek minden egyeb, egyebkent abba az iranyba mutato kezdemenyezest. Nem hiszem egyebkent, hogy a nemetek ezt ellenuk ira- nyulonak ereznek a szokasos piaci versenyen kivul, az viszont kevesbe egy orszag, inkabb X, Y, es Z cegek "ellen iranyul", akik lemaradnak egy biztos uzletrol. Mi viszont lehet, hogy jobban jarunk. Orszag ellen akkor iranyul, ha a vamok kulonbseget tesznek. Ezt viszont lehetoleg mersekelni kell, bar itt ujra a magyar-lengyel-cseh-szlovak vamunio szuksegessget hangoztatnam. A Pentagonale erre ugyis csak akkor vezetne ehhez, ha belepnenk az EK-ba, ugyanis Olaszorszag benne van, s ra a kozos szabalyok vonatkoznak. Ha meg beleptunk, akkor meg rank is. Definicio szerint nem iranyulhat egy EK tag ellen. Ha benn leszunk, akkor persze lehetnek majd erdekellentetek es azonossagok, de ez majd az akkori prob- lema lesz. Csehszlovakiaval valo egyuttmukodesunk viszont sulyanal fog- va nem iranyulhat Nemetorszag ellen. (Korosi Gabornak) Kedves Gabor, Csak egy-ket megjegyzest had tegyek, nagyon sok mindennel egyetertek, amit irtal. Erdekes modon az 1980-as (ha jol emlekszem), Evren-fele torok puccsot mar akkor is mashogy ertekeltem, mint a gorogot vagy a chileit. Akkor igen elharapodzott a terrorizmus, amit a hadsereg megfekezett, a volt vezetoket pedig csak egy idore tiltottak el a politizalastol, ahhoz kesobb visszaterhettek. Altalaban nem helyeslem a katonak fellepeset, ha jol emlekszem, ez volt az egyetlen, amit megertettem. Chilevel kapcsolatban viszont teljesen egyetertek. A szoftverlopassal kapcsolatban ovatosabban fogalmaznek, ki kellen hangsulyozni a mai es a regi allapot kulonbozoseget. Ma mar torekedni kell a legalis utra, mert a penztelenseg onmagaban tenyleg nem mentseg. Azonban a COCOM is csipkedhetne magat, megmondhatna, mik azok az admi- nisztrativ feltetelei, amik kozepette vegleg lekerulhetnenk az "ellense- ges" orszagok listajarol. Adminisztrativ feltetel ugyanis konnyen tel- jesitheto, s a COCOM pl. nem a rossz kozgazdasagi kornyezet miatt alli- totta fel korlatozasait, hanem pont eltorlesukkel teremthetne jobbakat. Persze tudom, hogy a demokracia lassabban, mint a diktatura, de bizto- sabb. ^L Mindenkinek, Udv Pali =============================================== Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: A Jugoszlav Tuzfeszek ( 24 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Azt hiszem ideje mar valami ujabb temat is valasztani, amiben talan jobban egyetertunk mint az otthoni helyzettel kapcsolatban. Ebben a nyito uzenetben en elsosorban nem annyira a Jugoszlav helyzettel magaval akarok foglalkozni, hanem az azzal kapcsolatos nyugati, elsosorban USA allasponttal. Valahogy nem egeszen erzem kenyelmesen magam azzal a hivatalos USA allasponttal ami MINDEN ARON Jugoszlavia egyseget akarja megorizni, annak ellenere hogy az egyes tagkoztarsasagok nyilvanvaloan fuggetlensegre torekednek. Ez a keretlen babaskodas az elso VH utani helyzetet juttatja eszembe amikor -- ismet csak az erdekelt nepek megkerdezese nelkul -- hoztak letre mesterseges allamalakulatokat. Nem latom hogy honnan veszi maganak pl. a US State Department azt a jogot hogy a horvatoknak, vagy a szlovenoknak diktalja milyen allamformaban eljenek. Szerintem a horvatoknak legalabb annyi tortenelmi alapjuk van az onallo allamisagra mint Kuwaitnak. Mit gondoltok errol a kerdesrol? Eltulzom a dolgokat? Udv, Pannon Jozsef =============================================== Felado : attila@breeze.bellcore.com Temakor: Nagy Romaniai Part a hirekben. ( 78 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A mult heten megalakult a Nagy Romaniai Part mely erosen fasiszta jellegu. Volt errol egy par sor a Radios Hirekben. Az alulirott AP News cik az elso ameriakai hir errol a partrol. [See below.] He jol ertem a helyzetet, ez azt jelenti hogy a kormany -> neo-Kommunista Vatra Romana -> neo-Nazi RSS -> neo-Securitate Romania Mare -> neo-fasiszta. Ha tenyleg ez a helyzet, milyen esejei vannak a Romaniai Magyarok Demokrata Szovetszegenek arra, hogy valmit is tudnanak javitai a helyzetukon? Walko' La'szlo' --------------------------AP News article------------------- Tuesday, June 25, 1991. By DAN PETREANU= Associated Press Writer= BUCHAREST, Romania (AP) _ Romania's chief rabbi is calling for ^L banning anti-Semitic political parties and ``fascist propaganda and publications'' that he says threaten the nation's fragile democracy. Rabbi Moses Rosen on Monday criticised the Romania Mare, or ``Greater Romania,'' party formed last week. Party leader Corneliu Vadim Tudor publishes a popular magazine that recently has printed attacks on Jews. ``It always starts with the Jews and then affects everyone,'' Rosen told a news conference at Chorale Synagogue. ``The danger of fascism is rising. ... Every day I open the papers and I see more. ... It makes me shudder.'' Tudor angrily dismissed Rosen's accusations as exaggeration. He said by telephone that his magazine attacked not Jews but their ``rush to lead the state.'' Tudor said Jews make up ``60 percent of the leadership'' of state institutions, and ``there are very many Jews in government.'' He recommended ``very exact quotas determining (Jewish) representation in parliament, TV, radio, embassies, and ministries.'' Rosen criticised parliament's recent rejection of an explicit ban on anti-Semitic statements. He called for ``banning all fascist propaganda and publications before it is too late.'' Romania Mare ``is a classic fascist party,'' the rabbi said. ``Such a party, which calls for denying freedom, is the suicide of democracy. ... Its existence is a danger not only for (Jews) but for democracy.'' His comments follow a series of anti-Semitic attacks over the past two months in Tudor's magazine, which also is called Romania Mare. Its circulation of 600,000 makes it Romania's best-selling weekly magazine. Polls show the governing National Salvation Front, which took power after the December 1989 revolution and won elections last May, is losing support to the extreme right. Rosen also criticized the campaign to rehabilitate Romania's World War II dictator, Marshall Ion Antonescu. Antonescu ruled from 1940 to 1944 and oversaw the extermination of half of Romania's prewar Jewish community of 800,000. The right-wing press has been portraying Antonescu as a ``great Romanian'' who tried to save Jews. Last month, on the 45th anniversary of Antonescu's execution by Communists, parliament stood in a moment of silence honoring him. ------------------------itt a vege--------------------------- =============================================== Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: Ez a harc lesz a vegso ( 78 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Korosi Gabor irja: ^L Allende rengeteg marhasa'got csina'lt, e's a ko~vetkezo" va'laszta'son minden bizonnyal e's teljes joggal megbukott volna. E's megbukott volna, mert demokrata volt. Szocialista, mint mondjuk az akkori Mitterrand, e's nem kommunista. Ha Kuba't akart volna csina'lni Csile'bo"l, akkor nem lehetett volna ilyen ko~nnyen eltakari'tani. Addigra ma'r nem lettek volna ott Pinochete'k. Sosem e'rtettem, mie'rt nem lehetett kiva'rni ami'g demokratikusan megbukik [vagy bebizonyi'tja, hogy me'gsem demokrata]? Mie'rt kellett a fasiszta'kat hatalomra juttatni? E's ha u'gy gondolod, hogy Csile kive'tel, elkezdhetem sorolni az USA klienseit Somoza'to'l Pak Csong Khi-n a't a go~ro~g ezredesekig, to~ro~k ta'bornokokig, hogy az euro'pai pe'lda'k se maradjanak ki. (Vagy a Noriega nevu" CIA-u~gyno~k ka'bi'to'szerkereskedo"t.) Ta'volro'l sem mindegyik volt gazdasa'gilag sikeres. E's Amerika'nak sem sok dicso"se'get szereztek. Kicsit a'lszent volt az amerikai korma'nyzat, amikor krokodill-ko~nnyeket hullatott a pra'gai tavasz eltipra'sokor, majd 3 e'vvel ke'so"bb mego~lette azt a szocialista't, aki megpro'ba'lta Csile'ben megcsina'lni, amit az oroszok a cseheknek nem engedtek. Amikor a kelet-euro'pai diktatu'ra'k buka'sa't tapsolja o'hatatlanul eszembe jut, hogy az o" csapatuk sem volt ku~lo~nb. Castro egy percig sem lehetett volna Latin-Amerika ho"se Battista ne'lku~l. Erre en csak azt tudom mondani hogy az ilyen szoveggel nagyon otthon erezned Magad a kaliforniai Berkeley egyetemen, s azok kozott akiket itt ugy szoktak nevezni hogy "The blame-America-first crowd". Ezek azok akik a vilag minden bajaert az USAt szeretik hibaztatni, olyan befolyasolo kepesseget tulajdonitva neki ami szinte nevetseges. Egyebkent ezt nem azert mondom mintha tulsagosan vedeni akarnam Amerikat, hiszen mint mar a Jugoszlaviat illeto uzenetemben mar emlitettem, en is sok dologban hibasnak tartom kulpolitikajat. Azonban en inkabb ugy latom hogy a legtobb hibat talan ostobasagbol kovetik el, nem pedig szandekosan. Ezt azzal is latom igazolva, hogy rendszerint megnyerte haboruit, de a beket utana elvesztette naiv politikusai jovoltabol. Vegul meg csak annyit, hogy pongyolasagnak tartom amikor minden olyan rendszert amivel nem ertesz egyet, egyszeruen "fasisztanak" titulalsz a legjobb nyugati baloldali radikalisok hagyomanyat kovetve. Ez nagyon kontrasztban all az egyebkent nagyszeru gazdasagi elemzeseiddel. Mindenesetre ezek az eszmecserek valoszinusitettek bennem hogy talan az otthoni nagy MDF-SZDSZ vitak is hasonlo alapuak mint a mieink itt, s akkor az meg sem lehet olyan rossz mint ahogy az elso latasra tunhet. >Egyetlen fejletlen orsza'got ke'rek (nemzeti jo~vedelem, GDP, GNP nem >nagyobb 3000$/fo"-ne'l; Magyarorsza'g ide tartozik), amelyikben az elmu'lt >e'vtizedben jo'l mu"ko~do" demokra'cia volt. (Jo'l mu"ko~do" demokra'cia >alatt nem csak azt e'rtem, hogy voltak szabad va'laszta'sok, hanem hogy >a ke'pviselo"jelo~lteket terme'szetesen nem o~lte'k meg, a szavazo'kat >terme'szetesen nem va'sa'rolta'k meg, az urna'k terme'szetesen e'pse'gben >maradtak e's terme'szetesen pontosan sza'molta'k az eredme'nyeket, stb. Costa Rica megfelel? Hidas pali irja: >Nem hiszem egyebkent, hogy a nemetek ezt ellenuk ira- >nyulonak ereznek a szokasos piaci versenyen kivul, az viszont kevesbe >egy orszag, inkabb X, Y, es Z cegek "ellen iranyul", akik lemaradnak >egy biztos uzletrol. Mi viszont lehet, hogy jobban jarunk. Orszag ellen >akkor iranyul, ha a vamok kulonbseget tesznek. Ezzel en is egyetertek, s nagyon meglepett engem is Habsburg Otto ezen kitetele. Kulonosen mivel ot egy nagyon jozan es logikus politikusnak ismertem irasai alapjan. Szerintem a Pentagonale sem jobban nemet-ellenes mint a Benelux allamok, s tudtommal a nemetek sem hangoztattak meg efele hangokat. ^L Habsburg talan abbol indul ki, hogy a 30-as evekben is volt bizonyos nemet-ellenes szinezete a magyar-olasz kozeledesnek, amig Mussolini teljesen nem kerult Hitler buvkorebe. Ugyanis akkor a magyar kulpolitika valoban az olaszokkal probalta ellensulyozni a nemet hegemoniat, s tudom hogy az olaszok is eleinte gyanusan neztek az Anschlusst. Apropo, gondolom mar eszrevetted hogy en is kiprobaltam a SENDDOC general preview-t, s en nem latok semmi problemat azzal hogy igy leroviditheto a valaszadas ideje. Pannon Jozsef =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Csile= Berkeley es Jugoszlavia ( 93 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Elo"szo~r is elne'ze'st ke'rek, hogy u~zenetiem ve'ge're ne'ha bekeru~l valami szeme't. Na'lam $ jel lesz belo"le, ami csak furcsa, de ezek szerint ma'sna'l to~bb bajt okoz. Ke'rem az MVS-t na'lam jobban ismero"ket, segi'tsenek kideri'teni, mi lehet az oka. Akkor szokott elo"fordulni, ha a mailen belu~l va'laszolok, de ve'letlenszeru"nek tu"nik a felbukkana'sa. Megpro'ba'lok ezentu'l elo"re megi'rt file-okat ku~ldeni, eddig ilyenkor nem tapasztaltam semmi bajt. Costa-Rica megfelel. Roboz Andra'snak is egybo"l ez jutott esze'be. Aze'rt to~bb megnyugtato'bb lenne. [Tudom, hogy egyet ke'rtem.] A Pinochet-rendszer annyiban nem volt fasiszta, hogy nem volt expanzi'v. Egye'bke'nt messze tu'lteljesi'tette a Benito nyu'jtotta minta't, a terror szisztematikussa'ga, kegyetlense'ge e's sze'lesse'ge a ne'met minta't ide'zte. Meg a koncentra'cio's ta'borok is. Nem tudom, mie'rt ne lehetne fasizmusnak nevezni? Szerinted mie'rt nem volt a Pinochet-diktatu'ra fasiszta? Aze'rt, mert Csile kis orsza'g ahhoz, hogy nemzetko~zi zu"ro~ket okozzon? Ta'volro'l sem neveztem minden olyan rendszert, amivel nem e'rtek egyet, fasiszta'nak. Pl. tiltakoztam az ellen, hogy a Ka'da'r-rendszert valaki is fasiszta'nak nevezze. E's Evrent sem nevezem annak [re'szben a szu~rke farkasoknak nevezett (szerintem megint fasiszta) banda'k ellen le'pett fel, amikor a'tvette a hatalmat]. De ez me'g nem menti fel az alo'l, hogy a to~re'keny demokra'cia segi'te'se helyett felru'gta azt. Amerika'ban van ne'ha'ny nagyon jo' egyetem. A Berkeley is ko~ze'ju~k tartozik. Te'nyleg biztos jo'l e'rezne'm magam ott. E's ha e'n Amerika'ban e'lne'k, biztos bu~szke lenne'k arra, hogy a vila'g legjobb egyetemei ott vannak. Sajnos a CV-m alapja'n oda nem venne'nek fel kutato'nak/oktato'nak. Egy nem angol anyanyelvu"nek aki nem angol ko~rnyezetben e'lt, amerikai szakmai te'ma'k ira'nt csak me'rse'kelten e'rdeklo"do~tt, ele'g nehe'z olyan publika'cio's lista't o~sszeszednie, amie'rt egy olyan jo' amerikai egyetem lelkesen alkalmazza. Eze'rt is jo', hogy most ma'r viszonylag ko~nnyu" Magyarorsza'gro'l Amerika'ba menni PhD-re. Amerika igen lelkesen avatkozott bele ma's orsza'gok belu~gyeibe. Hol nyi'ltan, hol burkoltan. To~bbnyire ele'g hata'sosan, elve'gre vila'ghatalom. Nem hiszem, hogy ezt ku~lo~no~sebben bizonyi'tgatni kellene. Ma's ke'rde's, hogy nem mindig volt szerencse'je, e's az uto'bbi ido"ben u'jra lelkesen haszna'lt cowboy mo'dszerei [pl. tengere'szgyalogosok Libanonba, Grenada'ba, Panama'ba, Kuvaitba ku~lde'se] ritka'n hoznak tarto's eredme'nyt. Ezek legfeljebb, nagyon szerencse's esetben, tu~neti kezele'st jelentenek. Volt, amikor olyasmike'rt avatkozott be, amivel egyet e'rtek, de nagyon ritka'n tette u'gy, hogy az is tetszene. Leginka'bb me'g e'ppen Kelet-Euro'pa'ban, ahol to~bbnyire poziti'v volt a szerepe. (Aze'rt 56-ban csu'nya cserbenhagya'sos ga'zola's to~rte'nt. Nem az a baj, hogy az oroszokkal ^Lszemben nem le'pett fel katonailag, hanem hogy kora'bban hamis biztonsa'got adott azoknak, akik Amerika'ban bi'ztak.) Ha jo'l veszem e'szre, senki sem ta'mogatja Szlove'nia e's Horva'torsza'g kiva'la'sa't. Nem csak az USA fanyalog. Ennek nyilva'n sok oka van. Pl. fe'lnek atto'l, hogy ebbo"l [polga'r?]ha'boru' vagy keme'ny katonai diktatu'ra lesz. Senki sem szi'vesen va'llalja a felelo"sse'get olyasmi ta'mogata'sa'e'rt, ami ve'rfu~rdo"ho~z vezethet. Nyilva'n sokan fe'lnek pl. atto'l is, mi lesz, ha elkezdo"dik Euro'pa te'rke'pe'nek u'jrarajzola'sa. (Helsinkiben mindenki ala'i'rta a jelenlegi hata'rok se'rthetetlense'ge't. Egy olyan fogalmaza'sban, ami a ne'met egyse'get leheto"ve' tette, de minden ma's hata'rva'ltozta'st le'nyege'ben kiza'rt. Nekem nem vila'gos, hogy egy fu~ggetlen Szlove'nia vagy E'sztorsza'g nem ellente'tes-e a Helsinki egyezme'nnyel. Ami azt is mutatna', hogy rossz az egyezme'ny, de azt is jelenti, hogy az ala'i'ro'k keze't megko~ti.) Ma'sre'szt a szlove'nok, horva'tok elfelejtette'k elo"ke'szi'teni a fu~ggetlense'get. Semmi alapja sincs az o~na'llo' a'llamisa'gnak (pl. to~ve'nyhoza's, saja't pe'nz, javaslat a ko~zo~s u~gyek rendeze'se're). Jugoszla'via egyu~tt is meg re'szenke'nt is be szeretne le'pni a Ko~zo~s-Piacra. Ami e'pp most akarja elto~ro~lni a hata'rokat. Az erre valo' felke'szu~le'snek nem a legjobb mo'dja u'j hata'rok emele'se. Enyhe'n anakronisztikus. A horva't nacionalizmus sem tu'l vonzo' la'tva'ny, ba'rmennyire is e'rtheto". (Semmi kifoga'som a "disz-horva't" ellen, meg Jellasich ba'n e'gbe ku~lde'se ellen. Maga'nu~gy. A kiza'rolagossa'g ellen van. Ami persze jelento"s re'szben a szerb nacionalizmus ko~vetkezme'nye. De ez mindegy, atto'l me'g ugyanolyan rossz. Magyara'zatot mindig ko~nnyu" tala'lni, megolda'st kellene.) Nyilva'n esze'be jut a politikusoknak az, hogyan hat ez a SZU-ra. Ott az ilyesmi me'g sokkal nagyobb ve'rfu~rdo"ho~z vezethet. Mindezzel nem a horva'tok e's a szlove'nek fu~ggetlense'ghez valo' joga't akarom ke'tse'gbe vonni. De mege'rtem azokat a politikusokat, akik nem lelkesednek. USA-bo'l sza'z e've kiva'lt ne'ha'ny a'llam, mert ma'ske'pp akart e'lni, mint a to~bbi. Nem hagyta'k nekik. U'j a szeparatizmus elleni amerikai politika? Sza'momra me'g az sem vila'gos, hogy a szlove'n e's a horva't korma'ny te'nyleg ki akar-e le'pni, vagy ez csak az alkudoza's re'sze. Az, hogy nem ke'szi'tette'k elo", azt sugalja, hogy olyan nagyon nem akarnak o~na'llo'ak lenni. Az e'sztek pl. sokkal to~bbet tettek aze'rt, hogy valo'ban o~na'llo'ak legyenek. Jelenleg Szlove'nia e's Horva'torsza'g o~na'llo' a'llamke'nt nem e'letke'pes. Elo"bb teremtse'k meg a fu~ggetlense'g felte'teleit. Ko"ro~si Ga'bor