Kedves Eva!

Ha roviden akarnek a tegnapi Melocco-fele "szosszenetedre" [ez az idezojel
itt most affele szalonkodo oncenzurara utal, elso nekifutasra ugyanis mas
massalhangzokra tevedt az ujjam a szo elso feleben] valaszolni, akkor eleg
lenne Toled ideznem: "hat egy fraszt".  Kicsit reszletesebben arrol van
szo, hogy ha vesszuk a faradsagot a HIRMONDO-idezet fontosabb mondatainak
minden szora kiterjedo elolvasasara, akkor kisse mas szinben tunhet fel az 
emlitett kofarago szerinted faragatlan es onzo megnyilvanulasa.
A kulcsmondatok ugyanis a kovetkezok (Melocco Miklos szavai a HIRMONDObol,
alahuzasok tolem):

>A muveszettol a tudomanyig ketsegbe vonjak ma a szellemi tevekenyseg erteket.
>  ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~                      ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~       
>... Es akkor en kituntetest vagy dijat kapok, mint szobrasz. Mintha minden
>rendben lenne, mintha tisztelnek a szellemi munka meltosagat.
>                                   ~~~~~~~~~~~~~~
>Nem fogadhatom el ezt a mosolygos szerepet.
                                             
A tiltakozas tehat csak kozvetve iranyul a szobraszat elsorvasztasa ellen,
amennyiben a szobraszat a "szellemi tevekenyseg" kategoriaba sorolhato, es a
"legutolso menedek" sem a muveszekre vonatkozott, hanem a szellemi erteket
termelni kepesekre ugy altalaban. A kifejezes pontossagat persze vitathatjuk, 
de minek? A szellemi tevekenyseg leertekeleset pedig nem fogom bizonygatni,
mert folosleges: jelzeserteku volt, amikor a penzugyi amputalas elso
aldozatanak a felsooktatast szemelte'k ki es nevezte'k meg (a te've'sek
piszkalasa ebbol a szempontbol lenyegtelen, sokaig nem lesz itt me'g hatalom, 
aki errol a vesszopariparol hajlando lesz leszallni). A partfunkci zsigeri 
ertelmiseggyulolete fog itt kezet az idok szavat kantalo bankar szemeben 
megcsillano penztargep kattogasaval (igen, ezennel megpalyazom a "Mai SZALON 
Legfenyesebb Kepzavara" kituntetest! nem fogom visszautasitani... :-)  . 
Es ma mar nem is kell tartaniuk az ertelmisegtol, hiszen a mammon koraban
az ehberert gurizo egyetemei tanarnak a hatelemisek magabiztossagaval
vetheti oda ujgazdag es miniszterelnok egyforman, hogy "mit ugralsz, haver?
megveszlek kilora...".

Igaz: ahhoz, hogy "termelni, dolgozni, produkalni" tudjunk, latszolag nincs
szuksegunk szobraszra (sot, horribile dictu, me'g torteneszre vagy elmeleti
fizikusra sem), de mernokokre peldaul igen. Am ha a szellem munkasai egyre
inkabb csak a palyajuk vagy az orszag elhagyasa kozotti valasztason torik
a fejuket (szobraszok ezt igen hatekonyan tehetik pl. kalapaccsal), esetleg 
a ketto sorrendjen, akkor hamar eljutunk oda, amikor egyetemi tanarnak
alkalmatlan emberek kepeznek majd mernokoknek alkalmatlan embereket [oh,
balga nep, emlekezz szavamra, amikor majd Pesten is osszeomlik egy rozsaszin 
aruhaz, mert a tervezo legjobb tudasabol csak erre futotta]. A "penzt rakni 
a lakossag zsebeibe" cimu jatek pedig buzgon folyik, mar csak a "lakossag" 
szo ertelmezese korul tamadnak aprobb vitak, de kezd letisztulni a helyzet: a 
bankarok peldaul minden ketseget kizaroan lakossagnak minosulnek (lam, lam, 
megis van szellemi munka, amit megbecsulnek!), a tanarok pedig nem.

A kiraly tehat meztelen, es egy ilyen kituntetes me'g fugefalevelnek is
kicsi. A faragatlan kovek (tuskok?) avatott mestere "mindossze" ezt kurtolte
vilagga, meghozza ugy, hogy a magamfajta csendben nyoszorgo szellemi
kozalazott panaszai is beleferjenek: hiaba, nem minden nemtermelo szellemi 
le'hu"to" szitkozodhat olyan hangosan, hogy behallatsszon az ujsagba is, 
minimum kituntetesre kiszemelt szobrasznak kell ehhez lenni. Es hogy a kurt
fujasa kozben esetleg maga fele hajlott volna a keze? Hat igen, valoban, 
a plecsni ala csusztatott boritek atvetelehez ezzel ellentetes iranyu 
kezmozgasra lett volna szukseg, de a kurtot mar csak igy lehet szajhoz emelni.

Udv,
KZ

A tegnapi Hirmondoban es a mai Narancsban reszletesen lehet olvasni Horn
Gyula nemtetszeserol Kuncze Gabor elhatarozasaval kapcsolatban, hogy civil
torteneszekbol es leveltarosokbol alakitott egy bizottsagot a titkos, un.
III/III anyagok atnezesere. Nikolits allamtitkar szerint a belugyi es
titkosszolgalati emberekbol kellett volna a bizottsag tagjainak allni. Tehat
a kecskere kellene bizni a kaposztat! Ami nekem mindebbol leginkabb tetszett
az a Narancsban megjelent mondat volt: "Horn teljesen kiakadt azon, hogy a
civil leveltarosok es antikommunista tortenszek vajkalnak a III/III-as
jelentesek kozott." Hat en nem tudom, hogy melyik antikommunista torteneszre
gondol Horn, ugyanis a Hirmondo szerint a bizottsag tagjai: Hegedus B.
Andras, Hajdu Tibor, Kenedi Janos es Rainer M. Janos. Ezek kozul leginkabb
Hajdu Tibor munkajat ismerem, amit nem lehetett antikommunistanak nevezni.
Hajdu maga biztosan parttag volt, mivel mas kulonben nem dolgozhatott volna a
Parttorteneti Intezetben.

(Balogh) Eva

Az alabbi cikkem a Magyar Nemzet keddi szamaban jelent meg.
A szovegrol, mivel ilyeneket vagy ehhez hasonlot maskor , mashol
is keszulok mondani, kritikat, megjegyzeseket, otleteket
nagy orommel fogadnek. Akar maganlevelben is.
                                 Vegh Laszlo

       - Az elit kivalosaga es a tobbseg tudatlansaga-

               A FOGYASZTOI TARSADALOM ISKOLAJA

Iskolarendszerunk valtozik es koznevelesunk alapelvei is vitak
kereszttuzeben allanak. A leginkabb sarkallatos kerdes a neveles
celja, a pedagogusok, a tanulok es a szulok kozotti viszony
milyensege. A hagyomanyos magyar kozneveles a pedagogusok es a
szulok tekintelyere alapoz. A tanulokat sokiranyu,
tudasban  es erkolcsi fejlodesben megtestesulo kovetelmenyek
teljesitesere keszteti. Az atalakitast surgetok viszont a diakok
felesleges kotottsegeinek eltorleset, a tanulo onallosagat,
egyenisegenek szabad fejlodeset hangsulyozzak.

Az oktatasi rendszer eroteljes atalakitasanak mozgatoja nem
a tanulok jelenlegi gyenge teljesitmenye. Erre, a nemzetkozi
osszehasonlito vizsgalatokat tekintve, nem lehet nagyobb panaszunk.
Az atalakitas serkentoje inkabb az a velekedes, hogy a jelenlegi
iskolarendszer nem illeszkedik tarsadalmunk valtozasainak iranyaihoz.
Az amerikai mintakat koveto fejlodes, amely Europa nyugati felenek
sok orszagaban mar meghatarozova valt, masfajta, szabadabb iskolat
kivan. A hagyomanyos magyar kozneveles, az ismeretek megtanitasaban
lehet akar sikeres is, nem olyanna alakitja az embert, amilyenne azt
az amerikaihoz hasonlo fogyasztoi tarsadalmak igenylik.

Az atalakitast mozgato torekvesek inditekait  mar nagyon sokan felismertek
es tiltakoznak a valtozasok jellege ellen. Utalnak arra, hogy a
kovetendo pelda, a gyermekek szabadsagara alapozo iskola mennyire rossz
hatasfokkal mukodik. A diakok szabadossa, nevelhetetlenne valnak,
a tudasuk szintjerol pedig jobb nem is beszelni. Az ilyen szellemisegu
kozoktatast elfogado orszagok diakjai nem nyernek diakolimpiakat.
A vegzosok nagy tobbsegenek alapveto matematikai, tortenelmi,
foldrajzi stb. tudasa pedig nehezen minositheto.

Nehezen ertheto, hogy a kovetendo peldakent felhozhato,  az atlagos
diakot oly keves tudassal kibocsato iskolakkal jellemzett orszagok,
peldaul az Egyesult llamok gazdasaga miert lehet megis annyira eros
es fejlodesre, valtozasra kepes. Az egyeni szabadsagot legfobb jokent
szamon tarto iskolaknak megiscsak vannak olyan ertekei, amelyek a
hagyomanyos nevelesunk kevesse fejleszt. Azonban gondolkodnunk  kell
azon is, hogy vajon a gazdasagi sikerek mennyire erosen fuggnek az egyeni
szabadsag tiszteleten alapulo nevelestol. A  pedagogusok es
szulok tekintelyen alapulo, a hagyomanyos magyar iskolarendszerhez hasonlo
japan, del-koreai oktatasi rendszereket nem lehet azzal vadolni, hogy a
gazdasag igenyeit ki nem elegito embereket nevel.

Az amerikai tarsadalom legfobb emberi erteke az egyen szabadsaga. Mindenki
maga tudja a legjobban, mi szamara a jo, nem szorul masok gyamkodasara. A
tizennyolcadik eletevet betoltott, szabadsaganak tudataban levo, azzal elni
tudo  amerikai polgar azonban nem valamely beavatasi szertartas
eredmenyekeppen valik szabadda. A szabadsagot, az azzal valo eles kepesseget
gyermek es ifjukoraban kell elsajatitania. Ezert mar az iskolat, annak also
osztalyait is az egyeni szabadsag kibontakoztatasanak igenye jellemzi. A
gyermek egyeniseget, onallosagat tiszteletben tartva  nem lehet ot
tanulasra kenyszeriteni, a neveloi tekintelyek sulyaval munkara fogni. Ez
viszont azzal jar, ha nincs kedve hozza, a gyermek nem tanul.

A gyermeki szabadsag elveire alapozott iskolaban a tanulok nagy
tobbsege tudatlan marad. Bar a diakok nem felnek az iskolatol, nincsenek
ilyen komplexumaik, a tudatlansag tul nagy arnak tunhet, amit a szabadsagert
fizetni kell. Azonban ez csak az erem egyik oldala. Azok a tanulok ugyanis,
akik valamilyen tekintetben tehetsegesek, igencsak jol teljesitenek. Marpedig
szinte mindenkinek  lehet valamilyen egyeni adottsaga, amelyet a sajat es a
koz javara erdemes fejleszteni.

A szabad iskolaban az igazan kreativ tanulok igen hamar kivalnak a
tobbiek kozul. Kepessegeiket szabadon fejleszthetik. A pedagogusok ertheto
orommel fogadjak a tantargyuk irant erdeklodo diakokat es a tankonyvek,
segedanyagok gazdag valasztekabol egyenisegre szabott modon fejlodhet a
diak tudasa, kepessege. Ha igazi tehetseg, a szulok anyagi helyzetetol
fuggetlenul akar az Egyesult llamok legjobb egyetemen is vegezhet.
Ahogyan kozismert az, hogy az amerikai alap es kozepiskolak atlagos
szinvonala mennyire gyenge, el kell ismerni, hogy az Egyesult llamok
elso vonalbeli egyetemei egyben  vilagelsok is. Az elit egyetemek
kepzesi szintje rendkivul magas,  oktatoi gardajuk elsorangu,
felszereltseguk minden igenyt kielegit.

Ennelfogva az Egyesult llamok elitje tehetseges es a maga teruleten igen
jolkepzett. Az elit kivalasztasi rendszere mentes a tekintelyelvtol,
feudalis jellegu kivaltsagoktol. Ez az elit szervezi es alakitja az
Egyesult llamok gazdasagat, szellemi es politikai eletet. A elithez
tartozo szemelyisegek korul szervezodo kisebb korok, csoportosulasok
kolcsonhatasa alakitja ki a peldatlanul gazdag es sokszinu kulturalis
kornyezetet. A jellegzetes amerikai sikereket a kimagaslo egyeni
teljesitmenyek femjelzik, mint a talalmanyok, a garazsban butykolt szemelyi
szamitogep, az egyetemi hallgatok altal fejlesztett szoftverek, stb.

Csupan arrol kell gondoskodni, hogy a nagy tobbseg, amely europai es
tavolkeleti mercevel nezve tudatlan es muveletlen, elfogadja
a nepesseg toredekenek, az alig nehany szazalekot jelento elitnek az
iranyitasat. Mivel az elit kivalasztasi rendszere demokratikus, az amerikai
tarsadalom koveti azt. Akik kepesek lennenek vele szembe szallni, azokat az
elit szinte automatikusan magaba olvasztja. Az igazi gondot a lemaradottak
kezelese jelenti. Lazadozasuk, az ezzel jaro eroszak, a bunozes az amerikai
eletforma elkerulhetetlen velejaroi.

 Most vizsgaljuk meg a tekintelyelvu neveles jellegzetessegeit, elonyos es
hatranyos tulajdonsagait. Az ilyen oktatasi rendszerekben, peldaul nezzuk a
japan peldat, a kovetelmenyek szintje igen magas. A japan gyerekekenek
18 eves korukig sokkal tobbet meg kell tanulniuk, mint magyar tarsaiknak.
Az egyeni adottsagok masodlagosak, a kovetelmenyeket mindenkinek teljesiteni
kell. A tavolkeleti orszagok polgarainak egyik legfontosabb feladata az, hogy
biztositsak gyermekeik megfelelo iskolazottsagat. A pedagogusok a tarsadalom
leginkabb megbecsult, tisztelt tagjai koze tartoznak.

A kotott iskolaban nevelt atlagpolgar muveltsegi szintje nemzetkozi
osszehasonlitasban kiemelkedoen magas. A tavolkeleti tarsadalmak
rendkivuli gazdasagi sikerei a kulturalt, megbizhato, fegyelmezett,
egyuttmukodesre kepes es kesz tomegeknek koszonhetoek. Az elit nem valik el
a neptol az amerikaihoz hasonlo mertekben. Ennek megfeleloen a lemaradottakrol
sem nagyon lehet beszelni, a bunozes merteke az europai es amerikaihoz
kepest elhanyagolhato.

A kotott nevelesi rendszer komoly hatranya az, hogy az uniformizalodas
miatt a szemelyiseg, a kiemelkedo tehetsegu egyenisegek
kibontakozasanak lehetosegei korlatozottak. Mig 18 eves korig a kepzes
szinvonala igen magas, ehhez kepest az egyetemek nivoja, amit
igazabol mar a professzorok egyenisege, eredetisege hataroz meg, gyengebb.
A gazdasagi fejlodes alapjaiul
szolgalo nagy felfedezesek, talalmanyok inkabb masutt szuletnek meg.

 A fentiek ertelmeben sem a szelsosegesen szabad, sem a tulsagosan
kotott koznevelesi felfogas sem lehet egyeduli udvozito. Meg kell
talalni azokat a modszereket, amelyek egyesitik a ket
rendszer elonyeit. Ha nem sietunk tulsagosan, mindket nezet kepviseloinek
erveit megszivleljuk, kialakithatunk egy olyan kozoktatasi rendszert,
amelyik mindket oldalrol elfogadhatova valik.

A magyar koznevelesi rendszer ma sem tul kotott, sem tul szabad.
Jelenleg ugyan egy  nagyobb lepes tortent a szabadabb iskolai neveles fele,
de meg nincs szo a pedagogusi es szuloi tekintely komolyabb leepuleserol. A
magyar csaladok tobbsegeben meg ma is kozponti feladat a gyermekek tanulasa,
megfelelo altalanos es kozepiskolaba juttatasa, egyetemi, foiskolai
tovabbtanulasa. Bar a tantervi kovetelmenyek szintje meglehetosen magas,
korabban sem beszelhettunk arrol, hogy a tanulok egyeni sajatsagainak
megfelelo fejlodes erosen korlatozott lenne. Az inkabb egyenre szabott, elit
kepzesnek tekintheto rendszer eddig is
jelen volt a magyar kozoktatasban, foleg a kozepiskolakban.

A magyar kozoktatas legsulyosabb gondja az, hogy a pedagogusok
elismertsegerol inkabb csak erkolcsi, mint anyagi szempontbol
beszelhetunk. Ezt a tarsadalom semmilyen oktatasi rendszer, nevelesi
felfogas mellett sem kepes hosszabb tavon sulyos karosodas nelkul elviselni.
A palya anyagi megbecsultsege, a pedagogusi munka egyenletesen magas
szinvonalanak biztositasa, ossztarsadalmi, kozponti
allami feladat kell, hogy legyen.

A SZALON#951-ben irta Balogh Eva:

>Egy erdeles cikket talaltam a Tallozo ket legutolso szamaban. Az egyik
>"osszehasonlito nyelveszetrol" szolt; marmint az ujsagiro osszehasonlitotta a
>mostanaban megjelent cikkeket Gal Zoltan karamboljarol az 1993-as Boross-fele
>balesetrol szolokkal. Szerinte (Kocsis L. Mihaly, Uj Magyarorszag, julius 20)
>az ujsagirok nem ugyanolyan mercevel mertek a ket esetet.
>
>1993-ban ilyen fejleceket lehetett latni: "Gyorsan es ov nelkul?," "Boross
>repult," "Mirol tehet a miniszter?," Boross Mercedese 150-nel ment," "A kek
>feny nem ved meg," "A belugyminiszter belugye." Ebben az esetben Boross
>belugyminiszter Mercedese egy kanyarban kisodrodott es az arokba borult. A
>serulesek konnyuek voltak. A Nepszava szerint: "A sofor nem ivott, de a
>megengedettnel sokkal sebesebben hajtott. "Tegnap ujabb megdobbento
>informaciohoz jutottunk a balesettel kapcsolatban. A szemtanuk kozul az egyik
>uriember latta, hogy a Mercedes utasainak egyike sem kapcsolta be a bizonsagi
>ovet," irta a Kurir.
>
>A mostani fejlecek Gal Zoltan igen komoly karamboljaval kapcsolatban igy
>szolnak: "Gal Zoltan balesete," "Gal Zoltan megserult, harman meghaltak,"
>"Harom halott az elnoki konvojban," "Gal Zoltan sulyos autobalesete," "Gal
>Zoltan szinte sertetlen maradt."
>
>Szerintem a Gal-fele karambolrol szolo fejlecek sokkal inkabb megfelelnek az
>ujsagiras normainak, mint az 1993-as jelentesek. Persze az is lehet, hogy az
>ujsagiro mindossze azokat a fejleceket emlitette, melyek sajat velemenyet
>tamasztottak ala.

Velemenyem szerint ez utobbi kovetkeztetes csak az irasok stilusat tekintve 
helytallo. A stiluson kivul az ujsagiras normai kozul az egyik legfontosabb 
az eloiteletmentesseg es partatlansag. Az idezett fejlecek alapjan a sajto 
nem szimpatizalt Borossal, annal inkabb Gallal. 
Ennyi ido tavlatabol a Boross baleset sajtojat nem tudom osszehasonlitani a 
Gal balesettel, inkabb csak az utobbi koruli tajekoztatas objektivitasahoz 
lenne nehany megjegyzesem. Eloszor is a tajekoztatas objektivitasa nem 
kizarolag a sajto munkatarsain mulik, hanem az ugyben nyomozo hatosagoktol 
is, akik jo szokasukhoz hiven hirzarlatot rendeltek el. Erdekes modon a 
ennek ellenere semmifele rosszindulatu talalgatas nem latott napvilagot az 
uggyel kapcsolatban.  Amit egyertelmuen a nyilvanossagra hoztak, azok a 
kovetkezok:
-Az utkozes modjat: Az egyik felvezeto motoros a Trabanttal utkozott, majd 
arrol visszapattanva Gal Zoltan Mercedesenek csapodott.
-Ki milyen mertekben serult meg: Az utkozo motoros, es a Mercedes elso ket 
ulesen ulo rendor meghalt, Gal Z. konnyu fejserulest szenvedett. A Trabant 
vezetoje komaban fekudt napokig, mellette ulo ferje kisebb serulessel 
meguszta.
-Korulmenyek: A Trabant kb. 80km/ora sebesseggel haladt a sajat savjaban.
A motoros rendor kb 120 km/oraval haladt a trabantos savjaban. Nem 
tisztazott, hogy a rendorok hasznaltak-e a szirenat, vagy csak a villogot. 
Ez azert erdekes, mert a ketto csak egyuttesen hasznalva minosul 
megkulombozteto jelzesnek. Amennyiben hasznalta a megkulombozteto jelzest, 
majdnem minden kozlekedesi szabalyt figyelmen kivul hagyhat, am a KRESZ 49. 
szerint csak akkor, "ha magatartasava a kozlekedes biztonsagat, valamint a 
szemely es vagyonbiztonsagot nem veszelyezteti, es reszere a tobbi jarmu 
vezetoje az akadalytalan tovabbhaladast lehetove tette" (hvg 1995 julius 
29.szam 65. oldal).
Ennek ellenere nem kerult szoba, hogy a motoros rendor hibazott volna, 
hiszen ki is gondolna arra, hogy a megkulombozteteto jelzes hasznalatara 
jogosultak ezt a jogot megkulomboztetett hatalomnak ereznek. Mindenki 
szamara nyilvanvalo, hogy ezt csupan megkulomboztetett bizalomnak tekintik, 
es tisztaban vannak azzal, hogy az atlagosnal sokkal nagyobb odafigyelest 
kivan. A trabantos, aki szabalyosan haladt (bar a 'szabalyosan' szot 
egyetlen riportban se mondtak ki) szinten nem lehetett a baleset okozoja.
Akkor hat ki? A rendorseg szakertoi erre is megadtak a valaszt, 
megvizsgalva a rendorsegnel rendszeresitett Yamaha 600 tipusu 
motorkerekpart (TV hirado, kb ket hete), ami a szakerto szerint alkalmatlan 
rendori konvoj felvezetesere. Villogtak az illusztraciok a motorrol, 
fenykepek, muszaki rajzok, csak az nem derult ki, hogy mi a baj a motorral 
(pl. tul magas, borulekony esetleg nem eleg hatekony a fekrendszere....). 
Erv semmi, egyszeruen alkalmatlan. Sajat megjegyzesem, hogy a Yamaha 600 
motorkerekpar szerintem is alkalmatlan erre a celra.  Rendor kezebe ugy 
latszik csak olyan motorkerekpar valo, ami 80km/oranal gyorsabban nem megy. 
Persze vannak olyan kanyarok, ahova 80-al se ajanlatos bahajtani, de hat 
sajnos sok tanulni valojuk van meg a buta ketkerekueknek.
Arrol nem esett szo, hogy mi lesz a kozlekedesbiztonsagra fittyet hanyo, 
alkalmatlannak minositett motorok sorsa. Talan majd kiarusitjak oket potom 
penzert - valakinek majd nagy fogas lesz. (?) Akkor persze a rendorok 
motor nelkul maradnanak, tehat ujat kell venni helyettuk (egyaltalan nem 
potom aron es kozpenzen) - valaki(k)nek az is nagy uzlet lesz. (?) 

Czigany Zsolt

Eory Szabo Zsolt irja a 1995 SZALON #947-ben

>Karsai Tamas irja:
>
>>Marmost ha
>>a politika tenyleg arra jatszik, hogy kebelbaratai kezere juttassa a
>>kettest, ez erkolcsileg igen megvetendo, de hosszu tavon majdnem mindegy. A
>>lenyeg az, hogy a csatorna versenyhelyzetbe keruljon, ahol mar igenis
>>szamitani fog a koltseg, a nezettseg.
>
>Igen, vegsosoron en is igy gondolom, es optimista leven nem is nagyon
>zavar a dolog, 


-Gratulalok. 
-Az optimizmus nyilvan azt jelenti, hogy biztok abban, hogy majd valami 
rendes ember fogja ellopni a kettest.
-Ha majd valaki ellopja az autotokat, az ugyan erkolcsileg megvetendo, de 
hosszutavon majdnem mindegy, hiszen ha kelloen szigoru lesz a kozuti 
ellenorzes, remelhetoleg betartja majd a KRESZ szabalyait.
-Arrol nem is beszelve, hogy ha a politika jatssza valaki kezere a kettest,
akkor a politika egyaltalan nem fog beleszolni a musorba. 

Udv Zsolt