Urban Gabornak igaza van - neha hamar elfogynak egyes lapok, pl. ha a radio
sajtoszemleje kiemel valami erdekesseget, nyilvan no a kereslet az adott
ujsag irant. Ezt viszont a rendelesnel sem az ujsagos, sem mas nem tudja elore
figyelembe venni. A forgalmasabb helyekre talan meg uj szallitmanyt is visznek,
a kisebb arusokhoz pedig nem.
  A jog es kenyszer emliteset kisse erosnek erzem, hiszen mas megvetelere
semmilyen kenyszer nincs ( hacsak nem a papir kell nagyon surgosen ). 
Hasonlo okfejtessel elmondhatnam, hogy pl. jogom van felbarna kenyeret venni
(mert azt szeretjuk, es raadasul olcso is), viszont nagyon gyakran mar nincs
a kozeli boltban. Helyette dragabb es egeszsegtelenebb egyeb kenyerek megveteler
e
kenyszerulok, de politikai okokat (eddig meg) nem kerestem a dolog mogott.

A Petri ocsmanysagra valaszolva Zimanyi Laszlo azt irja, hogy

"..olcso dolog (bar rogton akadt ra vevo) a komolytalan es a kotet
 szempontjabol jelentektelen Apokrif kiemelesevel Petrit es Demszkyt
 lejaratni".

En ugy gondolom, hogy olcso dolog a rengeteg ember hitet kigunyolo
ocsmanysagot " komolytalannak" nevezni. Engem ez a vers nem a kotet
szempontjabol erdekel, hanem a hivo kereszteny emberek szempontjabol.
(Egyebkent sem a kotetrol irtam kritikat.)

Velemenyem szerint Petrit es Demszkyt nem a vers begepelese jaratja le,
hanem ez a versnek nevezett akarmi megirasa ill. megjelentetese.

Vegul "olcso dolog", de megkerdem:
Hogyan egyeztetheto ossze ez az "alkotas" a sokat emlegetett "massag
tiszteletevel"?
Ha a massag kereszteny, akkor az mar nem massag es nem illik tisztelni?
Udvozlettel
					Zsenei Marton

Hahn Istvan kerdese mar kozelebb jar a temahoz. Szerinte akormany
es a vallalkozo erdeke alacsony kamatot es magasinflaciot kivan,
mig a fogyaszto erdeke ezzel ellentetes.  Eloszor is ez az
allaitas azon a teves feltetelezesenalapul, hogy a kormany es a
vallalkozo mindig kolcsonz, mig afogyaszto mindig befektet. Nos,
ez nem mindig igy van, de ha igylenne is, akkor a befektetonek az
erdeke nem "alacsony inflacio"hanem deflacio (azaz a penz
ertekenek javulasa, es nem alacsonyfoku romlasa lenne az erdeke).
De a lenyegben igaza van Hahn urnak, csupan rossz konkluziot (vagy
semmi konkluziot?) von le.  

Hogy mindket felet, a kolcsonzot es a befektetot kielegitsuk, mit
szolna Hahn ur egy kompromisszumos megoldashoz?Ne legyen se
inflacio se deflacio, stabilizalja az allam, akivegeredmenyben 
mindket felet kepviseli, nem csak a valasztopolgart, a penz
erteket megfelelo penzpolitikaval. 

Hogy mi Kuparol a velemenyem? Az, hogy nem sikerult neki, ha
akrat volna is, stabil penzpolitikat letesiteni, de gondolom,
fogalma sem volt, hogyan lehet stabilizalni a penz erteket.
Egyebekent teljes mertekben alairom Pannon Jozsef kiertekeleset a
tegnapi FORUMBAN. 

Ami koltsegeket, koztuk a munkaero koltsegeit illeti, amunkanak a
villanyaramhoz valo hasonlitasa kimutatja a munkaerotermeszetenek
felreertesen alapul, amit a szakszer vezeti szisztema kritika
nelkuli elfogadasara vezet. A villanyenergia (legalabb is
jelenleg, amig uj technologiat nem alkalmaznak ezen a teren is,
ahogy a telefonnal Amerikaban mar megtettek) egy termeszetes
monopolium, azaz a vevonek nincs valaszteka. A szakszervezet
azonban mesterseges monoploliumot igyekszik teremteni, ahol
avevotol (vallalkozo) mestersegesen megvonjak a valasztas jogat.
Miert rossz ez a hasonlat? Mert az egyik termeszetes monopolium,
mig a masik (szakszervezet) mestersegesen lett alkotva, hogy a
munkaerot monopolikus helyzetbe hozza. 

Jobb hasonlat lenne a munkaerot pl. a liszthez hasonlitani. Ha az
egyikmalom felemeli a liszt arat, a pek egy masik malomtol veszi
alisztet. Ha a munkas felemeli az munkajanak az arat, miert nem
tud a pek egy masik munkast alkalmazni? Mas szoval, miert nincs
szabad verseny a munka-piacon? Mert a szakszervezet kioli a
szabad versenyt. Hogy megis tamogatjuk a szakszervezeteket?
Nyilvan nem a gazdasag a`ramvonalasitasa erdekeben, hanem,
akarcsak a noknek a munka taborba valo hajszolasat (lasd Teleki
Urnak irt valaszom), csak szocial-politikai ervekkel lehet
megmagyarzani, gazdasagival nem! 

Mi a velemenyem az otthoni adminisztracios helyzetrol? Nemsok.
Eltekintve a meg mindig ottmaradt kozepkaderektol, akkora oriasi
burokracia csak a part allamban volt szukseges, ahol mindent a
mindenhato part iranyitott. Bar Amerikaban is nol az
adminisztracio, ami az Amerikai gazdasagi eletet is folytogatja,
otthon ez meg sulyosabb problema. Persze nem konyu az
adminisztraciot leepiteni egy stagnalo (vagy eppen hanyatlo)
gazdasagi helyzetben, ahol a burokracia leepitese csak novelne a
munkanelkuliseget. Viszont amig a burokracia helyen van, addig a
gazdasagot nem engedik noni. Egyik ok, amiert a burokracia es a
gazdasag erdeke utkozik az, hogy ilyen burokraciat csak az allam
tovabbi eladosodasaval lehet fenntartani, de amig az allam
eladosodik, azaz az allam bacsi magasabb kamatot iger a
rendelkezesre allo penzert, addig a vallalkozok toke ehsege nol,
sok jobb sorsra erdemes vallakozo csodbe megy toke hiany miatt,
es a gazdasagi elet nem tud fellendulni, sot tovabb hanyatlik. 

Mi a megoldas? Ha Antall Ur megkerdezne, szivesemelmondanam neki,
vagy a Kupa Ur utodjanak. Persze fgajdalom nelkulnem lehet egy
ilyen nagyobb operaciot megoldani. Ha valaki aldozathozatal
nelkuli megoldastkivan, az jobb lesz ha valamitunderkiranynohoz
folyamodik, akinek van csodalatos varazspalcaja.Kozgazdaszoknak
nincs ilyen palcajuk, ezert kozgazdaszok (akikmegerik a penzuket)
nem sikeres politikusok! Sajnos, a nep azokra szavaz (mint tavaly
itt az USA-ban is Clintonra szavaztak), aki jobban meg tudja
gyozni a tomeget, hogy van valahol egy varazspalcaja, aminek egy
vagasaval minden igenyt kielegit, ugyanakkor csokkenti mind az
adot, mind a deficiet. Mar latjuk azonban, hogy varazspalca
nincs, es jon a nagyobb deficit, az adoemeles, es egyes
juttatasok csokkentese, hogy masik, strategiailag fontosabb
"special interest" csoportok juttatasat emelni tudja. A
Republikanusok strategiailag fontos csoportjai helyett most a
demokratak kedvenc csoportjai kapjak a tamogatast.

Udvozlettel, Balogh S.

Balogh S-tol Elozo hosszu cikkemre eleg gyer a valaszok
szama.Senki nemvalaszolt arra a kerdesemre, hogy  erdemes-e
folytatni a vitat.Azonkivul a beerkezett valaszok minosege is
majd, hogy ovodasfokon van.  
	Nem akarok senkit sem megserte ni, de pl. a Teleki
Urlevele gyerekes mellebeszeles. Hogy a feminista mozgalom
social-politikai szempontbol fontos vagy nem, annak se mmi koze a
jelen kerdeshez. Pannon Jozsef kerdese az inflaciorol valamint
azaltalanos eletszinvonal kerdesevel volt kapcsolatos.  En 
csupan azt mutattam ki, hogy a feminizmus az egyik oka az
eletszinvonal stagnalasanak. "Hogy a noket ki vedi meg, ha a haz
ura szeszel yes?" Kedves Teleki Ur! Meg tudna magyarazni, hogy
ennek mi koze van az inflaciohoz? Ami a napkoziket illeti,
altalanosan elfogadott  velemeny,legalabb is a feminista
"fraternitin" kivul, hogy korai gyermekkozi otthon (2-3 eves kor
elott) tobb hosszulejaratu pszicholo giai kart okoz, mint
hasznot. A gyermek korai szocializalasanak elengedhetetlen kelleke
az egeszseges kapcsolat kiepitese egy "significant other"-el, ami
a napkozi otthonban rendszerint lehetetlen, mert a szemelyzet nagy
es valtozo, hacsak nem olunk oriasi osszegeket olyan foku,
pszichologiailag elfogadhato gondozasba, ami lehetetlenne tenne a
napkozi otthont az atlag dolgozo no szamara. Marpedig legtobb
napkozi otthonnak az a celja, hogy a noket felszabaditsa a
gyermekneveles felelossege alol es kepesse tegye a
munkavallalasra. Az on rendszereben a ket erdek, a no
munkavallalasa es a gyermek erdeke ellenkezik. De ebbe a kerdesbe
semmi kedvem reszletesen belemenni, a szakirodalom olyan nagy,
hogy kis joindulattal on is utana tud nezni ha komolyan erdekli a
kerdes es nem csak politikai erdekbol, vagy feminista
ideologiabol kifolyolag  akarja a csaladot gyengiteni. Ami a
kozossegben valo elest illeti, a csalad az kutya? Ha a
no/anya/feleseg otthon tud maradni, miert nem tud az anya olyan
kozossegi eletet kialakitani, amely az elso 5-6 evre kielegiti 
a gyermek igenyeit? Mire a gyermeknek kialalkul az egykoru tarsak
iranti igenye, ugy is jon az ovoda es a kotelezo iskolazas. Vagy
on azt hiszi, hogy az emberiseg evszazadok alatt akkorat tevedett,
hogy a gyermeket meghagytak a csaladban az elso ot-hat evre es
csak most fedeztek fel a feministak, hogy ez mennyire karos volt
a gyermekre? Egyebkent honnan veszi, hogy a gyerek "csak ott
(azovodaban) tanulja meg az egyutteles problemait es megoldasait"?
Azt hiszem, on abban teved, hogy a 2-3-4 eves koru gyerek
antiszocialis viselkedeset egy gyogyitando betegsegnek tartja,
mig modern szociologusok (akiknek irasai a marxista
tarsadalomtudomany irodalmaban talan nem talalhatok meg, mert
azok nem tamogatjak a part vonalat, hogy a gyermeket minel elobb
ki kell vonni a szulok tarsadalmilag karos befolyasa alol es
engedelmes polgarokat kell beloluk kovacsolni) abban egy
fejlodesi korszakot latnak, amit a gyermek normalis csaladi
korulmenyek kozt magatol, ovoda es professzionalis beavatkozas es
gyogyitas nelkul normalisan kinol. Ezert az emberiseg nagyon jol
megelt evezredeken at ovodak nelkul. Es mi van olyan
tarsadalmakban, ahol ma sincs ovoda? De megint, mi koze ennek a
kozgazdasagtanhoz?

	Udvozlettel, Balogh S.

Vegul Pannon Jozsef kerdezi, hogy miert sikeresebb a
nemet gazdasagpolitika mint az amerikai? Bar o nem akar a japan
kerdesbe belemenni, javaslom, olvassa el az emlitett kis
konyvecsket (nagyobb konyvtarakban biztos meg van, azonkivul
sokkonyvtarban megvan a Congressional Record is. Megeri. Az nem
Japanrol szol, hanem Amerikarol, de altalanos megallapitasokat es
elveket tartalmaz, ami egyben megmagyarazza Japan sikeret is. 

	Visszaterve a nemet gazdasagra, ebben special nem vagyok
szakerto, igy nem tudom a nemet szakszervezetek hogy viselkednek,
azt sem tudom, hogy a feminizmus mennyire volt ott is eredmenyes,
de egy masik faktor is jatszhat szerepet, mind Nemetorszag mind
Japanban: a hadi koltekezes. Amerika oriasi osszegeket koltott
fegyverkezesre es urkutatasra, sokkal tobbet mint a masik ket
emlitett orszag. Velemenyem szerint (nincs kemeny statisztikai
adatom keznel, es nem szandekozom tovabb kutatni) az USA
termelesenek sokkal nagyobb hanyada ment ilyen celokra, ami
persze csokkenti a fogyasztoi termekek aranyat es mennyiseget es
inflaciot is okozhat, ha az u"r es a hadiipart nem adokbol hanem
kolcsonokbol fedezik (az adokivonja a vasarloerot a gazdasagi
eletbol, es fontos lehet agazdasagi equilibrium fenntartasanal,
de ez meg "fiscal"politikai kerdes). 

	Utolso kerdesed nem gazdasagi jellegu (legalabbis nem
direkt) hanem inkabb politika kerdese. Sajnos, a helyzet rossz.
Ke're'su"nk illetve segito ajanlataink suket fulekre talalnak
otthon, szakembereinkre vagy azok tanacsara nincs igenyuk, mig az
otthoni szakemberek csodbe vittek az orszagot. Marx tanait a
fejukre allitja a jelen helyzet. Marx szerint a gazdasagi
"unterbau" hatarozza meg a politikat. Ma otthon a politikai
rendszer a meghatarozo "uberbau" ami csodbe viszi az orszagot!
Ami a legsajnalatosabb, hogy a valasztasok utan meg rosszabbat
varhatunk. Felek az ordogot a falra festeni, de a kovetkezo
kormany bajban lesz. Hacsak nem fogad el a nep egy epitohatasu
aldozatvallalast (nem celszerutlen es ostobat, mint azt Clinton
kerte az  USA-tol tegnap) es olyan vezetoket nem talal (szerintem
csak a nyugati emigraciobol lehet ilyeneket importalni) akik
tudjak, hogyan kell a gazdasagi eletet megoperalni, az 
egyeduli lehetoseg a kovetkezo kormanynak az orszag teljes
kiarusitasa lesz (nem megyek reszletekbe, nem akarok otleteket
adni egyeseknek, akik alig varjak, hogy az o embereik jussanak
ujra hatalomra otthon,bar azt valojaban soha ott nem hagytak),
hogy ideig-oraig folyatodjon a dinom-danom, es jon "a nagyszeru
halal, hol a temetkezes folott egy orszag verben all. --- S a
sirt, hol nemzet sulyed el, nepek veszik korul, s az ember
millioinak szemeben gyaszkony ul." Ami persze egyaltalan nem fogja
bosszantani a kozmopolitakat. 

	Messze elkeveredtunk a gazdasagi kerdesektol, de
velemenyem szerint soha, a legsotetebb Rakosi korszakban sem
voltunk ilyen kozel a temetkezeshez. Akkor legalabb volt dac az
emberekben! A tragedia az, hogy most meg a dac is hianyzik az
emberekbol, es a "nagyszeru halal" helyett egy gyenge, csendes
elpusztulas valoszinubb!

	Nem akarom ilyen pesszimista hangon befelyezni mondokamat,
de bizony amint azt Teleki Urank irt valaszom elejen emlitettem,
ha nem latom ertelmet, hogy cikkeimnek illetve a fogalmak
tisztazasanak valami gyakorlati haszna lenne, nem erdemes tovabb
folytatni.igy, ha valami kozbe nem jon. meg egy irasban
megprobalom tisztazni, hogy mi is az inflacio, es leteszem a
lantot. Fontosabb dolgaim is vannak, mint eredmenytelenul
Forumozni.

	Udvozlettel, Balogh Sanyi.

Egy elozo irasomban irtam az inflaciorol es az otthon is
ismert Samuelsen tankonyvrol, amit elegge kritizaltam. Sajnos,
egyesek felreertettek, amit mondtam.

	Az inflacio, mint irtam volt, az aruk mennyisege es a penz
mennyisege kozti egyensuly megbomlasa: a penz mennyisege (USA-ban
M1-el jelolik) gyorsabban nol, mint az aru mennyisege. Az
altalanos aremelkedes ennek a tunete. Az egyes arak emelkedesenek
semmi koze az inflaciohoz. Ha pl. a repulojegy ara emelkedik, az
nem jelent inflaciot, meg akkor sem, ha az altalanos olaja'r
emelkedesnek a kovetkezmenye. Vagy kevesebben fognak utazni es
penzuket masra koltik, vagy mas kozlekedesi eszkozt hasznalnak.
Az inflacio legmegbizhatobb merceje az un. CPI (Consumer Price
Index, vasarlasi arak indexe) amit kb. 265 altalanosan hasznalt
aru vagy szolgaltatasnak aranyos merlegelesevel kialakitott
"kosar" arszinvonalanak elemzesevel allapitanak meg. Ha a penz
mennyisegenek aranya az O"SSZ aru aranyahoz kepest allando, bar
milyen aringadozasokat is talalunk egyes cikkeknel, az NEM
inflacio! Masreszt a CPI index altalaban jol megkozeliti a
penz-aru ara`ny alakulasat. Ehhez persze az kell, hogy a
gazdasagi elet szabad legyen. Igy ha egyes aruk emelkedese miatt
kevesebb penz jut mas arukra, akkor azt kiartusitasi aron
olcsobban adjak, tehat pl ha az egy eves tavon az az ossz
arumennyiseg ez az ossz rendelkezesre allo penz nem valtozik,
nincs altalanos aremelkedes, azaz inflacio tunet. Kozzgazdasagtani
zsargonnal, ha az "aggregate" aru osszeg es az "aggregate"
penzosszeg egyensulyban van, nem LEHETSEGES inflacio!

	Ami Samuelson-t illeti, igaz, hogy egyike a legnepszerubb
tankonyveknek, es elegge olvashato is, bar vannak annal
olvashatobbak is, mint pl. McConnel, de olvashatosagnak semmi
koze a tartalom minosegehez.  Ami a tartalmat illeti, sajnos, meg
az USA-ban sincs nem-Keeynesian, Ausztriai szempontbol irt
tankonyv. Ennek oka, amit majdnem harom evtizedes tapasztalat es
szamtalan beszelgetes (a kiadok ugynekeivel) utan rajottem, hogy
a keynesian kozgazdasz tanarok es liberalis kollegaik 
boykottjatol valo felelmukben a kiadok nem mernek egy konzervativ
tankonyvet kiadni. Magam tobbnek felajanlottam, hogy irok egy
ilyen konyvet, de nincs ra piac, es nem talaltam kiadot. Igy
legtobb tankonyv, mint Samuelson, a keynesian elmeletet minden
kritika nelkul elfogadja.

	Csak egy pelda: Samuelson teljesen "szanitizalja" az
inflacio fogalmat. A 12. kiadasban ezt irja (sajatforditasomban):
"Kezdjuk az inflacio ovatos (careful) definiciojaval: Inflaciot
tapasztalunk (occurs), amikor az aruk es koltsegek altalanos
szintje emelkedik" (225-6 o). Ez egy "ovatos" definicio? Ez csak
az inflacio hatasanak es nem az inflacionak a meghatarozasa. Ez
persze eltereli a figyelmet a kozponti bankok es a bankrendszer
szereperol `s  felelossegerol az inflacioval kapcsolatban. Ha 
Samuleson pl "ovatosan" probalna meghatarozni az eso"t, akkor ezt
irna': "esot akkor tapasztalok, mikor viz csopog a fejemre."
Erthetoen sokan meg vannak zavarodva meg ha (vagy FOLEG!) ha
Samuelsonbol tanuljak a gazdasagtant! 

 	 Egyebkent az modern ausztriai iskola egyes kepviseloi
modositottak az aranyfedezetrol valo hagyomanyos allaspontot: nem
tamogatjak a fedezet nelkuli papirpenz nyomtatasat, de nem
ragaszkodnak az aranyfedezethez. Eloszor is nincs eleg arany az
USA-ban ahhoz, hogy a szukseges penz mennyiseget fedezze,
masreszt mas fedezet is elkepzelheto. Abbol azonban nem engednek,
hogy a kinyomtatott penznek, vagy a csekkeknek amit kiadnak
(demand deposit)  KELL, hogy legyen valami fedezete.

	Ami a bankokat illeti, Von Mises es kovetoi szerint
kereskedelmi bankok nagyon is fontosak. Azonban a kozponti
bankokat tobbnyire karosnak tartjak, amikor azok a penz
manipulalasa reven a gazdasagi eletet befolyasoljak, es ott
valsagot ideznek elo. Hogy az ilyen kozponti bankoknak, mint az
USA-ban a Fed mekkora hatalmuk van, emlekeztetek az FDR vagy
Congressman Henry Gonzalestol idezett sorokra. Ezt az
undemokratikus hatalmat ellenzik a modern ausztriai iskola
kovetoi. Egyebkent a bankokrol es azok szereperol Quigley,
TRAGEDY AND HOPE c. konyve ad kivalo magyarazatot.

	A bankok hatalma akkora, hogy valsagot vagy joletet
tudnak okozni a penz mennyisegenek manipulalasaval. Igy ok a
business ciklus igazi okozoi. Shumpeternek az evszazad elejen
kifejtett nezetei reg idejet multak, amit legfelljebb par otthoni
marxista tankonyv kovet, vagy nyugaton azok, akik nem akartjak a
bankok szerepet nyilvanosan felfedni. Ezek a kozgazdaszok a
kuruzslora emlekeztetnek, amikor megjatszak a nagy tudost es
egyenes pofaval kezdenek josolgatni a gazdasagi helyzetrol, sok
zagyvasagot osszedumalva, mikor csak a FED politikajat kellene
nekik tudni, hogy megjosoljak a jovot.

	Egyebkent a bankok szerepevel kapcsolatban tudni kell,
amit a mar emlitett Quigley is elismer, hogy azok tudnak penzt
csinalni ha a gazdasagi elet fejlodik a kolcsonok kamatjaibol, es
tudnak hasznot huzni a gazdasagi valsag idejen, mikoris a csodbe
ment vallalatok es egyenek vagyonait atveszik potom aron, hogy
ujra eladjak rendes piaci arton mikor a gazdasagi elet, az o
mukodesuk reven, fellendul. Igy nekik nem csak erdekuk a ciklus,
hanem meg van a hatalmuk, hogy azt megcsinaljak. Shumpeternek
errol fogalma sem volt. Tudomasom szerint a Pa'pa volt az elso
1931-ben aki ezt nyilvanosan kimondta!

	10-4 (za`ra`s)

	Balogh Sanyi