Hajdu Csaba irja, hogy: 
>Ha Egely Gyorgy esetleg itt is hajlando lenne bemutatni sikeres anti-
>gravitacios kiserletet, biztos ossze tudnek szedni ra nehany nezot.
>Mellesleg a Phys. Rev. Lettersbe bekuldte mar az eredmenyt? Jobb lenne,
>ha sietne vele, mert a vegen meg ellopjak elole!

En mondok egy meg jobbat: alapitsunk egy Tipp-Antigrav.RT nevu
szallitovallalatot! Meggyozodesem, hogy nagyon gazdagok leszunk.
Kepzeljuk el csak a legprozaibb dolgokat: epitkezesek, utepites
szemet- es hulladekszallitas, ( urhajozasrol, meg hasonlo inyencsegekrol
ne is beszeljunk).

Csak eppen nehany aprocska KONKRET MERESI ADAT kellene!
                         Konzervativ technokrata udvozletem
                              Fulop Geza

Kedves Foldiak Peter,
Bardos tanarur Jedlovszky Palnak tett megjegyzeset, mely szerint
"szuperkomputer intelligencia is CSAK az elo anyag termeke lehet" talan
felre erted, amikor azt irod, hogy "nincs az elo anyagban semmi misztikus
'vis vitalis' aminek barmi koze lenne az intelligenciahoz". Remelem Gyuri
nem cafol ram es maga is azt mondja, hogy Peternek onmagaban igaza van, de
kijelentesenek nincs koze ahhoz, amit Bardos valoban allitani akar, hogy ti.
 a szamitogepes eletnek, vagy dry lifenak -ha van ilyen- erednie kell
valahonnan.
  Valoban, a helyzet az, hogy amennyiben bizonyos feltetelek adottak
(pl: rendszerprekurzor (kezdo, osreplikator) elegendo anyag es energia),
egy alkalmas kozegben evolucios folyamat (brutalisan: replikator variaciok
frekvencia-valtozas) generalodik.  ALAPVETOEN harom terjedesi kozeget,
harom kulonfele tipusu replikatort, ennek megfeleloen harom eletrendszert
ismerunk: egy genetikait (organikus elet; gen) idegrendszerit (emberi
kultura; mem, mentalis reprezentacio, sema, pattern stb) es szamitogepest
(dry life; virusok, wormok, replikalodo programok es egyeb fenevadak)
    Ahhoz, hogy megiteljuk Bardos Gyuri kerdeset, mely szerint "tudhat-e
egy [szamitogepes] intelligencia tobbet mint az ot letrehozo
elo-intelligencia, azaz onallosulhat-e a mesterseges intelligencia fejlodese"
talan erdemes az organikus elet es kultura viszonyat szemugyre venni egy
pillantra. A ket rendszer organizaciojaban fuggetlen egymastol. Ez a
kulturalis rendszer viszonylagos fuggetlenseget jelenti: olyan autonomiat,
amelyet az organikus rendszer garantal. (Termeszetesen vannak szorosabb
atfedesek is a ket rendszer kozott - ez az amit a szociobiologia oly
szivesen tulhangsulyoz - (azok egyebkent nagyon is fontosak), azonban a
lenyeg megiscsak a kultura autonomiaja - ez meg az amit pl a szociologia
szeret hangoztatni.)
   Es itt most had tegyek egy kis kiterot, csak azert, hogy demostraljam,
hogy Gyuri fenti ketelyei mogott nyilvan mar kesz valaszok rejtoznek.
Magyaran a tanarur joval patkoltabb, mint azt Foldiak Peter sejtene. Az
egyik legfontosabb kulonbseg a ket rendszer eltero adaptacios gyorsasaga.
A ket rendszer egyik jellegzetes utkozesi pontja a pszichologia,
pszichofiziologia klasszikus dichotomiaja a test-lelek kapcsolat.
"Az elettani folyamatok szabalyozasa es a kognitiv-erzelmi agymukodes
eltero sebessegu es nem mindenben osszehagnolt evolucion ment  (es megy)
keresztul es ez a biologiai adaptacio problemaihoz, azaz betegsegekhez
vezet(het)." - irja Bardoss Gyorgy a 80-as evek vegen, kedvenc temajarol,
a pszichoszomatikus betegsegekrol szolvan. Ugyis fogalmazhatnank, hogy a
pszichoszomatikus betegsegekben eppen az emberi kultura organizacios
autonomiajanak egyik kovetkezmenyet latjuk manifesztalodni.
  Kerdesem marmost az lehetne, hogy mi akadalyozhatna meg egy szamitogepes
kultura autogeneziset es autopoieziset mely felett pusztan korlatozott
kulturalis kontrolt gyakorlhatunk? Vagy Bardoss Gyuri terminologiajaban mi
akadalyozhanta meg a "mesterseges intelligencia onallosulasat". Mint Foldeak
Peter emliti ez mar nem tunik olyan nagy kerdesnek tobbe. Mar ma szigoruan
zart komputer rendszerek percenket ezrevel ontjak az ujabb evolvalodo
programvariaciokat. Nemcsak Santa Feben, hanem az USA es ha jol tudom fokent
Nemetorszag szamos egyetemen es kutatointezeteben. Ennek egy barkacsolt
valtozata a viruskeszitok igyekezete. A TIPP megnyugtatasara jelzem, hogy
elkepzelehetonek tunik, hogy valaki egy spontan mutalodo virust inditson
utjara, amely esetleg kepes rezisztenciat "kifejleszteni" kulonfele virusolo
programokkal szemben. Ugyancsak konnyen elkepzelheto, hogy egy szep napon jol
fejlett replikator programok szabadulnak ki a zart generalo halozatokbol.
Virusokkal, replikalodo programokkal egyutt kell elnunk, mert ok mar
lenyegeben elnek!
     Hogy egy masik, gyorsan elvagott, TIPP temahoz visszaterjek: nem az
lenne a megoldas, hogy a pecsi hackert lekaderezzuk es jol megdorgaljuk,
hanem, hogy felvegyuk viruskeszitokkel a kapcsolatot. Nem hinnem, hogy az
lenne a helyes, hogy a homokba dugjuk a fejunket, vegre valaki beszelni is
akar viruskeszitesrol! Vegulis ha egyszer majd kidolunk a HIXezok sorabol
Dawkins-szal szolva 3 dolog (ill. azok kesobbi variansai) tehet
hallhatatlanna bennunket; nehany genunk, nehany gondolatunk es nehany
sikeres szamitogepes, virus-szeru programunk. Es ha jol ertem a replikacio
ontorvenyet akkor mi magunk is ezen palyak nemelyiken nyomulunk: mert
nyomulnunk kell, nem?
   Vegul had jegyezzem meg, hogy mind Bardos mind Foldiak olyan terminologiat
hasznal, amirol egy evolucios rendszerben nem beszelhetunk. Mert kerem
szepen nincs olyan, hogy egy "[mesterseges] intelligencia TOBBET TUD mint
egy ot letrehozo elo". Ha jol tudom maga Darwin is tisztaban volt azzal, hogy
nincs olyan , hogy "tokeletesedes", "fejlodes", "haladas" (fr.forr,
felvilagosodas, ip.forr.). Evolucios csucspontok sincsennek. Adott
kornyezetek vannak, amelyikben az egyik egyseg sikeresebben replikalodik,
mint a masik. Azt amit a mi idoleptekunkben tokeletesedesnek elunk meg,
(merthogy egy adott variacio sikeresebben hodit teret, mint egy masik) az
egy nagyobb idoleptekben eppen a sikertelenseg jele lehet. Ismet csak had
legyek pofatlanul redukcionista: ha jol ertem a replikacio ontorvenyet
egyetlen dolog szamit: es az a tuleles.
				Udvozlettel: Kantor Barna

Talan tobbeket is erdekelhet ez a friss hir    -       Zoli
 
"Founded in 1986, THE SCIENTIST is published in Philadelphia,
Pennsylvania, USA, and is circulated internationally to
researchers, administrators, and policy makers in academia,
industry, and government.  THE SCIENTIST is the only newspaper
that exclusively covers current issues and events that impact the
professional research environment--including funding legislation,
new grants, employment and salary trends, career advancement
opportunities, ethics and conflicts of interest, representation
of women and minorities in science, and the interplay of
industrial, academic, and governmental research.  In addition,
THE SCIENTIST reports on trends in research and features the
opinions of leaders in science."
 
via GOPHER
----------
>From your Gopher client, connect to internic.net 70
For example using a UNIX Gopher client, type: gopher internic.net_70
(NOTE: _70 = space 70.    70 is Port 70)
 
Choose: #4 -  InterNIC Directory and Database Services (AT&T)/
 
Choose: #12 -  Publically Accessible Databases/
 
Choose: #2 - The Scientist-Newsletter/
 
via TELNET/WAIS Client
----------------------
type:telnet ds.internic.net
at login, type:  wais      (lower case;  no password required)
at search prompt, type     : db the-scientist
at next search prompt, type: query_(key words to be searched)
 
To view a file, type: view (serial number of the file retrieved)
 
A tutorial on searching by WAIS is available on the menu.
at search prompt, type: help
 
via FTP
-------
type:  ftp ds.internic.net
login or name, type: anonymous
for password, type in your internet address
 
at ftp prompt type: cd pub/the-scientist
at next prompt type: dir
 
This will list the files in THE SCIENTIST directory
 
type : get (and the issue you wish to retrieve)
To leave the server, type: quit
 
via TELNET/GUEST
----------------
type: telnet ds.internic.net
at login type  : guest  (no password required)
 
You will be at the following menu:
InterNIC Directory and Database Services Telnet Interface Main Menu
 
Choose #5
at the search prompt type: db the-scientist
at next search prompt type: query (key words to be searched)
When you are finished type: quit
 
via EMAIL
---------
You can access THE SCIENTIST via AT&T mail server, which is
an automatic program that delivers information by electronic
mail.  To request THE SCIENTIST from the mail server, send
a message to:
 

 
include the following lines in the body (NOT SUBJECT) of the
message:  file /ftp/pub/the-scientist/the-scientist-yymmdd
for path, type your return email address
type: end

> " Ugyanis a " gondolkozas " nagyon energiaigenyesnek adodott, ami az
agy koleszterol igenyenek egyik magyarazataul szolgalhatna. "

Ezeddig ugy ismertem, hogy az agy rendkivul igenyes az energiaforrasat 
illetoen es a glukozt preferalja. Talan tevednek ?
Komjati Katalin

Tudna-e valaki segiteni? Mit jelent a "zsi1rko3"? Vizszintes 21, 4 betu... :-)

Guszti

teszt from valag
kiprobaljuk a VALAG ot.

Mikozben egyre kemenyebb kuzdelmet kell folytatni kutatasi tamogatasert,
felmerul bennem egy prozai kerdes.  Ha ragaszkodom a kutatoi palyahoz, vajon
5-10-15 ev mulva is tudom-e gyermekeim megelheteset biztositani?  Csak a pelda
kedveert, 5 evvel ezelott itt az USA-ban a kutatoi palyazatok kb. 40%-a kapott
NIH tamogatast szemben a mai 5-8%-kal.  A tavolabbi kilatasok a recesszio
tukreben nem tunnek rozsasnak, es sokak eseteben kenyszeruve valhat a palya-
modositas.

	A fokozodo bizonytalansag korantsem csak a kutatoi palyat erinti.
Olvastam arrol, hogy a fejlett ipari orszagok politikusainak egyik felelme
az un. strukturalis munkanelkuliseg novekedese, amelynek soran bizonyos
szakmak megszunnek, mert nem lesz rajuk szukseg, s szakmailag magasan
kepzett emberek is tomegevel valhatnak munkanelkulive.  Ami konkretan az
akademiai es ipari kutatas jovojet, a lehetseges trendeket illeti, vezeto
tudomanyos ujsagokban (Nature, Science, stb.) kozolt tanulmanyok, felmeresek
borulatonak tunnek.

	Ezzel kapcsolatban szeretnem megfogalmazni kerdeseimet.

MIHEZ ERT EGY KUTATO A KUTATASON KIVUL? Mihez kezd valaki, aki nem azert
vesziti el kutatoi allasat mondjuk 5 ev mulva, mert nem volt eleg jo a 
palyan, hanem mert a kutatas nem kap megfelelo prioritast?  Hangsulyozom
azonban, hogy a kerdesem nem az, hogy vajon erdekeinek megfeleloen cselekszik-e
egy tarsadalom, ha a het szuk esztendoben dramaian visszafogja a kutatasi-
fejlesztesi tamogatast, hanem az, hogy mi a legjobb strategia egyenileg
felkeszulni egy ilyen lehetosegre.  Ki mit gondol hivatalos felmeresek,
kormanyzati prognozisok, sajat megerzesek, stb., alapjan, milyen jellegu
szaktudasra lesz szukseg az ezredfordulo fele es utan?  Melyek egy 
feltetelezheto kutatoi tudasnak, muveltsegnek, tapasztalatnak azok az
elemei (nyelvismeret?, computerismeret?, tanitasi tapasztalat?, valami
mas?), amelyek konkret szakmaktol es kulturalis tradicioktol leginkabb
fuggetlenul felhasznalhatoak lesznek?  Milyen jellegu tudas az, amelynek
megszerzesebe erdemes es realis lehet befektetni?  Kivancsi lennek, hogy
ki hogy latja, mivel fogja majd keresni a kenyeret egy egyre nagyobb utemben
globalissa valo vilaggazdasagban mondjuk 10 ev mulva?  Vagy ezen nem is
erdemes gondolkozni?

	Ugy gondolom, hogy masok sza'ma'ra is kello sullyal rendelkezo
kerdesek ezek.  Erdekes ezzel kapcsolatban egy amerikai nagyvallalat vezetoje-
nek (Chief Executive Officer, CEO) nyilatkozata Clinton valasztasi gyozelmet
kovetoen, amikor volt republikanus tisztsegviselok nagy tomegben kerestek
allast vallalatoknal.  Lenyegeben azt mondta, hogy sokan kozuluk bajban lesznek,
mert sokat valtozott a vilag, s igen alaposan fogjak mindenhol megnezni,
hogy ki mihez ert.

				Bernath Sandor

Ekezetek: ki tudja, hogy a hosszu o" es u" betuk megjelenitesere
mi a "hivatalos" magyar megoldas, mivel a nyolcbites ASCII keszletbol
hianyoznak. Nem szovegszerkeszteni akarok, sajat fejlesztesu programunk
magyar piacra valo forditasarol van szo. UNIX kornyezet,
bar valoszinuleg mindegy.

Tudja valaki, mi a tortenete a jobbra- ill. balrahajtsnak? Anglia-Japan
vs. majdnem mindenki mas?

Kosz

Imre

Kedves Tippelok!  Mielott valaki megkerdezne, hogy ki ez a valag, 
gyorsan bemutatkozom.  Nevem, Viktor Alag MD, psychiatry. 
Sajnalatos modon "department rules" miatt "first letter of first name,
plus last name", VALAG lett a "user-ID"-m ami magyarul nem a leghizelgobb,
de talan lehetett volna rosszabb is?  Ezert is elore kerek mindenkit, hogy
tartozkodjek eretlen, gyerekes trefaktol es megjegyzesektol user-ID-mat
illetoleg.  Ja es meg egyet, kizarolag HETEROSZEKSZUALIS vagyok, homokosok
kimeljenek meg szokasos privat e-mail-jeiktol.  Elore is koszonom
udvozlettel, Viktor.

Latvan, hogy a vita a Foldon kivuli civilizacio kerdeserol fokozatosan
atsiklott arra a kerdesre, hogy van-e elet a Foldon, es ha igen, 
elnek-e ott ertelmes lenyek, lenne ket tippem.
   (1) Tobbszor hasznaltatok az elo-elettelen intelligencia osszehasonlitasaban
a tobbet, kevesebbet kifejezest. Kerdesem: Miert gondoljatok, hogy az
intelligencia meresere valamilyen egy-dimenzios skala alkalmas, es
egyaltalan mi az a skala? En ugy definialnam az intelligencia merteket,
mint a rendszer (legyen az elo, elettelen) onmagan vegzett modositasainak
szintjet (ez az egyik dimenzio) es a modositas kiterjedtseget (ez a masik). 
Noha ez a definicio me'g nem alakalmas a felveteli vizsgak helyettesitesere, 
azert valamife'le tampontot ad az intelligens rendszerek osszehasonlitasahoz. 
Mi emberek ugyanis, ebben a rangsorban azert kerulunk az elre, mert 
a kompjutacio jelenleg ismert legmagasabb szintjen, az algoritmusok szintjen 
tudjuk modositani rendszerunket. Ezek a modositasok a heurisztikak. 
Me'g a legjobb sakkozo programok sem kepesek az algoritmusaikat valtoztatni. 
Tanulas reven ugyan modosithatok a kiertekelo fuggvenyekben az egyes figurak, 
vagy allasok ertekei, de a program nem vezet be be uj fuggvenyt. Azt a 
programozo vezeti be. Ugyanilyen osszehasonlitas teheto a biologiai lenyek 
kozott. A hangyak fejlett kooperaciot tukrozo 'tarsadalmaban' a szabalyok nem 
modosithatok az egyedek altal ugy, mint az emberi tarsadalmakban. 
A szabalyokert felelos kapcsolokat a hangyak eseteben az evolucio 
allitotta be hosszu ido alatt. A szisztema nagyon intelligens algoritmusra 
utal, de megsem hozzaferheto az egyedek szamara. Ez a definicio alkalmas 
az emberi egyedek kozotti kulonbsegek meresere is, egyszeruen azert, 
mert lemerheto, kinek mekkora befolyasa volt masok algoritmusainak 
alakulasara. (Itt peldaul jelentos kulonbseg mutatkozna az enyem es 
Einsteine' kozott, holott az IQ-nkat senki nem ismeri.) 
Megneheziti a helyzetet, hogy neha olyanok is nagy befolyast gyakorolnak 
a tortenelem es masok eletenek (ez is aloritmus) alakulasara, akiket a 
hetkoznapi ertelemben nem tisztelunk meg az intelligencia magas fokaval. 
Itt mar elerkezutnk az egyenek feletti rendszer, mint intelligencia hordozo 
kerdesehez. A technologia fejlodese maga is olyan algoritmus generalo 
heurisztikakat vezet be, amely kivulall az egyedek beavatkozasanak 
hataskoren, ezert is nehezen bejosolhatok a tortenelmi esemenyek. (...)
Minthogy onmagukat modosito algoritmusok lehetsegesek - erre bizonyitek   
az elet a Foldon, es trukkos sejtautomata algoritmusok - elvi akadalya nincs, 
hogy az mas hordozokon, mas kozegben is megjelenjen. Az mar fogosabb kerdes, 
hogyan allapitanank meg, hogy az algortmust maga a vizsgalt rendszer, es 
nem egy kivulallo kreator modositja. De egyaltalan, mibol gondoljatok kedves 
HIX-esek, hogy peldaul e'n letezem, es nem csak egy program generalja ezeket
az osszefuggestelen mondatokat?
   (2) A masik javaslatom az lenne, hogy tegyuk at az egesz vitat a 
KOGLIST-re, merthogy akik a HIX-ben involvalva vannak, ugyis koglist-esek 
(vagy, ha nem, itt az ideje belepni), masreszt talan nem minden KOGLIST-es 
olvassa a TIPP-et azok kozul, akik igaza'n kompetensek ebben a kerdeskorben.

Szivesen veszem, ha valaki eloszlatja felreerteseimet a temaban.

Nadasdy Zoltan