Nem terveztem, de informacio megosztas szempontjabol erdekesnek tartom ezt a 
KORNYESZ-be-lepot ugyhogy a(z altalam "fontosnak" velt) gondolatmenetet az 
ezutan kovetkezo resszel befejezem.  

Erdekessegkent megjegyeznem hogy Braudel (francia tortenesz) nagyon erdekesen 
megirta az emberi fejlodestortenetet (3 kotetben: a  kereskedelem kerekei, 
eletunk strukturaja es a vilag perspektivai (?) cimmel - forditas a gyenge 
oldalam).  Kivancsi vagyok hogy van-e magyar nyelvu kiadasa?

Azt is remelem hogy a "font" atallitas utan nem dupla sorokban jelenek meg.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

A jelenlegi kapitalista kozgazdasagot kulonbozo modelek alapjan terveztek 
meg.  Hogy a mereteket erzekeltessem van olyan gazdasagi model amelyben 4500 
egyenlet es 6000 valtozo szerepel.  Minden valamire valo gazdasagi szervezet 
kifejlesztett egy-egy modelt: a Federal Reserve, a Vilag Bank es sorolhatnank 
veg nelkul.  Mi tortenik ezekkel a modelekkel?  Vegyuk peldaul a Federal 
Reserve modeljat ahol a gazdasag fejlodes 2-3%-ra es a munkanelkuliseg 5-6%-
ra van beallitva.  (A model strukturalis megerositese a munka nelkuli torveny 
ami mennyisegileg es tartalmilag lehatarolja ezt a halmazt).  Ezek nemzeti 
mutatok.  A problema ott van hogy a toke es a munkaero a globalis piacon 
mozognak.  Ugyhogy kerdesesse valik hogy a nemzeti fejlodes szimulalhato-e 
egy globalis jelenseg fuggvenyeben.

Egy masik problema: A modelekben a toke profit ciklusa (negyed eves) ami 
meghatarozza a gazdasagi modelben szereplo ido intervallumokat.  A nyersanyag 
es energia gazdalkodas viszont hosszutavon mozgo modeleket igenyel mivel 
ebben az esetben hosszutavon realizalhato minosegi es mennyisegi 
valtozasokrol beszelunk.  Egyesek szerint a modern ipar nem nyersanyag 
igenyes es a nyersanyag hasznalat a hosszutavon csokkeni fog.  Mit gondoltok 
melyik parameter no gyorsabban? a globalis nepesseg/aru fogyasztas avagy a 
globalis energia/nyersanyag takarekossag.

De nezuk meg mit nevezunk nyersanyagnak?  A nyersanyag egy tobb dimenzios 
temelesi faktor (?) amire a fizika torvenyei hatnak es a tarsadalmi termeles 
alapjat szolgalja.  A nyersanyag erteket a termek araban kellene 
megtalalnunk. (ha nem a "szabad" piacon mozogna a termek vagy ha a "szabad" 
piac valoban szabad lenne).  A nyersanyag eletciklusa tobb fazisu 
(kitermeles, transportacio, gyartasi folyamatok es a vegleges produktum - 
tegyuk hozza a hazkoruli felhasznalasi fazist).  Minden egyes fazis letrehoz 
ertekesitheto es hulladek anyagokat a maguk materialis, energia es biologiai 
valosagaban.  Ehhez meg hozzatennem, hogy a szellemi szolgaltasnak, szellemi 
munkanak szinten ezek a fazisai vannak>

A klasszikus kozgazdasag tetele a javak atlagos emberi ertek rendszeren 
alapulo elosztasat biztositja.  A termeles egyik komponense a munkaero.  Azt 
tudjuk hogy a fizikai munka energiat igenyel-emlekezzunk vissza az elso 
fizika orankra -10 joule munka 10 joule energiat igenyel (100% 
hatekonysaggal).  Einstein szerint az anyagi valosag az energia egyik 
formaja.  Itt jon szamitasba a hatekonysagi fok azaz az "efficiency" hiszen a 
termeles soran tobb energiara van szuksegunk mint a megkovetelt minimum.

Minden nemzet tarsdalomgazdasagaban az energia es nyersanyag ellatas egy 
komoly tema, de nem minden nemzet jut el arra a szintre hogy egy 
komprehenzive energia gazdalkodasi tervet keszitsen (lasd USA).  Ennek 
kulonbozo indokai vannak.  A jelenlegi szisztemeban az energia es nyersanyag 
gazdalkodason belul jelenik meg a kornyezetgazdalkodas es a kornyezetvedelem 
fogalma.  A mai napon hasznalatos kornyezetvedelem egy szuken definialt mufaj 
ami a klasszikus kozgazdasagi elmelet egyik fuggvenye.  A mai ertelembe vett 
kornyezet vedelem hataskore ket iranyba terjed; az egyik az emberi eletet 
veszelyezteto ipari szennyezdes feltakaritasara iranyul a masik az emberi 
ipari mergezeset megakadalyozo rendelkezesekre szoritkozik.  Ha a 
kornyezetvedelemre forditott befekteteseket osszehasonlitjuk az iparagban 
befektetett osszegekkel avagy az iparagak haszonkulcsaval akkor latjuk hogy 
milyen minimalis befektetesrol beszelunk.  Van olyan iparos aki ezt 
realizalva elfogadhato kornyezet gazdasagi szabvanyt akar felallitani az ISO 
14000 sorozat avagy az EMAS onkenyes szabvanyok formajaban.  Mindket szabvany 
a TQM-n - total quality management alapjain alapul.

Az un. "resource management" a kornyezetgazdasag nyersanyag ellatason alapulo 
modelje.  Ez szinten egy anthropocentrikus elkepzeles.  Ez a model mar 
figyelembe veszi az emberi tortenelem soran kialakult viszonyulasokat, a 
fennallo tulajdonjogi viszonyokat es magaba foglalja a vallasi es kulturalis 
hagyomanyainkat.  A "resource management" matemaikai modeljei mar sokkal 
bonyolultabbak.  Vannak modelek amelyek figyelembe veszi a deGroot altal 
felvetett termeszetes funkciokat (peldaul egyes externalitasokat) termeszeti 
es gazdasagi viszonyulasaikban.

Az evolucios gazdasagi modelt meg okologiai modelkent is emlitik.  Ez a model 
mar biocentrikus es az oko-szisztemak mukodeset helyezi eloterbe.  Tobb fajta 
evolucios model van - az egyik, a Holling fele, kulonosen erdekes mert az 
osztrak kozgazdasz Schumpeter gazdasagi modeljet veszi alapul es a dinamikai 
felteteleket energia meghajtassal biztositja - ebben a modelben a mutacios 
fejlodes lehetosege is megjelenik.

Ha a kornyezetgazdasagi modelleket a maguk evolucios valosagukban 
osszehasonlitjuk nyilvanvalova valnak a tarsadalmi es okologiai konfliktusok.  
Sokan egyettertenek abban hogy a felhalmozott tudas anyagunk es globalis 
tendenciak egyiranyu lehatarolasa okozza a konfliktusokat.

Miert latja mindenki mas szinben a vilagot es miert nem latunk meg dolgokat 
es viszonyulasokat? 
Udvozlettel
judith

Elozetes a GAIA SAJTOSZEMLEBOL. A regi szamok is elerhetok:  
http://www.rec.hu/fok/gaia/gaia.htm


Kornyesz 354, 1997. aprilis 21. 
Donella Meadows: A Week To Kick The Tv Habit (Egy het a teve-szokas
feneken rugasara) Ugy velem, hogy 10-20 even belul  egy sor peres
eljaras vegul rakenyszeriti a vallalatok  igazgatosagait, ismerjek el,
hogy a termekeikhez szenvedelyes hozzaszokas alakul ki. Ok mindig is
tudtak, hogy az uzletuk karositja az embereket es a tarsadalmat. A
tartalmuk alakitja a magatartast es rombolo hatasu. Emellett azok a
gyerekeket celozzak meg,. Nem a dohanygyarak igazgatosagai, hanem a
tevetarsasagoke. A teve olyan nagy mertekben hozzatartozik az
eletunkhoz, hogy csak ritkan gondoljuk meg, mit is csinal az velunk.
Egy uj,  a Tevementes Amerika (TV-Free America) nevu szervezet erre
kinal szamunkra lehetoseget. A dohanymentes nap sugallatara, amelyik a
cigarettazok szamara ajanlja, hogy hagyjanak fel a szokasukkal, a
Tevementes Amerika szervezet minden aprilisban rendez egy Nemzeti
Tevekikapcsolasi Hetet. Ez 1997-ben aprilis 24 es aprilis 30 kozott
lesz/volt. 
 Ha valaki nem erti, hogy miert kell egy hetre feladni kedvenc
 sorozatat vagy a 
hiradot, a tevementes Amerika tavaszi hirlevele tele van trefas
rajzokkal, tanulmanyokkal es levelekkel, hogy egy kis szunetet adjanak
a teve leghusegesebb nezoinek. Az Amerikai Sziv Tarsasag hirdetesen
egy utjelzotablat latunk, rajta egy gyerek kepevel, amint ul a teve
elott, a felirattal:  Figyelmeztetes: a gyerekek nem jatszanak."  A
tovabbi szoveg:  Valaha a gyerekek szaladgalassal es jatekkal
toltottek az idejuket. Ma a leggyakrabban a teve elott talaljuk oket,
es ez zavart okozhat. A testmozgas hianya elhizashoz es a ver
koleszterinszintjenek az emelkedesehez vezet. Az aprilis 24 es 30
kozotti Nemzeti Tevekikapcsolasi Het segit aktivabba tenni a
gyerekeidet." A Calvin es Hobbes rajzsorozaton azt latjuk, hogy a
tevekeszulek ugral es harsog, mikozben Calvin apja ul es nezi. 
Kovetkeznek a hirek a szemtanu-akciorol. Verrel befrocskolt
gyalogjardak es letakart hullak!" uvolti a teve.   Lehet, hogy a
kovetkezo aldozat TE leszel? Bemutatjuk a zokogo, hiszterikus
rokonokat es elmondjuk, hogy TEGED miert benit meg a tehetetlen
felelem". Az utolso kepen a teve ki van kapcsolva es Calvin apja
nyugodtan olvassa az ujsagjat. Level egy gepkocsivezetotol:  Egy
falusi gazdasagban nottem fel, sosem volt tevenk. A fiam teve nelkul
nevelkedett. Fociztunk,  kartyaztunk,  konyveket olvastunk,
gorkorcsolyaztunk, kerekparoztunk vagy dolgoztunk a kertben.  Hallo,
Amerika: letezik teve nelkuli elet. OLYAN SOK FELE dolgot lehet
csinalni" A teve behatol mindenhova es lassan a tevevel szembeni
ellenallas is, igy Tazmaniabol is erkezett egy level:  Kicsiket
tevehez szokott vagyok, es az elmult ket hetet nelkule toltottem. Meg
voltam lepve, hogy tuleltem. Megkedvelem, hogy igy eljek." Adam
Hochschild a New York Timesben fajlalja, hogy a teve mindenhol jelen
van: a repulotereken a repulogepeken, az iskolakban, az
uzemanyag-tolto allomasokon, a bevasarlo utcakban. Meg a foldalatti
allomasokon is. Allandoan szol, s olyan magasan van, hogy nem tudjuk
lejjebb venni a hangerejet. Azt irja:  Kinek szolgal ez? Az utasok nem
kertek a tevet. A keszulekek azert vannak ott, mert sok penz csinal a
bemutatott hirdetesekbol." Idez egy NBC  vezetot.  Az a hivatasunk,
hogy szemgolyokat adjunk el a hirdetoknek." Ha a szemet foglyul ejtik,
elkepzelheto, hogy mit tesznek a tudattal. A Tevementes Amerika
hirlevele kozol egy irast John Krull, az indianapolisi Star & News
munkatarsanak tollabol, amelyben leirja a rendelkezesre allo legjobb
tevevel, a kozszolgalati adoval kapcsolatos  tapasztalatait. Rovid
idon keresztul o fuzott megjegyzeseket az allam hireihez. Egyszer a
musorvezeto olyan kerdest tett fel neki, amelynek sok osszefuggese
volt es o nehany masodpercen at gondolkodott a valaszon. A musorvezeto
feszkelodni kezdett es jelezte, hogy kezdjen mar beszelni, s
belekottyantott valami ostoba es lenyegtelen dolgot. A kovetkezo
hirdetesi szunetben a musorvezeto oda hajolt hozza es azt mondta: 
 Gyorsabban kell mozdulnia. Ne gondolkodjek, csak beszeljen. Ugy
 jobban megy 
a teve."
Pontosan igy van. Ne gondolkodjunk, csak beszeljunk. Krull szerint  A
legtobbunknek szuksegunk van egy kicsi idore ahhoz, hogy
vegiggondoljuk, az adott esemennyel kapcsolatban mit gondolunk, vagy
erzunk. A teve arra biztat bennunket, hogy feluletes valaszokat adjva
azonnal feleljunk." William J. Bennett, a Nemzeti Sajtoklubban tartott
eloadasaban mondta:   Ket statisztikai adatot allitok egymas melle. Az
egyik szerint az atlagos amerikai igen keves idot aldoz a csaladjara,
a masik azt mondja, hogy egy atlagos amerikai hetenkent 21 orat
tevezik. Ugy tunik, hogy ez egyszeru: kapcsoljuk ki a tevet es
vegezzunk hazi munkat." Az Amerikai Gyerekgyogyaszok Akademiaja
tamogatja a teve-kikapcsolasi hetet. Az Amerikai Orvostarsasag a
tevekikapcsolasi plakatokat 20.000 iskolaigazgatonak kuldte el. 24
allam kormanyzoja helyesli az otletet. Tobbezer iskola vesz reszt
benne. Mindannyian tudjuk, hogy a teve tele van eroszakkal es a
szexualitasra valo utalassal. Gondolatoktol mentes. Testunket orankon
at mozdulatlanna teszi. Agyunkba ultet olyan aruk iranti vagyat,
amelyekre soha nem lett volna szuksegunk. Egy eltorzult vilagot mutat
be, amelyben az emberek sokkal sekelyesebbek, bosszuallobak,
anyagiasabbak, megbizhatatlanabbak, mint amilyenek a valosagban. 
Rettenetes leckekre tanitja ad a gyerekeinket arrol, hogy mikent
lassanak es viselkedjenek. A teve elveszi az idonket es az eletunket.
Nos, miert nyugszunk bele ebbe? Tegyunk fogadalmat a tevehirdetesekre
vonatkozolag egy hetre, minden hetre. Muzsikaljunk magunknak,
futballozzunk mi magunk, talaljunk humort a sajat eletunkben,
talalkozzunk a csaladunkkal es a szomszedainkkal. Olvasd el a hireket,
konyveket, olvass fel a gyerekeidnek. Szabaditsd meg magadat azok
hatasatol, akik azt hiszik, hogy gondolkodas nelkul kell beszelni es
azt gondoljak, hogy a szemed es a tudatod arucikk. Eljed a sajat
eletedet egy heten at. Vagy tovabb. Kapcsolat a Tevementes Amerikaval:
 1611 Connecticut Avenue NW, Suite 3A, Washington DC 20009.  (T.:
202-887-0436).
		 Pi.

VEGGIE LIBEL SUITS ARE MEANT TO SLAPP FREE SPEECH

The label "veggie libel law" makes the whole affair sound silly.  But Oprah
Winfrey is being sued for insulting beef, not beans.  And the case is not
trivial.  If Oprah loses, we all lose some free speech and food safety
protections.

The proper term is "agricultural disparagement laws."  Thirteen states have
already adopted such laws; 14 more, including my home state of New Hampshire,
are considering them.  In essence they say that anyone who makes a false
statement about the safety of a perishable food or farm product must pay
damages to anyone who is hurt financially by that statement.  In some states
the damages are set at three times the actual loss.  In New Hampshire's bill, a
false statement is defined as one "not based upon reasonable and reliable
scientific inquiry, facts, or data."

These laws are not aimed at kids slandering spinach.  They're aimed at consumer
activists, environmental groups and the media.  They are wielded by the folks
who bring us pesticides, genetic engineering, radiation, and other questionable
ways of producing or preserving foods.  They say, basically, "don't question."

The business world is full of brochures and workshops showing companies how to
sue critics for defamation.  Lawyers call these suits SLAPPs -- Strategic
Lawsuits Against Public Participation.  A trial judge says: "They are suits
without substantial merit that are brought by private interests to stop
citizens from exercising their political rights....  The purpose ... ranges
from simple retribution for past activism to discouraging future activism."

Here are some real examples.  A landfill owner sued a Texas woman for $5
million for calling his operation a dump.  An incinerator builder sued a high
school teacher in Missouri for $6.6 million for writing an anti-incinerator
letter to the editor.  Canada's two huge logging companies, MacMillan Bloedel
and Fletcher Challenge have sued hundreds of citizens, communities and
environmental groups for saying bad things about clearcutting.  Monsanto, maker
of genetically engineered bovine growth hormone (BGH), sued several small
Midwest dairies for advertising that their milk is BGH-free.  McDonalds sued
two British activists for putting out a pamphlet claiming that Big Macs are
unhealthy and harmful to the environment.

Companies don't SLAPP on these suits in order to win them.  Most are dismissed
out of court.  When they are tried, they are overwhelmingly decided against the
plaintiff, and even the rare corporate win can be costly.  After two and a half
years in court McDonalds finally forced the two junk-food critics to pay
damages totalling 0.6 cents for every dollar the company had shelled out in
legal costs, and the trial did far more to publicize the activists' accusations
than the activists ever could have.

But the legal outcome is not the point.  The point is that the threat of legal
action scares  and silences all but the bravest of critics.

Now, as a grower I have to say that I do want protection against some rival at
the farmers' market spreading unfounded rumors that my carrots aren't really
organic.  And as a writer, I think it's good that people can sue me if I
publish false information that hurts them.  But we already have means to
protect ourselves against such problems.  We don't need new laws that can be
used by organizations with deep pockets and the ability to deduct legal
expenses as a cost of doing business to intimidate individuals or organizations
that voice legitimate concerns.

The targets of SLAPP suits tend to be the kinds of people and groups that first
questioned the health effects of smoking, the indiscriminant use of DDT, toxic
dumping, food adulteration, lead in paint and gasoline, and other abuses that
industry preferred not to discuss.  Even if we didn't have a sacred obligation
to freedom of speech, we would be foolish to "chill" our watchdogs by
threatening to haul them into court every time they bark.

Of course Oprah is hardly a defenseless ordinary citizen.  The Texas cattle
barons probably made a big mistake by exercising their wrath on her.  It seems
that she interviewed an author who warned against grinding up dead cows to
raise the protein content of cattle feed -- cheap protein, but possibly a way
of spreading mad cow disease.  "It has stopped me cold from eating another
hamburger," said Oprah on air.  Shortly afterward the price of cattle futures
on the Chicago Board of Trade plunged, but not, as far as I know, actual beef
sales.  Apparently Oprah has more influence over jumpy speculators than over
the beef-eating public.

If Oprah loses this case, we might consider extending our ban on public
statements that are "not based upon reasonable and reliable scientific inquiry,
facts, or data" beyond farm produce to all topics.  We could start with the
cattle speculators' claim that Oprah caused the dip in the futures market.  We
could go on to political speeches, the average advertisement, and corporate
claims that toxic chemicals don't harm us.  Think what a blessedly quiet nation
this would be, if we silenced all speech that couldn't stand scientific
scrutiny!

But I don't expect Oprah to lose.  I hope she takes this thing to the Supreme
Court and reminds us all that democracy doesn't proceed by scientific disproof,
it proceeds by vigorous speech, uttered fearlessly, and not always responsibly
by anyone and everyone.  The First Amendment doesn't say we can speak
critically to government but not businesses.  And we wouldn't have to speak so
critically, if businesses would stop feeding dead animals to live ones, putting
non-food substances into food, tinkering with genetic codes, and spraying the
countryside with poisons.

If you feel insulted by that last sentence, sue me.

(Some of the material on SLAPP suits in this column was taken from a new book
by Sharon Beder titled Global Spin: The Corporate Assault on Environmentalism,
Chelsea Green Publishing, 1998.)

(Donella H. Meadows is an adjunct professor of environmental studies at
Dartmouth College.)

Valaki Kyotorol keresett osszefoglalot.  Hozzam epp mopst erkezett egy. 
Szivesen elkuldom az illetonek.
Gille Zsuzsa