Ifj. Domokos Laszlot irja a ket fotonrol:
 ..
 > Az alabbi kiserlet egyben valasz arra is, hogy lehet-e SZANDEKOLT
 >infot tovabbitani a rendszeren. Ha a fogado oldalon nagyon magas
 >valoszinuseget allitunk be, magas a beutesszam (sok-sok fotonka 
 >viszi ugyanazt az infot, bitet), akkor az ado oldalan nagyon kicsi
 >AHV-re allva a fogado sem tapasztal nagy athaldast a racson, mig 
 >ha az ado oldalan is nagy AHV-t allitunk be, akor a fogado 
 >ugyanezt erzekeli.
 ...
Azt hittem a rendszer szimmetrikus. Melyik a fogado es melyik az ado
oldal? Az ado mindig az, ahol kisebb a valoszinuseg? Vagy lehet forditva 
is: az ado oldalan engedsz nagyobb valoszinuseget, es a fogado oldalon 
tobb megy at az ottani kis valoszinusegu beallitas hatasara?
Hol tortenik a dontes?

tamas

Kedves Lajos!

Olvastam en a korabbi irasosban, hogy "kereszteny hiten nevelkedettek"
kifejezest, csak nem akartam elhinni, hogy ennyire meltanytalan vagy.
Nem a keresztenyseg (kereszteny eszmerendszer) hibaja/fogyatekossaga/bune, 
hogyha az, aki megtagadja vagy szembeszegul vele, olyan lesz amilyen. Akkor 
lehetne a keresztenyseg szamlajara irni a dolgot, ha betartana a tanultakat, 
es ATTOL valna olyanna, amilyenne.

>Nem azt allitottam hogy kereszteny volt. Bar igazandibol valoban ugy 
>gondoltam, sot most is ugy gondolom. Ismertem ugyan nehany, a Fuhrernek az 
>okkultizmus fele valo vonzodasat taglalo irast, de szerintem ez a vonzodas 
>ez meg nem teszi ot nem-keresztennye.

Probalom elkepzelni, de nehezen megy: ket feje volt? Vagy beosztotta:
delelott istenhivo delutan satanista?  :-)

>Tudtommal megkereszteltek, aldozott, es soha senki nem tagadta ki az egyhaz
>kebelerol: ergo minden eszerv szamomra azt mondja, hogy nem csak kereszteny
>hiten nevelkedett, hanem eppenhogy kereszteny volt halala napjaig, amikor is
>halalos bunt kovetett el, azaz, ongyikos lett, sot gyikolt, hiszen magaval 
>vitte Eva Braunt is. 

Nem csak az szunik meg keresztenynek lenni, akit kitagadnak, hanem az is, aki
megtagadja hitet (magat zarja ki). "Nem lehet egyszerre ket urnak 
szolgalni..."
 
>Ha pedig  a satanizmus valamely szektajahoz is tartozott volna, akkor sem 
>tudnam kulonosebben meltanyolni a kulonbozoseget. 

Ez mar a Te egyeni problemad... :-(

>A satanizmus is a kereszteny ideologia egy kinovese, ugyan az a 
>(tev)eszmerendszer,ugyan azok a szereplok sot ugyan az a viszony: csak eppen 
>nem az Isten, hanem a bukott isten,az Antikrisztus avagy a satan ul a tronon. 
                       ~~~~~~~~~~~~
En ugy tudom, hogy egyik vallas sem ezt tartja: a keresztenyseg (melynek nem
kinovese, hanem tagadasa/antitezise a satanizmus) nem tartja istennek (hanem
szellemi TEREMTMENYNEK), a satanizmus meg nem tartja bukottnak... ;-))

>Mindketto neveben lehet olni gyilkolni es kiirtani, amennyiben ez a felso
>hatalom nevevel/neveben igazolhato.

Sot, lehet a felso hatalomra valo hivatkozas nelkul is (sztalinizmus).
Apropo Sztalin! Mielott az az erv jonne, hogy o meg papnovendek volt...
Ugye nem ott tanitottak arra, amit muvelt?) 

>Szoval: isten mentsen meg a moraltol, legyen csak ur az egyszeru, foldhoz
>       ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
>ragadt jozan esz, es akkor lesz egy nyugodalmas, a jolet nyugeit nyogo,
>viszonylag bekes, kiszamithato vilagunk.

Ezt azert megsem kivanhatod Tole!?  :-)))

Udvozlettel: Cserny Pista

> Felado :  [United States]
> Temakor: Kornai Janosnak ( 26 sor )
>
> Kedves Kornai Janos!
Kedves Sze1kely Kapu! Engem Andra1snak hi1vnak, de annyira nagyszeru3
elme e1s szo1rakozott professzor vagyok hogy ma1r el is felejtettem te1ged
hogy hi1vnak, hia1ba is i1rod ala1 az u2zeneteidet.

> Nem tudom, folszinesseg-e a torvenyeken tulmutato garanciakat
> keresni. A puszta jurisdiktum nem mindig elegendo tortenelmi
> katasztrofak elharitasara.
Sajnos az isteni parancs sem mindig elegendo3!

> Ha igazad lenne, nem karhoztathat-
> nank a Horthy Miklos idejen Magyarorszagon folytatott torveny-
> kezest sem, hiszen az altalad mondottak szerint a torveny min-
> denek folott all es senkinek nem tartozik elszamolassal.
De a to2rve1nyhozo1k tartoznak, ha ma1snak nem a va1laszto1iknak. Ez
kifejezett elo3ny az isteni(nek mondott) to2rve1nyekkel szemben.

> De nincs igazad. Es ezt, gondolom, Te is belatod.
Ezt elteszem magamnak emle1kbe, ez olyan sze1p, klasszikusan zengo3
e1rvele1s "nincs igazad". Ennyi. E1rvekre mi szu2kse1g lenne itt?

U2dvo2zlettel,

Kornai Andra1s

Kedves Vitazok!

Szeretnek par dolgot tisztaba tenni a fenynel gyorsabban (nem)
terjedo informaciorol.

1. A kavantumfizikai jelenseg (nevezzuk neven a gyereket, az
Einstein-Podolsky-Rosen jelenseg), mely szerint az egyszer mar 
kolcsonhatott reszecskek mindig korrelaltak maradnak, meg ha 
a terben el is tavolodnak egymastol a kavntumelmelet egy 
szep bizonyiteka.

2. Habar ez azt jelenti, hogy a ket reszecske egyforman 
viselkedik barmilyen idoeltolodas nelkul, az emlitett 
jelenseg nem alkalmas  klasszikus informacio tovabbitasara - 
nem morzezhatunk a segitsegevel.

Ifjabb Domokos Laszlo erveleseben az agyik hiba ott van, hogy
az erkezo fotonok egyuttesen polarizalatlanok. Akar
hogyan is allitjuk a (linearis) polarszurot, a fotonok fele 
atmeny, a masik fele nem. Ez, az egyik oldalon elvegzett meres
mindossze annyit jelent a masik oldalon, (igaz ido kesleltetes 
nelkul), hogy az erkezo fenynek nincs cirkularisan polarizalt 
komponse. Hasonloan, ha az 'ado' oldalon a cirkularis 
polarizacio iranya szerint szelektaljak a foronokat, akkor a 
vevo oldalon a fenynek nem lesz linearisan polarizalt komponense.
Tehat valamilyen informacio vegtelen sebesseggel terjed.

A baj ott van, hogy nem tudunk kulombseget tenni linearisan
nem polarizalt es cirkularisan nem polarizalt feny kozott...
(hiaba cserelgetik az ado oldalon a linearis es cirkularis 
polarszuroket, a vevo nem latja azt).

Az utobbi allitasom annak a kovetkezmenye, hogy a egy foton 
polarizaciojanak  meghatarozasahoz legalabb ket meresre van 
szukseg. Ehhez a fotont azonos hullamfuggvennyel kellene
sokszorozni - ami lehetetlen a kvantummechanika szerint
(es ez nem az ertelmezes kerdese!).

Klasszikus informaciot akkor tovabbithatnank tehat vegtelen
sebesseggel, ha kvantum informaciot (egy reszecske tokeletes
leirasat) sokszorozni lehetne. Tehat letezik egy erdekes
kettosseg: klasszikus informacio sokszorozhato, de nme 
terjedhet c-nel gyorsabban. 'Kvantum' informacio terjedhet
vegtelenul gyorsan, de az nem sokszorosithato, ezert 
klasszikus informaciot (pl morze) nem tovabbithat.

Mielott valaki azt mondana, hogy a 'hivatalos' tudomany
tul konzervativ, es semmi erdekeset nem hagy 'mukodni',
hagy emlitsek meg valamit:
Az Einstein-Podolsky-Rosen hatas segitsegevel ha nem is 
sokszorositani, de az eredeti megsemmisitesevel egyidejuleg
a ter msik pontjaba lehet masolni egy reszecske vagy 
reszecske rendszert a  kvantumallapotaval egyutt. Ez nem
mas mint a teleportacio! Viszont ehhez (maximum) a feny 
sebessegevel klasszikus informaciot kell kuldeni (ha tobb
reszecskerol van szo, nem is keveset). 
 
De erre meg visszaterek legkozelebb, s akkor meglatjuk
milyen is az a Zsiraf!
>  A mondat hasonlit ahhoz, amit a videki bacsika mond akkor, mikor elmegy 
> Pestre az Allatkertbe, es miutan meglatja zsirafot, hirtelen kiszakad 
> belole: "Marpedig ilyen allat nincs!"


udvozlettel:
  Kollath Zoli

Egy uj vitat szeretnek provokalni, azzal a cellal, hogy hagyjak abba az emberek
 a vitazast a MOKA-n.

Mindenkinek az a velemenye , hogy a ciganyok azert lopnak, mert ezt sugalja a
termeszetuk, vagy mert a mi szaros kapitalista tarsadalmunk nem kepes normalis,
emberhez melto munkat adni nekik. Igaz, ma mar semmi fele munkat nem tudunk
nekik adni.
En viszont azt hiszem, hogy ha nem kapnak munkat az csak azt eredmenyezheti,
hogy lopni kezdenek, mert senki sem varhatja el toluk, hogy ehen haljanak.

ALLPORT, Gordon  ELOITELET c. konyveben leir egy esetet  amit Del-Afrikaban
regisztraltak. Miszerint, az ott honos feherek nagy resze azt hitte, hogy a bor
tonokben szinte csak feketek vannak, ezt pedig azert,mert kozmunkan csak negere
ket lattak. De, mint utobb kiderult az ottani torvenyek nem engedtek meg a
feherek kozmunkara hurcolasat.
Nem tartonm lehetetlennek, hogy a Kriminalis(ha meg van ilyen) szellemeben feln
ovo lakossag csak gyilkos, es tolvaj ciganyokat tud elkepzelni.

Udvozlettel       Azazello

A mai VITA-ban olvastam egy cikket a vallasossag apropopjan
a kozvelemenzkutatasokrol. Ehhez csak annyit fuznek hozza,
hogy egy friss kozvelemenykutatas szerint a Magyaroknak
csak 6%-a furdik rendszeresen. Na ez az amit nem tudok elhinni,
pedig egy neves kozvelemenykutato cegtol szarmazik az informacio.
De ez akkor sem lehet!! Az en ismeretsegi koromben senkirol nem
tudok, aki nem furodne rendszeresen,es az utcan se arad senkibol
a buz, kiveve a csoveseket, meg a ciganyok egy reszet. 
Ugyhogy minden attol fugg milyen korben kerdezoskodunk.
A Jozsefvarosban szerintem peldaul sokkal tobben tamogatnak 
a cigany rendorseget, mint a rozsadombon .

Ifj. Domokos Laszlonak (is):


 Eloszor is koszi a magyarazatokat, sok minden vilagosabb lett. De hadd 
hivatkozzak Mizsei Janos hozzaszolasara is ( VITA#485 ), hogy hogyan 
lehet igy info-t tovabbitani, es kimerte-e valaki ennek a sebesseget?


Konkretan: megcsinalta-e valaki a kovetkezo, vagy ehhez hasonlo kiserletet:
vegyunk egy sugarzot, es ket racsot tole egyenlo tavolsagra. A racsokon 
tul helyezzuk el a Te kedvenc fotodiodaidat. :-) Ezt a kettot kossuk 
ossze egy osszehasonlito-rendszerrel ugy, hogy a diodak es az osszehasonlito 
kozotti kesleltetes egyforma legyen a ket oldalon. ( A kesleltetes 
merteke nem szamit, csak az, hogy egyforma legyen...) Ezutan az egyik 
racsot allitsuk jo nagy ateresztesre. Ha ekkor a masik racsot 
elforgatom, (uram bocsa' elveszem), ez befojasolja az elson athalado 
fotonok aranyat. Az osszehasonlitoval meg lehet merni, hogy a ket oldalon 
milyen kesleltetessel koveti egymast a ket fenyero. Ebbol kiszamithato az 
informacio-tovabbitas sebessege. (Ami esetleg vegtelenre jon ki.)

Van meg egy hatas, ami esetleg befolyasolja a merest: az, hogy sok 
beutest kell atlagolni a valoszinuseg meresehez. Ezzel idot vesztunk, ami 
kis tavolsagnal szamottevo, nagynal viszont meg igy is jo a meres. Lehet, 
hogy valahol itt is el van rejtve egy csendor, aki vigyaz arra, nehogy 
atlepjuk a fenysebesseg buvos hatarat? :-) 

Mas: Ha a ket fenysugar nem szabadon terjed, hanem mondjuk uvegszalban, 
akkor is megtartja ezt a jopofa viselkedest? Vagy esetleg a sok pattogas, 
tores valtoztat valamit?

Egyaltalan: ha ez a dolog mukodik, miert nem hasznalja senki? Hiszen nem 
is olyan draga... Jo, hogy csak interplanetaris tavolsagon eri meg, de 
ott sem... :-/


Udvozlettel es tovabbi erdeklodessel:	Gyuri

> -----------------------------------------------------------

			Laki Gyorgy

	     e-mail: 
	    WWW: http://www.mmt.bme.hu/~s0137lak

> -----------------------------------------------------------

Date: Tue, 16 Apr 1996 00:45:42 +0200 (MET DST)
From: Ifjabb Domokos Laszlo >
X-Sender: 
To: vita >
Message-ID: >
MIME-Version: 1.0
Received: from stud.u-szeged.hu by stud.u-szeged.hu; Tue, 16 Apr 1996 00:45 MET
Content-Type: TEXT/PLAIN; charset=US-ASCII
Content-Length: 5153

Sziasztok!

Nagyon-nagyon orulok a kerdeseknek! Amikor mar azt gondolom, hogy egy csomo 
mindent elmondtam, akkor dobbenek ra, hogy meg mennyi minden hatravan...

Taosoftnak sok szeretettel:

>- Miert fontos,hogy a mozgas fuggetlen tortenesek sorozata legyen ? Mi az
>hogy fuggetlen ?

Nem fontos, hogy fuggetlen tortenesek sorozata legyen, az egesz csak 
megkozelites kerdese. Mindenesetre nagy problema az, hogy milyen 
folyamatnak tekintheto az, amikor egy test, targy, allohullamok halmaza 
eljut a ter egyik pontjarol a masikra. Azt sem tudjuk teljes 
bizonyossaggal, hogy az a pont, ahova eljutott, az a ter egy masik 
pontja-e, hiszen a ter pontjain nincs piros es sarga potty megkulonboztetes 
vegett. 
Folytatas a kovetkezo kerdes valaszaban...

>- Ha az idot mint negyedik dimenziot tekintjuk, akkor az egy olyan dimenzio
>ami meroben elter a terdimenzioktol, mivel ez mint hatter is folyamatosan
>valtozik (mozog?) mivel mulik.

Terjunk vissza a jol ismert Minkovsky-fele negydimenzios targyalashoz. 
Eszerint a negyedik koordinata es az ido kozott a kovetkezo osszefugges 
adja meg a kapcsolatot:
				x(4) = i.c.t

Ezek alapjan ez a koordinata is 'hosszusag' dimenzioju, csak az 
imaginarius szam ne lenne ott...   :-)

Az idotengely valtozasanak megvizsgalasa eleg elvont dolog. Maga a 
tengely tk. nem valtozik, viszont ezen tengelyen felveheto ertekek 
segitsegevel kovetheto nyomon a masik harom koordinata altal megadott 
terpoziciok valtozasa. Ebbol kovetkezoen ez a koordinata nem mulik, csak 
jelzi azt, amit mit annak erzunk.

>		 Vagy van ennek a dimenzionak is mozdulatlan
>resze ??? Ha pedig ez meroban mas mint a ter, akkor miert kellene
>kvantumosnak lennie ???

Tk. ez a koordinata is valamifele 'tavolsagot' ad meg, ebben nagyszeru a 
Minkovsky-fele altalanositas.
A kerdes messzire vezet. Az, hogy feltetelezzuk az idotengely diszkret 
felosztasat, annak egyenesagi kovetkezmenye-e az, hogy elobb vagy 
utobb kenytelenek leszunk a tobbi, hasonlo terkoordinata ezen 
'felszabdalasat' is elvegezni?
Itt sajnos egy komoly problemaba utkozunk. Ugyanis a mai napig nincs 
komoly, fizikai alapokon nyugvo meghatarozasa a ternek. Egyfele 
probalkozas volt a szazadelon felvetett ETER teoria, de az sajnos nem 
jott be...   :-)
Ha feltesszuk azt a profan kerdest, hogy MI A TER, akkor kezenfekvo a 
kovetkezo kerdes is, HOL???
Az elso, ilyeniranyu kerdest maga Rutherford kapta, amikor bevezette az 
altala femjelzett atommodellt. A kerdes valahogy ugy hangzott, hogy 'Na 
jo, de akkor mi van a proton es az elektron kozott feluton?'
Az akkori valasz az volt, hogy az elektromos ter. Ma erre azt kerdezik 
megint, hogy milyen az, hogy eletromos ter?? Az adott terpontok ezt honnan 
tudjak??? Vannak-e ott un. terpontok vagy nincs ott semmi??

Tudom, hogy ez most elsore nagyon keptelennek tunik, es olyan, mintha 
bolcseszek beszelgetnenek a dologrol (elore bocsanatot kerek minden 
hozzaerto bolcsesztol...), de a legokosabb velemeny, amit ebben a 
kerdesben idaig hallottam, a kovetkezo (Ockham-borotva nevre hallgat):
'Ahol nincs korpuszkularis vagy hullamfuggveny-szeru anyagmegjelenes, ott 
nincs ertelme terrol beszelni.'

A gondok sora folytatodik...

Osszuk fel a proton es elektron (egyszeru hidrogen atom) kozotti teret egyre 
novekvo felbontasban. Minthogy az anyag veges, valamint energiaja is az, 
azonkivul adott a legkisebb energiaegysege is, ezert elobb vagy utobb 
elerkezunk egy olyan felbontashoz, amikor mar nem tudunk minden 
terreszlethez anyagot vagy anyaghoz tartozo energiat vagy 
kolcsonhatasban megjeleno (pl. elektromos vagy gravitacios) energiat is 
rendelni. (Mindent szetosztottunk...) Noveljuk tovabb a felbontast!!! Az 
anyag a kulso terfogatra veges tartomany egyre kisebb es kisebb hanyadat 
foglalja el, hiszen kenytelenek vagyunk hozzarendelni az egyes 
terdarabokhoz azokat, hogy a letezesuket igazoljuk. Ha tovabb folytatjuk 
az eljarast, akkor elobb-utobb eltunik az anyag, pedig ott van!!!!

TEHAT AKKOR VEGTELENSEGIG OSZTHATO A TER VAGY CSAK EGY BIZONYOS PONTIG ???
HOL VAN EZ A PONT ???  DISZKRET A TER VAGY FOLYTONOS ???

Utoljara csak egy jatekos, beugrato kerdes:

Koztudott, hogy bizonyos erohatasok a tavolsaggal forditottan aranyosan 
valtoznak. Ebbol egybol arra lehet kovetkeztetni, hogy minden oke, 
valahol a vegtelenben szepen elhalnak. Viszont, ha megforditjuk a dolgot, 
es a 'vegtelenben' (vagy kelloen tavol levo) szemleloket kerdezzuk 
ugyanerrol, akiknek szama a tavolsaggal tobbszoros hatvanyon novekszik, 
akkor felmerul a problema, HOGY VAN AZ HOGY A MI PONTUNKON BELOLUK NEM 
ERZUNK TUL SOKAT, ES NEM AKARUNK EZER DARABRA SZAKADNI ?? (A sokfele 
iranybol erkezo rengeteg kicsike erohatasnak ez lenne a vege...)

Hasonlo kerdest fejtegetnek a csillagaszok egy jo ideje. Az egbolt nappal 
fenyes. Ez nem kerdes. Na, de ejjel, amikor millio es millio csillag van 
az egen, akkor MIERT NEM AZ ????

Kellemes bizsergest kivanok mindenkinek a mai napra is. Fel a fejjel, 
majusra jonnak a jegesmedvek es a pingvinek es konyoroknek a receptert, 
hogyan is csinaljuk itt M.o-on !!!

A nyugalmi tomegrol talan holnap...

Maradok tovabbra is n-nelkul:
				Ifjabb Domokos Laszlo