Thus spake HIX TUDOMANY:

> Kerlek ne vedd sertesnek, de elegge dogmatikus szemleletet erzek a
> kijelentesedben. Talan csak veletlen, hogy Te es Valenta Feri, mindketten
> ELTE-sek vagytok. Ha ez szemlelet az Egyetemrol szarmazik, hat nagyon
> kellemetlen lehet ott a gyakorlatiasabban gondolkodo munkatarsaknak:-(

De sokszor hallottam mar ezt a velemenyt... Az az igazsag, hogy csak
a kivulallok talaljak furcsanak a tudomanyos modszereket. Valojaban
rugalmas, jol mukodo, teljesen gyakorlatias modszerekrol van szo, a
szakmabeliek tokeletesen ertik, atlatjak, es keszsegszinten alkalmazzak
oket. Ha elindulsz a kalyhatol, es magad levezeted az osszefuggeseket,
ra fogsz jonni, hogy ugyanazokhoz a 'dogmakhoz' jutottal el. Persze ha
az ember sajat maga vezet le egy torvenyt, akkor azt jobban meg fogja
erteni, mint ha konybol elolvasna, esetleg a bizonyitast/levezetest
teljesen mellozve. Az egyre magasabb foku iskolak tulajdonkeppen
vegigmennek a tudomany fejlodesen, aki nem pad alatt levelezett vagy
krimit olvasott matek/fizikaoran, az eleg jo attekintest kap az egesz
epitmenyrol, es a gyakorlatban is jol hasznalhato tudast. Aki nem
figyelt oda, annak szemeben az egesz szetesik a semmiben maganyosan
lebego, unalmas tetelekre (dogmakra), ami persze tevedes, a nem elegseges
szakertelem szulte hibas elkepzeles.
 Valojaban a fizikusoknal keves gyakorlatiasabb kutato letezik, talan
a vegyeszek rugnak meg labdaba mellettuk. Az egyetemi oktatasban is
kiemelt szerepe van a kiserleti munkanak. Egy modellezo tudomany nem
is letezhet kiserlet nelkul. Teljesen nonszensz a kijelentesed. Persze
ertheto a gondolatmenet... Valamelyik zsenialis feltalalo legujabb
talalmanyat a hivatasos kutatok elutasitjak. O azzal ervel, hogy a
szemellenzos, begyepesedett tudosok nem kepesek az ujat befogadni stb...
Valojaban sokkal tobb utat latnak, mint a 'feltalalonk', csak kapasbol
tudjak hogy melyik hova vezet, melyek a zsakutcak, melyekkel erdemes
foglalkozni, melyekkel nem. Vegul sokkal kevesebb jarhato utat talalnak,
mint az amatorok. Ahogy Mero Laszlo irja: az amatorok fejeben sok
lehetoseg kinalkozik, a mestereben csak nehany.

> Udv : Pista

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."

Thus spake HIX TUDOMANY:

> az ELTE labor a vita soran. Itt is lemertuk a dolgot. :) Azon a nagy
> fekvo faladan, amit egy filc takargat a fenytol, es amiben egy kis
> leptetomotor viszi a fenymerot. Ennel a meresunk sokkal nagyobb

Igen arrol van szo :)

> bontasu volt, es a merest a OMH is megismetelte. Az eredmeny ugyanugy

Nem ketlem a meresi eredmenyeket, csak a kiertekelest, ugyanugy, mint
Csaba kiserletei eseteben. A magyarazatot lasd az elozo levelemben.

> Gyakorlatilag fuggetlenul en is arra hivtam fol a figyelmet, hogy a
> konstans zavaro tenyezok a merheto _kulonbsegeket_ (lasd: a
> jegyzokonyv) _nem befolyasoljak_, a NEM konstans zavaro tenyezoket
> pedig az ismetelt kontrollmeresek kuszobolik ki.

Erdekes allitas :) Nyilvan az _idoben_ konstans/nem konstans zavarok
kikuszobolhetok, merestechnikai problema. De hogy kuszobolod ki a
terben nem konstans, inhomogen gravitacios ter hatasat? En azt allitom,
hogy a merheto hatas teljes egeszeben ennek szamlajara irhato. Mar
szamtalanszor megirtad, hogy a torusz kozepen a gravitacios ter nulla,
legalabbis ami a torusz sajat teret illeti. Ez igaz is, egyetlen
pontban. A tererosseg viszont egyetlen pontban sem nulla. Es sajnos
ez nem kuszobolheto ki. Ezt meritek, csak rosszul magyarazzatok!

> Endre

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."

Kedves Endre !

>Ha a tudat maga nem az EM mezo, akkor mibol all me'g?
Erre valaszod:
>En ezt elvileg korrektul levezettem, csak meg a kiserlet elvegzesere
>varok. De csak szolok, hogy azert letezik, korrektebb elmelet.

Ezt mindig a hasznalhatosag donti el, de maris felfuggesztem a 'helyes
megfejtes' iranti elfogultsagomat, viszont ettol elveszithetem a
lenduletem, tehat kerlek, majd ismertesd - miben tevedek, ill. hol
kene korrigalni az elgondolasaimat, hatha az en verziom
is kap valaha valahol teret valamilyen gyakorlati alkalmazasban.
Raadasul az enyimben nem kell bevezetni kulon olyan dimenziot, melyhez
nincs hozzaferesi lehetosegunk.

Mindenki mastol is - akinek tudata van, tehat kompetens - ugyancsak
varom a kritikakat, eszreveteleket.
Jelzem, hogy az idegen nyelvu szakirodalmi hivatkozasok a tudat
temakorben szamomra nehezen emeszthetok.  

Ennek igen egyszeru okat egy szotarbol kimasolt reszlettel illusztralom:
conscience --> elmelkedes  
conscience --> lelkiismeret  
conscience --> lelek  
conscience --> tudat  
conscience --> ertelem  
conscience --> erzek  
consciousness --> tudat  
consciousness --> tudatossag  
consciousness --> ontudat  
Ezek utan vitatkozni vegkepp nem merek senkivel, idegen nyelvu szovegek
ertelmerol, tartalmi homalyairol vagy hibairol.

Kedves Szocs!

>Azt nem vitatom, hogy az idegitevekenysegnek nincs EM
>mezeje, de szerintem nincs pontosan meghatarozva, hogy mi a
>tudat , bodi_zoltan azt irja "A tudat maga az idoerzet.".
>Az biztos, hogy ez is benne van, de szerintem ennel tobb.
>Az ember (altalaban az eloszervezet) nem a kornyezetet
>erzekeli, hanem a kornyezet hatasat, sajat szervezetere.
>Ezert latunk, hallunk, stb maskep, egyazon esemenyt,
>jelenseget. Az ember nem kepes semmit cselekedni, ameddig
>nem erzi a kornyezet hatasat. 

Vilagos, hogy a tudatrol irt definiciomat megkerdojelezed, de  
ellenervet nem latok, csak azt, hogy a csupasz mezitelen tudat
helyett Te az _ontudatrol_ es a _lelekrol_ irtal.
Ez utobbiak valamelyest mas kategoriak, es ugyancsak helyukre tettem  
mar ezeket itt regebben a magam ertelmezeseben, de a rend kedveert
kifejtem nagyjabol ujra, mikent is epulnek ezek egymasra.

A tudatot mar ismertettem a napokban, korulirva egy idoerzettel
rendelkezo viszonylag egyszeruen realizalhato mechanizmus lenyeget.
Ha e mechanizmust - melyet sztereo jelek fogadasara is erzekennye  
tettem - ugy bovitem, hogy megtanulhassa - aka'r iranyba is allhat,
ha tulelese szempontjabol ez szamara elonyos, valamint lehetove 
teszem szamara, hogy rajojjon - ha azt jelzi: *Csendet kerek, 
most csakis a kozeprol szolo jelet kerem !*  - s erre a kulvilagbol 
erkezo nemkivanatos jelek nagyreszt elhallgatnak, akkor a gepnek 
ettol fogva mar valamifele primitiv ontudata lesz.  
(Csak aztan nehogy tul sokat kepzeljen magarol ! :)

A lelek pedig az ilyen ontanulo gepek viselkedesenek kulonbozosegebol  
levezetheto elvont, es kisse misztifikalt fogalom.  
Atlagostol szembetunoen es kovetkezetesen eltero viselkedes
lattan, hallatan mondjuk - ennek az izenek lelke van !
Ahogy az elvarttol idonkent rejtelyesen elterve mukodo orara is
azt mondja a mester - ennek az oranak bizony kerem lelke van !  

Vannak kedvezo lelkek es kedvezotlenek.
S minthogy az e'lok lelke mindig - a rejtelyessege folytan  
reprodukalhatatlan szamunkra, ezert kioltasat minimum tudomanyos
erdekbol helyteleniteni kell.

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: gond van! ( 11 sor )
> Ha olyan rendszerunk van, melyben 1-1 adag egymassal reakciokepes
> anyag lebeg, akkor ugye ok ketten jobban gorbitik a teret, mintha
> kozombos anyagok lennenek ?
> Honnan tudjak ezek egymastol elkulonulten, hogy egyuttesen
> felszabadithato kemiai energival rendelkeznek ?

Nem tudjak. Mindegyiknek vannak a belso szerkezetebol adodo lehetosegei,
amik pl. kemiai reakciokat eredmenyeznek, ha megfelelo kornyezetebe
kerulnek. Nem latom, hol itt a problema. Egy oxigenpalacknak nem lesz attol
kisebb vagy nagyobb tomege, hogy egy liter benzint vagy inkabb liter vizet
raksz melleje...

Jozsef

> Felado :  [Finland]
> > > Szerintem Kisfaludy nem informacio, hanem zagyvasag (zaj).
> > Szabatosan: zavar. Az altudomany ugyanis determinisztikus jellegu, a zaj
pedi
> Puuufff! Egy negyedik rugas a koldusba. Mert ugye a DNS-re is egy
> matematikus jott ra, a biologus csak az agyat fogta es dekazott vele.

Annyi minden van, amit el lehet olvasni fizikarol. Mondj egy indokot, hogy
miert pont egy olyan ember fizikai elmeleteit soroljam elore a listan, aki
nem publikal tudomanyos folyoiratokban, viszont sajat allitasa szerint napi
gyakorisaggal tarsalog ufokkal???
Van erre egy bevalt gyakorlat. El kell helyezni egy cikket valamilyen
tudomanyos folyoiratban. Ez egy jo szuro, akkor fogadjak el, ha nehany ember
elolvassa, es ajanlja. Ha nem, nem. Mondhatod, hogy azok mind elvakult
vaskalaposok. En viszont nem vagyok vevo osszeskuveselmeletekre.
Ha valami izgalmasat, mukodot, konkretumot mutatna, akkor persze kivetelt
tennek, pl. az ufokat is egybol elhinnem neki, ha valamelyik elkiserne egy
eloadasara, na de hozomra?   :-)

Gravitacios hullamok:
Teljesen erthetetlen szamomra, hogy miert pont gravitacios hullamokat
sejtitek a jelenseg mogott. Az indoklas kb. ilyen volt: nem lehet ez, nem
lehet az, tehat nyilvan a gravitacios hullamok. Miert pont azok? Barmi
lehet, es a gravitacios hullamok, legalabbis azok, amiket a fizikaban annak
neveznek, valahogy a legcsekelyebb mertekben sem tunnek jeloltnek. Ne
kerdezd, miert nem, nem ez a kerdes. Az a kerdes, miert igen! (Ilyen alapon
azt is kerdezhetned, miert nem a brazil esoerdoben repkedo pillango
szarnyanak rebbenese.) Oszinten szolva ugy elso blikkre meg az is
valoszinubb, mint pont a gravitacios hullamok.

Rengeteg dolog  lehet, ami egy ilyen erzekeny osszeallitast befolyasolhat.
(pl. a gyuru sulya mechanikus deformaciot okoz az allvanyban, elmelegedesek,
beleertve a gyuru kozeleben levo levego homersekletet stb) Millio lehetoseg
van. Ha mind a milliot ki is zarod, meg mindig nem ott tartasz, hogy akkor
nyilvan gravitacios hullam, hanem ott, hogy van egy ismeretlen hatasod, amit
ez a millio lehetoseg nem magyaraz. A gravitacios hullam mint hipotezis
alatamasztasahoz valami pozitiv bizonyitek kellene, vagy legalabb valami
modell, ami valoszinusiti.

Ami az elmeleti fejtegeteseket illeti, amikbe ajanlasod alapjan
beleolvastam: inkabb kivettem a rovid megfogalmazast...:-)
Akik ezeket irtak, egyszeruen nem ertik, mi a tenyeken alapulo tudomanyos
gondolkodas lenyege. Az eredmeny ennek megfelelo. New age agymenes, holgyek
hulyitesere alkalmas hazibulik vege fele, eros alkoholos befolyasoltsag
kivaltotta filozofikus hangulatban, hajnali felalomban.

Udvozlettel, Jozsef

Sziasztok,

>Pszichologia, baratom. Ez _elrettento_ pelda. A filmekben: _kovetendo_
>pelda.

Tevedsz. A filmek tulnyomo tobbsegeben a bunos megkapja bunteteset es
a jok nyernek. Az eroszakos bunozot altalaban lecsukjak, lelovik, stb.
Aki ezek utan ezt kovetendo peldanak tartja... az azt jelenti, hogy
bortonbe akar jutni.
Az se igaz, hogy a filmek azt mutatnak, hogy akinek penze van az
mindent megtehet. Gondolj csak a Colombo sorozatra, ott is tipikusan
milliomosok probaltak meg ugyeskedni, hiaba. Persze kivetelek nyilvan
vannak, de a tobbseg pont azt sugallja szerintem, hogy hiaba van
penzed, a torvenyt be kell tartanod.

Sziasztok,
Juan

<endre.varga=medios.fi> írta "Re: Gravitacios hullamok - Kibuc" témában:
(2002. június 18.)

> (Tehat nem mindegy, hogy az elektron 0, 90, 180 vagy 270 foknal tart
[...]
>              Ez korrekt informaciotovabbitas a gravitacios ter
> altal, ami a celpont mikrorezgeseben kell hogy megnyilvanuljon.
> (Heisenberg-fele hatarozatlansagi elv alternativ magyarazata?)
[...]
> informaciotovabbitas megtortenik meg akkor is, ha a tavolsag
> negyzetevel zajosodik.
[...]
> A dolog megintcsak akkor mukodhet, ha kulonallo gravitacios hullamokat
> feltetelezunk, tehat nem a ter fiktiv szovedekenek rezgese, nem
> elektromagneses terhez hasonlo tenzorok, hanem egyszeru, kulonallo, es
> legfeljebb hatasaiban vektorialis (igy kiolthato) vonzaskent
> megnyilvanulo "valamilyen" hullamok.
[...]
> ha a tomegvonzason kivul a gravitacios ter minden komponense
> kulon-kulon is megnyilvanul a celponton _attol_fuggetlenul_, hogy a
> tomegvonzas vektorialisan eppen ki van oltva.
> 
> Erre kernem a szakerto valaszt, koszonom.
 Azzal en nem szolgalhatok, arra ott vannak a szakemberek altal 
lektoralt szakfolyoiratok. A tudomanyos felfedezeseket ezekben szokas
kozolni es megvitatni, nem pedig napilapokban, tv-ben, vagy internetes
honlapokon, a tudomanyos vitakat ugyanis nem nepszavazassal szoktak
eldonteni. Kisfaludy ur ugy latszik teljesen atirta a fizika
gravitacios hullamokra vonatkozo fejezeteit. Ehhez termeszetesen joga
van, de a sajat valtozatat kesz tenykent kezelni es ezzel egy kiserlet
eredményet magyarazni csak akkor lehetne, ha ezt a valtozatot a szakma
megvitatta, kiserletekkel ellenorizte, es - legalabbis a tobbsege -
elfogadta volna. A gravitacios hullamok "hagyomanyos" elmelete alapjan
a keltett hullamok energiajat es hatasat a kornyezetere ki lehet
szamitani, es a szamitasok helyessegenek gyakorlati ellenorzeseert
Nobel-dijat is kapott Hulse es Taylor 1993-ban. Ezzel szemben
gyakorlatilag csak Kisfaludy ur becsuletszava all, ami - figyelembe
veve eddigi szerepleseit - szerintem nem sokat er.

>> (tényleg, te mindig lelkiismeretesen attanulmanyozol minden "kuldjon
>> ezer forintot a cimemre, es en milliomossa teszem" tipusu "befektetesi
>> ajanlatot"?)
> Sehogy sem latom az analogiat.
 Ebben talan meg segithetek:) Minden szakteruletnek vannak olyan 
alapismeretei, amik alapjan egy szakember nagy valoszinuseggel meg
tudja saccolni egy allitas valosagtartalmat. De ami pl. neked a
penzugyi teruleten evidencia, egy fizikaprofesszornak vagy egy
cipofelsoresz-keszitonek nem feltetlenul az, ezert o siman bemegy a
csobe. Es akar tetszik, akar nem, a tudomanyos kutatas is egy szakma,
azt is csak megfelelo hozzaertes birtokaban lehet sikerrel muvelni.

> :) Szemtelen leszek: http://members.xoom.it/terembura/all-labor2/ ,
> Fig. 7. Ezert kell megnezni, amit mert minek.
 Jobb otleted nincs? Nekem a szerver azt mondta, hogy nincs ilyen lap.

> Na jo. :) Ugy, hogy a tarcsak egy sinre csusztak ra, amelynek
> koszonhetoen hozza sem ertek a Faraday-csohoz (sem), melyben a
> lezersugar haladt.
 Az keves. A sinnek van valami kapcsolata a meroberendezes
razkodasmentes platformjaval? (A fenyinterferencia meresek nagyon
erzekenyek a berendezes legaprobb mozgasara is. Szokasos jelszo meres
kozben: "...nem mozog, nem kohog, nem vesz levegot!"


                                                          Kibuc

Endre irja:
>Mert ugye a DNS-re is egy
>matematikus jott ra, a biologus csak az agyat fogta es dekazott vele.
>Es ugye hogy mmmereszel!!! bbelekotyogni egy szakadt matematikus a
>mikrobiologiaba!

Ezt kifejtened reszletesebben egy teknodugo biologus kedveert?
A DNS mijere jott ra ki? (Letezese? Szerepe? Jelentosege? Szerekezete?)
Hogy definialod azt, hogy matematikus illetve azt, hogy biologus? (Azt [is]
tanulta? Olyan szakon vegzett az egyetemen? Azon a szakteruleten dolgozik
evek ota? Annak a teruletnek a szakertoje, vegzettsegetol fuggetlenul?

Mikozben ezt kerdezem, arra gondolok, hogy a DNS szerkezet megfejtesere
utalsz (lehet, hogy tevedek), es tudod a nagy molekulak rontgen diffrakcios
kristalyszerkezet-elemzese az bizony nagyon komoly matematikai apparatus
szakszeru hasznalatat (is) igenyli.  Egy egyszeru biologus, mint en bizony
soha nem fogna hozza egyetemi szintet meghalado matematikai elokepzettseg
illetve egy matematikus kollega kozremukodese nelkul.

udv: buvar (aki civilben neha egy kicsit biologus is)

Kedves Kalman,

> Ne gondolja senki, hogy irigylem ezt a halas koszonetet
> Ferenctol, de a >> kezdetu sorokat Kalman irta :-)
Ooops.. :) Bocsi. :)

>  > a Meresugyi Hivatal HAROM napig ismetelte a merest
> Na, ez erdekelne! Hol lehet ennek utananezni?
:) Utanajarok. A tobbinek is.

>  >ezt akar beirhatta volna Valenta Ferenc is, vagy Kalman
> Micsodat?:
>  >az elektronpalyak meg abszolut nulla fokon is oszcillalnak.
>  >Ez egy terbeli oszcillaciot jelent, ami kifele egy szinkronban
>  >oszcillalo gravitacios mezot kelt a vektorialis elteresek miatt.
> Nem, ilyet nem. Egyreszt ellentetben all az energiamegmaradassal,
> masreszt, mivel elektromosan toltottek a reszecskek, elektro-
> magneses sugarzast is kene kibocsataniuk, azt pedig sokkal
> konnyebb lenne eszlelni. Az elektron tehat nem gyorsul az
> atom stacionarius allapotaban - vagy pedig o maga nyeli el
> az altala kibocsatott sugarzast, ami igy egyik esetben sem
> figyelheto meg.
En tomegvonzasrol beszeltem. Azt nem nyeli el, nem arnyekolja semmi.
Az elektronok mozognak, gravitacios teruk tehat oszcillal. Minden
kulonbozo elemnel mas az elektronpalyak elrendezese,
parameterezettsege, emiatt ez kifele egy megfelelo, jellegeben
elkulonulo karakterisztikakent kell hogy jelentkezzen.

>  >Akarhany elektron is van, a teljes csoportfolyamatuk
>  >megnyilvanul a gravitacios teruk vektorialis es doppleres
>  >oszcillaciojaban, megpedig minden elemnel jol elkulonithetoen.
> Tehat ha odaviszek egy adott sulyu es alaku gyurut,
> amirol csak en tudom, hogy mibol van, Kisfaludy a lezeres
> keszulekevel kepes ezt analizalni? Elvarom, hogy legalabb
> annyit tudjon, mint egy egyszeru surusegmeres. OK?
Elmeletileg igen. Amennyire tudom, tobbszori meressel is ugyanaz volt
az eredmeny, tehat a kulonfele osszeteteleknel mindig megfelelo modon
modosult a diffrakcio, egyertelmu hozzarendelessel. Kovetkezeskeppen,
elemzessel elvileg a torzulas jellege, a diffrakcios gorbe valtozasa
alapjan beazonosithato, hogy milyen anyagot sumakoltal oda.

Udv: Endre

> Felado :  [Hungary]
  Irja:
>Nem allitottam hogy az osszes hatast felsoroltuk,
Amig ismeretlen hatasokrol van szo, ezt meg sem teheted.
>Jo hogy emlited, en pont Cserepesnel hallgattam a 'Foldalak es
>gravitacios ter' cimu targyat. Majd ha osszefutok vele, megmutatom
>neki a 'muvedet', nevessen o is egy jot...
Eleg szomorunak tunik, egyben nevetseges, hogy az egeszen csak nevetni 
tudsz, anelkul hogy egy kerdojelnek is helyet hagynal. Azt viszont mar nem 
hiszem, hogy az Urnak is lessz kedve a nevetesre, de ha megis, ez is 
nevetseges lenne.
Addig is kuldok egy bovitett valtozatot, hogy mutasd meg neki. De add at, 
hogy a velemenyet is szeretnem olvasni.

> Felado :  [Hungary]
      Janos irja:
 >Total vilagos, a nap melegiti a torony egyik oldalat, igy annak >valtozik 
a  dolesszoge...
Meg a Nap nem kel fel, 10, 15 perces idokozonkent mar harom fok valtozas all 
be. rogton ahogy a feny is megjelenik, akar a domb mellol, akar a felleg 
mogul, az inga elindul.
Abban az idoben a hohatas meg nem ervenyesul. A regi oregek is allitjak, 
hogy epp az a momentum (ido) a leghidegebb, mikor a Nap felkel.
  A masik, barmilyen doles, ingadozas nem okoz korforgast, csak meroleges 
szogvaltozast, amelyet ketszer is volt alkalmam tapasztalni.

   Reggeli megfigyelesek:
A    http://www.geocities.com/fhunman/  Cimen olvashato dolgozat bovul egy 
par sorral, ez nem hosszu, a HIX oldalan is ismertetem:

Ezév (2002) május 9-edikétől az elektromos megfigyelésü dobozban az inga 
aszimetrikus változatát teljesen üvegből készítettem, a tartórúd üvegszálas 
váz, a függesztőszál, müanyag, a doboz fém, és üveglap fedi.
Van egy bizonyos arány a tömeg és a függesztőszál mérete között. Egy 
bizonyos nyúlas után a tömeg nyugalmi helyzete stabilizálódik.
A továbi mérések igazolják, hogy az orizontális sikban forgatható ingakar 
iránya kevés torziós hatasnak van kitéve. Irányát nagyrészt a napi események 
kezelik, szabják meg, tartják karban.
Junius 15-dike, reggel 5 óra, helyi idő szerint. Szélcsend. Tiszta égbolt, 
pici fellegsáv a keleti égbolton. Az inga 168 fokon áll. 5 óra 47 perc 
Napfelkelte kezdete a keleti dombok mögött. Az inga elidul jobbra, tehát 
növekedő szögben. 179 fokon megáll  5:57-től 6:12-ig amikor a keskeny 
fellegsáv eltakarja a Napot. 6:13 után ismét tovab indul jobbra, még egy 
megtorpanás 6:30-kor, majd 7:07-kor eléri az Eszaki irányt.
Csodás, a légáramlat is elindul a Nap irányából, azaz EKK-felől.
7:45 kor felleg pamacsok gyülekeznek a Nap elé, az inga iránytvált balra, 
8:15-kor erőteljesebben, es vissza all 210 fokra. A felső légrétegekben 
vastagabb fellegtömegek érkeztek nyugatrol. A felszini légmozgás iránya nem 
változik. Ahogy ezek a felhők eloszlanak, az inga ismét erőteljesen kileng, 
órás periodusokkal, 12 óra utan szépen lecsilapszik csak 210 fok körül, mig 
az égbolt tiszta, viszont a Napsugarak majd merolegesek.
Junius 16-dika (2002), az égbolt fátyol felhős. Már 5 óra 17 perckor egy 
fokot nő az inga állása, 5:30-kor mégegyet,  5:45-től 6:15-ig 20 fok 
változás, kis pihenő után 6:30-tól 7-ig még harminc fokot fordul jobbra. A 
változás messze eltér a tegnapitól. 8 óra 30 perc, amikor a Nap sugarai 
behatolnak a légkörbe. Az inga változásának grafikon vonala szinte merőleges 
vonal, pillanatok alatt növekednek a szögek (6sec/fok), és elég gyors volt a 
reakció, pedig egy ellentétes irányból kellett megfordulnia. A légmozgás 
erősodése a Nap irányából ismét megfigyelhető.
Többszöri hasonló megfigyeles enged arra következtetni, hogy a Nap 
sugarainak lehetnek légmozgató hatásai, természetes a hőhatáson kivül. 
Mostmár csak ki kelene szürni pontosan milyen tipusu sugarak, és hogyan 
hatnak mind a légkör, mind a zárt rendszerben levő inga tömegeire.
A fuggesztett inga egyértelmüen már az előző irásokban is megfogalmazott 
forgatóhatásról árulkodik, mely hatást a Nap Földfelszinre jutott sugarai 
módosítanak, csökkentik, ekkor lép fel a hirtelen irányváltás mely 
grafikonjai értelmes jelek, es nem zavarként mutatkoznak.

> Felado :  [Hungary]
Kalman irja:
 >Epulet hotagulasa? Kimerte azt valaki?
Amig kint 10, 15 fokos valtozasok vannak, a belso ho alig egy fokot ter el, 
a melegedes vagy kihules nagyon lassu a meteres falak miatt. De a mozgas sem 
ok, torony doles szog, ha a fuggesztopontot elmozditom, az irany nem 
valtozik. Sot 10- 15 fok elcsavaras sem latszik a grafikonon.

  >>Nincs szo zavarrol, a jelek elegge ertelmesek, kezenfoghatok.
 >Ki mit minek hiv. Ez mar akkora zavar, hogy jelnek is
 >nevezhetjuk.
    Igen de ertelmes es periodikus, azaz minden reggel Napfelkeleskor, ha 
eppen tiszta az egbolt.
 >De meg mindig nem kaptad meg a Coriolis
 >erot, pedig eredetileg az volna a jel.
Nem..  A regi, tobb 25 Kg-os ossztomeg 1/3 aranyban 12 meter magassag 
kulombseggel szamitasok szerint Del-i iranyban kelene helyezkedjen. 
(Kb.47-dik szelessegi fok) Az inga kedvelt iranya Nyugati volt, es minden 
mozgas (nappali elmozdulas) hasonloan jobbra tortent.
50 Kg-os tomeg milimeterre tolle nem befolyasolta. Tehat egeszen mas es 
erosebb erok kepviseltek az iranyt.
A magassag kulombseg megszunt, az ossztomeg alig felkilos, az aszimetria meg 
megvan, de ha azt is megszuntetem, az eredmeny ugyanaz.
Mar sok valtozatot probaltam, mig a hatas reszben alig most tisztazodik.

  >>mi koze egy zart rendszerben levo tomeg egyensuly helyzetehez?
 >Eppen ez a problema, hogy szemlatomast nem zart.
 >Legalabbis az energia szamara.
Valahogy ugy tunik, hogy a Nap szetszort energiaja elsodleges hatas, ami 
modosit Foldfelszini dinamikus gravitacios hatasokat, ezek befolyasoljak a 
tomeg egyensuly helyzeteit. A Foldnek is vannak kisugarzasai, ho..stb. az is 
lehet, hogy gravitacios is, lehet a kereg forgasa okozhat terforgas hatast, 
nem tudhatjuk. Termeszetes ezek feltetelezesek, de valahogy igy latszik.
 >Ugye, meg nem lattal tornadot? Szerencsere en sem.
Erdekes es osszefuggesben hozhato, 99 majus 20-an, 22-en mertem oras 
periodusal 220 fokos valtozasokat. 20-an Pakisztanban, 22-en Szombathelyen 
volt tornado, egyebkent magyarorszagon eleg ritka, szinte 100 evben egyszer.
>Kepzeljuk el az inverz feladatot: keszitendo egy olyan
>inga, melynek mozgasa az egbolt derultsegetol fugg.
Igen a feladat erdekes, ki hitte volna? Tehat valahol Dezsonek is igazat 
tudok adni, vannak meg titkok a gravitacio mezejen. Most keszul egy masik 
inga magyarorszag nyugati felen, kivancsiak vagyunk az eredmenyekre. A 
kulombozo viselkedes fenyt derithet bizinyos dolgokra.

> Felado :  [Hungary]
 >Na, ugye. Erre kell menni a tovabbi kiserletekkel. Figyeld meg, egy 
 >teljesen derus nap soran mi tortenik.
Derus nap is vannak ingadozasok. Meg mindeg kelene a tehetetlensegi 
hatasokon javitsak a pontosabb es gyors meresek erdekeben, amint lessz idom, 
meg is teszem. Napkozben a valtozo legmozgas dinamikai gr. hatasok 
befolyasoljak az iranyt.
Es epp ezert marad a kerdojel, a szel okozza e a dinamikus gr. hatast, vagy 
forditva?
>A torony nap feloli oldala kb. tiz fokkal melegebb,
Csak a kulso retegekre vonatkozhat, mire az egesz atmelegedne, korbefordul.
>Becslesem szerint nehany centimeter lehet a felfuggesztesi pont elmozdulasa 
>5-10 fok homerseklet kulonbseg hatasara.
De egy dolesi szog, vagy fuggesztesi pont elmozdulas nem okoz korforgas 
hatast.
>Egy Napsuteses nap soran tehat a tornyban levo felfuggesztesi pont egy 
>korivet ir le, a nappal ellentetes iranyban.
Azert nem zarhato ki, mert barmilyen helyvaltozas jobbra-balra, 
lejjebb-feljebb mas mas iranyhatast produkal. De ide inkab ilene az 
apaly-dagaly hatas, ha valoban a Foldkereg is 30 cm-ert hullamzik.
De miert pont a Nap felkelte es sugarainak megjelenese?
 >Ezt pontosan is ki lehet merni, ha a torony tetejere rogzitesz egy 
 >lezert,
A vastag vassal erositett fal egy tomeg, a dolesi szog nem valtozna. de a 
jelenseget mertem harminc meteres Fucoult ingaval.
Napokig semmi valtozas, majd egyik naprol a masikra 8 mm-es fuggoleges 
elteres.
Vagy a Fold kozponti tomege, vagy a felszini kereg valtozas az okozo.
Ekozben a fugesztoszalas inga iranya nem valtott iranyt.
>Marmost, ha Zoli stilusaban folytatom, akkor itt a lehetoseg, oriasi 
> >tornyokat epiteni, es a bennuk felfuggesztett ingak mozgasaval >energiat 
>termelni,
Igen, maga a toronyban van valami, de nem a Nap ra hato hohatasa, az 50 
meteres torony oriasi tomege ennel nagyobb szerepet jatszik a kulombozo 
hatasok jelenleteben.
    Udv. Csaba

//Jogos, ezt en sem ugy akartam leirni, ahogy sikerult. A dhss nem fhss
//(frequency hopped spread-spectrum) akar lenni?

de... more cavinton, more information.

udv
Csaba

Kedves Endre ),

> Azert mara mar fejlodhettunk volna valahova. De csak a regi
> betegsegeket ujitjuk fel.

Szerintem fejlodunk. Lassan, es nem mindenben, az igaz. Felismerni a problemain
kat es elfogadni ertuk a felelosseget a fejlodes elso es legfontosabb lepese. E
s ezt egyre tobben tesszuk meg manapsag.

> > > masodsorban pedig ugyanezen filmekbe beepitve olyan mintat is
> > > mutatunk, hogy akinek penze van, mindent megtehet. Hiszen 
> > > van penze.
> >
> > Ellentetben ugye a regebbi idokkel, amikor minden nagyobb 
> > foldesurnak jart a pallosjog, az elso ejszaka joga, a penzveresi jog...
> Pszichologia, baratom. Ez _elrettento_ pelda. A filmekben: _kovetendo_
> pelda.

Nyilvan en vagyok pszichologiailag alulkepzett, de nem igazan latom a kulonbseg
et :-o
Manapsag az agrolszakadt emberek tobbsege a bankvezereket, menedzsereket es maf
fiafonokoket irigyli, es az o helyukben szeretne lenni. Anno meg a kiralyok, he
rcegek, grofok helyeben szeretett volna lenni. Mi a kulonbseg?

> > > Szerintem Kisfaludy nem informacio, hanem zagyvasag (zaj).
> > [...]
> Puuufff! Egy negyedik rugas a koldusba. Mert ugye a DNS-re is egy
> matematikus jott ra, a biologus csak az agyat fogta es dekazott vele.
> Es ugye hogy mmmereszel!!! bbelekotyogni egy szakadt matematikus a
> mikrobiologiaba!

Crickre vagy Watsonra gondolsz?
Crick fizikusi, Watson zoologusi vegzettseget szerzett eredetileg, mielott a mi
krobiologiaban elmelyedtek volna.
Mellesleg a mikrobiologiat eleg komoly tudomanyos kutatokozpontokban dolgozva t
anultak meg, vezeto kutatokkal dolgozva, ugyhogy a szaktudasuk nem igazan volt 
kerdeses.

> De emlekezzetek, hogy amikor
> Watson es Crick eloalltak a DNS-sel, azalatt a ket ev alatt, amig
> megkaptak a Nobel-dijat, a tudomanyos szakkozosseg az osszes taknyat
> rajuk kopkodte. Azota persze mar klonozgatunk, meg genetek
> operalgatunk.

Egyreszt nem ket ev volt, hanem kilenc (1953-ban irtak le a DNS szerkezetet, 19
62-ben kaptak meg a Nobelt).
Masreszt a tudomanyos kritikat nem kene osszekeverni a takonykopkodessel. Itt a
 TUDOMANYon sem. En is csak azt tudom mondani, amit masok mar elmondtak: csodal
om azoknak a turelmet, akik ujra es ujra turelmesen megprobaljak elmagyarazni, 
kiigazitani a laikusok tevedeseit, es meg azutan is anyazas helyett csak vissza
fogottan minositenek, amikor mar a sokadik alkalommal valik nyilvanvalova, hogy
 nemelyik emberrel lehetetlen ertelmes eszmecseret folytatni, mert a tenyeket i
gazitja az elmeletehez, nem forditva.
Harmadreszt, az hogy Watson es Crick akkoriban meglepoen hangzo elmelete helyes
nek bizonyult, nem bizonyitja, hogy barmelyik mas meglepoen vagy orulten hangzo
 elmelet is helyes kell legyen.
Szvsz jobban tenned, ha a tenyeknel maradnal, nem boklasznal el a tematol, es n
em szonoki fogasokkal akarnad megnyerni a vitat.

> En ugy gondolom, hogy ha visszatekintve azt latom, hogy amikor
> haromszor belerugtam egy koldusba es mindharomszor kiderult, hogy
> kiralyfi, negyedjere mar csak mashogy allok hozza a koldusokhoz. Hatha
> az is kiralyfi. Ez emberi ereny, egyebkent. :)

Szived joga. Sokak szamara (itt a TUDOMANYon is) 1000 esetbol mar 997-ben kider
ult, hogy az illeto megiscsak koldus volt (bar bele sem rugtak :-), ezek utan a
z 1001. esetben mar eleve nem kiralyfit fognak varni :-/
Peter