Kedves Mindenki!

Nemregen irtam a kornyezeti radonsznnyezesrol, miutan egy szakerto
baratom felhivta a figyelmem par tevedesre, pontatlansagra -melyekert ezuton is
elnezest kerek- es a szelloztetes modszerere is jobb megoldast kozolt.

Tehat:

1., Salakot nem adtak betonhoz, hanem foleg fodemekben, aljzatszigetelesekben
alkalmaztak.
2., A Rn bar valoban nagy atomtomegu es ezert koncentracioja a
magassaggal jelentosen csokken, zart helysegekben foleg a futes, mozgas,
keveredes miatt sajnos joval egyenletesebben oszlik el mint irtam.
3., A szelloztetesre jobb modszer reszletes leirasat remelem hamarosan leirja
megegyszer szakerto baratom, mert elozo Tipp-re kuldott
levelem irasanak idezetevel egyutt sajnos elveszett.

Fenti tevedeseimert megegyszer elnezest kerek mindenkitol!

Udvozlettel:
Nemeth Zsolt

Vki erdeklodott egy mo.-i musor kapcsan a magneses terben lebegtetett
beka es egyeb allatsereg eseterol.
Feltetelezem, hogy en is errol olvastam itt Svajcban egy ujsagcikket egy
napilapban.
Ebben az allt, hogy nemet-holland tudosok vmelyik nemet egyetemen
elvegeztek egy kiserletet (sokszazadszor megismetelve). Lenyege, hogy
egy allatot (pl. bekat) hipnotizaltak es ezzel levitalasra birtak. Az
esetet azzal magyaraztak, hogy szuggesztio reven az allat bizonyos
fizikai tulajdonsagokra tesz szert (magneses ero, mely a gravitacioval
ellentetes ??).
A kutatok celja, hogy emberrel is sikeresen elvegezzek a kiserletet.
(Eddig nem sikerult.)

Egyszoval nincs szo arrol, hogy magneses terben vegeztek a kiserletet-
amire az erdeklodo rakerdezett.
Az is bizti, hogy egy napilap ijsagirojatol nem lehet elvarni, hogy
vilagosan fogalmazzon. Ugyhogy a fentiek sem tekinthetok magyarazatnak,
de meglehet, hogy vmi van.

Pista a Tudomany utolso szamaban nagyon talaloan
fejtegette az oksag elvenek bizonyossagaval vagy bizony-
talansagaval kapcsolatos logikai bukfencek lehetosegeit.
   Ideje volt, hogy valaki ezt igy megirja, ugyanis a LO-
gika egyarant tartozik az empirikus tudomany es a filozofia
eszkoztaraba es egyiknel sem nelkulozheto!
   Ha masvalaki irta volna (pl. jomagam...) Horvath Pista egyebkent
nagyon talalo erveleset logikai uton fejtegetve, tobben maris a
torkanak ugrottak volna, hogy filozofal es nem a kisujjan
szamoljna le a differencial es integral szamitasbol kolcsonzott
rendkivul impressziv egyenletek hyeroglifainak mondva csinalt
vegkovetkezteteseit!
   Uraim, barataim es ellenfeleim (itt ellensegekrol szo sem
lehet, ez nem "Forum" es nem mixed hix,) mar Kant idejeben
feladtak a remenytelen kiserletet, hogy peladul valamilyen szint
olyan pontosan definialjanak, hogy azt - a definiciok birtokaban
a vak is lassa! Egy kis intuicio nem art a tukor elott, mielott a
vaskalapot feltesszuk, eldontve hogy felrecsapjuk e kisse mint
egy csa'ko't, vagy behuzzuk a fulunkre s szuk homlokunkra,
hogy a szemunket is eltakarjuk vele!
   Csak mellekesen: az utobbi viselesi modon meg a doktori 
diplomak sem segitenek, legfeljebb rontanak...

  - pagony -

TT!

Tegnap vol a Spektrumon egy film a gravitacios hullamok kutatasarol. Nem
volt tulzottan aktualis, ugyhogy erdekelne, hogy hogy all a dolog. Volt
egy LIGO, vagy valami hasonlo muszer is, amelynek prototipusa ugyan nem
valoszinu, hogy kimutatja a hullamokat, de volt szo egy tervezett jo
nagy peldanyrol is. Megvalosul(t)? Esetleg kimutattak a hullamokat
azota?
Egyebkent azt sem ertem teljesen, hogy miert vannak ilyen hullamok. Az
OK, hogy nagy testek gorbitgetik a teret, es ha mozognak, akkor ez a
hatas valtozik. De hogy terjed tova a hatas? A gorbult ter tovabb
gorbiti kornyezetet?

Errol jut eszembe: azt alt. rel. elm. gorbult terrel magyarazza a
gravitaciot. Az rendben, hogy a gorbult terben a testek mozgasa
elhajlik, es ez szemlelteti a vonzast. De mi van az allo testekkel? Azt
szoktak mondani, hogy az testek a ter gorbuleten lecsusznak, ahogy egy
lejton egy golyo. Ezzel a hasonlattal aza bajom, hogy a hasonlat maga is
gravitacios ismeretekre alapoz.

Udv: BM

> Felado : Horvath Pista    Penn State

>         En magam is ez utobbiak kozze tertozom. Mindemellett elismerem,
> hogy az oksag serulese komoly problemakat vetne fel. Az altalam elkepzelt
> megoldasok:
> 
>         1. A Peter fele: Az oksag alapveto termeszeti torveny. Soha sem
> serulhet. Mint mar mondottuk, ezzel az a baj, hogy bar tenyleg komoly
> dologrol van szo, eloirja a termeszetnek milyen legyen. A tudomanyban
> viszont minden modellnek definicio szerint eldobhatonak kell lennie.
> Vagy, ha ugy jobban tetszik, tovabbfejleszthetonek. A Peter fele
> megkozelites nem ilyen. Kozbevetoleg megjegyzem, engem nagyom meglepett,
> hogy Peter velemenye kisebbsegben maradt. Ugy gondolam o kepviseli az
> altalanos nezetet. Persze lehet, hogy rosszul gondoltam.
>         2. Az oksag bizony serulhet.
> a. Kiderul a logikankrol, hogy ez esetekben nem alkalmazhato a Vilagra.
> b. Kozmikus cenzor felugyeli a Vilagot.
> 
>         Kerdezem a tarsasagot latnak-e a fenti harom eseten kivul meg
> mast.

Van egy harmadik lehetoseg, ami egyebkent az elso pontban bujik meg.
Megpedig a modell tovabbfejlesztehetosegeben. Altalanos ertelemben ugyanis
a modell es a modellezett objektum nem azonos egymassal. Minden modellnek
vannak hatarai, amiken belul a viselkedese megegyezik a celobjektum
viselkedesevel, de ezen hatarokon kivul semmi kozuk egymashoz. A modell
parametereit kiserleti adatok alapjan allitjak be. A adatok altal
megszabott ertekeken tul interpolaciorol van szo, ami kozismerten
megbizhatatlan modszer.

Tovabba a fizika egy kiserletes tudomany es nem matematikai 
kepletgyujtemeny. Igy ertelmetlen az olyan kijelentes, hogy "az elektron
hullamfuggveny" vagy hogy az "elektronnak perdulete van". Az elektron -
elektron, a hullamvuggveny pedig egy matematikai leiras. Ugyszinten az
elektron mutat egy tulajdonsagot kulso magneses terben, ami egyes
fizikusokat a progettyu viselkedesere emlekeztet, amelynek tengelyere
meroleges iranyu ero hat.

Tehat a megfigyeleseken alapulo modell matematikai leirasat kritika nelkul
alkalmazva vigan kaphatunk komolytalan eredmenyeket. Epp igy lehet
fejleszteni a modellt, hogy megkeressuk azt a pontot, ahol a modell
alapjan a farok kezdi csovalni a kutyat. Na akkor kell uj leirast adni.
Nem pedig megprobalni komolyan venni egy elvileg komolytalan eredmenyt.

Necc Elek (az ezermester)

Sziasztok!
Olvastam egy szamomra erdekes irast a Dimenzio 2. kiadasaban:
-----------
                      (Lakhatova tehetjuk-e a Venuszt?)
  
  
     A kerdes  teljesen valoszinutlenul hangzik. Hiszen mit is tehetnenk annak
  erdekeben, hogy  a Venusz poklat az elet szamara, esetleg emberi tartozkodas
  szempontjabol is alkalmassa  tegyuk. A  homerseklet  470  C-os,  a  felszini
  nyomas 92 atm., a legjobb  urszondaink  is  csak  par orat birnak ki ebben a
  pokolban. De, ha meggondoljuk, hogy a Foldon az osidokben 50 atm-s 300  C-os
  szendioxid  legkor  volt,  akkor  tudhatjuk,  hogy  Foldunket  is   az  elet
  "foldiesitette".  Vajon   a  Venuszt  is  megvaltoztatna  az   elet?   Ilyen
  vallalkozasok  ketsegkivul  lehetsegesek,  bar  hihetetlenul  sok  penzt  es
  energiat  igenyelne,  viszont  kapnank  egy  teljesen  szuz   bolygot,  mely
  ugyanakkora mint a Fold.
     Nezzuk meg a Venusz igazi arcat! A  Venuszon 90 atm-s,  tulnyomo  reszben
  szendioxidos   legkor  letezik.  A  felszinen   erosen   tagolt   felfoldek,
  hegysegrendszerek  es  magashegyek  vannak.  A  legmagasabb  a  Maxwell-hegy
  10.700  m  magas.  A  legkorben  majdnem  annyi  vizgoz  van,  mint  Foldunk
  legkoreben. Az alacsony felhoretegekben kensavcseppek talalhatok.  A  Venusz
  legkoreben nem talalhato eletnek nyoma sem, tehat nekunk  kell  odavinni.  A
  Venusz  legkorebe rendkivul szivos eletkepes "algafajtakat" kell telepiteni.
  Ezek fotoszintezist vegeznenek a Venusz felhozeteben, azaz CO2-bol es vizbol
  szenhidratokat es oxigent termelnenek. Az algak a legkori orvenylesek  soran
  a melyebb retegekbe is lejutnanak, ott  a forro  homersekleten  megsulnenek.
  igy a szenhidratok felbomlasakor felszabadulo  szen  es  viz az atmoszferaba
  jutna. E folyamat reven a CO2, szenne  es  oxigenne  alakulhatna  at,  s  az
  oxigen lekotodne a bolygo kergebe. A Venusz nagy szelei gondoskodnanak rola,
  hogy az algak  minel  tovabb "mukodjenek". Ezzel csokkenne a jelenlegi  nagy
  nyomas, csokkenne az uveghazhatas es ennek kovetkezteben a  homerseklet  is,
  hisz a Maxwell-hegyen mar  most  is  olyan  homersekleti  es nyomasviszonyok
  vannak, mint az Os-Foldon. Par ezer ev kellene es a hegyen eloszor megeredne
  az eso, ami  tovabb  hutene a  felszint  es a  legkort.  4-5 ezer  ev  mulva
  osszeallna a Venuszi Osocean, a legkor nyomasa 4 bar-ra csokkenne a felszini
  homerseklet pedig 90 C-ra. A hegyekben es a sarkokon pedig  mar  emberek  is
  elhetnenek.
     Ezek  utan  kialakulhatna  a  Venusz uj  faunaja.  Ma meg senki sem tudja
  pontosan, mennyi  ido  kellene  a Venusz  foldiesitesehez, de azt  mar  most
  pontosan tudjuk, hogy: a  Venusz atalakitasa nem lehetetlen feladat, es azon
  is elgondolkodhatunk, hogy jelenlegi kornyezetszennyezeseinkkel nem a Foldet
  "venusziasitjuk"-e.
  
   A Venusz legkore     
  +---------------+    
  |   CO2  96,3%  |    
  |    O2   0,05% |    
  |  H2O    0,1%  |    
  | egyeb   0,1%  |    
  +---------------+


       A Venusz nyomasa es homerseklete
+--------------------------------------------------------+
|magassag (km)     60   53   46   38   30   20   11    0 |
|homerseklet ( C) -20   20   85  155  225  290  350  475 |
|nyomas (bar)     0,1  0,7  2,0  5,2  9,3   19   41   90 |
+--------------------------------------------------------+


                                A Venusz uj legkore
                                   +------------+
                                   |   N2  90%  |
                                   |   O2   5%  |
                                   |  CO2   1%  |      
                                   |  H2O   3%  |
                                   +------------+      
  
    Elgondolkodott:
  
           Hoffmann Janos
------------
Mit szoltok?

Idezte: Hidvegi Jozsef Bp.

A TUDOMANY 71. szamat olvasva ketszer is meg kellett neznem, hogy veletlenul
nem-e vmi. mas ujsag jott (para, hit, pszichiatria). Hmm. NCsaba

Ez sem erkezett meg, ismetlem:

Pagony irja:

>Kislanyunk szuletett, akinek fejen 3 honapos
>koraban rakos daganat nott, klinikakra rohantunk vele, de egy eves
>koraban - tehat a rak felfedezesetol szamitott 9 honapra - meghalt.
>     Ugyanebben az idoszakban a lakasunk feletti MASODIK emeleti
>otthonban egy idos ember halt meg gyomor rakban. A kozvetlenul
>felettunk levo lakasban pedig egy holgy indult el mellrakkal az
>akkor me'g mindenutt  halalfejekkel kikovezett uton az elmulas fele.
>    A Foldhivatal egyik idos geodetaja aki szabad idejeben varazs-
>vesszos kiserletekkel szorakozott eljott hozzank es vegig tapogatta
>a lakast. Kislanyunk gyereka'gya korul megvakarta a fejet es kije-
>lentette, hogy " itt valami van! "
>    Majd elmagyarazta, hogy szerinte a foldalatti szinten torteno
>"rosszindulatu kisugarzasok" okoztak  kislanyunk rakjat. Ezek
>
>    Mert akkor meg senki sem tudott a "Radonrol", a gazrol
>aminek erzekelesehez manapsag a drugstorekban egy tize-
>sert a Radon jelenletet kimutato erzekelo alkalmatossagot
>lehet vasarolni es ha jelzese pozitiv, valamit tenni a haz vagy
>lakas extra szigeletese erdekeben.

A radon radioaktiv nemesgaz izotopjai (Rn219, Rn220, Rn222) kozul az utolso
jelentos. Ez 3,82 napos felezesi idovel bomlik. A sugarterhelesben nem is
annyira a radonnak, mint inkabb leanyelemeinek van jelentosege. A
belelegzett radon legnagyobb reszet ugyanis kilelegezzuk (egy elenyeszo resz
oldodik a verben, igy eljuthat az egesz szervezetbe). Viszont a radon
leanyelemei szilardak, tobbseguk alfa-sugarzo. A levegoben elbomlo radon
utan marado szilard bomlastermekek a legzoszervek (elsosorban a tudo)
szoveteiben megtapadnak, s igy nagy valoszinuseggel megnovelik a tudorak
kockazatat. Egyeb rakfajtakkal valo osszefuggesuk nem igazan feltetelezheto.
Egy lakasban elofordulo magasabb szintet feltetelezve is, tobb ev, evtized
kell amig a neki tulajdonitott hatas jelentos lehet. Tehat a fenti szomuru
esetek nem valoszinu, hogy a radonnal hozhatok osszefuggesbe. Masreszt nem
tudok olyan tapasztalatrol, hogy vki. erzekelne a radioaktiv sugarzast. A
varazsvesszos erzekelok sem allitjak, hogy a rad.akt. sugarzast eszlelnek.
(Bar volt mar ilyen, de arrol ki is derult, hogy csalo, egy korabbi
TUDOMANYban irtam errol, az un.  foldsugarzasrol szinten ebben a szamban
irtam egy sajat tapasztalatokon is alapulo velemenyt.)
A  "drugstorekban egy tizesert a Radon jelenletet kimutato erzekelo
alkalmatossag"-al kapcsolatban ova intenelek. Egy korrekt felmeres kicsit
tobbe kerul, de legalabb kozelebb van a valosaghoz. Bovebb info a halozaton
elerheto. Radon cimszora rengeteg USA-beli ceg ismertetoje, ajanlatai
(felmeres, mentesites) elokerulnek. M.o.-on a fenti e-mail cimen tudok
bovebb infot adni. NCsaba

Ez a 3. level ami nem erte el a rsz.-t, ujra probalkozom:

T. Attila irta:

>Errol jutott eszembe egy regi gimnaziumi osztalytarsam (ma fizikus),
>aki annak idejen tachionokkal foglalkozott egy dolgozataban.
>Ennek egy(?) alapotlete (ahogy o magyarazta) az, hogy ha a tomeg
>specialis relativitaselmeletbeli kifejezeseben a fenysebessegnel
>nagyobb sebesseget helyettesitunk be, akkor imaginarius mozgo tomeget
>kapunk. Ha viszont feltetelezzuk,hogy a reszecske nyugalmi tomege
>imaginarius, akkor a transzformacio ismet valos tomeget ad, raadasul
>olyant, mely vegtelenhez tart, ha a reszecske sebessege (felulrol)
>kozeledik a fenysebesseghez. Ezen reszecskek szamara a fenysebesseg
>nem felso, hanem also hatarsebesseg.

>Ez a dolog elegans metematikailag, de teljesen erthetetlen szamomra az
>imaginarius nyugalmi tomeg fogalma. Ez annyira zavart akkor, hogy csupan
>mint matematikai erdekesseget tudtam elkepzelni.
>Nagyon erdekelne a fizikusok velemenye. Orulnek, ha valaki
>reszleteket mondana.

>Talan ez lenne a kivetel a vilag eleganciaja alol? Vagyis ez lenne
>egy olyan elmelet, mely matematikailag elegans, de megis teljes fizikai
>lehetetlenseg? Remelem, nem.

>Legalabb azt ertenem meg, hogy mit tud egy tudos kezdeni az imaginarius
>tomeggel. Mit lehet ez alatt erteni? Vagy ez csak egy jo jatek lenne?

Teller Ede, mikor megkerdeztem tole , hogy mi a velemenye a tachionokkal
kapcsolatban, azt valaszolta: "Konyves Kalmannal felelek: boszorkanyok pedig
nincsennek." Persze nem kell vele egyeterteni.  NCsaba

Kedves Meszaros Laszlo!

>Az egyenlitoi esoerdok ket oldalan viszonylag szabalyosan ket sivatagi 
>ov veszi korul a Foldet. Ezek kialakulasanak az oka viszonylag egyszeru. 
>A Nap az egyenlito kornyeken melegiti legerosebben a Foldet es a levegot.
>Az itt felmelegedett levego felfele szall, majd a magasban ketteoszlik es
>eszaknak illetve delnek fordul (az alacsonyabb legretekekben az egyenlito
>fele iranyulo huvosebb legaramlas potolja a felszallo levegot). A magasban
>a sarkok fele aramlo levegonek azonban egyre szukebb lesz a hely (mivel a
>Fold gomb alaku). Amikor mar tenyleg nem fer el a meleg levego, az aramlas
>a talaj fele fordul. Ez az allando meleg levegoaramlas szaritotta ki es ez
>tartja melegen a ket sivatagi ovezetet.

Kicsit egyszeruen szemleled a dolgokat. Megproballak pontositani.
Amit fentebb leirtal, az a Fold nagy legkorzes rendszerenek egy resze.
Az egyenlitonel felmelegedo levego felszall, aztan lehul, es a teritok 
kornyeken lefele veszi az iranyt. A sivatagi ov nem a leszallo meleg 
levegotol alakultak ki, ami akkor mar nem meleg, hanem a leszallo 
legaramlastol. Ugynevezet magasnyomasu ovezet keletkezik. A
meteorologusok
azt szoktak mondani, hogy anticiklon. Ez onmagaban megakadalyozza a 
felhokepzodest, a masik, hogy azt itt keletkezo para valoban elindul az
egyenlito iranyaba. Azt a szelet hivjak a tengeren passzatnak.

k.istyu