1. |
jubileumi felhivas (mind) |
72 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: alapitvanyi iskola izraeli allampolgar igazgatoja (mind) |
3 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: TGM narancs cikke (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
4. |
Ha nagymutternek kereke lett volna.. (mind) |
58 sor |
(cikkei) |
5. |
Kiraly Miklosnak (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
6. |
A vita vege (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
7. |
Demokratikus ellenzek (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
8. |
Noe Zoltannak azt hiszem utoljara (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
9. |
Brando (mind) |
38 sor |
(cikkei) |
10. |
Vallas-e vagy nem? (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
|
+ - | jubileumi felhivas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
UNNEPELJUNK EGUTT ES EMLEKEZZUNK
FELHIVAS!
Minden Magyar Csaladhoz es egyenhez!
A Kozep-Europai Kisebbsegek Emberi Jogaiert
Tarsulat, Vancouver, B.C. kozlemenye:
Az egesz foldkeregsegen augusztus 20.-an gyertyaink fenyevel
unnepeljuk a honfoglalas 1100. evfordulojat.
Barhol is elsz, kedves Honfitars, a Foldunk barmely reszen
tegy asztalodra vagy ablakodba egy szal gyetyat vagy mecsest
es gyujtsd meg azt,
a magad idozonaja szerint este 9 orakor, ekkor kezdodik
a szentistvannapi jubileumi tuzijatek is Budapesten.
Jarja be a feny Foldunk minden zugat es hirdesse:
e g y u t t d o b o g m i n d e n m a g y a
r s z i v
U N N E P E L J U N K !
S amig a gyertyak majd csonkig egnek,
E M L E K E Z Z !
Idezd fel viharos tortenelmunk bukasait - dicsosegeit
elodeink kuzdelmes multjat, banatait, oromeit,
es emlekeztessen,
" b a r h o v a i s s o d o r t a s
o r s "
E G Y A M U L T U N K !
E G Y U V E T A R T O Z U N K !
Gyujtsd meg hat Te is a magad kis mecseset!
Ennyit ker "Az a fold, melyen annyiszor apaink vere folyt"
melybol gyokerunk valo
E M L E K E Z Z U N K !
Emlekezzunk azon esten majd amikor korbeuljuk asztalunkat
hitvesunkkel, gyermekeinkkel, baratok a baratokkal
az otthoniakra, az otthonhagyott gyermekkorra,
edesanyank vargabeleser, nagyapaink meseire,
mondjuk el az asztalunknal ifjusagunk minden oromet, szepseget
s amikor mar mindent elmeseltunk, - csak emlekezzunk.
Emlekezzunk a hoval boritott karacsonyestekre,
a boldog harangzugta husveti aelujakra,
hogy amikor gyertyaink fenye kialszik az uj szazad
pirkado hajnalan emlekeink gyujthassanak szivunkben uj remenyt
az eljovendo szazadokra, akkor a kesei unokak is korbe
fogjak ulni
az unnepi gyertyaval diszitett "EMLEKEZES ASZTALAT"
mert lesz mirol meselniuk
E Z A J O V O N K !
M E G M A R A D A S U N K Z A L O G A!.
Kerlek kedves olvaso terjezd a gondolatod, hogy minden csalad minnel tobb
tagja a szolidaritas jegyeben kifejezhesse egyuve tartozasat azon a napon
amikor a vilag majd "rank hangol"
A Tarsulat Neveben
Laborfalvi Benke Tibor
(Titkar)
|
+ - | Re: alapitvanyi iskola izraeli allampolgar igazgatoja (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kivancsi vagyok, mivel indokoltak a teruleti munkaugyi kozpontban, hogy az
igazgatoi munkakor betoltesere magyar allampolgar nem alkalmas. Biztos nem
volt konnyu. Jaj a majam... /elemes
|
+ - | Re: TGM narancs cikke (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Elolvastam TGM irasat a MaNcsban. En hatarozottan gunyoros hangot veltem benne
felfedezni (kulonosen osszevetve Torgyan jellegzetes nyilatkozataival es a Ma-
gyar Forum, Hunnia stb. nehany cikkevel). Csak persze Torgyantol nem is varunk
mast (jaj lesz nekunk, ha ez az ember szavatarto!), mig TGM-tol nagyon furcsan
hangzott. /elemes
|
+ - | Ha nagymutternek kereke lett volna.. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zsargo Janos kerdezi:
>nos NPA itt a szovetseges hatalmak alatt pontosan kiket ert, a Szovjet-
>uniot is vagy csak nyugati szovetsegeseket? Mert ha csak angol-amerikai
>baratainkat, akkor nem sokat er a dokument. Ok eppen az Ardennekben es
>Olaszorszagban szorakoztak mialatt a szovjet testverek mar Magyarorsza-
>got szabaditottak a nemet (es magyar) iga alol, igy gyarthattak akarmi-
>lyen peticiot, annak az akkori magyar valosaghoz keves koze lehetett.
A szovetseges alatt az angolszasz csapatokat ertettem, hisz a francia mar
csak nevlegesen volt utokepes. De miota voltak 1943-ban a szovetsegesek
az Ardennekben vagy hazank teruleten az oroszok? Nem tevedunk itt ket
evet?
>Ha meg a ruszkik is peticioztak, akkor meg mi az a misztikus ok amiert
>megengedtek a romanok kiugrasat es a magyart meg nem. En ugyanis nem vol-
>tam tanuja a harom evvel ezelotti vitanak. Lengyelorszaggal kapcsolatban:
Ki irt itt a lengyelekrol a harom ev ezelotti vitaban? A roman pelda meg
kulonosen tetszik :-) A roman az utolso pillanatban fordult szembe a ne-
mettel egy olyan teruleten, ahol a hirre a nemetek csak stukakkal tudtak
bosszubombazast kieszkozolni, es semmi mast. Mi lett a romanok jutalma?
>En ugy tudom senki sem biztatta a lengyeleket a felkelesre, eppenhogy sa-
>jat akcio volt, hogy a szovjeteket kesz helyzet ele allitsak.
Az 1985 tavaszan lefutatott Spiegel-sorozat, amelyet nyugati torteneszek
egy serege adta aldasat a korabeli dokumenumok atvizsgalasa utan futott
le. Siegfrid Kogelfranz munkassagan alapult a forgatokonyv, es az 1986-
ban a Fuggetlen kiado altal publikalt konyv formajaban is. Ok maskent tud-
tak :-)
>Meg egy apro kulonbseg a lengyel emigrans kormany es Hortyek kozt, hogy
>az elobbi Anglia es az USA altal elismert es tamogatott kormany volt, igy
>joval kellemetlenebb lett volna felreallitani.
Miert, mennyire vedtek meg a lengyeleket a szovetsegesek Sztalintol? Ha jol
tudom meg Wladyslaw Anders is hosszu ideig volt a Lubjankaban volt. No meg
aprilis 25.-en ejjel Molotov nem hivatta a Tadeusz Romert magahoz, aki a
lengyel emigrans kormanyt kepviselte? Ott Molotov nem igy szolt ? "Moszkva
minden kapcsolatot nyomban megszakit az emigrans lengyel kormannyal "
Miert, mi volt kellemetlen Sztalinnak? Semmi! Amikor a londoni emigrans
kormany az 1944 julius 21.-i Chem-eset utan Mikolajczyk miniszterelnokot
Washingtonba kuldi, mert az angoloktol nem kapnak tamogatast, ott Roose-
vet igy szol: "Maguknak lengyeleknek meg kellene probalniuk valahogy egyet-
ertesre jutni Oroszorszaggal" Azt meg tudjuk, hogy ez Sztalinnal milyen
konnyu volt. :-(
>Es hogy mit nyertunk volna egy kiugrassal, talan kevesebb harc,rombolas
>lett volna Magyarorszag teruleten (pl talan nem lett volna Budapest meg-
>ostromolva).
Es kozben hova tettuk volna a nemeteket? Miert lett volna jo, hogyha elobb
a nemet meszarol le minket es utana a nemetek altal tartott Budapestet
ostromoljak a ruszkik? Noe-nak kuldott kerdesek meg zamatosabbak, de nem
lopom el Zoltan-tol a poenjait :-)
NPA.
|
+ - | Kiraly Miklosnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kiraly Miklos igy valaszolt kerdesemre, hogy ki/kik akarjak tonkretenni a
magyar nepet:
>NEM "a zsidok". Egy vilagelit, melyben prominens szrepet jatszik sok
>zsido. Meggyozodesem szerint ez a maffia tobbet art a zsidosagnak az
>egesz vilagon, mint barki mas. >Ennek a /nem biztos, hogy teljes egesze-
>ben kozpontilag vezerelt es kezbentartott/ szervezetnek hazai vegre-
>hajto csoportjaul az SZDSZ fedonevu csoportot neveztek ki. Igy mar
>erthetobb?
Aztan miert pe'ce'zte'k ki epppen a magyarokat? Azt hiszem, hogy itt komoly
paranoiarol van szo.
Balogh Eva
U.i. Az 1943 dokumentumrol, amirol Kiraly Miklos es NPA, beszelt, majd talan
holnap irok.
|
+ - | A vita vege (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Noe Zoltan irasabol en arra a kovetkeztetesre jutottam, hogy a hungarista
nemzeti szocializmus gondolkodasmodja nem all tole tulsagosan tavol. En
pedig nyilasparti "hungarista" nacikkal nem vagyok hajlando vitaba
bocsatkozni magyar tortenelemrol.
>Most Magyarorszag helyzete azert nem volt konnyu, mert Horthy es tabornoki
>klikkje elakarta arulni a magyar katona becsuletet (mas megfogalmazasban:
>kiugrasi kiserlet), vagy azert nem volt konnyu, mert Szalasi megprobalta
>menteni, ami mentheto?
Legalabb vegre kezdunk tiszta vizet onteni a poharba.
Balogh Eva
|
+ - | Demokratikus ellenzek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Toth Tamas:
> A normalis demokracia
>szabadsagjogai Magyarorszagon a *gyakorlatban* nem leteztek, de Helsinki utan
>a hatalom *elvben* kevesse kerdojelezte meg ezeket. A "demokratikus ellenzek"
>(amugy zsenialis) taktikaja az volt, hogy ezekkel az *elvben* mar nem tilos,
>demokratikus *eszkozokkel* gyengitse Kadarekat. Az egyik csucspont nyilvan
>a Rajk-fiu kepviselove jelolese volt, nagyjabol ezzel az uzenettel: "a tial-
>talatok is megengedett modszerekkel be akarunk jutni a ti parlamentetekbe".
Ezzel csak egyeterteni tudok es valoban a korulmenyek kozott ez volt
az egyetlen jarhato ut.
Aztan:
> Ujra leszogezem: igen,
>sokan valodi demokraciat akartak. De meg a hires, cimbol skandalt jelszova
>valt mondat is (csak) igy szolt: "Kadarnak mennie kell", nem pedig hogy
>"a kommunizmusnak el kell tunnie". Vagy, ha jol emlekszem, meg 1988-ban is
>az SzDSz-elod SzKH programjaban szo sincs tobbpartrendszerrol (egyszer mar
>ideztem belole itt a FORUM-on, de azota sikeresen elvesztettem, ezt az adatot
>nem tudom leellenorizni, elnezest, ha teves).
Ez is igaz. Csakhogy lassuk be, hogy egyikunk sem josolta meg elore,
hogy a Szovjetunio egyszeruen el fog tunni a fold szinerol, marpedig ilyen
hamar. Hogy csak magamrol beszeljek, en majdnem biztos voltam benne, hogy en
mar a rendszervaltozast nem fogom megerni. Marpedig ha a Szovjetunio
elve-virulva elte volna at, mondjuk a kovetkezo husz evet, akkor aztan
fecseghettunk volna tobbpartrendszerrol Magyarorszagrol "till doomsday." Az
az erzesem, hogy az u.n. demokratikus ellenzeknek is nagy meglepetest
jelentett az, hogy a szovjet vezetoseg hajlando volt lemondani kelet-europai
birodalmarol. Tehat a rendszervaltoztas Kelet-Europaban nem tortenhetett
volna meg a szovjetek "joakarata"/"gyengesege" nelkul.
Balogh Eva
|
+ - | Noe Zoltannak azt hiszem utoljara (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Azt irja Noe Zoltan:
>On "teljesen vilagosan" ezt irta a 1905-os Forumban (ha nem
>hiszi keresse vissza!):
>>Felreert megint. Disszidens alatt nem azokat ertettem, akik
>>elhagytak az orszagot, hanem a belso ellenzeket.
Bizony ezt irtam a *masodik* alkalommal, mivel On teljesen
felreertette elso irasomat. Disszidensekrol beszelt, megpedig a szo magyar
ertelmeben: marmint azokrol irt, akik elhagytak az orszagot. En disszidensek
alatt belso, nem kulso ellenzeket ertettem. Es *elso* irasombol kitunik,
hogy a demokratikus ellenzekrol volt szo.
Aztan:
>1) Azt irja: "tudtuk". Onon kivul meg ki nem tudta, hogy letezik Krasso
>Gyorgy, -- most itt csak azokrol beszelek, akik aranylag jartasak voltak az
>ellenzeki vonalon?
A szo "mi" tobbek kozott a kovetkezot jelenti: "en es azok, akikrol
beszelek." Ebben az esetben en, es mindazok, akik hozzam hasonlo kijelentest
tesznek altalanossagban, nem gyalazhatnak meg embereket, akikrol fogalmuk
sincs, hogy valaha is leteztek. Ha Noe Zoltannak nehez ezt megerteni, akkor
valoban semmi ertelme sincs vitatkozni vele.
Balogh Eva
|
+ - | Brando (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szekely Zoli kerdi:
"A haszid zsidok nem eppen a hollywood-i kulturan nevelelik gyermekeiket! De
nem am!!
Lehet, hogy a hollywood-i liberalizmus megfekezeseben a kulcsszerepet Bob
Dole elnoklete alatt nem gojok fogjak jatszani? Kit fog AKKOR nacizni Farkas
D.?"
Nem ertem miert kerdi? Hacsak nem azert, mert az a vizio el benne, hogy
minden zsido egyforman gondolkozik.
Koos Kolos irja:
"Egyebirant tokre igaza van az unalmas zsido klisek hollywoodi
ismetelgetesevel. Egy hollywoodi akciofilm hoset altalaban Davidnek hivjak
es legtobbszor valami diktator nyakat kell kitekernie, vagy a kormany
aljassagait leplezi le a szabadsag neveben. Tipikus pelda ra a "Maraton
eletre-halalra", ahol szegeny Dustin Hoffmann es Lawrence Olivier jatszak a
foszerepeket, a "jo zsido jenki" es az ex-ss parharcaban. Nem beszelve a
nyalfolyos, rozsaszinporcukros filmekkel, ahol valami szegeny de tehetseges
zsidogyerek oriasi otlettel hirtelen feltor (szegenyseg, kisemmizettseg,
elnyomottsag kontra gazdagsag, siker, hatalom) es bosszut all (persze, a
szemet-szemert egyszeru semaja ez). Es akkor meg nem emlekeztunk meg az
idiota es teljesen rosszul megrendezett Schindler listajarol, amiben kb
annyi a tortenelmi huseg, mint abban a kije-
lentesben, hogy a dinoszauruszok azert haltak ki, mert a Chicago Bullsnak
szurkoltak, viszont annal tobb benne az erzelmekre hatni akaro hatasvadaszat."
Attol eltekintve, hogy a Schindler listajat en is rossz filmnek tartottam,
arra kernem Koos Kolost, hogy konkretan bizonyitsa be, hany Hollywood-i
filmben van "zsido klise" es ez az osszes ott gyartott filmnek hany
szazaleka. Ezenkivul a kovetkezo kerdesem van: tegyuk fel, hogy tenyleg
zsido szarmazasu a Hollywood-i mozivallalaltok legtobb vezetoje. Gondolom
ezt nem rablassal ertek el, hanem legalis modon valtak igazgatokka, stb. Mit
ajanl Koos Kolos es azok akik ezt kifogasoljak? A harmincas evekehez hasonlo
zsidotorvenyeket amelyek ezt megszuntetnek? Vagy deportalast? Esetleg egy
ujabb Auschwitzot?
Farkas D. Gabor
|
+ - | Vallas-e vagy nem? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mar irtam, nekem nincs idom Talmudot es Torat tanulmanyozni. Oszinten szolva
nem is tudom, mi az a Noam ha-melek (amibol NPA idez). De az, hogy a
judaizmus nem vallas, hat az azert meglep. Azt pedig, hogy miert irtam
EREDETIt, hat azt a multkor elmagyaraztam (legalabbis az en velemenyemet),
de NPA ugy latszik nem figyelt oda.
Ami a zsido vallas faji jelleget illeti, ime egy kis passzus Jaroslav
Pelikan The Christian Tradition (The University of Cgicago Press, 1971) c.
muvebol: "Yet that victory [Christian victory over Jewish thought] was
achieved largely by default. Not the superior force of Christian exegis or
learning logic but the movement of Jewish history seems to have been largely
responsible for it. It has been suggested that by its rise the Christian
movement deprived Judaism of some of its earlier dynamic, especially of the
proselyting zeal that had marked Jewish thought in the Hellenistic diaspora
and even in Palestine, where Jews were said to 'traverse sea and land to
make a single proselyte'. There were several translations of the Hebrew
Bible into Greek by Jews (as well as perhaps one or more by Christians). By
the end of the second and the beginning of the third century of the
Christian era, when Latin gradually began to displace Greek in the western
part of the Roman Empire, the situation within Judaism itself had changed. "
Ebbol az derul ki, hogy abban az idoben nagy zsido terites folyt,
valoszinuleg a keresztenyseg hatasat korlatozando. Nem hiszem, hogy e
terites faji alapokon folyt.
Ami pedig azt illeti, hogy a keresztenyseg "osibb, mint Jezus keresztfaja es
a keresztenyseg keresztje", hat gondolom ez sok keresztenyt meglep. Kulnben,
(tudomasom szerint) a kereszt(y)enyseg szonak csak veletlenul van koze a
kereszt szohoz. A kereszt(y)enyseg szo a Krisztus (Megvalto) szo gorog
eredetijenek elmagyarositasabol ered.
Farkas D. Gabor
|
|