Dear Pista,

 > Azokban konzervativ dumak voltak. Ezert
  szavaztam en eddig 50%-ban a KDNP-re, mert jo a dumajuk.

 Melyek azok az un."konzervativ dumak" ? EG

Valo igaz kedves Feri. Ezt ki kell a torvenyben javitani. Bar vigasztalodj,
mert az F kategoria csak 6 ev utan jar.

    Hasonlo nagysagrendu hiba, hogy egysegesen F-rol beszelnek. Holott a
helyes az lenne, ha kategoria valtasrol beszelnenek. Azaz az E kategorias
F-be menne, a D kategorias az E-be. Kozepiskolaban ezek meg elmennek, de
egy altalanos iskolaban oriasi kulonbseg D-ben vagy F-ben lenni. 
    A ket diplomas marhaskodast viszont el kene felejteni. Kulonben is
jobban kellet volna definialni a ket diplomat. Nyilvanvalo, hogy 4 szak jelent
ket diplomat. Tehat ket fel diploma amit bizonyos idokulonbseggel szereztel
semmit nem er. 
    A masik: ha rendesen betartjak a torveny akkor nem lett volna baj. A
torveny ugyanis elvarja, hogy mind a ket diplomadat hasznald. Tehat kvazi
4 targyat is tanits. Nos ilyen nincs. Esetleg Te Feri, ha tanitod mind a
harom szakodat, ami meg elkepzelheto (olyanok a parositasok), es meg
szerzel egy pszihologusi diplomat akkor jogos az F. egyebkent se neked, se
masnak nem jogos. 
    Jobban el kellet volna magyarazni mi az F. Mondjuk a PhD az mar egy jo
tampont.  De latszik ez Magyarorszagon nem mukodik. Nalunk le kell
szabalyozni mindent. pl a kivalo munkaert adando F-nel ki kell kotni a 20
ev munkaviszonyt. A ket diplomanal meg kell mondani, hogy egy tanarszak
fel diplomat er. A foiskolai es egyetemi diploma ugyan abbol a szakbol
csak egy diplomat er. Na van meg nehany dolog, de en elvbol nem mondom el
ezeket nyilvanosan (csak nektek). 

    Fodor Urnak a peticiot kuldom inkabb el. De azt is csak akkor, ha
osszejon a 10 tamogato (eddig meg nincs ennyi). Ha nem lesz ennyi
tamogato, es a SZALONba sem ir rola senki, akkor nekem ez az orszag meg
annyit sem er, hogy a demokratikus elvek megserteseert tiltakozzam. 
    Olyan az orszag amilyen az emberek. Ha az embereket nem lehet
megvaltoztatni (meggyozni), akkor nincs mit tenni. 

No, de azert Boldog Karacsonyt
(a gyerekeknek meg nem art Jezus szuleteset felolvasni a Bibliabol, persze nem
kotelezo (en csak ajanlom))

                                            Horvath Pista

Kedves Gabor,

    majd lassan osszeszedek neked 10 konzervativ allitast, de most csak ez jut
eszembe arrol, hogy szerintem mi a konzervativizmus:

    A gazdasag menetebe altalaban nem szukseges beavatkozni. Az "normalis"
esetben onmagatol mukodik. A beavatkozasok amiket celszeru kerulni. 
    1. tulzott ado szedes.
    2. tusagosan is nagy szocialis kiadasok.
meg irok, de itt erdemes megallni. A legfobb dillemmaja a politikusoknak
(megvalasztasuk elott), hogy keves adobol JOL tartsak az allamot. Az igazi
nyero az a demagog, aki keves adot es nagy kiadasokat iger. Vagy ezt meg
is teszi (R. Reagan). Nekem ezert nehany rosszul csengo mondat forditva is
ertelmes. Aki kiadas csokkenest iger, az nekem adocsokkentest iger. Aki
ado emelest iger az nekem kiadas emelest is iger. Ezert furcsa a mai
kormany. Mindket part mondta ugyan, de az ado csokkentest inkabb a
szadesz, a kiadas novelest inkabb az MSZP. Szep az elet ilyen kormany
alatt. Hoppa ilyen szempontbol eddig a szadesz is konzervativ. Ehhez
kepest jo duma a reszukrol, hogy szocialdemokratak. HAHA
    3. Bizonyos ertelemben az egyen a termelesehez kepest reszesul a javakbol.
Pl. az MSZP ugy kinalja (egy szeles reteg szamara, legyen ez a kozeposztaly
kozepe), hogy 80-90%-ban egyformak vagytok es csak 10-20% a diferencia. Az
"igazi" konzervativ szerintem ezt forditva kinalja.
    Na Gabor, legyen ez a fok mero. Szerintem
Munkaspart   100         0
Mszp          85        15
KDNP          80        20
SZDSZ         70        30
MDF           70        30
FKgP          60        40
Fidesz        50        50
CDU           35        65
M.Thacher     25        75
H. Pista      20        80

    Felreertesek vegett tisztaznam, az elso oszlop nem azt jelenti, hogy
mennyit kapsz ingyen az allamtol. Nem. Az az allamtol kapott dolgok es a
jovedelmed osszeget jelenti. A masodik oszlop az amivel tobbet kereshetsz
a tobbieknel. A ketto aranya a fontos. Ez az arany beallitas persze csak
akkor jo, ha illeszkedik a GDP-hez. De azt en tovabbra is tartom, hogy JO
gazdasagban a szeles retegek (aki kemenyen dolgoznak) kozott legyen egy
otos faktor. Mondom ezt en aki igazan szegeny vagyok es nekem az lenne a
jo ha minden ingyen lenne. Igen am, de az csak egy rovid ideig lenne jo.
Hosszu tavon nagyon rosszul jar mindenki. Hat ezert nem szeretem a
baloldalt. Es ezert tartom gyenge elmejunek a magyar szavazok egy reszet,
mert nem kepesek hosszu tavon gondolkodni. 
    No persze ez minden orszagban igy van.

Nos ez eddig edes keves valasz a kerdesedre Gabor, de majd jovore folytatom.

                                            Horvath Pista

Kedves Gabor (mostmar latom, hogy mekkora faba vagtam a fej(sz)emet),

 Mivel (mint azt olvashattad is tolem) ugy gondolom, hogy elso az egyen vala-
mifele onmagaval kapcsolatos odafigyelese, kommunikacioja, ezert ugy gondolom,
hogy az ennel kibovitettebb kommunikacios terekben valo jelenlete szorosan
(elvalaszthatatlanul) kapcsolodik ide. Akar az egyen kozvetlen, akar a tagabb
kornyezete legyen is, amirol szo van. Ha az egyen nem kapcsolodik szervesen
a kornyezetehez, akkor ezt nem teheti azzal az indokkal, hogy sajat erdeket
tartja szem elott. Ez azt jelenti, hogy nem zarkozhat el az elol a vilag elol
ahol el. Vannak ot kozvetlenul erinto, eletet kozvetlenul befolyasolo primer
hatasok es akar tudomasul veszi akar nem, vannak kozvetett hatasok is. Ezek
jelentkezzhetnek idobeli eltolodasokkal vagy okozati (beteljesules) kovetkez-
menyekkel, de mas modokon is. A lenyeg az, hogy az egyen minden tekintetben
kotott valahova. Arrol sem lehet elfeledkezni, hogy cselekedetei es az alta-
la keltett hatasok mire terjednek ki. Az az ember, aki elzarkozni igyekszik
a vilagtol, cselekedeteit minel sikeresebb az intaktsagra torekvese, annal
inkabb csak onmagara alakithatja. A teljes elzarkozas ara az, hogy a befele
fordulo ember magara marad. Ha sikerul szamara onmagat a kezebe vennie, akkor
arra kenyszerul, hogy vallalja a teljes felelosseget es a teljes onrendelke-
zest. Az ember csak magara nezve kepes mindent megtenni es felelossege is
csak onmagara nezve teljes. Aki tehat felelosseget vesz magara, az csak az
onmaga iranti teljes felelosseggel vallalhatja, mig ugyan ez ervenyes arra,
ha cselekszik: csak a maga irant teljesitett cselekves teszi cselekvokepesse
barmi mas iranyban. Egyszerubben: annak, aki arra torekszik, hogy amibe
belekezdett sikeruljon, kenytelen onmagaban megalapozni ezt. Hiaba ugyeskedik
az ember, amig ha a kulso korulmenyeket le is rendezte, a belso korulmenyek
megis megakadalyozzak cselekedetei veghezvitelet.

A kerdes az tehat, hogy segiti-e ebben az iranyban barmifele hovatartozas.
Ha vilagpolgarnak lenni jobb, hasznosabb az egyennek, akkor nyilvan ez a
kovetendo ut. Ha pedig hazafisag visz elobbre akkor az. Persze van masmilyen
hovatartozas is, mint peldaul a csalad vagy a lakhely, meg ide tartoznak a
korok, a kavezgatok, a torzsvendegek, az egy csapatban szolgalt veteranok.
En azt hiszem, hogy semmifele kotottseg nem artalmas, amig nem kirekeszto.
Kotottseg az is, hogy parbeszedet folytat valaki. Ami hasznos (neha :-)).
Szoval mivel nem elszigetelt az egyen (mert akkor sem az, ha tokeletesen
intakt), ezert alapvetoen kapcsolodik valahova. Ez a normalis allapota.
Ha nagyobb csoporthoz csapodik, akkor is tartozik valahova.
 Viszont minel nagyobb a csoport, annal nagyobb a felelosseg is.
Ebbol kovetkezoen vilagpolgarnak lenni nem azonos a szorosabb kotodesektol
valo mentesseggel. A vilagpolgarnak is lehet csaladja. Kutyaja. Ha nincs es
mondjuk szabadon koborol, akkor is van pl egy fogkefeje. Vagy valami, ami
lehetove teszi szamara a koborlast. A haza az, ami lehetove teszi, hogy az
ember megallapodjon. Tagabb ertelemben veve ugyan ez a vilag is. Otthon.
Vilagpolgar tehat az lenne, akinek a legnagyobb az otthona?
Igazabol aki tenyleg visel valamifele felelosseget, az nem lehet vilagpol-
gar. Vegyuk peldaul a kornyezetvedelmet. Ha fontosnak tartjuk, akkor az
csakis a foldgolyo egeszere vonatkoztatva ertelmes. Nincsenek elszigetelt
 es a vilag tobbi reszevel nem szervesen osszefuggo okoszisztemak. Vagyis
ugy tunik, mintha a teljeskoru erdekek lennenek mervadoak, elsodlegesek.
Csakhogy amint gyakorlatra valtjuk az elmeletet, kiderul, hogy a vilagert
erzett aggodalmunk, csak a helyi problemak megoldasaval valthato valora.
Ahhoz, hogy barmi vilagmeretu problemat megoldhassunk, eloszor is oda kell
mennunk. Egy-meg-egyenkent kell folszamolni a bajokat, mert a vilag barmeny-
nyire egesz is, reszeiben szenved el karokat. Aki tehat a vilag egeszeben
gondolkodik, az a legkisebb reszletekkel kenytelen foglalkozni.
 A legkisebb reszlet pedig onmaga. Aki ezt nem latja be, az hazudik maganak.
Ha pedig az onmagunkkal valo foglalkozas megis elsodleges, mert csak azutan
johet akarmi mas, akkor kiderul, hogy semmivel sem jobb vilagpolgarnak lenni,
mint busmannak. De (mondhatnad) eppen a helyierdeku elmeletek okoztak azokat
a helyi problemakat, amit csak a teljesseggel gondolkodva latunk be. Igaz.
Sajat gondolataink, eszmeink lehetnek tevutra tereloek. Csakhogy nincsen az
az elmelet, ami az egyen szamara tevedhetetlenseget jelent. Vagyis a globalis
gondolkodas nem elmelet, hanem letelem, alapkovetelmeny, de aldasos hatasa
szinte csak kovetkezmenye az egyen normalis, rendeltetesszeru eletvitelenek.
Az egyen resze az egesznek, ily modon pedig akkor tolti be az egesz iranti
kotelezettseget, ha mint annak resze, megfeleloen mukodik.
  Ha tehat emlegetjuk a karokozo aramlatokat politikaban, pan-ilyenolyan
fajelmeletekben, de a tudomany kapcsan is, vagy a gazdasagban, akkor csak
arrol beszelunk (ha nem is ismerjuk be), hogy mi kart tett az ember, mint
EGYEN - onmagaban. Azaz: barmifele ideologia vagy aramlat, csakis az egyenek
egyutthatasat es cselekedeteit jelentik.

  Bulgariaban nem szolgaltattak ki a zsido lakosokat a nacizmusnak.
  Vajon azert volt ez igy, mert nincs bulgar nacionalizmus?
  Hat nem. Ugyanis a torok kisebbseget tuzzel vassal irtottak.
  Azt hiszem a nemzeti (vagy barmi mas) hovatartozas, akkor hasznos, hogyha
ertekeket oriz. Ha a nemzeteket nem ertekeljuk (akar a mienk, akar masoke)
akkor kovetjuk el azt a bunt, amit az internacionalizmussal elkerulni
igyekeztunk. Ha az internacionalizmus azt jelenti, hogy elfelejtuk a csango
nepzenet, a parenyica receptjet, vagy Shakespeare nyelvezetet, akkor ez a
folfogas karos. Nagyon nagy kar, hogy peldaul elfelejtettunk osi mesterse-
geket, mint a kopicolas. Elfelejtettunk sok olyan kapcsolatrendszert, amit
elodeink (vagy mas nemzetek osei) kialakitottak a vilaggal. Azokat az alkal-
mas megoldasokat, amelyekkel eletuket eltek. Ha abba az iranyba mutat az
internacionalizmus, hogy hogyan menekuljunk meg a vilag elol, akkor bizony
karos dolog. A vilag elol menekules az is amikor egyszerusitunk. Amikor
uniformizalunk, konformizalunk. Mert ezzel magunk elol menekulunk.
Biztos vagyok benne, hogy karos dolog helyettesiteni a szeretet a "vilagpol-
garsag osszefogasa"val.

Minalunk (ahol volt egyszer egy proletardiktatura pro-internacionalisztikusan)
valahogyan egeszen mast jelent az internacionalizmus. A megalkuvast es a kor-
rupciot. Aki meg nem probalta milyen az, mikor vilagpolgarra silanyitjak, mikor
meg valaki nem elte meg, hogy ellopjak a foldjet, a hazat es legyilkoljak a
csaladjat, vagy deportaljak, az nem tudja mit jelent vilagpolgarnak lenni.
  Amely irasomra reflektaltal, az volt, hogy kicsiben es nagyban egyarant egy
dolog szamit. Annak a megvalositasa, amit szeretetnek hivunk. Es csak ez.
Altruizmus. Szemben az internacionalizmus indolenciajaval.
  Vedd a legkisebb egyseget (az embert) es kiderul, hogy annak sikere, hogy a
szeretet letrejojjon nem attol fugg, hogy milyen leptekben gondolkodunk.
Hadd idezzek, olyan szerzotol, aki megelte egy nep, egy hovatartozas tragikus
megalaztatasat, Tamasi Arontol:
           "Aki embernek hitvany, az magyarnak nem alkalmas"

Azzal kapcsolatban, hogy a nemzetkozi szervezetek mifele hatassal vannak a
valoban nagyszabasu helyi konfliktusokra (ember es ember, ember es vilag
kozott), hadd idezzek egy masik irotol, Joseph Roth-tol:
   " Amig a >belugyekbe valo be nem avatkozas< nemzetkozi elve elni fog,
addig szabad az utja a gyuloletnek".
  Nem tudom osszeegyeztetni a vilag iranyitasanak gondolatat a kulonbozosegek
apolasa, vedelme nelkul. Minden ember "vilagpolgar"nak szuletik, abban a te-
kintetben, hogy resze a vilagnak, de rendelkezik azzal a kotodessel, amely
kulonbozo szalakon fuzi ot ahhoz a szemelyhez, aki mindenfele indulasi para-
meterekkel rendelkezik. Anyatejet iszik. Nyelvet beszel. Megismer es beillesz-
kedik. Lakik valahol. Tarsa valakinek. Ad es kap. Szokasai vannak, genetikai
es kulturoroksege. Ez a valaki pedig o maga. Persze valaszt is. Dontest hoz.
 De vagy az alapjan dont, ami alkotja ot, vagy szakitani probal vele. Ha
ezt megprobalja, akkor vagy hazugsagra epit es kenyszeriti magat, vagy eppen
szabad valasztasat teszi lehetove azzal, hogy vallalja onmagat. Nem elrejtozik
nem kiutat, megoldast keres, hanem befejez. Beteljesit. Veghezvisz.
 Amikor az ember szakit, akkor csak sajat magan keresztul talal letelemre,
talajra, eletfeltetelekre, vagyis ujbol visszater onmagahoz.
                "Naturam expellas furca tamen usque recurret"

Fonnall a veszely, hogy ami (a neofilia?) uralkodova lesz, az elsopor minden
hagyomanyt es a multtal egyutt, onmagunkat is elveszitjuk. Sokszor megtortent
mar ez a tortenelemben. A hagyomany eppen azt orokiti, hogy mikent kell alkal-
mazkodni mindahhoz, ami az elet soran folmerul. Nincsenek uj utak. Az a valto-
zashoz uj megfelelesi eroprobakat, amely uj terepet alkot. De az uj terep
veszelyesebb, mint a regi volt, mert mestersegesebb. Hiaba tunik ujkori
gondolatnak a vilagpolgarsag, az ember akkor volt a vilag polgara, mikor az
eletet meg harmoniaban elte masokkal, kornyezetevel, onmagaval. Az a szandek,
hogy megvalosuljon a nemzetkoziseg, kenyszeruen ehhez az allapothoz kell visz-
szakanyarodjon. Ez pedig egyutt jar bizonyos civilizacios tevelygesek elvete-
sevel is. Bele fog kerulni ebbe sok minden, ami most meg erosen osztonzo,
vagy tilto szerepu, osszetarto vagy elvalaszto az egyen, a kozosseg eleteben.
De ez a folyamat nem forditott. Nem az ertekek lerombolasa hozza el az egyen
ujra-emberesedeset, hanem megforditva.

Hamvas Bela igy ir az allamok kialakulasarol:

      A volgy osszeszukul, es az utasoknak, messze foldrol, a szoroson
      kell athaladniuk.
      A sok utasra megjelentek
      az arusok,
      a sok arusra megjelentek
      a zsivanyok,
      a sok zsivanyra megjelentek
      a rendorok,
      a rendorok torvenyesitesere megjelentek
      a hivatalnokok,
      a hivatalnokok vedelmere megjelentek
      a katonak,
      a sok katonara megjelentek
      a kurvak,
      a kurvak dicsoitesere megjelentek
      a koltok.

Osszefoglalva: amennyiben a vilagpolgarsaghoz valo eljutas azonos a teljes
vilagra torteno tokeletes odafigyeles megszerzesevel (ami csakis a befele-
fordulas reven szerzheto meg), akkor ez azt jelenti, hogy a problemamegoldas
kepesseget tokeletesiti az ember, azaltal, hogy megismeri az osszes problemat
es kepes azokat lekezelni (hiszen van problemamegoldas, amely egyes proble-
makig el sem jut), mert enelkul nem lehet a vilag polgara. Ugyanakkor ez a
hovatartozas nem foltetlenul all szemben mas hovatartozasokkal, ha azok eppugy
fonntartjak az egyen mindenre kiterjedo figyelmet.
Vagyis fontosabbnak erzem azt, amikor valaki ertekek mellett nem tud elmenni
es azt gondolom, hogy mindegy milyen uton jut idaig. Tudom, hogy nincsen
modszer arra, hogy az ember ember legyen. Nincs menekves a problemak elol
de nincs esely arra sem, hogy az ember megismerje oket (ami fontos lenne),
csak az elet hozza meg mindezt. Ezert van, hogy az ember nem foltetlenul
ismeri meg a banatot, vagy a szegyent - az emberi szenvedes utjait, vagy eppen
a boldogsagot. Ebben nem segit semmi hovatartozas, vagy a hovatartozas taga-
dasa. Elobb van az, hogy az ember eszrevesz effele hovatartozasokat es meg-
felel azoknak.

Olorin