A langyos gazt hideg es meleg gazra szetvalaszto demonnal mintha
Maxwell is foglalkozott volna. Ugyanennek az orokmozgonak masik
megvalositasa: szereljünk egy lapatkerekre egy igen finom racsnit.
Mivel a lapatok ket oldalanak soha nem pontosan azonos szamu gaz-
molekula utkozik, a lapatkerekre rovid idore forgatonyomatek hat,
hol erre, hol arra mozditva a kereket. A forgatonyomatekok persze
kiegyenlitenek egymast -- ha nem lenne ott a racsni. Ez a racsni
az egyik iranyba hato forgatonyomatek hatasara engedi a elfordulni
a lapatkereket, a masik iranyban nem. Voila. Feynmann ezt a racsnit
valamiert kilincskereknek nevezte.

A bicikli valoban nem a kerekek perdulete miatt halad egyenesen.

A bicikli elso kereke valojaban egy onbeallo kerek, pont olyan mint
ami a gurulos szekeken es a bevasarlokocsikon van. Csak ez az onbeallas
nem nagyon feltuno, pedig ha meghosszabbitjuk a kormanyrud tengelyenek
vonalat a talajig, az elso kerek ettol nehany centivel hatrebb erinti
a talajt.

Es ami kozos a bicikliben es Feynmann kilincskerekeben: a racsni :-)

A minap a roman TV uj energiaforraskent az anyag es antianyag
egyesulesebol nyert eroforrast nevezte a jovo legmegfelelobb megoldasnak
nagysebessegu urraketak meghajtasara. E megoldassal talan elernek a
fenysebesseg egyotodet. A kiserletek javaba folynak, antianyagot elo
tudnanak allitani, talan meg is erne.
Lehetseges e anyaggak korulvett vilagunkban antianyagot tarolni?
Egyaltalan mit tudunk az antianyagrol, amikor maga az anyag mukodesevel
sem vagyunk tisztaba? Azt mondjuk ha egy neutronbol egy elektron valik ki
kulso hatasokra, egy protont es egy neutront kapunk. Lehet e ez forditva
is, vagyis a neutronbol pozitront valasztanank ki, a maradek a proton
antianyaga lenne?
Mindenkep erdekes dolgok, azt mondjuk az elektron epp olyan mint a
pozitron, csak ellentetes toltesu, de mi is az a toltes?
Udv. Csaba.

Janos irja:
>Ugyanez a kerdes: ellenallas zajfeszultseget diodaval egyeniranyitva,
>kondenzatort toltve, maris kesz az orokaramforras.
>(Vagy sem...  :)
>Udv.: Janos
Szerintem az anyag egy bizonyos nyomas utan allando hoforrasa
valik (amig a belso energiajat szetszorja).  Pelda erre a vilagegyetem,
bolygok, csillagok, stb.   Egyes esetekben pl. a Fold, az Uraniumot
tesszuk fookozonak, de az elo csillagok kialakulasainal az Uranium nem
is letezett.
Udv. Csaba.

A második kérdés ugye az örökmozgót feszegeti.
Regi otlet ez a csapoajtos dolog. Nekem is kedvenc
gumicsontom az entropianovekedes megforditasa. :))

Pontositsunk: a tartaly fala is a korulmenyeknek
megfeleloen hideg, tovabba idealisan fenyes,
koszalo molukak nem parolognak ki belole
a kisnyomasu belso terbe. Az elvalaszto fal es
az ajto is idealisan fenyes, csak mechanikus energia
jatszik szerepet.

Reszemrol ket bibit latok:
Egyik, hogy ha keves molekula van, akkor azok
nem ropkodnek, hanem a(z idalis) tartaly aljan ulnek.
De legyen sulytalansagban a rendszer es a molekulak
tokeletesen utkozzenek a falakkal, ne veszitsenek
mozgasi energiat, tegyuk fel, hogy me'gis ropkodnek.
(Ha meg olyan sok molekula van benn, hogy megtartjak
egymast es neki tudnak menni a csapoajtonak, akkor a
nagyobb nyomasu oldal nem is engedne' kinyilni az ajtot.)

A masik bibi, hogy az ajto mozgatasahoz is kell energia,
amit a molekulak mozgasi energiaja fog fedezni.
(Kerdes, hogy mit fog futeni az ajto...)

Vegulis mindegy, hogy mit sikerul passzivan egyeniranyitani:
anyagot (nyomast), fotonokat (hosugarzast), tolteseket (feszt);
barmelyiknek orulnenk.

Az ajtos rendszer egy masik modellje az lenne, ha lenne
2 db T homersekletu R ellenállasunk, amik termelik
a zajfeszt, es ezeket olyan 4polussal szeretnenk osszekotni,
ami az egyik iranyban jobban csillapit, mint a masikban.
Itt is az a baj, hogy az iranyfuggo csillapitas onmagaban
nem gond, csak eppen az at nem engedett zajenergiat a
4polus nem visszaveri, hanem elnyeli, azaz melegedesre forditja,
es elobb-utobb felveszi a ket db R-nek a homerseklete't
(mar ha egyaltalan eddig alatta volt).

Ezen modell alapjan attol tartok, hogy nem lehetseges
olyan csapoajtot kesziteni, ami nem dezsmalja meg
a rajta athalado molekulak mozgasi energiajat.

Az a baj, a hoenergiaval, hogy teljesen egyeneltes,
nincs benne semmi kituntetett irany es vegtelenul sok
komponens eredoje.

De amint rajovok a megoldasra, rogton kozzeteszem. :)

a BenceMiki

> A két térrész molekulái elobb-utóbb mind beleütköznek a 
> csapóajtókba, de leggyakrabban nem egyszerre, mert kevesen 
> vannak. Csak a keletiek számára nyithatóak az ajtók, melyeken némi 
> energiaveszteséggel át tudnak jutni.
Az energiaveszteség az ajtónak nyereség: energiát kap, amitől rezgésbe 
fog jönni. Innen kezdve simán átengedi vagy átsegíti a másik oldalról is 
a molekulákat - ha ott nagyobb a nyomás - akkor is, ha ez a nyomás kicsi.

>>Holdon fekvo, hermetikus páncéldobozban ...

János:
>Minthogy a "jol kiveheto" minosítést én definiálom, ezert a válaszom : 
>NEM.

Helytelenítem. Próbálom érzékeltetni, mit jelent a "jól kiveheto" 
közkeletu magyar kifejezés:
http://www.terminal.hu/newsread.php?id=17202403063811
*JÓL KIVEHETOK a vulkanikus eredetű kiemelkedések, a becsapódott 
meteoritok által létrehozott kráterek, az egykori folyadék vájta 
völgyek...
*
http://www.vadaszlap.hu/VKE/vadaslap/text/1999/julius/vadlex.htm
*Talpa csupasz, nyomvonalán JÓL KIVEHETOK mind az öt ujjának 
körmei és talpának sarka *

http://www.sulinet.hu/tananyag/97410/on/mkm/abc/szupkont/sz1c2.ht
m
*Ugyancsak JÓL KIVEHETOK a hosszú, keskeny kiterjedésűi 
mélytengeri árkok is.*

>>Belsõ válaszfallal szimmetrikusan kettéosztott tartályban
>>nagyvákuumot létesítünk. A válaszfalban molekulák egyirányú
>>közlekedését biztosító csapóajtók vannak.

>R. Feynmann tökéletesen kitárgyalta.

Melyik könyvében a sok közül?
A könyvkiadók kitehetnék könyveinek szószedetét a webre! Ugye?
Van már ilyen szolgáltatásuk? Ugyanis szeretném tudni, hogy bizonyos 
fogalmakról konkrétan melyik könyvében ír a sok közül! 
Képtelenséget, vagy mihaszna dolgot kérek?

>Ugyanez a kérdés: ellenállás zajfeszültségét diódával egyenirányítva,
>kondenzatort töltve, maris kesz az örökáramforrás.
>(Vagy sem... :)

Káprázik a szemem?  Kondenzátoron át örök áram? Na ne! :)

Tartályos történetem egyébként entrópia-csökkenés gyanuról szól, 
nem örökmozgóról! 

Udv.: Janos