Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX CODER 685
Copyright (C) HIX
1999-12-28
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Szerzoi jogok, szoftvervedelem (mind)  49 sor     (cikkei)
2 Re: fagyi... -->Mc (mind)  11 sor     (cikkei)
3 Re: [ASM] Regiszterek mentese, kodtablak (mind)  36 sor     (cikkei)
4 re: kodtabla (mind)  19 sor     (cikkei)
5 Re: Delphi levlist (mind)  4 sor     (cikkei)
6 Re: [ASM] Regiszterek mentese, kodtablak (mind)  61 sor     (cikkei)
7 Re: Szerzoi jogok, szoftvervedelem (mind)  71 sor     (cikkei)
8 egy kis linux segitseg kellene... (mind)  55 sor     (cikkei)

+ - Re: Szerzoi jogok, szoftvervedelem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali !

 wrote :

>  Szeretnek beleszolni egy kicsit a kialakult vitaba... ;)
En meg a tiedbe. Bocsi, de kicsit kiakadtam...

>  A szerzoi jogok mindig a szerzot vedik. Egy program hibaja nem a szerzo
>hibaja, analog modon egy versben talalhato helyesirasi hibahoz...

Hmmm. Igen ??????
 - a versben nem talalhato helyesirasi hiba !!! Ahogy a szerzo leirta, ugy
   kell elfogadni.
 - a nyomtatasban talalhato szedesi hiba. Ez tenyleg nem a szerzo hibaja.
   De nemis helyesirasi, ilyen a kolteszet.
 - ha a hibas program kart okoz, mit gondolsz kit fognak "elovenni" ? Azt a
   h*lyet aki hasznalja a progit ?
 - a forditasi & terjesztesi serulesek nem a szerzo hibaja. De ha
   "meg akarja tartani a vevoit" figyelnie kell erre is.
Osszefoglalva, aki segiteni nem tud NE fokozza a bajt, maradjon nyugton !

>  Ha a szoftverek iparjogi vedelem alatt allnanak, akkor a vevonek lenne
> tobb joga, es a gyartonak tobb kotelessege. Persze ez nem tul elonyos a
> gyatonak, hiszen _mukodo_ es _hibatlan_ programot kellene keszitenie,
> amely kombinacio eroteljesen profitellenes...

Ha megengedsz 1 sajat velemenyt : azok a "programgyartok" akik ilyen hibas
ill. bizonytalanul mukodo progit irnak, ne akarjanak szerzoi vedelmet !!!
talan valtsanak szakmat, pl. a koztisztasagiaknal van eleg ures hely...:)))
No egy ideillo osszehasonlitas : ha gyereket "csinalsz", szuletese utan
magarahagyod, hogy idaig tartott a "munkakorod" ?

>  Igaz, hogy ezaltal a programok sokfelesege kicsit visszaesne, de a
> maradek programok biztosan (ill. ipari biztonsaggal) mukodnenek, de ezen
> mar nehez valtoztatni... :(

Mit akarsz rajta valtoztatni ? Elrontani ? Hidd el, barki v. barmi
eltudja...ld. winfos :))

>  Szerintem kovetni kellene azt a kezdemenyt, hogy non-profit celra a
>...
>gyarto adna ki, megfelelo kriptografiaval, es fizetseg elleneben.

>  En ebben latom a megoldast... de lehet hogy tevedek.

Na, ebben legalabb 1etertunk...

				Jo szorakozast !
					Gusi
+ - Re: fagyi... -->Mc (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi inet,"HIX CODER" >!

na jo, rovid leszek...
----------------------------------
j1:
cli
jmp j1
----------------------------------
ez megy dos, win9x alatt... hogy nt alatt micsinal, passsz...;)

tovabbi jo kodolast meg boldog uj evet mindenkinek... Mc
+ - Re: [ASM] Regiszterek mentese, kodtablak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On 26 Dec 99 at 16:42,  wrote:

> 1. eset: A meghivott eljaras menti az osszes altala hasznalt/modositott
 ...
> 2. eset: A hivo eljaras lementi az osszes szamara ertekes tartalommal biro
 ...
> A kerdesem az lenne, hogy nagy programok eseten melyik a jobb, gyorsabb,
> optimalisabb, szoval velemenyeket kernek.

Tapasztalatom szerint nagy program eseteben nem lehet elore szepen
eldonteni, hogy melyiket csinalja az ember, ugyis mindig az adott
helyzet donti el, hogy mi a jobb, illetve kezhez allobb. 

Sebesseg szerint a legjobb egy harmadik modszer lenne, hogy a hivo
program mentene azokat a regisztereket, amik szamara fontosak ES a
hivott program elrontja, a hivott meg nem ment semmit. A gyakorlatban
viszont ettol a kicsit rosszabb sebesseg ellenere is erdemes sokszor
elterni, mert ez a modszer sok hibalehetoseget hordozhat (pl.
kesobbi modositas mas regisztert is ronthat, stb.), es annak sincs
ertelme, hogy a program minden apro reszet optimalizalja az ember.
Szoval a sokszor futo ciklusmagokban erdemes ilyenekre gondolni, a
tobbi helyen meg szinte mindegy, hogy mit csinalsz.

> A masik kerdesem egyszerubb:
> Az ISO 8859-2 es a Win 1250 kodtabla a magyae nyelv szempontjabol
> megegyezik? Esetleg teljesen azonos a ket tabla? Ha nem, akkor
> milyen karakterekben kulonboznek egymastol? 

Az ISO-ban nincs a 0x80..0x9f tartomanyban betukod (vezerlokodoknak
van fenntartva), a win meg bepakolt oda mindenfele betuket meg
irasjeleket. Folotte egyforma a ketto, igy a magyar betuk 
szempontjabol azonosak.

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --
+ - re: kodtabla (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasztok,

> A masik kerdesem egyszerubb:
> Az ISO 8859-2 es a Win 1250 kodtabla a magyae nyelv szempontjabol megegyezik?
> Esetleg teljesen azonos a ket tabla? Ha nem, akkor milyen karakterekben
> kulonboznek egymastol?

Annyi a kulonbseg, hogy az 1250-es kodtablat csak a win, mig az ISO
szabvanyt a tobbi platfom is le tudja kezelni, igy az ekezeteket
monjuk linux-on is el lehet olvasni, mig ha 1250-ben irod, akkor nem.

Most en is ISO-ban irtam, igy a kovetkezo ekezetek ha minden igaz,
akkor minden mas rendszeren is olvashato, ha nem lenne olvashato,
akkor tevedtem, es akkor jelezzetek plz.

áéűúóí
-- 
Minden jót,
           Ricsi
+ - Re: Delphi levlist (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Delphis levlistakat keresek. Aki tud cimet, legyszi adja meg.
Lista web: http://delphi.szechenyi-nkzsa.sulinet.hu

Gabor
+ - Re: [ASM] Regiszterek mentese, kodtablak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>A regiszterek mentesevel kapcsolatos kerdesem:
>
>Ket eset van:
>
>1. eset: A meghivott eljaras menti az osszes altala hasznalt/modositott
>regisztert a verembe, majd ha elvegezte a muveleteit, akkor visszaallitja a
>verembol azok eredeti tartalmat.
>
>2. eset: A hivo eljaras lementi az osszes szamara ertekes tartalommal biro
>regisztert, majd meghiv egy eljarast. A meghivott eljaras egyaltalan nem
>vegez regisztermentest. Amikor a vezerles visszater a hivo eljarashoz, az
>visszaallitja az altala lementett regiszterek erteket.
>
>A kerdesem az lenne, hogy nagy programok eseten melyik a jobb, gyorsabb,
>optimalisabb, szoval velemenyeket kernek.
Bocs, de azt hiszem mar eleve rossz a szemlet a dologgal kapcsolatban.
(Tudom mire gondolsz: ti. hogy honnan a fenebol tudjam, hogy a hivo vagy a
hivott fogja -e tobbszor feleslegesen elmenteni a regisztereket, hiszen
egyik sem tudja a masikrol, hogy az melyeket hasznalja/irja felule...)
Mert ugye miert is rakunk kulon eljarasba valamit? Azert, mert
(feltetelezhetoen) a program tobb helyen is el kivanjuk vegeztetni ugyanazt
a muveletsort es az ismetlodo peldanyok alkalmazasa helyett egyszerubb es
helytakarekosabb megoldas ha magat a muveletsort csak egyszer taroljuk el es
minden egyes hasznalati helyen meghivjuk azt.
Ebbol (ti. abbol a tenybol, hogy tobb _kulonbozo_ helyrol is hivhatjuk a
rutint) adodik az az alapszabaly is, hogy a hivas soran ugyelni kell arra,
hogy a hivo es a hivo altal is hasznalt/modositott, nem specialisan az
adatcsere celjara felhasznalt atmeneti tarolok (ilyenek a regiszterek is) a
hivas folyaman mind-mind feltetel nelkul (!) megorizzek tartalmukat, hiszen
a hivas szamos, az emlitett tarteruletek hasznalata szempontjabol szinte
biztosan eltero kornyezetbol kerul kezdemenyezesre. Igy rendkivul komplex
feldolgozo logikai hianyaban a forditonak es/vagy a programozonak nincs mas
eselye _minden_ korulmenyek kozott helyesen mukodo kodot generalnia, mint
hogy minden hivas alkalmaval elmenti az osszes modositott atmeneti tarolo
(itt regiszter) tartalmat meg akkor is ha erre esetleg a hivasok legnagyobb
szazalekaban nem lenne szukseg, mert pl. a hivas utan kozvetlenul uj ertek
kerul a regiszterbe, igy teljesen felesleges megorizni aktualis tartalmat,
mert az a kesobbiekben _biztosan_ elveszik.
Ilyenkor marad a kerdes, hogy ki mentse le az "osszes modositott" regiszter
tartalmat?
Mivel csak a hivott eljaras (vagy legalabbis az biztosan) tudja pontosan,
hogy mely regisztereket hasznalja, ezert biztos, hogy ilyen esetekben mindig
a hivott altali regisztermentes adja a legeffektivebb kodot, mert igy
biztosan nem kerul sor olyan regiszterek mentesere, amit a hivott nem
modosit es amely muvelet igy felesleges.

Nyilvan, jol meghatarazhato hivasi kontextus-halmaz eseten (ez ugye pl.
_nem_ lep fel .dll-ek vagy barmilyen olyan architektura eseten ahol
forditasi idoben meg nem ismert az osszes hivasi kornyezet) - nevezetesen
amikor meg tudjuk hatarozni, hogy a hivok es ugye maga a hivott eljaras is
mely regisztereket hasznalja - szukitheto a mentett regiszterek kore, sot,
bizonyos esetekben talan erdemes kulon-kulon peldanyokat letrehozni
ugyanabbol az eljarasbol, ha mondjuk egy vagy tobb regiszter mentesere az
osszes hivasok csak elenyeszoen kicsi szazalekaban van szukseg es aminek a
fennmarado esetekben torteno kihagyasa (nevezetesen amikor olyan rutinbol
hivjuk amelyik eseten a szoban forgo regisztert nem kell megorizni) jelentos
sebessegnovekedest eredmenyezhet.
Azonban velemenyem szerint ilyen komplex heurisztikaval rendelkezo
forditoktol az elkovetkezo nehany evben biztosan nem kell "tartanunk"...

Gabor
+ - Re: Szerzoi jogok, szoftvervedelem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Sun, Dec 26, 1999 at 05:56:52AM +0000,  wrote:
> Eloszor a jogi vedelemrol.
[...]

Szabad orszagban elunk, ha nem tetszik a szolgaltatas, nem fizetsz
erte. Lehetosegedben all elmenni mas swgyaroshoz es tole kerni
olyan szerzodest amilyet te akarsz es ha nem talalsz ilyet akkor
elmondani magadnak, hogy igy jartal es irni egyet.

>   A szerzoi jogok mindig a szerzot vedik.

Na ne mondd, hogy azt nem kell. Szerintem a szerzo es a vevo
vedelme ket teljesen kulonbozo dolog.

> Egy program hibaja nem a szerzo
> hibaja, analog modon egy versben talalhato helyesirasi hibahoz...

Ujabb analogia: ha a kolto kisiparos szerzodest kotott a userrel
h a verse hexaban lesz megirva es ehhez kepest megis valami
egeszen mast csinal, akkor a user foghatja magat es beperelheti
szerzodesszegesert. Ez a jogallami gyakorlatnak megfelelo, nem?

>   A szerzoi jogok teljeskoru vedelmet nyujtanak a szerzonek, az EULA hosszu
> oldalakon keresztul foglalkozik a szerzo jogaival, a vevo kotelessegevel, es a
> vegen megemliti,

 ... hogy vigyazz, mert a Java a halalodat is okozhatja :)

> Ha nem adunk vedelmet es jogokat a vevonek, es kapasbol
> azt feltetelezzuk, hogy egy utolso szoftverkaloz, akkor igencsak
> keresztbeteszunk sajat magunknak.

A gyakorlat nem ezt mutatja.
 
>   Szabad forraskodrol annyit, hogy nem a binaris program all jogi vedelem
> alatt, hanem a forrasa. Tobb szem tobbet lat alapon a hibak szama erosen
> konvergal a nulla fele.

:-| free source-gnu-linux rulez, mi? argh

>   Szerintem kovetni kellene azt a kezdemenyt, hogy non-profit celra a
> szoftverek ingyenesek (kiveve azokat a szoftvereket, amelyek nem profit
> szerzesere irtak pl. jatekprogramok es kulonbozo otthonra szant programok),
> a profitszerzes celjabol hasznalt programokert pedig fizetni kell.

Nekem jo lenne, de a gyartonak (mar azoknak akik most nem ezt
csinaljak) mi a buli benne? :)

---
>   Ezzel a modszerrel a cegek nem adnak tovabb konnyelmuen a programjaikat,
> hiszen rajta van a digitalis alairasuk, olyan lenne, mintha a ceg
> pecsetmintajat adnak ki kezuk kozul.

> A programokat feltorni sem kellene,
> hiszen ismert a forraskod,
---

En itt ellentmondast latok.

>   En ebben latom a megoldast... de lehet hogy tevedek.

Szerintem nulladik korben a jogsz kollegaknak tisztazniuk kene
par fogalmat majd eldonteni, hogy valojaban mit is akarunk. En
mindenesetre amellett vagyok, hogy kozpontilag minel kevesebbet
avatkozzanak a dologba.

>   Age of The Penguin -=- SuSE Linux 6.2 -=- Microsoft free area

lazadunk, lazadunk..?

:-* :\n_tgz\n-- \nPremature... de ugyis tudjatok. <-- ez egy 0soros .sig
+ - egy kis linux segitseg kellene... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello All!

Bocs, hogy terhelem a lista forgalmat ilyennel, de surgos segitseg kellene.
Van egy gondom, ami miatt nyugtalan ejszakaim vannak :)

Szoval. Adva van ez itt pascalban:

const
comx:array[0..1] of word=($3f8,$2f8);

var
NR                                              :byte;
RDPOIN,WRPOIN,LGPOIN    :BYTE;
FIFO                                          :ARRAY[0..255] OF BYTE;
b                                                 :byte;
OLDINT0B                                :POINTER;
OLDINT0c                                 :POINTER;
receivechar                                  :byte;
ch                                               : char;

PROCEDURE HWIT;INTERRUPT;
VAR B : BYTE;
;

Ezt kellen atultetnem C++-ba, de linux ala. (g++-al kellene forditani)
A gondom tulajdonkeppen a  SetIntVec es a GetIntVec-el van. C++-ban 
megkerestem a megfeleloit, eddig rendben is volna a dolog, de ezekhez 
dos.h kell, ami, ha jol tudom :) linux alatt nem igazan tallahato. 
Ha valaki esetleg tudna segiteni, azt nagyon megkoszonnem!!! Help plz!

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS