Kedves Eva,
He't-nyolc he'tig voltam tavol es nem akarok abba a hibaba esni, mint
egy a film kozepen megerkezo ne'zo", aki a reszleges informacio alapjan mond
"donto" kritikat a filmrol. Szoval most olvastam a most kapott 457-es szamu
SZALONt es abban Kaiser Andrashoz irt leveled. Egy kisebb es egy nagyobb meg-
jegyzesem van ezzel kapcsolatban. Azt irod
"Sajnos sok ilyen eset van, de ebbol
nem kell altalanossagokat levonni. Ez az eset is mutatja, hogy a femi-
nistaknak meg nagyon sok dolguk van. Nemcsak a ferfiakkal kell elfogad-
tatnunk a "halado" elveket, hanem meg sok nonek is tisztabban kell
latni."
Ami nem tetszik, hogy A FERFIAKKAL, mindegyikkel, kell elveket el-
fogadtatni, mig SOK NONEK is kell tisztabban latni. Mi ez, ha nem bias?
A masik komolyabb u~gy. Szerintem (ami szerencsere pl. az angolszasz
orszagok alkotmanyaiba, stb. is be van epitve (:-)), MINDENKINEK joga van
akarmit kritizalni, legyen az allampolgar, vagy illegalis immigrans, Yale-i
kutato, vagy utcasopro. "Redneck" es gyakran ujonnan-jottek attitude-je,
hogy "if you don't like it, leave it", "go back where you came from", etc.
Ugy erzem, kisse kotelessege is az embernek kritizalni -- ez hozza magaval
a javulast, haladast. Persze nem olvastam Andras eredeti irasat, el tudok
olyat is kepzelni, hogy valaki rossz-indulatu, szandekosan desctruktiv, stb.
Nem hiszem, hogy o" az volt, de ha igen, az sem okoz nagy kart (:-)).
Vegul, udvozollek a SZALONban; nem emlekszem, hogy regebben is irtal
ide. Szuksegunk van a no"i kvotat betolteni (megint egy (:-)).
F. Miki
|
? Marmint itt, Amerikaban? Nem kell!
Engem is regen zavar, amit Bokor Eva egy zsenialis (provokativ)
kerdesben foglalt ossze: ha itt minden rossz, miert nem mesz
haza (vagy mashova)?
Persze nem minden fekete-feher, de mindenkinek maganak kell
eldontenie, hogy az egyenleg pozitiv, vagy negativ. Kenyszer
hianyaban (egeszseg, csalad, politika, ehhalal) minden intelligens es
nem mazochista ember a szamara legkedvezobb egyenlegre torekszik.
Szeretnem azt hinni, hogy a Szalon hasabjain ilyenek kozt folyik a
levelezes, tehat pl. az amerikai rezidensek szamara Amerika tobbet
nyujt, mint amennyit elvesz es Magyarorszag tobbet venne el, mint
amennyit nyujtana. Ezert vagytok itt, nem? Ha nem, akkor csacsik
vagytok.
Egy idegen kulturat megerteni, megszokni, elfogadni es esetleg
megszeretni nagyon-nagyon nehez dolog. Emiatt szenvedni, ezzel
kuszkodni, honvagyat erezni, elbizonytalanodni, tulkompenzalni,
segitseget kerni egy nagyon-nagyon emberi dolog. Egy idegen
kulturat megertes nelkul lenezni nagyon-nagyon primitiv,
ostoba, sznob, kulturalatlan, korlatolt, es meg csak nem is
europai (a Thomas Mann-i ertelemben) dolog. Ezen a diplomak
szama sem segit.
Janos Jozsef
egy masik disszidens
|
Valaszom harom reszbol all. Elobb valaszolok Fencsik Gabornak, mert az az
egyszerubb. Aztan ket reszben Korosi Gabornak. Az elso resz meg rovid. A
masodik, hosszabb reszben elmondom, hogy miert kifogasolom a kozgazdaszi gogot
az ertekpumpa vitaban, es miert van elegem Fredibol es Benibol, a ket kokorszaki
szakibol. Kerem a szokasos elnezest azoktol, akiket ez nem erdekel, es buzditom
oket a PgDn gomb nyomogatasara.
Fencsik Gabor:
Gabor, en nem mondtam, hogy minden ertekkulonbseg forrasa az informacio. En
csak azt mondtam, hogy minden csalas magyarazhato ugy, hogy az informacio erteke
a kicsalt es a valos ertek kulonbsege.
Korosi Gabor:
EK
Amit az EK-szerzodesrol irsz, az esszerunek hangzik, bar minket a torokok
es az afrikai orszagoknal sulyosabban erintenek a mezogazdasagi termekekkel
kapcsolatos korlatozasok. Hogy a leveled masodik feleben hozott peldadat
rancigaljam ide: Az EK olcson termel jo ijakat, dragan termel jo kobaltat es nem
termel hurokcsapdat. Mi olcson termelunk jo kobaltat, es a torokok es az
afrikaiak olcson termelnek hurokcsapdat.
AEE (Altalanos Egyensuly Elmelet)
Az AEE-t en is fontos tudomanyos vivmanynak tartom. Viszont azt nem lehet
csinalni, hogy eloszor bejelented, hogy nem nyitsz az AEE-rol vitat, majd
jelzed, hogy itt reszemrol indulatok es nem a racio munkal, majd baratsagosan
figyelmeztetsz, hogy
>ke'pzett ko~zgazda'szokkal ta'rsalogva ne ezeket az e'rveket haszna'ld, mert
>alapja'ban hiba'sak.
Foleg akkor nem, amikor ezek utan -- kisse kelletlenul -- a kozgazdaszi
kepzettseg nelkuliek -- azaz, a gyengebbek -- kedveert Fredirol es Benirol
kezdesz meselni. Ezt azert is serelmezem, mert mostanaban sokat baby-sittelek
egy baratomnak, akinek 3 eves kisfiaval kell a romhanyitlan kokorszaki szakikat
neznem, orrverzesig. De vannak ennel sulyosabb kifogasaim is.
Megegyszer: en nem azon vitatkozom, hogy a nemzetkozi csere altalaban, vagy
tobbnyire elonyos-e. En pusztan azt mondom, hogy ez minden esetben kulon
vizsgalando, es nem bizonyithato altalanossagban. Tovabba, a kerdes altalaban
nem az, hogy csereljunk-e vagy sem, hanem az, hogy kivel, es milyen feltetlek
mellett. Az a tetel, miszerint a csere a csere logikajabol fakadoan elonyos,
(ezt a logikat fejti ki a Fredi/Beni torteneted) felrevezeto, ugyanis azt
sugallja, hogy MINDEN csere kolcsonosen elonyos. Ezt te sem hiszed, ezert irod
az alabbiakat:
>Mindannyian tudjuk, hogy a kereskedelem lehet ra'fizete'ses, ezt a szocializmus
>is bizonyi'totta. (A'mba'r ve'leme'nyem szerint a magyar ku~lkereskedelem
>a'ltala'ban nem volt ra'fizete'ses a reformszocializmusban. Nagyon keve's
>kive'telto"l eltekintve inka'bb arro'l volt szo', hogy lehetett volna
>elo"nyo~sebb is.) A kereskedelem pl. akkor lehet ab ovo ra'fizete'ses, ha
>legala'bb az egyik fe'l do~nte'seit nem az anyagi e'rdek motiva'lja. E'peszu"
>gazda'lkodo' saja't konto'ja'ra nem ko~t ra'fizete'ses u~zletet. Uto'lag egy
>u~zlet persze bizonyulhat akkor is ra'fizete'sesnek, ha elo"tte OK-nak ne'zett
>ki.
Itt rogton harom okot is adsz arra, hogy a kereskedelem miert lehet
rafizeteses,
1. valakit nem a gazdasagi erdek motival (pl. az EK-hoz valo
csatlakozasunkat nyilvanvaloan politikai erdekek is motivaljak),
2. valaki nem a sajat zsebere dont, azaz nem viseli a donteseinek teljes
felelosseget (ez nem csak a szocializmusban letezik,-- bar ott igen erosen van
jelen, ugyanez a problema megvan mondjuk az uzletkoto es a cegigazgato, vagy a
cegigazgato es a ceg reszvenyesei kozott, lasd agency problem, vagy az EK-nal
maradva; az Antall-kormany a kovetkezo kormany zsebere dontott),
3. valaki nem volt minden, az uzlet megkotesehez szukseges informacio
birtokaban (sose vagyunk minden szukseges informacio birtokaban, pl. nem tudjuk,
hogy milyen lesz iden vagy jovore a termes).
Ezek egyaltalan nem trivialis problemak, es szekerdereknyi szakirodalom
foglalkozik veluk. Es persze nem csak ezek a problemak vannak. Vegyunk egy
magyar vallalkozot, akit csak a gazdasagi erdek motival, sajat zsebere dont, es
mindent tud ket lehetseges uzletrol. Az egyik nagy volumenben rendelne tole
arut. Ez azt jelentene, hogy a jelenlegi 100 fovel mukodo uzeme't, amelyet
egyszemelyben, a felesege segitsegevel iranyit, 500 fore kene bovitenie
(megbizhato alvallalkozok nincsenek), es ezzel kenytelen lenne feladni a teljes
szemelyes ellenorzest az uzlet egesze felett, viszont jo haszonra tenne szert. A
masik kis volumenben rendelne ugyanazt, kisebb penzt hozna a konyhara, viszont
vallalkozonknak nem kell kiadnia a kezebol a gyeplot. (Valodi tortenet.)
Kerdes (maradva a kiindulo felteveseken belul):
Csereljen-e nagyban vagy csereljen kisebben? Mi itt a gazdalkodo igazi erdeke ?
Tovabbi kerdes (kilepve a kiindulo feltevesekbol):
Az, hogy o akar mindent felugyelni, az vajon gazdasagi vagy hatalmi erdek?
Hogyan valasszuk el a gazdasagi es a nem gazdasagi erdeket?
Flintstone-ek tortenete azt bizonyitja, hogy ha egy sor dologtol
eltekintunk, akkor bizonyithato, hogy a komparativ elonyokon alapulo
munkamegosztasbol kovetkezo csere mindket fel elonyere szolgal. OK (es meg azt
sem mondom, hogy 'so what!'.)
Eloszor adsz egy statikus modellt. Ez a modell attol statikus, hogy
feltesszuk benne negy dologrol, hogy nem valtoznak. Ez a negy pedig 1. a
preferenciak (hust enni kell), 2. a technologiak (a balta es az ij keszitese
mindvegig az altalad leirt sema szerint tortenik), 3. az eroforrasok (a baltas
Fredi nem tanulja el az ijkeszitest Benitol, nem szaporodnak el a lassu,
fejbekolinthatom, es joizu allatok), 4. az intezmenyek (pl. nincs bank-rendszer
es igy nincs hitel, es Fredi nem tudja egy hostile takeover-rel megkaparintani
Beni ijkeszito muhelyet).
Ez a statikus modell attol ROSSZ modellje a valosagnak, hogy a fenti negy
elem allandosagan belul is el lett sinkofalva egy sor problema. Ugyanis tovabbi
feltevesekkel elsz. Ahogy mar emlitettem:
1. Fredit es Benit CSAK gazdasagi erdek motivalja (nincs vallas, ideologia,
kultura stb.)
2. Fredik es Benik csakis a SAJAT ZSEBUKRE dontenek, (Irmaval es Vilmaval
most nem torodunk)
3. a kokorszaki uzleti tranzakciok egyszeruek es ATLATHATOk,
4. Fredi es Beni tudja, hogy mi az IGAZI erdeke.
Tovabba felteszed, hogy:
5. NINCS tranzakcios koltseg. Azaz
a. maga a csere nem kerul semmibe, tehat ingyen szallitjuk,
raktarozzuk stb. az ijakat es baltakat, nincs nagy- es kiskereskedelmi arres
b. nincs meresi koltseg, mert mindenki rogton latja, hogy ut-e a
kobalta, es lo-e a nyil,
c. nincs keresesi koltseg, mert mindenki tudja, hogy hol es mikor
kaphato az, amire szuksege van,
d. a tulajdonjog tisztelete es a szerzodesek betartatasa ingyenes,
vagy nem kerul tobbe a rendor lopas eseten, vagy az ugyved szerzodes szeges
eseten, mint maga a kar.
6. Fredi es Beni EGYFORMA erosek, a baltas Fredi nem tudja erovel elvenni
Beni ijat, vagy nem tudja Benit arra kenyszeriteni, hogy aron alul adja el neki
az ijat.
7. NINCS monopolium. Szamtalan Fredi keszit baltat es szamtalan Beni ijat,
es ezekre mind ervenyes a kepessegek kozotti kulonbsegekrol szolo feltevesed.
8. VEGTELEN SOK azonos fajtaju csere van, tehat senkinek sem erdeke csalni,
mert a kovetkezo korben ezt a masik tudja szankcionalni (lasd 5 d.).
A fenti nyolc felteves barmelyike, ha nem teljesul, adodhat olyan
helyzetet, ahol egy megtortent csere nem hoz kolcsonos elonyoket. Ezeket nem en
talaltam ki, sot abban is biztos vagyok, hogy ezeket te is jol ismered.
Ami a dinamikus allapotrol adott leirasodat illeti, az nagyon tanulsagos.
Itt ugyanis kiderul, hogy a cserearanyokat a statikus modellben allandonak
tetelezett negy parameter valtoztatasaval is befolyasolhatjuk. Tehat, ha
valamilyen modon sajat javamra tudom manipulalni a preferenciakat (pl. a
do~grossz hollywodi filmet addig reklamozom, amig csak Sylvester Stallone-t
lehet Bp-en nezni), az eroforrasok eloszlasat (elfoglalom Kuvaitot), a
technologiat (ipari kemkedek vagy embargot rendelek el), illetve az
intezmenyeket (kineveztetem Nemeth Miklost az EBRD elnokenek, vagy nyomast
gyakorlok a Vilag Bankra, pl. azon keresztul, hogy en allom a cehhe't), akkor
egyebkent azonos feltetelek mellett is, ugyanazert a kobaltaert tobb penzt vagy
ijat tudok szerezni. Tehat lehet, hogy nem cserelni kene, hanem azon
mesterkedni, hogy az emlitett negy parameter egyiket megvaltoztassuk.
Ahogy vegzel a kokori torteneteddel, es visszatersz a XX. szazadba,
valtasz, es elismered, hogy bizony, bizony, a dolog nem olyan egyszeru, mint
ahogy a Flintstone tortenetbol sejthetnenk. A retorikus fogas a reszedrol az,
hogy az egyszerusitest eloszor ralocsolod az olvasod tajekozatlansagara, majd
ugyanezt a leegyszerusitest hasznalod mentsegul arra, hogy nem minden stimmel.
Megegyszer: En NEM amellett ervelek, hogy a kereskedelem nem lehet
kolcsonosen elonyos. Amellett sem ervelek, hogy ez nem vezethet gazdasagi
felzarkozashoz.
En az ellen ervelek, hogy ugy tegyunk, mintha itt egy tudomanyosan
eldontott kerdesrol lenne szo, ahol elore, a reszletek ismerete nelkul, pusztan
gazdasagelmeleti alapon lehetne itelkezni. A gazdasagtan nem kristalyfizika (de
nem is szepirodalom, ahogy azt masok allitjak).
Jabadabaduuuuuuuuu!!!!!
Akos Field-Stone (Ro'na=Field, Tas=to~ro~ku~l ko~=stone)
|
