Udv Nektek.
Miss Wanda ne okozzon Neked fejfajast, Bea, csak eggyel tobb spammer a
millio kozul. Olvasatlanul le lehet torolni.
>egyformak. Lang Attila irta, hogy pont a multkor allapitottak meg a
>testverevel, hogy o 28 evesen inkabb gyerek, az occse 20 evesen meg inkabb
>felnott...
Muszaj helyreigazitanom: csak 27 es fel, valamint Lang Attila D. :p
>Megirtak, hogy az egyik Bp-i ettermeben tobb ezer dollarert
>me'rik a vacsorat, ami azert New York elegansabb helyein is ritkasag.
Igen, ez nepszeru tema volt a kozelmultban, de nemcsak egy etteremben. Egesz
csomo hely kerult a hatosagok erdeklodesenek kozeppontjaba olyan esetek miatt,
hogy a dan turistanak kivittek az egymillio forintos szamlat, es ket
tagbaszakadt kenyszeritette, hogy fizessen. De ez mar elcsitult, a felugyelet
bezarta es megbuntette oket.
Mindenesetre ezek nem vendeglato-ipari szokasok. Van egy-ket elvetemult, de
nem lenne helyes az egesz ipart roluk megitelni.
>ezert "ult le" mostanaban egy kicsit ez a rovat. egyszeruen
>nem lehetett holmi kis piszlicsare dolgokkal elojonni emellett
>a tema mellett.
Ez marhasag, Denes, engedelmeddel. En is allandoan elojovok piszlicsare
dolgokkal, es kulonben is -- nem szentelhetjuk sem a listat, sem az eletunket
Szandinak. En mindennap jokora idot toltok Szandival -- esetleg csak azzal,
hogy gondolok ra --, de megse tolti ki az egesz napomat. Mas dolgok is vannak,
es ez igy van rendjen.
Es nem is kell hasra esni a tema elott. Fontos dolog, jelentos dolog. De egy
dolog a sok kozul, es Szandi is csak egy gyerek a sok kozul. Emlekezz a
legutobbi cikkemre (Emlekmu a gyogyitasnak); olvasd el az utolso mondatot.
Az persze rendkivuli, hogy ezt itt mi csinaljuk, akik nem vagyunk orvosok
meg semmi ilyesmik. Na bumm.
>A David unokatesoja (a testverem szerint feltesoja, mert hogy ikrek
>vagyunk, de az nagyon furcsan hangzik, meg ha genetikailag igaz is) ket
Ez nekem kisse ko:do:s... az egypeteju ikrek genetikailag testverebbek a
testvereknel, a ketpetejuek viszont ugyanannyira testverek, mint a nem ikrek.
De lehet, hogy felreertek valamit.
Mariann, viszontkivanom a meleg vizet.
(Egyebkent azt hiszem, ez a masodik eset a tortenelemben, hogy valaki meleg
vizet kivan a masiknak. Az elso igy hangzott: "Forro vizet a kopaszra!")
Gyerekkonyvekrol akartam irni mar korabban is. Szakertoje vagyok a temanak,
hiszen mint megbeszeltuk, meg mindig gyerek vagyok. ("Hogy egyszeru maradjon
a vilag" -- F. N. Ch.) Az igaz viszont, hogy inkabb a tizeneves korosztalynak
szolo irodalmat szeretem.
Montgomeryrol mar rengeteget beszeltem, igy most nem teszem, de ugye mint
legujabb s legnagyobb szerelmemet, nem hagyhatom emlites nelkul. Masik nagy
kedvencem Fekete Istvan, akinek termeszetszeretete, csendes meseszovese mindig
lenyugoz. Aztan Verne, aki irant eszmelesem ota lelkesedem. Csukas Istvan --
orola mindig egyik talan legjobb konyve, a Vakacio a halott utcaban jut
eszembe, aminek olyan hangulata van, hogy ihaj. Dekany Andrasnak keves konyvet
olvastam, de van egy, amit tobb ezerszer: az S. O. S. _Titanic!,_ a hajok
kiralynojenek remekul megirt tortenete. Kastner mar tavolabb all tolem,
viszont hadd szoljak fel szot arrol, hogy A ket Lotti valojaban nemcsak
gyerekkonyv, hanem remekmu is, a "komoly" irodalom remekmuve. Nogradi Gabornak
is keves konyvet olvastam, de nehanyat talan Ti is ismertek megfilmesitve:
az 1984-es Kismaszat es a Gezenguzokat, ami igazi regi gyerekfilm; vagy a
Gyerekrablas a Palank utcabant, ami nekem filmen kevesbe tetszett, pedig a
konyv nagyszeru. Aztan Christine Nostlinger; Arthur Ransome, akirol mar esett
szo; es P. L. Travers. Itt azert meg kell allni es fejet hajtani, hiszen o mar
tortenelem, vilaghir, bestseller, filmek, dalok, minden, amit akartok;
egyvalamit nem tudok meg most se. _Mi volt a ket keresztneve?_
S most reszletesebben egy-ket konyvrol es irorol.
Ismeritek Padisak Mihalyt? Van egy musora a radioban ezer ev ota, de sose
hallottam. A cime Miska bacsi levelesladaja, es fiatalok problemaival
foglalkozik. Ezt teszi a regenyeiben is, amik teljesen koznapi ifjusagi
regenyek, "epp csak" olyan melysegben taglalja a fiatalok lelki eletet es
mindennapos problemait, mint Shakespeare a kiralyoket. (Ez nem lebecsulese
Shakespeare-nek, hiszen Padisak mar nem fiatal, de volt valaha; Shakespeare
viszont sose volt kiraly, sot interjut se keszithetett igazi kirallyal,
ugyhogy mindent magatol kellett kitalalnia.)
Szalay Lenke. Nem tudom, mennyire ismert szerzo; en soha nem is hallottam
rola, amig egyszer -- talan tiz evvel ezelott -- a kezembe nem kerult harom
konyve, a Mogyoro-sorozat. Egy ulto helyemben ketszer olvastam el a harom
vastag kotetet. Egy lany tortenetet meselik el kisgyerekkoratol kezdve
felserduleseig, benne rengeteg mindennel, igazi vegtelen mese, ilyennek akarom
latni az enyemet is. Van meg egy konyve, a Bebi, a szamitogep; ez persze kulon
csemege egy szamitastechnikusnak, de azert nem a gep a foszereplo. Commodore
64 egyebkent az istenadta... s a konyv azokrol a gyerekekrol szol, akik Bebi
korul, a szamitastechnikai szakkoron megfordulnak, ismerkednek, elnek.
Fazekas Laszlo: Villanto. Mora, 1975. Ritka erdekes konyvecske. A foszereplo
egy iskolas kislany, akinek a szerzo ugy belelat a fejebe, mintha maga is az
volna. Marmint serdulo lany, azaz minden foldlakok legbonyolultabb lelkivilagu
peldanya.
Feher Klara: Foldrengesek Szigete. A szerzot nem kell bemutatni, a konyvet
igen: szeduletes. Ifjusagi sci-fi, valamikor a jovoben jatszodik, amikor
vilagunk tejjel-mezzel folyo Kanaan. Legkevesebb feltucat specialis anyagot
talal ki az ultrakemeny femtol a szuperkonnyu muanyagig es a csodalatos
ruhaanyagokig; az idojaras szabalyozott, a jarmuvek foldon-vizen-viz
alatt-levegoben tokeletesen kozlekednek, es termeszetesen egyseges vilagallam
van az egesz Foldon. Tokeletes felutopia (nem egesz, mert nem magyarazza el,
hogy az utopisztikus rendszer hogyan es miert mukodik, csak kijelenti, hogy
igy van -- ifjusagi regenyekben ez nem is baj), amiben persze azert jut hely a
kalandnak es a veszelynek is. Komolytalan otletei is megbocsathatok, ha
ranezunk a konyv korara: 1968-ban adta ki a Mora.
Fekete Gyula: Kincskereso Pipiter. Mora, 1980. A szerzo nem azonos a Magyar
Neppart-beli Fekete Gyulaval: utobbi egy f*iszta part tagja es eletben van,
elobbi kommunista es mar meghalt. Remek dolgokat irt, ez itt egy uttorocsapat
tortenete valamikor az otvenes evekben, egy kis borsodi faluban; kincskereses
is folyik, rengeteg minden kozott. Elvezetehez nem szukseges baloldali
beallitottsagunak lenni.
Gero Janos: Az elokerult falu es egy nyomozas tortenete. Mora, 1979. Ez a
konyv nekem "uj szerzemeny", mert par evvel ezelott veletlenul fedeztem fel
egy csomo politikai es egyeb unalmas felnottkonyv kozott, amikor rendbe raktam
a konyveket (azota teljes kaosz van koztuk). Pedig nem az, nagyon is ifjusagi
regeny, csak nem latszott rajta, mert egyszinu barna kotese van, tudniillik az
envelop mar leesett. Ja, nem errol akartam beszelni. Szoval ez is valamikor az
a'ntivilagban jatszodik, egy isten hata mogotti faluban, ahol egy regesz
feltar egy honfoglalas kori falut. Ezt gyerekek segitsegevel teszi, akik
ezalatt sokat tanulnak, s nemcsak a regeszetrol.
Klara Jarunkova: Az egyetlen. Havas Marta forditasa. Mora--Mlade leta, 1972.
Aki tud nekem a Mlade leta altal kiadott _rossz_ konyvet mutatni, vendegem egy
kolara. Felve jelentem be, hogy ez is egy serdulo lany kalandjaival
foglalkozik, melyen belelatva a lelkebe.
Kadar Peter ket konyveben, a Csupacsel (Mora, 1979) es A madarcsosz (1980)
cimuekben viszont nyoma sincs lelkeknek, itt indianosdit jatszo gyerekek
vannak, igazi hamisitatlan nyari tortenet.
Vitalij Korzsikov: Napocskin, a tengeresz. Rados Peter Andras forditasa.
Mora--Karpati, 1978. Ez kicsit gyerekebb tortenet, ma mar nem is nagyon
szeretem. Egy hajosinas kalandjait meseli el Hajoztunktudjuk kapitany es
Borsov radios tarsasagaban.
Manfred Kuchler: Markus, a magus. Osvat Anna forditasa. Mora, 1979. A
hetvenes evekbeli NDK-gyermekirodalomrol mar Nostlingernel is odakat
zenghettem volna. Ez a vekony kotet Markus tortenetet meseli el, aki
valahanyszor disznosagot csinal, osszezsugorodik, es be kell bujnia a
matematikai peldatarba.
Max Lundgren: Az aranynadragos fiu. Totfalusi Istvan forditasa. Mora, 1976.
A cim helytallo, Matsnak valoban aranynadragja van: valahanyszor belenyul a
zsebebe, egy tizest talal benne. Eleg sokszor bele kell nyulnia, hogy a
tizesekbol korhazakat epithessen szegeny orszagokban, es sajnos akadnak, akik
ezt nem nezik jo szemmel...
Macutani Mijoko: Levelek Tokiobol. Nem mindennapi iras, a szerzo -- kedves,
mosolygos oreg neni lehet -- aligha tudja, miert nyilik ki tole az embernek a
bicska a zsebeben. A konyv amugy egy kislany es az anyja naploja, mindenfele
erdekessel, ami tortenik veluk.
Mezei Andras: A svedcsavar. Mora, 1974. Imadom ezt a konyvet. Sok mindent
tudok Mezei Andrasrol -- kozeli baratja vagyok a csaladjanak; elso magyar
nyelvu novellamegjelenesem az o folyoirataban, a C.E.T.-ben volt; olvastam
tobb verset --, de nekem o egyszer s mindenkorra A svedcsavar szerzoje. Meg is
filmesitettek (remekul) ezt a nagyszeru harmincas evekbeli tortenetet.
Mal/gorzata Musierowicz: A Hazudozo. Ezt is megfilmesitettek hazajaban.
Aniela Kowalik elgondolkodtato egyeniseg -- nagyratoro es kisebb celjait
egyarant ugy kivanja elerni, hogy hazudik.
Tatay Sandor: Puskak es galambok. Szerintem ismeritek...
Varga Katalin: Micsoda esztendo! Mora, 1975. Ezt viszont aligha ismeritek. A
szerzo ismert ember, eppen a minap hallottam egy gyereket a Duna teve Szobazar
musoraban emliteni, hogy a nagyanyja irta a Gogos Gunar Gedeon cimu kozismert
olvasokonyvet meg egy masikat, ami nem kevesbe kozismert, csak most nem
emlekszem ra. No, ezt is o irta. Tortenelmi olvasokonyv, melynek hosei tok
veletlenul folyton azokba a korszakokba csoppennek egy urexpedicio
segitsegevel, amelyekrol eppen az iskolaban tanulnak.
Metta V. Victor: Egy komisz kolok naploja. Karinthy Frigyes forditasa. Mora,
1981. Kise farraszto olfas Many, mert Karrinti pocsekk hejes Sirassal irtta,
hiszen ety vasot Kolok naplolya.
S meg egy befejezesul, fordito, kiado es evszam nelkul, mert nincs meg
itthon -- gondolom, feltunt Nektek, hogy abecerendben mondtam a szerzoket.
Persze, hiszen a konyvtaram (hianyos es elavult) bibliografiajat hivtam
emlekezetem mankojaul.
Jana De^dkova': Martina ujra tancol. Bizisten ha fiuk lelkivilagarol
lennenek
konyvek, azokat is elolvasnam. (Vannak, Padisaktol.) Ez mindazonaltal megint
egy lanyerol szol, aki elvesztette a szuleit, s kisiklott eletet a balett
segit helyreallitani. Tankonyvnek is beillik, amit ebbol nem tudtam meg az
arabeszkrol es a frapperol, azt mar nem is fogom megtanulni.
Borzaszto alak vagyok, tudom. Ti mondtok egy-ket erdekes konyvet, en pedig
egesz konyvtarat zuditok Ratok. Viszont tobb okom van ra. Egy konyvrol lehet
orak hosszat beszelni, de nem erdemes -- egyszerubb elolvasni. (Mondom en,
aki barmirol orak hosszat tudok beszelni. Hm.) Azonkivul lajstromba vannak
szedve, tehat miert ne?
No persze van meg sok szaz, amikre emlekszem, es meg tobb, amikre nem. Meg
csak azt se mondhatom, hogy ezek a legkedvesebbek, bar azok is koztuk vannak.
Az se a legkedvesebb, amit meg potlolag akarok emliteni, hiszen ifjusagi
regeny _is._ Van egy jelenet A gyilkosok koztunk vannak cimu filmben, amely
Simon Wiesenthal eletet mutatja be. Wiesenthal egy konyvet ad lanyanak; ugy
emlekszem, a villamoson vesz elo egy kis sarga konyvecsket: szeretnem, ha
elolvasnad. Egy szot se mondott meg rola, de azonnal tudtam, mi az, ketseget
kizaroan. Pedig nalunk nem jelent meg sarga kotesben -- vagy en nem tudok rola
--, a cimet nem lattam, nem volt semmi, amirol felismerjem. De felismertem, s
egy pillanatig se merult fol bennem, hogy valami mas lehet.
Egyebkent nemreg hozzafogtam beszkennelni a konyvet, es ha a MEK elfogadja,
jo, ha nem, akkor folrakom a honlapomra vagy akarhova, de terjeszteni fogom,
jogok ide, jogok oda, mondjon barmit a Het Actevhuis. Ott van a helye az
Interneten. Az Internet is a jovorol szol.
Irnek tovabb, bar mar keso van -- de sorlimit is van. Mindazonaltal nem
vagyok benne biztos, hogy az mennyi. Ugy emlekszem, 199 sor -- van valaki, aki
biztosan tudja, hogy mennyi?
Megyek inkabb, hozzakezdek egyik kedvenc elfoglaltsagomhoz. Aludni fogok.
La'ng Attila D.  > (latom az ekezeteket)
|
