1. |
Ferinek (mind) |
121 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Idezetek a hitVITA politikai felhangjaihoz (mind) |
41 sor |
(cikkei) |
3. |
Orban ur figyelmebe (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
4. |
Egyhaz es allam (mind) |
57 sor |
(cikkei) |
5. |
suszter maradjon a kaptafanal (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Ferinek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Dear Feri,
Az alabbiakban tekints el attol, hogy tudod, nem vagyok hivo.
En valahogy igy kepzelem egy europai keresztenydemokrata valaszat
a leveledre.
----------------------------------------
Magyarorszag liberalis jogallam. Ez tobb mint a demokracia, a tobbseg
diktaturaja. A klasszikus liberalizmus tanitasa (Locke) szerint a
"social contract" megtartasat az Isteni autoritasba vetett hit garantalja.
Igen, a klasszikus liberalizmus meg uldozi az ateizmust. A modern liberalis
jogallam elfogadja a tomeges vallastalansagot mint jelenseget, inkorporalja
a lelkiismereti szabadsag fogalmat. De ez nem jelenti, hogy a liberalis
jogallam nem judeokrisztianus alapu. Hogy Jefferson vagy Hamilton ne
hitt volna Isten mindenhatosagaban. Tanitomestereink teologiat tanultak,
nyilvanvalo, hogy nem artott meg nekik.
Igen, a liberalis jogallam vak. Nem lat
preferalt borszint, perferalt nemet, preferalt szarmazast.
Igen, a liberalis jogallam suket. Nem hallgat bele a maganbeszelgetesekbe
nem akar ellensegeket keresni a polgarok homlokcsontja es zart ablakai
mogott. Igen, a liberalis jogallam nema.
Nem terjeszti onon csalhatatlansaganak
ideologiajat, nem ordit be a haloszobakba, a szalonokba, a templomokba.
A liberalis jogallam mindazonaltal nem hulye. Nem hiszi azt, hogy
ketezer ev kulturaja egyenrangu nehany Warholi tizenotperces hiresseg
kinyilatkozasaval. Nem egyenrangu a kanalhajlitasba vetett hit, es
a Jezus Krisztus kereszthalalaba vetett hit. Egyenjogu. Nem egyenrangu.
Persze, hogy preferalunk egy kulturat ! Persze, hogy preferaljuk a szabad-
sagot a zsarnoksaggal, a jogot a jogtalansaggal szemben. A liberalis
jogallam neha sejti, hogy egyes velemenyek mogott a zsarnoksag, az
emberi jogok sarbatiprasanak, faji felsobbrendusegnek es hasonlo szornyuse-
gek ideologiaja all. Es megis tur, es megsem alkalmaz eroszakot.
De nem azert, mert egyenrangunak tartja Szabo Albert velemenyet Bibo
Istvan velemenyevel ! Nem azert mert nem kuldjuk ezt a nyilast racs
moge, mert az utcan szeretnenk vele talalkozni. Ononmagunktol, sajat
potencialis zsarnoksagunktol valo felelmunkben nem engedjuk, hogy
eroszakszerveink akkor is vedekezzenek, ha nincs "clear and present danger".
A liberalis jogallam toleranciaja, nem azt jelenti, hogy egyenrangunak
tekinti az egyenjogut. Amikor elfogadjuk a homoszexualis parok bizonyos
alapveto jogait a sajat eletvezetesuk kialakitasara, a tulajdonjogaikkal
valo szabad rendelkezesre, ezt nem azert tesszuk, mert egyenrangunak
tekintjuk a homoszexualis es a heteroszexualis kapcsolatot. Elfogadjuk
a masik ember istenadta szabadsagjogat a masokat nem serto cselekedetekhez.
A hazassag szentseget szimbolizalo polgari eskuvot nem (feltetlenul) ter-
jesztjuk ki a homoszexualis parkapcsolatra.
Nem azert nem buntetjuk az abortuszt mert ugy gondoljuk, hogy a
magzat ertektelen (hiszen ha valaki egy terhes anyat addig bantalmaz,
mignem az elvetel, akkor az a legtobb orszagban "feticide"-nak minosul es
sulyosan buntetendo) Egyszeruen (?) latunk egy olyan viszonyt
egy no es az o teste kozott, melynek alarendeljuk egy szamunkra egyebkent
rendkivul fontos ertek vedelmet.
Mindket ertek felette all a racionalisan belathatonak. Az abortusz kulturajat
ha van ilyen egyaltalan, nem fogadjuk el.
Ha (esetleg) elnezzuk a marihuana fogyasztast, ezt nem azert tesszuk, mert
ugy gondoljuk hogy Isten kulonos oromet leli a kabitoszerfogyasztasban,
es igy az valamifele alapveto emberi jognak minosul.
Azert nezzuk
el, mert a tiltas tarsadalmi koltsegeit , az esetleg bebortonzott
szazezrek eltartasat, a bunuldozes es az igazsagszolgaltatas koltsegeit
elviselhetetlenul nagynak talaljuk. Mert esetleg valamilyen szinten
meg turheto magatartast latunk, es jogokat, nem alapveto, de individuali-
zalhato jogokat csak akkor veszunk el egy polgartol (egymastol)
ha nem latunk mas megoldast. A mi kulturanknak nem resze a kabitoszefogyasz-
tas (mas, tiszteletremelto kulturaknak igen), eszunk agaban nincs ugy tenni,
mintha az lenne.
Nincs leirva, hol a hatar a buntetendo es a meg elturheto kozott.
Fogalmaink valtoznak, tapasztalatokat szerzunk, uj tudasra teszunk
szert, es neha, egyszeruen tevedunk. Ilyen a vilag. A liberalis jogallamnak
nincs kottaja, amelybol minden vilagok legjobbikanak elete levezenyelheto.
Nem hiszunk az emberi racionalitas mindenhatosagaban.
Ugyanugy nem hiszunk abban, hogy tisztan racionalis szamitassal jobban
iranyithatjuk koztarsasagunk eletet, mintahogy abban sem hiszunk, hogy
az allamhatalom tiszta es bolcs racionalitasa effektivebben iranyitja
a polgarok munkajat, megtermelt ertekeik cserejet, mint a piac.
Hiszunk abban, hogy az ember az o tokeletlensegevel egyutt legalabbis
alkalmas arra, hogy ne pusztitsa el onmagat. Mindazonaltal, ezen hitunk
alapja az, hogy az emberek valahogyan kulonbseget fognak tenni jo es
rossz, ertekes es hitvany kozott. Ezen kulonbsegtetelt szolgalja a
judeokrisztianus tanitas, ami a liberalis jogallam egesz kialalkulasat
kiserte.
Ha viszont elfogadjuk azt, hogy az europai civilizacio, a judeokrisztianus
kultura nem egyenrangu a szcientologiaval es a dianetikaval, ha elfogadjuk
azt, hogy Johann Sebastian Bach nem egyenrangu Pap Ritaval, akkor ugyan
miert varjuk el az allamhatalom valasztott kepviseloitol, hogy ugy
tegyenek mintha ez nem lenne igy. Miert varnank el egy katolikus
miniszterelnoktol, hogy elfeledkezzen katolicizmusarol ? Miert
varjuk el a nemet szocialdemokrataktol, hogy toroljek Jezus Krisztus
nevet a Bad Godesbergi programbol ?
A multbeli igazsagtalansagok jovatetele gyakran csak az allami semlegesseg
reszleges elvetesevel oldhato meg. A rabszolgasag, es a Jim Crow torvenyek
utan termeszetes, hogy az amerikai allam megprobalta kompenzalni az el-
nyomottak unokait, ha relative tobb lehetoseget biztositott a kiemelkedesre
mint azoknak akik szerencsesebb csaladi tortenelemmel rendelkeznek.
Amikor a magyar allam kinyujtja a kezet az egyhazak fele, bizonyos ertelem-
ben serti (sertheti) az Allam es az Egyhaz szeparaciojanak doktrinajat,
de ha celja a jovatetel, a sebek megyogyitasa es nem a fo"kegyu'ri jog
helyreallitasa es az egyhazak fuggetlensegenek csorbitasa, ez elfogadhato.
Az allam a klerussal erintkezik egyhazi ugyekben, ez a dolgok termeszete-
bol adodik. A vallast azonban nem a klerushoz, hanem a polgarhoz koti,
nem a klerust karpotolja, a polgart karpotolja. Celja nem az, hogy
fuggo helyzetbe hozza az egyhazakat, hanem az, hogy elerje, hogy
a polgarok es az o egyhazaik viszonya megvaltozhasson. Ma az allam
tamogatasa nelkul az egyhazak elpusztulnanak. Holnap az allami paternaliz-
mus pusztithatja el az egyhazakat, de a holnap meg messze van.
Kedvenc hetilapom , hogyismondjam, neha talan nem volt egeszen gondos
a tarsadalmi konfliktusok kezeleseben. Meg az is eszebe juthat a
gyanutlan szemlelonek, hogy a 168 ora egyes munkatarsainak eloiteletei
vannak az egyhazakkal szemben. Legalabbis a kontroverzalis sound-biteok
talalasa, nekem kicsit explicit velemenyformalasnak hat. Es en tenyleg
szeretem Mester Akosekat, kepzeld azokat akik nem rajonganak erte. EG
|
+ - | Re: Idezetek a hitVITA politikai felhangjaihoz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hitrol nem erdemes vitatkozni, mert a hivok es a hitettlenek kozotti nezetet,
nehez athidalni. Hogy mennyire fonodik az egyhaz ossze az allammal, az nem
a mi velemenyunkon fugg, hanem a valaszto polgarok velemenyen a demokraciaban.
Ugy sem ugy lesz, amit mi gondolunk helyesnek, hanem az amit a tobbseg.
>>"Szepen hangzik, hogy az egyhazat az allamtol elvalasztjuk, de a ketto nem
>>valhat el teljesen, hiszen egymasra utaltak: a tarsadalomnak szuksege van a
>>lelkek gondozasara, az embereknek jo iranyba valo orientalasara."
En peldaul egyet ertek a fenti idezettel, de ez nem szamit sokat.
>>A ma is visszatero tortenelmi vita joreszt arrol szol, hogy vajon allami
>>eszkozokkel kell-e az embereket megmenteni a pokoltol,
Nem a pokoltol, viszont az allam is felelos egy egeszseges tarsadalom
kialakulasara.
>> Vagy mindenki ugy elhet, ahogy neki tetszik?
Sehol sem elhet mindenki ugy ahogy neki tetszik.
>>A lelkiismereti szabadsagot elsosorban azzal korlatoztak, hogy a klerus - te-
>>vekenyseget kozhasznunak minositva - lefoglalta a kozigazgatas, az oktatas,
>>a neveles, az egeszsegugy, a szocialis es a kulturalis szolgaltatasok leg-
>>fontosabb terueleteit.
Ez egy problema lehet egy diktaturaban, de nem egy demokraciaban.
>>'Az emberiseg tobbet
>>nyer, ha elturi, hogy mindenki ugy el, ahogy neki tetszik, mintha arra keny-
>>szeritik egymast, hogy ugy eljenek, ahogy a tobbieknek tetszik'.
Szep szavak de mit jelent? Lophatok? Olhetek? Ahol a fenti kijelentes igaz,
ott mindenki ugy el amint az mindenkinek tetszik.
Engem nem zavar ha egy allamban mint az USA nincs az allam osszefonva az egyhaz
-
zal, ha ez az allampolgarok akarata, de az ellen sem vagyok ha maskent van.
Persze szeretnem iranyitani az en idealom fele.
Lengyel Sandor
|
+ - | Orban ur figyelmebe (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Dears,
Orban Viktor mostanaban ki szokott rohangalni a multikulturalizmus ellen,
mert az ilyesfele kirohangalas bizonyos korokben fashionable.
>Az edmontoni [Kanada, Alberta] CKER Multikulturalis Radio magyar nyelvu
musoranak marosvasarhelyi onkentes tudositoja jelentette:
irja Biro Zsigmond az Erdelyi Levelekben. Bizony, Kanadaban a magyar
emigracio kulturaja multikulti... Tovabbmegyek, Romaniaban a szekely
nepi kultura multikulti. Szoval, jobb lenne ha Orban Viktor vegiggondolna
mit beszel, mielott uszul. EG
47z
|
+ - | Egyhaz es allam (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Date: Tue, 12 Mar 96 14:43:01 +0100
From: (Laszlo Kiss)
To:
Comment: EMIL 1.62: Zold Pok Halozat Termeszet Ebredese Tarsulat
Subject: Egyhaz es allam
X-Charset: HUN1;
X-Char-Esc: 29;
Szevasz Ferenc!
Erdeklodve olvastam cikkedet a SZALON-ban.
Emlekszem, amikor a valasztasok voltak, az akkori kormanypartok
eloszeretettel emlegettek, hogy oket tamogatja az egyhaz. Persze,
ezt igyekeztek cafolni az egyhazi vezetok.
Namost, 1995 novembereben Torgyan Joco vendege volt valami prog-
rambemutato naggyulesen egy bizonyos Ottmar atya, ferences szer-
zetes. Az egyhaz tiltakozott. /Ottmar azt mondta, hogy csak az
az igaz magyar ember, aki a kisgazdabulira voksol.---> Ezek sze-
rint a magyar lakossag 85%-a arulo.../
Az a nagy helyzet, hogy az egyhazak igyekeznenek magukat kivonni
a politikabol, de ezt egyesek nem hagyjak. Talan igy akarnak ta-
mogatokat szerezni.
de erre nem vevo a tartsadalom. Persze van 1-2 szajtepo puspok is.
A lengyeleknel az elnokvalasztasba igencsak beleszolt az egyhaz.
Az eredmeny: gyulolkodes, amihez persze hozzajarult Walesa maga-
tartasa is.
> A parlamentben kijelentette, hogy politikai allamtitkarkent nem az
> allamot, hanem az egyhazat kepviseli. (!!!)
Latszott is az elmult 4 ev politikajan...
> minden teruletere kiterjedo hitoktatas celjat is: "mi nem
> az orszagban akarunk uralkodni, hanem a fejekben". (!!!! :-()
Ott, ahol az egyhat uralkodik a jozan esz folott, ott
sosem sul ki semmi jo dolog: inkvizicio, arab-izraeli ellentet,
szerbek-horvatok testverhaboruja...
> szukseges anyagi feltetelek igazsagos restauraciojarol."
Azt senki sem vitatta, hogy az egyhazaknak onellatova kell
valniuk. Ha ez megtortent, akkor lesz csak szetvalaszthato az allam
es az egyhaz. a penz beszel.
Csak az a kerdes, hogy milyen vagyont adunk az egyhaznak? Az ok-
tatast teljes egeszebn nem lehet a kezukbe adni, ugyanis azt be
kell latni, hogy a magyar tartsadalom jelentos hanyada gyuloli a
papokat.
Roviden ennyi lett volna.
Udvozlettel:
Kiss Laszlo
Kiss Laszlo
Termeszet Ebredese Tarsulat
H-5900, OROSHAZA, Furdo u. 5.
Tel: 68/312-044 (22-es m.)
Fax: 68/413-217
|
+ - | suszter maradjon a kaptafanal (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt SZALON!
Balogh Evaval, tiszteletre melto felindultsaga kozben, elszaladt egy kicsit
a lo, amikor a magyar egeszsegugyet ostorozta. Az, hogy
> a baj a noverekkel van. A noverek 2/3-anak nincs semmifele kepzettsege.
> Fizetesuk alacsony es hozzaallasuk borzalmas. Ugy bannak a betegekkel, mint
> masok a kutyakkal, vagy rosszabbul!
egesz egyszeruen nem igaz. A noverek fizetese tenyleg alacsony, sokszor pont
a specialis szakkepzettseggel birokban van hiany (pl. intenziv osztalyok),
es az ilyen helyzet "kitermeli" az alkalmatlanok novereket is, de hogy
en bloc "mint a kutyakkal...",nos, ez kisse durva. Nem akarok szemantikai
vitat kezdeni, de a fenti allitas meg akkor sem allna meg a helyet, ha
mindenki tudna ra peldat felhozni, mert szerencsere az ellenpelda tunik
altalanosnak (ettol mukodik ugyanis meg mindig ugy-ahogy a rendszer).
Az ultrahang-vizsgalat pedig nem keverendo ossze a rontgen (Amerikaban
X-ray) felvetelekkel: amig utobbihoz valoban elegendo egy asszisztens, aki
beallitja a pacienst a gepbe es az utasitasoknak megfelelo kepet keszit rola,
amin az orvosok elcsamcsoghatnak, addig az ultrahangvizsgalat ennel valamivel
trukkosebb. Az orvos epp annak megfeleloen "tologatja azt a valamit
jobbra-balra", hogy mit lat eppen, es ezt nem konnyu megtanulni (aki mar
latott ilyet, az tudja). Lehet persze, hogy Amerikaban olyan jol kepzettek
a technikusok is, mint errefele az orvosok, de szerintem a Joisten ovja
minden olyan tortenesz eletet es egeszseget, akarhol eljen is, akin csak
egy technikus tologatja azt a valamit. A kaptafa suszter, az ultrahang pedig
orvos kezebe valo. Uff.
Udv,
KZ
|
|