Kedves Akos!

Azt hiszem, megegyezhetunk a kovetkezokben: 
 1. a tortenelem hathat a jelenre;
 2. a  lenyeg az,  mikent valik egy tortenelmi  ellentet  gyilkos
erove.
 Kerdeseim: hogyan hat velemenyed szerint a tortenelem a  jelenre
es milyen tenyezokben latod a haboru okat? ( A politikusi  "szer-
vezomunkan" es az alpari okokon kivul.)
 
 Amivel nem ertek egyet, az az, hogy a teljes nemzeti onallosagot
azonositod a nemzetallam fogalmaval.  Ezt igy nem irod ugyan,  de 
az  nyilvanvalo, hogy egy dominalo nep egy  soknemzetu  orszagban
teljesen  onallo, ugyanakkor az orszag nem egy homogen  nemzetal-
lam. Szerbia ezert nem akarta Jugoszlavia szeteseset.

 A  kozep-kelet-europai nemzetformalodas megkesettsege  (veletle-
nul? )  egybeesett azzal a tennyel, hogy a  nemzetek  nem  voltak
egyertelmuen elhatarolodva. 1918-ig semmikepp sem, mert birodalmi
keretek uraltak a teruletet. A nemzetek hatarat meg kellett vonni
es  ezt mindegyik igyekezett minel messzebbre meghuzni. Ez  aztan
kinek  jol, kinek rosszul sikerult, de a hatarok nem  lettek  tul
esszeruek, a kelletenel tobb kisebbsegi nepcsoport keletkezett.

Nagyon sok ember viszont kisebbsegibol egyszerre TOBBSEGIve valt,
azonban a kisebbsegi viselkedes minden fortelyat magaval vitte uj
szerepebe  is, ami egyfajta kollektiv emlekezetkent ma is  el.  A
kisebbsegi jogok megtagadasa erre visszavezetheto,  hiszen  mikor
ok  kertek a kisebbsegi jogokat, valojaban  teruleti  elszakadast
akartak. Hogy ma mit akarnak a kisebbsegek valojaban, nem  tudom,
de  ok, a maguk regi tapasztalatabol kiindulva  felhetnek  attol,
hogy most is elszakadast. Lehet, hogy nem, de ez a gorcs akkor is
benne lehet akar Tudjmanban, akar az eszt parlamenti  kepviselok-
ben  (megtagadva az eszt allampolgarsadot az  ujonnan  betelepult
oroszoktol).

Ami Tito-t es a szonyeg ala soprest illeti, tevedtem. Inkabb  mas
orszagok peldaja volt elottem. A deklaraltan tobbnemzetu  Jugosz-
via a nemzeti kerdesnek eleve mas felteteleket teremtett. 

 Termeszetesen  elismerem,  hogy letezik kettos kotodes,  nem  is
irtam,  hogy nem. De fogalmazasod ("ha akarom, a bosnyakok  szer-
bek") legalabbis felreertheto volt. A nemzetiseg tarsadalmi  kon-
strukcio, ez szinten nyilvanvalo. 
 A kettos- (harmas-, stb.) nemzeti kotodes mellett Jugoszlaviaban 
volt  a nepszamlalasokban (ha jol emlekszem,  egymillional  tobb)
"jugoszlav" nemzetisegu is. Erdekes lenne megtudni, milyen nemze-
tisegunek vallottak magukat 'azelott' es milyennek most. Ugy  tu-
dom, sok asszimilalodott magyar jugoszlavnak vallotta  magat, nem 
tudvan eldonteni, melyik nemzethez asszimilalodott. (Hasonlo ez a
regi vicc poenjara: es hova alljanak a belgak?) Jo lenne errol  a
kerdesrol is tobbet megtudni.

Tisztelettel:

                 Bencsik Peter

Akossal valo ropke uzenetvaltasunk veget gondoltam, ide is elkuldom.
A tegnapelotti Szalonbeli valasztasi elofelmeresekrol irt cikkentyujeben
kifogasoltam a kovetkezo mondatot:
"...a MIEP a 0.4%-aval meg a Zold Alternativat sem birta megelozni..."
(nem szo szerint.) Nem tetszett a Zold Alternativanak a MIEPpel valo
egy kontextusban valo emlitese, ezt kerdeztem meg Akostol. (hozzateve, hogy
NEM vagyok "zold", es nem ismerem oket igazan, csak tudom, hogy egy-ket
jo szakember van benne). Akos valasza:

"Kedves Diana!

     Isten orizz, hogy a Zold Alternativat egy kalap ala vegyem a
MIEPpel (a Magyar Zold Part persze mas).  Sejtesed helyes: pusztan
csak azt ohajtottam kifejezesre juttatni, miszerint egy eselytelen
es a nagykozonseg elott ismeretlen part tobb tamogatot kap mint a
MIEP, amellyel tele van a media. Akos"

Kedves Akos!

Igy mar ertem. Abban viszont nem ertek teljesen egyet, hogy "eselytelen
es a nagykozonseg elott ismeretlen" a Zold Alternativa. Persze, kormanyra
eselytelen, de egy ilyen partnak nem is az a szerepe, hogy kormanyra
keruljon, hanem hogy a parlamentbe jutva vigyazo szagerto fulekkel kibicelje
mindenfele dontes kornyezetvedelmi vetuletet. Erre meg akar meg eselyuk is
van. Legalabbis, ket hettel ezelotti otthontartozkodasom alatt lepodtem meg,
hogy tobben, mindenfele partban valo csalodottsagukban keresnek ilyen partokat,
mint a zold alternativa meg a nyugdijasok partja (en kortarsaimtol hallottam),
merthogy szavazni ugy erzik, muszaj, hogy ne adjanak eselyt a MIEP es
Torgyan-feleknek; viszont a nagy partok mind unszimpatikusak. Es akkor legalabb
egy olya partot akarnanak a parlamentbe juttatni, aminek a foprofilja nem art,
ha kepviselve van a parlamentben. Eleg sokan vannak ilyenek, es ezek nem a
"zold" ismeroseim, hanem egyetemi, gyerekkori barataim.


UI. Mas.
Ennek semmi koze Akoshoz, csak mar reg meg akartam irni. Harom hete hogy
otthon voltam, elmentem a FIDESZ "Vallalkozas es Fejlodes" cimu
"gazdasagpolitikai konferenciajara" (ok hivtak igy a Nepszabadsagban levo
hirdetmenyukben ezt a harom osszoras, kb. 200 fos, nagyjabol bel- es
ferfiterjes, nyakkendos osszeroffenest). Baratnommel mit sem sejtve
dugtuk be az orrunkat. Persze kicsit elkestunk, igy egy szunet es egy kb.
feloras zaras utan varatlanul kitessekeltek a nepet feherteritos asztalokkal,
es csokornyakkendos pincerekkel teli eloterbe. Volt ott eper, anansz, kaviar,
tintahal, lazac; a sonkara, szalamira es majpastetomra az embernek mar
gusztusa sem maradt; pezsgo, borfelek es gyumolcslevek talpas uvegpoharakban;
mi szemszajnak ingere hogy nezni is tereh, es mindebbol rengeteg
(nagy resze ott maradt, pedig a nyakkendos urak nem tartoztattak
magukat, raindultak es tomtek a bendot), es gyonyoruen
elkeszitve, kis kompoziciokban, aszpikban csillogva.

Kerdezem en: kinek eri ez meg? Ketszaz ember lekenyerezesere (akik kozott
igen keves volt a magamfajta gyanutlan erdeklodo, es azt sem hiszem hogy
tipikusan a kaviar fogja megvenni) tobbszazezer forint? Gondolom, ez nem
FIDESZ-specifikus, hanem altalanos. Es honnan van ennyi penz?

Persze nyugodtan vessetek ram az elso kovet: az elso megszeppenes utan
mi is rendesen bepakoltunk....
(a baratnom el is hatarozta, hogy ezentul rendszeresen fogja latogatni
az osszes part ilyen "konferenciait, pedig eredetileg alig sikerult
elcibalnom...)

diana

Marx es a kommunistak

Kedves Jedlovszki Pal (idosb.) !

En igy kerdeztem:
>>Vajon miert van az, hogy 4 evvel a rendszervalto-
>>zas utan meg mindig az a bun, ha valaki folveti a
>>kommunistak felelosseget? Es miert nem az, ami a
>>diktatura evei alatt tortent?
>>Tudnal erre valaszolni?

Valaszod:
>Tobb okbol. Eloszor ugyanezert. Mert egyesek potcselekveskent 
>kivanjak a multat boncolni. A jelen tehetetlensege helyett. 
Szerintem semmi potcselekves. Nagyon is dinamikus,
hatarozott kormanyunk van. 

>Masodszor: nem varhato targyilagossag. Az elfogult felelossegre-
>vonasokrol pedig bizonyos kor felett nagyon rossz tapasztalata van
>sok millio embernek. 
Igy van. Epp ezert nem orulok neki, hogy egyesek
(ha kormanyra jutnak) le akarjak tartoztatni Csur-
ka Istvant. Csurka Istvan nem kovetett el buncse-
lekmenyt. (Hadd jegyezzem meg, oromomre szolgal el-
mondani, hogy magam is hozzajarulhattam annak ide-
jen - accountom kolcsonadasaval - hogy a HIX olvasoi 
eredetiben es nem csupan szedett-vedett idezetekbol
ismerhettek meg a sokat vitatott muvet.)

Ezzel szemben a kommunistak egy resze haborus buno-
ket kovetett el Magyarorszagon - bekeidoben. Gondo-
lok peldaul az 56-os sortuzekre, melyekrol meg ma 
sem pontosan ismert, mennyi magyar allampolgar ele-
tet koveteltek.

>Harmadszor: felelossegrevonni csak erkolcsileg tiszta embernek van
>erkolcsi joga. 
Tovabba az ervenyes jogrendnek. Minden valamirevalo
demokraciaban buntetik az (akar haboruban, akar be-
keben elkovetett) haborus bunoket. 

Ilyen, az emberi jogokat alapvetoen erinto kerdesek-
rol meg a liberalisoktol (Milton Friedmantol es a
tobbi, joggal respektalt liberalis gondolkodotol) is
lehet tanulni. Friedman peldaul utal mindenfajta to-
taliarianizmust, mint a bunt. A kommunista valtoza-
tat is.

>A SzU-beli 80 millio halalos aldozattal viszont ketsegtelenul
>elveted a sulykot. 
Bocs, talan a Moszkovszkije Novosztyihoz cimezd az
eszreveteledet. A szamot ugyanis toluk vettem. (Es
azt is, hogy ezek egy reszet kesobb Dzsugasvili a
"Nagy Honvedo Haboru" szamlajara iratta at, bele-
ertve sok-sok zsido szarmazasu aldozatot is.)
> ---------------------------------------------------
Hanem itt szot illene ejteni arrol is, hogy hova 
tunt az a moralis bazis, ami a 19. szazadig megaka-
dalyozta a 20. szazadihoz hasonlo nagy, tomeges nep-
irtasokat? 

Nos, a figyelmes szemu olvaso nyilvan eszrevette,
hogy en Marx eseteben nem rottam fol a maganelet
furcsasagait. (Valojaban abszolute nem is erdekel,
hogy Marx zavaros maganelete milyen is volt.)

Amit viszont folrottam es folrovok most is, az a
marxi teoriabol arado merhetetlen amoralitas. Az
a "tudomanyos" megkozelites, amit Marx alkalmaz,
moralisan "steril"-nek hiszi magat. Sot, mi tobb,
menekul moralis axiomak folallitasatol. Es ezzel
egy olyan kozveszelyes mutatvanyt hajt vegre, ami
emberek millioit sodorja majd a 20. szazadban veg-
veszelybe.

Marx es a hozza hasonloan gondolkodok megprobaljak
lebontani azt a moralis vedopajzsot, amit tradici-
onalisan a vallasok (fokent a zsido es a kereszteny) 
epitettek ki Europaban. Ehhez jelenti az alapveto
eszkozt a szandekoltan amoralis letertelmezes. 

Marx alapallasa tipikusan intellektuel. Ot nem er-
dekli, hogy az ember nembeli lenyeget lugozza ki,
amikor a moralis szferarol hallgat es csupan arra
koncentral, hogy logikailag korrekt legyen. Van 
valami vegletesen visszataszito az ilyenfajta in-
tellektuel alapallasban, es ez eppen az, hogy a ko-
vetkezmenyekkel a legkisebb mertekben sem hajlando 
szamolni. Marpedig jol tudjuk, hogy az eroszakra
valo folbujtasnak (akarmilyen intellektualis kon-
tosben is jelentkezik) mindig megvannak a kovet-
kezmenyei. 

Es akkor okosak vagyunk, ha kezunket sutan szettar-
va azt mormogjuk, hogy: "pedig logikailag korrekt"? 
Nem hiszem. A halottakat foltamasztani nem lehet. 

Udvozlettel:                           Szekely Zoli

Dear Pista,

 Mi koze  Gadonak a liberalizmushoz ?  Azert mert valaki zsido szarmazasu,
 mert vannak liberalis haverjai,mert a demokratikus ellenzekhez tartozott ?
 Csak azert mert akkor volt ellenzeki
 amikor Chrudinak Alajos,Bencsik Andras,Sugar Andras,Gyori Bela
 nemhogy a DE-t,de a reformkommunistakat is tamadtak,peldaul Kulin frak-
 ciovezeto urat,Gyorgyi fougyesz urat, Alexa MTI elnok urat , vagy a nomenkla-
 tura olyan felvilagosodott tagjait mint Antall muzeumigazgato ur, Szabo
 fomernok ur, Kadar Bela igazgato ur, Bod Peter tervhivatali foosztalyveze-
 to ur ? Ettol meg  nem liberalis. Attol,hogy reakciosnak nevezi Antallt,
 es tombolo feher ellenforradalmat emleget,ditto nem liberalis.Joindulatu,
 kicsit dilis oregur.
 Nem leszek nepszeru,de ne kenjunk mindent Csurkara sem.Csurka egy sertett
 ember,akire a derek magyar antiszemitak es a politikai analfabetak fognak
 szavazni,ezt ugye a konzervativ kormanyparti Kristof Attila urtol hallottuk.
 Az underlying problem az urbanus-nepi ellentet a mi kis politikai pestisunk,
 amit nem Gado es Csurka urak talaltak ki, es nem az o politikai halalukkal
 fog befejezodni.
 Az urbanus-nepi ellentet a kapitalizmus gyozelmevel fog befejezodni,amikor
 a liberalizmus,konzervativizmus,baloldali jelzoknek vegre ertelme lesz
 es vateszsegbol nem lehet tobbe megelni. Ennek a tradicionalis ,delibabos
 nagymatyar :-) szomorujateknak olyan mellektermekei is vannak,mint a valodi
 kultura prioritasa a tomegkultura felett,az, hogy magyar polgarok olyan
 felesleges dolgokat:-) mint verssorokat ,sot egesz koltemenyeket tudnak idezni
 hogy kinos nem tudni bizonyos tortenelmi datumokat, idegen szavak jelenteset
 stb. viszont fogalmuk nincs arrol mit jelent a stock-option, mi a kulonbseg
 a kotveny es a reszveny kozott, mi a monetarizmus ,es meg kell mondani
 yours truly ezt mar nagyon megszokta es beletorodne ha igy is maradna :-))).
 A kerdes az,hogy tudunk-e ugy modernizalodni,hogy me'g magunkra ismerjunk.
 A nepiek azt mondjak,hogy nem fogunk magunkra ismerni,hogy a tradiciok
 es hierarchiak ,ertekek es szokasok eltunesevel az egyen elveszti a
 laba alol a talajt, az urbanusok meg azt mondjak,hogy nem fogunk moderniza-
 lodni es a tradicioink,hierarchiaink,ertekeink es szokasaink lassan
 degeneralodnak,mikozben mi az ehenhalas es egymas kinyirasa kozott valasztha-
 tunk. Fukuyama a Tortenelem vege avagy az Utolso ember cimu konyveben
 regionkat arra a a hatarra helyezi,ahol a liberalizmus gyozelme meg nem
 bizonyos,mert az alapveto modernizacios lepesek meg nem fejezodtek be.
 Mindazonaltal Peru es Fulop-szigetek latifundumaiban nagyobb problemakat
 lat ,mint Kelet-Europa negyven eves kirandulasaban.Magyarorszag(Csehorszag,
 Szlovenia,es valoszinuleg Lengyelorszag) gyozelemre iteltetett,mert
 a szocializmusban a modernizacios lepesek elertek a kritikus szintet,
 elobb vagy utobb (utobb:-(() az Europai Kozosseg tagja leszunk,annak
 osszes kotelezettsegeivel egyutt. Kb. tizenot evunk van arra,hogy
 befejezzuk a feudalizmus vegjatekat. Nem konnyu dolog . Olaszorszagban
 Bossi, Berlusconi es Fini urak Sophia Loren bamba unokahugaval Signorina
 Mussolinivel egyutt valoszinuleg hatalomra kerulnek (kivancsi vagyok
 az MDF kijelenti-e,hogy Roma elveszett :-(() es ha megsem akkor ezt
 a reformkommunista Ochettonak fogjuk megkoszonni (de nagyon).Ennyit mara,
 tegyuk el magunkat holnapra.Udv EG.

Boldogok vagytok,ha Krisztus neveert gyalaznak titeket;
mert megnyugszik rajtatok a dicsosegnek es az Istennek Lelke,
amit amazok karomolnak ugyan, de ti dicsoititek azt. /1Pt4,14/
Peto3 Hunor