Hali ///Laci !

 > E-mail :  [Sweden]
 > Temakor: U-236 ( 38 sor )
 > Idopont: Wed Jan 17 20:06:59 CET 2001 TUDOMANY #1361

 l> Kerdes viszont, hogy ha valoban olyan mennyisegu U236-ot talaltak,
 l> amely nem kerulhetett oda mas helyrol (csernobil, 60-as evek legkori
 l> robbantasai stb), akkor hogyan kerult oda, es mi minden lehet meg...
 Szerintem a reaktor hulladek eredet kizarhato. Akkor ugyanis nem
csak 236U, hanem egy rakas mas uran izotop is (viszonylag) magas
koncentracioban lenne jelen a lovedekekben, ami a lenyegesen
nagyobb sugarzas miatt konnyen eszlelheto lenne. (Az abszolut
esszerutlenseg szerintem itt nem erv, a laposfejuek barmire
kepesek:/) Viszont a termeszetes eredet tudtommal nem kizart,
igaz, komoly merestechnika kellene a kimutatasahoz. A termeszetes
uran mindig tartalmaz egy keves 239Pu-t (10^-14%), ami 238U-bol
keletkezik neutronbefogassal. A 239Pu-bol tovabbi
neutronbefogassal 240Pu keletkezhet, aminek leanyeleme a 236U. Ez
fenemod keves lehet, de hat egy jo tomegspektrometer ma mar
darabonkent is megszamolja az atomokat.:) De szerintem ennel meg
az is valoszinubb, hogy a szerbek vittek a tetthelyre egy kis
anyagot, miutan kitort a hiszteria.

                                                           Kibuc

>Nem osszetettebb a problema? Meg 'planetaris idoskalat' veve sem
>lehet, hogy pl. a helyek kevesbe emelkednenek ki, ha a rajtuk levo
>ho megolvad? Mert ugy tudom, hogy a Fold azert nem a viz hatan
>uszik, hanem pl. van ott a melyben magma is, es meg ki tudja...
>?-)
>
>Szoval nem valoszinubb, hogy a globalis melegedes miatt pl. a
>Himalajan is olvadas tortenik, Gronlandon is, Antarktiszon is --
>es egyik sem egyszeruen egy pohar vizben uszo jeghegy, igy
>megiscsak magasabb lesz a tengerszint? Geologusvelemeny nincs?

Konyorgom, hanyszor irjam meg le, hogy a Fold kergenek, kopenyenek
elenyeszo reszet alkotja a mi fogalmaink szerint folyekonynak tekintheto
anyag, a magmakamrakra koncentralodva hotspotok ill. aktiv 
lemezszegelyek kornyeken.

A kontinensek (litoszferatablak) az asztenoszfera nevu retegen
csuszkalnak ahol maximalis a Fold kozetburkanak keplekenysege. Itt kb. 
akkora az anyag viszkozitasa mint az uvege. Csak foldtorteneti idoskalan 
lehet folyadekszeru viselkedesrol beszelni.

Maguk a kereglemezek ennel vagy 2 nagysagrenddel ridegebbek.
Azok is tudnak deformalodni, de sokkal lassabban es sokkal kevesebbet.
Horizontalisan meg foldtorteneti skalan is merevnek tekinthetok,
vertikalisan mar kepesek egy nem elhanyagolhato deformaciora, fokent mert 
igen vekonyak a meretukhoz kepest.

A pohar vizben uszo jeghegy nem is rossz kozelites csak nem ugy
ahogy gondolod, abban viszont igazad van, hogy ez nem segit rajtunk.

A Fold feluleti kepzodmenyei hosszu tavon izoszatikus egyensulyban
vannak, legyen az tenger, szarazfold, eljegesedett szarazfold.
Azaz: letezik egy olyan nivofelulet az asztenoszferaban amire teljesul
hogy a felette levo kozet/viz/jeg tomege mindenhol egyenlo, kulonben
nincs egyensuly: a tulterhelt kereg addig sullyed amig be nem all
az egyensuly, a tul konnyut pedig alulrol felnyomja az asztenoszfera
ugyaneddig.

A jeg sulya szazezer eves idoskalan be tudja nyomni a
litoszferalemezeket az asztenoszferaba. Pl. Gronland vagy az Antarktisz 
most olyan mint nagy tekno, benne egy jeglencsevel. Az alja 1000-1500 m-
el van a tengerszint alatt, rajta ul 5000 m jegreteg, igy van 
egyensulyban. Szinten szazezer eves idoskalan ugyanigy visszaemelkednenek 
a jeg elolvadasa utan.

A jeg igen rovid ido alatt el tud olvadni, mind a legutobbi
jegkorszaknal lattuk, par ezer evnel rovidebb ido alatt. Ez pedig nagy 
tengerelontest idez elo globalisan. Ez a szinten nem egyensulyi allapot 
elobb lassan tovabb romlik ahogy az antarktiszi "tekno" aljzata a 
felszinig emelkedik, tovabbi vizet kiszoritva, majd egy lassu es 
kismerteku csokkenes fogja kovetni azutan hogy Antarktisz, Gronland 
aljzata tengerszint fole emelkedett.

Miutan ujra beallt az egyensuly cca. 100 ev mulva, konnyen kiszamithato,
hogy NEM kapjuk vissza a regi tengerszintet, mivel a viz/jeg jelentosen
kisebb fajsulyu mint a melysegi kozet (granit, bazalt) Az egyensulyi
allapot egy a mainal akar 50-70 meterrel magasabb tengerszint lesz.

Ez nem kulonosebben ritka vagy szokatlan dolog a Fold torteneteben.
Most egy kifejezetten alacsony tengerszintu idoszakban elunk, pont a
szarazfoldi jegtakarok meglete miatt. Normal esetben a tengerszint
magasabb, es kevesebb a szarazfold.

Ami miatt a dolog nagyon tragikus tud lenni, hogy tul gyors ahhoz, hogy
a selftengerek elovilaga alkalmazkodjon hozza. Ez pedig egy a perm vegihez
hasonlithato apokaliptikus kihalast idez elo majd a tengeri elovilagban.
Pl. korallzatonyok eletkozossegei kihalnak. Annak pedig az amugy is egy
nagy foldtorteneti lepteku kihalas kozepen tarto bioszferara
belathatatlan hatasai lehetnek.

Szoval en nem fektetnem a vagyonomat tengerparti ingatlanokba.
Es nem szeretnek ukunokaink boreben lenni.

udv: VAti

Takacs Feri felvetese jovoltabol paradoxont krealtam:

Ha felteszem, hogy valamely [0,x) intervallumban
a racionalis szamok es az irracionalisok egyenlo aranyban vannak, 
akkor ellentmondasra jutok a kovetkezo gondolatmenetben:
Valasszuk ki valamely,  x/2 -nel kisebb, ahhoz infinitezimalisan
kozeleso irracionalis szamot, es rendre adjuk hozza az x/2 -vel
zarodo tartomany valos szamainak mindegyikehez.  Belathato, hogy 
ezzel a modszerrel igen magas aranyban irracionalis szamok 
kepzodnek a felso tartomanyban.

Ha azonban osszeadandokent racionalis szamot hasznalunk, akkor nem
feltetlenul dol meg az eredeti elofeltetelezes.
Pl.  [0,1)  intervallumban gondolkodva, 0.49999... osszeadando
eseten nem latom megdolni. 

Fogalmam sincs hol tevedek.

Udv: zoli

Ferenc:
>Most az internet szepen lassan megol minden egyeb ma mar elavult
rendszert.

Es megol minden turelmetlensegtol legyengult idegsejtet is.
Sajnos nagyjabol olyan a megbizhatosaga, mint 15-20 eve a 
telefonhalozate. Nem is tudom, hogy a rendszerenek sw fejlesztese 
kinek erdeke a felhasznalokon kivul. A telefontarsasagoknak gondolom 
nem erdekuk, hogy a kiszolgalas hatekonysaga javuljon, bar ha sokan
megcsomorlenek tole, akkor visszaeshet a forgalom.
Ami hiba elofordulhat, az mind bejon, es ez a rengeteg gyenge
hatekonysagu bongeszes miatt van. 

Jo lenne olyan egyseges fogalomtar adatbazis, melyben mindenrol 
lenne legalabb alapszintu informacio, es egyeb szintu is. 
Iskolak egyuttmukodve lehetnenek megbizva a bovitesevel, frissitessel, 
es kozpenzbol (is) kellene dijazni oket ezert. Az ezzel kapcsolatos 
kutatomunka nem hiszem, hogy akar egy gyerek szamara is - ne lehetne 
unalomuzo szorakozas, es pozitiv kihatasu a tovabbi eletere.
Verseny is kialakithato lenne a nivo maximalizalasa erdekeben.
A sok szemet mellett lenne valami hiteles, amire tamaszkodni
lehetne. ( Tudom, hogy kicsiben vannak erre torekvesek, de
koordinaltan lenne az igazi. )

A hazai szakmai es kulturalis szellemi szinvonal radikalis
emelese erdekeben ilyesfajta aldozatot illene meghozni, kulonosen
azon kirivoan leszakadottak szintrehozasa erdekeben, akik 
erosen rontjak az atlagot, vagy ami meg nagyobb baj, terjesztik
a szubkulturat.

Ugye a legjobb forumon mondtam el ezt is vegre ? :)

Udv: zoli

sziasztok!
Takacs Feri nagyon sok erdekes es helyes gondolatot irt le, amely
valoban hozza segit a kerdesmegertesehez, szemleltetesehez, azonban egy-
ket dologban teved.

Ami igaz:
bemutat egy rossz bizonyitast:
>Vegyunk a [0,1) halmazbol valasztott tizedes tortek
>tetszolegesmegszamlalhato reszhalmazat. Legyenek a 
>reszhalmaz elemei E1, E2, E3, ...,En, ... A reszhalmazhoz 
>rendeljunk egy uj tizedes tortet a kovetkezo modon. Az uj 
>szam n-edik helyierteku jegyet valasszuk ugy, hogy az 
>kulonbozzek az En szam n-edik jegyetol, es ne legyen 0, 
>vagy 9. Ezzel az eloallitassal biztositottuk, hogy az uj 
>szam nem eleme a valasztott megszamlalhato reszhalmaznak, 
>hiszen minden reszhalmazbeli szamtol legalabb egy jegyben 
>kulonbozik. Ezert a reszhalmaz valodi reszhalmaza a [0,1)
>intervallumnak, hiszen van reszhalmazon kivuli halmazelem. 
>Mivel ennek kovetkezteben minden megszamlalhato 
>reszhalmazra igaz, hogy valodi reszhalmaza R-nek, ezert R 
>nem lehet megszamlalhato. <biz.vege>
es ez a bizonyitas valoban nem tokeletes. megpedig az utolso lepes nem
tarthato. valami specialis kiegeszitessel lehet, hogy el lehetne innen
is jutni a bizonyitashoz, de en most hirtelen nemismerek ilyet. 
megjegyzem, ez egy direct bizonyitas volna.

ami teves:
azt allitja, hogy ez abizonyitas nem jo:
>(Megjegyzem, a bizonyitas mas variaciojaval is talalkoztam,
> miszerint tegyuk fel, hogy a [0,1) intervallum 
>megszamlalhato, es az erre adodo E1,E2,...,En,... 
>sorozatbol kepzhetunk egy uj halmazon kivuli szamot a
>fentiek szerint, de ez meg a fenti bizonyitasnal is jobban 
>mutatja a tokeletlenseget, igy a cafolat meg inkabb 
>vonatkozik ra.)
ugyanis a Cantor-fele bizonyitas pontosan ilyen. persze ezitt elegge
elnagyolt, de ezt ki lehet reszletezni egy tokeletes bizonyitassa. a 
bizonyitas itt egyebkent indirekt, es az a finom kulonbseg sokat szamit. 
az {E1,E2,...,En,...} halmaz itt ugyanis az indirekt felteves szerint =R. 
es nem reszhalmaz. es mivel ellentmondasra jutunk, ezert lesz jo a 
bizonyitas indirect formajaban. aztan jon soks-ok helyes es szemleletes 
es szep gondolat es tetel, amiben van egy hely, aholovatosnak kell
lennunk:
>Ugyanezeket maskeppen ugy lehetne mondani, hogy nincs ket 
>szomszedos racionalis, vagy irracionalis, illetve valos 
>szam.
ez valami helyes dolgot akar kifejezni, amennyiben a "nem szomszedos"-t
ugy definialjuk, hogy vankozottukmasik. csak arra hivnam fel a figyelmet, 
hogy emellett a "szomszedos" viszont nemis ertelmezheto az irracionalis 
szamoknal sem es a  racionalis szamoknal sem. tehat itt a "nem 
szomszedos" nem a "szomszedos" tenyleges ellenkezoje, csak fogalmi 
ellentete, mert szomszedos szamok nincsenek is. csak veges halmazban 
lehet szomszedossagot definialni.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)

Takacs Feri irt arrol, hogy a racionalis es irracionalis szamok
elofordulasi gyakorisaganak aranya allando, es meg is probalta hatarozni 
ezt az erteket. vegul o is eljutott odaid, hogy a szamossag tekinteteben 
ez igen erdekes, sot nagyon is furcsa megallapitas lenne. velemenyem 
szerint az is, es raadasul hibas.

szerintem bizonyithato az alabbi tetel:
Tetel: ha ket halmazban az elofordulasi gyakorisag veges rogzitett szam,
akkor a ket halmaz szamossaga allando.

csak korulbeluli bizonyitas. ha ket halmazban a szamok relativ
elofordulasi gyakorisaga n, akkor eloallithato egy olyan lekepzes, amely 
n db szamot rendel a masik halmazban 1 darab szamhoz. ez trukkosen mindig 
atalakithato ugy, hogy 1->1 lekepezes legyen belole, ezaltal a ket halmaz 
szamossaga ugyanaz.

egy hiba:
>Csak ezen fogalom segitsegevel johetunk ra, hogy a 
>megszamlalhatatlan sokasagok nem jelentenek
>szuksegkeppen nagyobb szamossagot a megszamlalhatonal.
dehogyisnem, meghozza per definicionem.

nos mi a legfobb hiba a cikk gondolatmeneteben, ami a rossz eredmenyre
vezet? ime:

>Gondolatban huzzuk meg az adott kozelites minden pontjahoz 
>az origobol az egyeneseket. Az egyenesek szama kisebb, mint
> az adott kozelitesu racionalis szamoke, mivel csak a 
>relativ prim szamlalohoz es nevezohoz huzhatunk uj vonalat.
> Nem relativ prim szamparok mar egy korabban meghuzott 
>egyenesen vannak. Mint a korabbi cikkemben is irtam, az 
>irracionalis szamokhoz olyan egyenesek tartoznak, amelyek 
>nem erintenek egyetlen racionalis pontot sem, ezert az 
>adott kozelitesben minden megrajzolt szomszedos egyenes 
>kozott talalhatunk egy az adott kozelitesben irracionalis 
>szamot. A kozeliteseket fokozatosan novelve egyre tobb 
>vonalat kapunk. Ha az iteraciot az elvi vegtelensegig 
>folytathatnank, akkor minden racionalis szamhoz vonal
>kerulne, es ahany vonalat behuztunk, ugyanannyi racionalis
> szamot is talalnank.
a gondolatmenet idaig helyes, de gondolatban Feri talan mar itt
kicsuszik ezert leszogeznem: a k-dikkozelitesben bevezetett uj szamok
(a negyzet pereme) kozul van jonehany, ami mar korabban behuzott 
egyenesen fekszik, mert nem relativ primek hanyadosa. ezek azok a 
szamok,amelyekrol eddigis tudtuk, hogy racionalisak. es vannak olyanok,
amelyek relativ primek hanyadosai, ezert ezek uj egyenest kepeznek.
de ami fontos, az az, hogy ezek racionalis szamok!!! csak az
elozo lepesben ezt meg nem tudtuk. ezek az "uj" racionalis szamok.
ennek fenyeben:

>Az eredmeny tehat a fentiek szerint a relativ prim 
>szamparosok, es az osszes lehetseges szamparosok aranya 
>lesz, felteve persze, hogyha ez az arany egy meghatarozott 
>szam, vagyis az algoritmusunk egy adott szamhoz konvergal. 
az itt definialt arany tehat nem a racionalis es irracionalis szamok
aranya, hiszen mindket halmaz a racionalis szamokbol kerul ki. az arany
a racionalis szamok "novekedesi sebessegenek" hatarerteke amint a 
nevezovel es szamlaloval tartunk a vegtelen fele. ennek konnyn meglehet,
hogy tenyleg van hatarerteke es korulbelul annyi, mint amirol Feri ir.
sot, ez erdekes es fontos eredmeny, a szamrol bizonyara megis ehet 
hatarozni, hogy kifejezheto-e ismert szamokkal, avagy egy uj allando,
es az elozo esetben valamilyen tetellel ezt bizonyitani is lehet.

osszefoglalva: nem a racionalis es irracionalis szamok aranyat
hataroztad meg, ezen halmazok aranya nem lehet veges, ez ellent mondana 
annak, hogymas a szamossaguk. abban igazad van, hogy mas gyakorisagu 
halmazok lehetnenek azonos szamossaguak,  de mas szamossagu halmazok 
gyakorisagi aranya nem lehet veges.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)

Meszaros Laci cikkehez (feljebb vagy lejjebb van:)
mi itt cegen belul mar megbeszeltuk, kivancsian varom a hozaszolasokat,
egyik kollegam talalta nekunk ezt a cikket a temahoz:
http://www.nytimes.com/2001/01/18/science/18LIGH.html

math

Udvozletem!

KOszonom a multkori, nem tul komoly kerdesemre kuldott valaszokat.
Lenne viszont egy kicsit komolyabb kerdesem.
Hogy stabilizaljak a gyaloglo operatorre kapcsolt kamerat (pl. ilyenek
lathatunk a sportkozvetiteseknel, az Olimpian is latszott beloluk
nehany).
A kerdes, hogy stabilizaljak mechanikailag az operatorre szerelt 
kamerat?
 						Valkai Sandor

Kedves Ferenc! )

>Egyebkent a tetel kovetkezik egy masik tetelbol,
>most nem jut eszembe melyikbol, pedig tanultam valamikor, de
utananezhetek.

Termeszetesen minden erdekel, ami erinti ezt a bizonyitast, ugyanakkor
kicsit szkeptikus vagyok ezzel a lehetoseggel szemben. Hiszen az
analiziskonyvem (Walter Rudin) nem emlit ilyesmit, hanem ugy gondolja,
hogy a bizonyitas ugy teljes, ahogyan leirta. Egy analizis konyvtol ez el
is varhato. Meg lennek lepve, hogyha az analizis konyv pusztan
lustasagbol ugy epulne fel, hogy onmagaban nem allja meg a helyet a 
matematika bevezetesekent.

>De igen. Ui a reciprok-fuggveny a (-1;1) intervallumhoz egyertelmuen
>hozzarendeli a (-inf;-2] es [2;inf) intervallumokat, tehat az osszes
>valos szamot, annak minden reszhalmazat es intervallumat.
>Mivel a hozzarendeles kolcsonosen egyertelmu, a halmazok szamossaga
>megegyezik, mexamlalhatatlan vegtelen.

Bar ugy tunik, a leirasod nem teljesen pontos, azonban pontosan ertem,
hogy mire gondolsz. De nem az intervallum, es a szamegyenes
megfeleltethetosegevel volt problemam. Ezzel most egyaltalan nem
foglalkoztam, hanem ezt elozetesen ismertnek vettem, es teljesen
elegsegesnek tartom ebbol kifolyolag, ha a [0,1) intervallummal
foglalkozunk. Igy hat nyilvanvaloan nem ertetted meg a cafolatomat,
csupan felreertetted.

>Hogy hogyan szamlaltuk meg a veges/vegtelen torteket, a bizonyitas
>szempontjabol lenyegtelen. Feltesszuk hogy meg lehet oket szamolni, le
>lehet oket irni egy papirra, sorban egymas utan. A bizonyitas soran azt
>kell megmutatni, hogy ez vegtelen tortek eseten nem lehetseges.
>Veges tortekre ezzel a modszerrel nem tudunk kihozni semmit, de ennek
>nincs jelentosege a bizonyitas szempontjabol.

Ezzel egyaltalaban nem ertek egyet. A vegtelennel valo buveszkedesnek is
meg vannak a szigoru szabalyai. Az ilyen buveszkedest nevezik teljes
indukcionak. Bebizonyitjuk, hogy a modszerunk veges esetben is vilagos,
es ertheto, majd megvizsgaljuk, hogy mikeppen mukodik a modszer, ha
az ertelmezesi tartomanyt kiterjesztjuk a vegtelen iranyaban. Nem
hasznalhatunk egy olyan modszert a vegtelen esetere, amely veges esetben
sem mukodik. A megszamlaltsagi arany (n/10^n) Cantor modszereben a
rendkivul progressziven nullahoz  tart, ha n-t noveljuk, ezert ez egy
rossz modszer. Olyan, mintha a 32 bites szamitogepunk cimtartomanyat
a 0. 1. ... 31. cimekre szukitenenk.

>A racionalis szamok mexamlalhatosaganak bizonyitasara hasznalt eljarast
>is Cantor-fele atlos eljarasnak szoktak hivni, de mas mint az elozo.
>.... Ez teljesen korrekt es elegans.

Szerintem is. Csak azert soroltam fel mas modszereket, mert kifejezetten
a veges tizedes tortek megszamlalasat tartottam szem elott. A veges
tizedes tortekre az atlos modszer nehezkesen alkalmazhato, bar vegul is 
nem lehetetlen. Teljesen jogos megemliteni.

>> 0,5    >    5
>> 0,7345 > 5437
>> 0,021  >  120
>Es mi van pl a 45,4376-el? Kiterjeszheto a bizonyitasod, de elegge
>nyogve-nyelos. Cantore jobban tetszik :)
Ez most nem bizonyitas volt, csupan egy pelda a (racionalis) veges
tizedes tortek teljes megszamlalasara.

>>Mindenesetre ki fog
>>derulni, hogy az irracionalis szamok kevesebben, mindossze mintegy
>>0.60794-szor annyian vannak, mint a racionalis szamok.
>:)))))))
>Ha ezt sikerul bebizonyitanod, tuti befuto vagy a Nobel-dijra!
Matamatikusoknak nem osztanak ilyet. A Fermat-sejtesre felajanlott penzt
is mar bezsebeltek, igy nem tul jok a kilatasok. De ezek szerint meg nem
olvastad a kovetkezo cikket. Azota mar biztos elale'lta'l.

>Ui az irracionalis szamok vannak tobben, 2^(mexamlalhato vegtelen) a
>szamuk. A mexamlalhato vegtelent szoktak alef null-all (a heber abc
>elso betuje) jelolni, legyen most 'a0'.
>a0-ra igaz hogy a0+x=a0, a0*x=a0, a0^x=a0, ahol x tetszoleges veges
>szam. Viszont 2^a0=mexamlalhatatlan vegtelen, es nem letezik a 
>mexamlalhato es a mexamlalhatatlan kozotti szamossag. (Kontinuum-sejtes)

Mint irtam, a megszamlalhatatlansag egy bizonyos szempontbol valo
osztalyozottsagot jelent. De nem jelent konkret szamossagot. Lehet, hogy
tobbfajta megszamlalhatatlan sokasag letezik, es az is lehet, hogy
nemely sokasag kulonbozo modokon vizsgalva kulonbozo szamossagunak,
vagy surusegunek mutatkozik. Nem hiszem azonban, hogy a
megszamlalhatatlansagbol ez egyenesen kovetkeznek. Sajnos a kontinuum-
sejtesrol semmit nem hallottam. Igazan kivancsiva tettel.

Udv: Takacs Feri

Ui: kozben a hatterben tovabb daralgatom a relativ prim szamok aranyat.
Nehany tovabbi reszeredmeny:
level=140000 sum= 9800000000 relsum=5957720032 ratio=0.607931
level=150000 sum=11250000000 relsum=6839204028 ratio=0.607929
level=160000 sum=12800000000 relsum=7781474124 ratio=0.607928
level=170000 sum=14450000000 relsum=8784602678 ratio=0.607931
level=180000 sum=16200000000 relsum=9848446268 ratio=0.607929
 ...a program, pedig egyre csak lassul...

> Ja, es mergezo is, persze ahhoz meg is kell inni, ami eleg nehez mert
> szagos, meg egyebkent is....

Ez nem igaz. A gozeit belelegezve is mergezo.


Rocky

Koszonom a valaszt benzol ugyben:

>> Ha igaz akkor a jovoben igyekszem messzire elkerulni.
>
> Kemenyen rakkelto. De valami furcsa nekem. Hogy tudsz egyaltalan
> benzol kozelebe kerulni, ha nem is tudsz a tulajdonsagairol???
> Ugyanis a ketto osszefugg. Benzollal csak kepzett egyenek dolgozhatnak.

Rosszul fogalmaztam: eddig meg nem volt dolgom benzollal es ugy ertettem
ha tenyleg veszelyes akkor meg is tartom ezt a szokasomat. De ezek
szerint nem lehet csak ugy literre venni a haztartasi boltban vagy bele
botlani a laborban (nem kemiai!).

DIstvan

A Nature "kis szines" rovataban van rola egy valamivel (nem sokkal)
precizebb iras is. Ott azt irjak, hogy a kesobb kisugarzott feny 
megorizte az eredetileg tarolt feny koherenciajat, ezert nem 
foszforeszkalasrol hanem "megallitasrol" beszelnek.

http://www.nature.com/nsu/010125/010125-3.html

*** forwarded message ***
                                                                      
Az ilyenek mindig borzongassal vegyes felelemmel toltenek el
gyrk

Amerikai fizikusok megallitottak a fenyt ...  januar 19. 1:32
 
[New York Times] Ket fizikuscsoportnak is sikerult fenysugarakat

megallitania, majd ujbol mozgasba hoznia. A Harvard Egyetem es a Rowland
Institute for Science kutatoinak kulonleges modszerrel attetszove tett
rubidiumgaz segitsegevel sikerult a feny sebesseget nullara redukalniuk.
Miutan a feny fokozatosan elhalvanyult, majd gyakorlatilag megallt es a
rubidiumatomokban tarolodott, ujbol elinditottak. A gazt tartalmazo
edenybol kilepo fenysugar ugyanolyan alakkal, intenzitassal es egyeb
parameterekkel rendelkezett, mint a tartalyba lepese elott. A kutatasok
eredmenyei tobbek kozott a kvantumszamitogepek teruleten hozhatnak
attorest, mivel az egyszerre tobb allapotban vagy helyen is letezo
fenyreszecskek felhasznalhatok kvantuminformacio tarolasara.

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Ha a melegitendo test melegebb lenne, mint a nap, akkor az energia
> (netto) a nap fele aramlana.

Az osszefugges szilardtestekre igaz, szerintem gazzal ez nem problema.
De ha megsem megy, akkor napelemekkel mukodtetett lezert kell hasznalni
:)

> Na a nehezfemek esete az tenyleg sulyos. Ezek tenyleg felgyulemlenek a
> halakban, mert ezektol nem doglenek meg. Raadasul epp a legfinomabb
> halakban :-(sullo, es egyeb ragadozok). A cian kicsi segit a dolgon, 
> mert oldhatova teszi, igy konnyebben belemossa a tengerbe a sodras.
> Rendszeres halfogyasztokban a nehezfemekkel telitett halak sulyos
> betegseget okoznak.

Mas is hallott a nehezfem-szennyezesrol?
Egyik moderatorunk szerint (Meszaros Laci) NaCN omlott a Tiszaba, de en 
ugy emlexem hogy nehezfemekrol is volt szo a hirekben.

@@@ Az egy nehany hettel kesobbi, masodik szennyezes volt egy masik
uzembol es a Tisza hosszabb szakaszat erintette. /// Meszaros Laci  @@@

Laci, nem tudom a cimed, mar maskor is akartam valaszolni a leveledre,
de mindig tudomanymoderator@ cimrol irsz.

@@@ Oda is lehet valaszolni, de van sajat cimem a rendes hozzaszolasaim
folott, itt eggyel fontebb mindjart van is egy. ///Meszaros Laci    @@@

Valaki tudja hogy pontosan mire kellett nekik az a rengeteg cian?
A fel orszagot ki lehetett volna irtani ekkora mennyiseggel...
De ez az eset legalabb felhivta a figyelmet a szennyezesre. Aki
viziturazott mar pl a Szamoson, az tudja hogy legalabb 15 eve 
folyamatosan omlik a szenny Romaniabol. Hol papirgyari hulladek,
hol egy kis cian, eppen mi van feleslegben naluk... Tobb jelentos halpusztulasrol is tudok amik ugy tunik nem voltak eleg jelentosek
ahhoz hogy a hirekben megemlitsek, de az arra lakok biztos tudnanak 
cifrabbakat is meselni.

> >Nem szabad atesni a lo tulso oldalara sem!
> Kapaszkodom, kapaszkodom...., kozben azert helyesloleg bologatok....
:-))

:)

> Janos

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Murphy: Ami elromolhat, az e$!*&^$#@^% NO CARRIER"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Sziasztok!

Hi!

> Ez egy eleg huzos kijelentes. Szamold bele egy atomeromu
> veszelyessegebe azt is, hogy az ujrafeldolgozok kornyeken a tengerviz 
> tele van mindenfele sugarzo anyamkinjaval. Mi van akkor, ha a dolgozo 
> hulye (lasd Tokamura)

Ez komoly? Azt tudom hogy a szovjetek hatalmas teruleteket szennyeztek
be radioaktiv hulladekokkal, hatalmas tavakat pusztitottak ki stb...,
de tolunk nyugatabbra is ilyen lenne a helyzet?

> vagy a vezetes hulye (lasd Csernobil), vagy kilukad a primer hutokor,
> esetleg repulogep zuhan a reaktorra? [Tudom, hogy zarolt legterulet es
> betonbunker, de egy 747-est is kibir, ha megis odateved?]

Elmeletileg ki kell birnia, de ha megsem, a reaktorok ugy vannak
megtervezve, hogy balhe eseten egy fold alatti aknaba leesik az egesz 
aktiv zona, tokkal vonoval, es onnan nem sok minden szabadul ki, ami 
pedig megis, azt meg mindig el lehet titkolni :) Informacioim szerint 
tenyleg sokkal nagyobb kart okoz egy hagyomanyos reaktor mint egy 
atomreaktor, jelenleg ha jol vannak megepitve az egyetlen hosszutavu 
alternativat jelentik.

> Arrol nem is beszelve, hogy az eromu csillapitomedencejebol vonatra
> rakott Castor-tartalyokat a hu"to"bordaik miatt nehez rendesen 
> leslagolni. Emiatt

Mi az a csillapitomedence es Castor-tartaly?

> ezerszerese volt [attol fuggetlenul, hogy ez a tullepes sem
> egeszsegkarosito allitolag -- de ha mar van egy hatarertek, akkor azt

Azert biztos nem egeszseges. Ugy tudom a legegeszsegesebb a jelenlegi
hattersugarzas 8-szorosa lenne, ilyen kis mennyisegben kart nem nagyon
okoz, az immunrendszert viszont stimulalja.

> Normalis mukodes kozben lehet, hogy a szeneromu veszelyesebb, de egy
> atomeromu akkor is nagyobb potencialis veszelyforras [avagy miert van

Ez igaz. Pl ha lebombazzak, a kiszabadulo sugarzo anyagok igen nagy
kart okozhatnak...

> atomeromu, csak a "kockazatokrol es mellekhatasokrol el kell olvasni a
> mellekelt tajekoztatot is".

Igy van!

> Ha a nemeteknek lenne egy kis eszuk, a kiegett atomrudak szallitasakor
> a tuntetoket nem rendorokkel probalnak oszlatni, hanem egyszeruen csak
> kinyitnak a Castor-tartalyt. ;-)

:))

> Udv,
> marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

-- 
VF

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Nem tudok semmit a benzolrol, azon kivul, hogy tenyleg hasznaljak
> tisztitasra.
> Mennyire megalapozott az, hogy rakot (verrakot? vagy miben haltak meg
> szerencsetlen katonak?) okoz ilyen rovid ido alatt? Ha igaz akkor a
> jovoben igyekszem messzire elkerulni.

Jobban teszed ha elkerulod, valoban rakkelto, sok szarmazekaval egyutt.

> Istvan

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"A Fold 98%-a megtelt. Kerem torolje, akit csak tud!"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> En pusztan gyakorlati tenyekre alapozom a mondandomat.
> Mivel erdekelt a dolog, egyszer regebben csinaltam egy rovid (nem
> volt egy perc a teljes ido) irt audio CD lemezrol tobb CD-ROM es tobb 
> gep (de azonos program - cdparanoia) reszvetelevel egy ilyen sorozatot. 
> Arra jutottam, hogy szinte csak az also bitek kozott volt elteres. Nem

Hmm.. En elhiszem, de nem tudom megerositeni, en ilyet meg _soha_ sem
tapasztaltam. Vagy rendben, egyetlen bit hiba nelkul lejott az anyag,
vagy fullel is jol hallhato kattanas volt benne.
Rengeteg rosszul grabbelt cd-t hallottam mar, a hibak mindig
kattogaskent hallatszanak. Jelenleg is van a vinyomon szamos grabbelesi
hibas mp3...

> Szoval, ha nem az a magyarazat, hogy a felsobb biteket hibajavito az
> alsokat pedig csak hibafelismero kodolassal lattak el, akkor mi erre a
> magyarazat?

Nem tudom. De a cd hibakezeles ugy mukodik ahogy megcsinaltak,
hozzaertok szerint ilyen nincs es nem is lehet az algoritmusban,
ezert erre a viselkedesre en mas magyarazatot keresnek...

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."