Kedves Kira1ly Miklo1s!
> Amit a [liberalizmus] ertekeikent ismertetsz, azok reszben
> /szerintem/ a demokracia ertekei /szolas- es gyulekezesi szabadsag stb./
Persze, de mi a demokra1cia? A demokra1cia a hagyoma1nyos vila1grend,
konkre1tan a hu3be1ri la1nc elvete1se, egyfajta olyan aritmetika bevezete1se
ahol 1 kira1ly = 1 ciga1ny. (Erro3l Fencsik Ga1bornak i1rok me1g bo3ven
lentebb.)
> Masreszt irod, hogy a demokracia nem lehet a "tobbseg diktaturaja".
> Nos, tobbek kozt, itt kezdodnek az en gondjaim a l.-sal. Ertem en, sot
> helyeslem is, hogy a midenfajta/fele kisebbsegek szempontjait is helyes
> figyelembe venni, csak. Egyreszt valasszuk szet: mas a pol. kisebbsegbe
> szorult politikai erok /=ellenzek/ valamint minden egyeb kisebbseg ugye.
> A politakai - idealis allapotok kozott - mindenkor valhat tobbsegge.
> Itt tehat nincs illetve nem lenne gond, ha... de ez egy masik tortenet.
To2rte1netileg valo1ban i1gy kezdo3do2tt, e1s azok akik csak a nyers ero3bo3l
e1rtenek azoknak ma1ig a legjobban u1gy lehet megmagyara1zni a dolgot hogy
"vigya1zz, mi lesz ha megint o3k keru2lnek hatalomra". De a dolog nem erro3l
szo1l, hanem arro1l hogy "ne ba1ntsd a gyenge1bbet", me1g akkor se ha soha nem
lesz ero3sebb na1lad (amit aze1rt nem lehet biztosra venni, ld. az
oroszla1nro1l e1s az ege1rro3l szo1lo1 tanmese1t).
> Mas a helyzet az egyeb kisebbsegekkel, melyeknek kulon jogokat kivanunk
> biztositani. Eloszor is: vegtelen szamu csoport definialhato kisebbsegkent
> egy tarsadalomban /szemuvegesek, mozgasserultek, betorok, erdomernokok,
> patikusok, stricik, albinok, albanok, homokosok, gerontofilek, pedofilek,
> narkosok, becsuletes emberek :-), voros hajuak, szilvasvaradiak stb. stb./
> Milyen kriteriumok alapjan s foleg KIK dontik el, hogy kiket tamogassunk
> a tobbseg kontojara ezek kozul a csoportok kozul?
Ha engem ke1rdezel (isme1tlem hogy nem vagyok a libera1lisok szo1vivo3je)
akkor senkit. A szilva1sva1radiak vo2ro2s hajuak stb. kollekti1v jogokkal nem
rendelkeznek, jogaik e1rve1nyesi1te1se1t az egye1ni jogok (ide e1rtve a
gyu2lekeze1si jogot is) talaja1n la1tom csak elke1pzelheto3nek. A maximum
amire leheto3se1g van, az az "affirmative action" melynek segitse1ge1vel a
kifejezetten ha1tte1rbe szori1tottakat pro1ba1ljuk meg egy kicsit elo3bbre
hozni.
Ennek struktura1lisan, a1llando1 jelleggel, elso3sorban a nyomore1kok
(ide1rtve a vakokat, siketeket stb.) esete1ben van szerepe: igenis a1llami
pe1nzt kell ko2lteni arra hogy o3k is munka1hoz laka1shoz emberhez me1lto1
e1lethez jussanak. To2rte1nelmi le1pte1kben kampa1nyszeru3en, addig ami1g az
a1llapot meg nem javul (erre egy-ke1t genera1cio1t e1rdemes hagyni) lehet
affirmati1ve ta1mogatni kifejezetten ha1tra1nyos helyzetu3 kisebbse1geket is,
ku2lo2nosen olyanokat amelyekkel szemben ero3s az elo3ite1let. Ma otthon
ennek egy e1s csak egy rea1lis alanya van, ez pedig a ciga1nysa1g. Nem
szorulnak erre a zsido1k, a melegek, a sva1bok, az erdo3me1rno2ko2k, stb. stb,
de a ciga1nyok teljesen nyilva1nvalo1an igen.
> A konzervativ/ertekorzo ember nem tagadja, hogy vannak valtozo ertekek,
> csak azt hiszi - meglehet teved - , hogy vannak un. "orok emberi ertekek
> " /"...ezek kozott pedig legnagyobb a szeretet"/.
A1m legyen. De a szeretet nem lehet a to2bbse1g diktatu1ra1ja1nak alapja.
Erro3l bo3vebben ld. Gu2nther Grass: A ba1dogdob (pedig Grass me1gcsak nem is
libera1lis, hanem kifejezett o2ntudatos szocdem).
> Kulon kellene valasztanunk a gazdasagi liberalizmust /ami voltakepp,
> ironikus modon a konzervativ politikai erok gazdasagpolitikajat jelenti/,
Egy ilyen ku2lo2nva1laszta1s valo1ban hasznos, hisz egyre to2bb az olyan
kevere1k mint Pat Buchanan (gazdasa1gilag kripto-marxista, egye1b
ke1rde1sekben konzervati1v) akine1l a ketto3 ele1g hata1rozottan elva1lik.
Gazdasa1gilag e1n kifejezetten a laissez-faire kapitalizmus hi1ve vagyok, mert
lehet hogy ez ma1sutt ma1r tu1lhaladott rendszer, de na1lunk e1pp eredeti
to3kefelhalmoza1s van. Aja1nlott irodalom: Hobbes a leviata1nro1l e1s Nozick
az ultraminima1lis a1llamro1l valo1 fejtegete1sei.
A konzervativizmust ne1mileg ma1s koordina1ta1k szerint kell felbontani. Az
aki a bibliai e1rte1krendhez szo1 szerint ragaszkodik, annak igenis meg kell
adnia a csa1sza1rnak ami a csa1sza1re1, e1s tudoma1sul kell vennie hogy a
rabszolgasa1g a vila1g rendje1hez tartozik. Aki teszemazt egy felvila1gosult
kereszte1ny e1rte1krendet ko2vet, annak olyasmiken kell to2prengenie hogy
jo1-e ha no3ket szentelnek papnak, e1s jo1-e ha ezen nem kell to2prengeni mert
ezt ma1r eldo2nto2tte valaki aki csalhatatlan. Az elso3 fajta konzervati1v
direktbe Je1zus ideje1re ne1z vissza, a ma1sodik fajta esetleg Szent
Tama1shoz, a harmadik me1g "modernebb" tekinte1lyekhez. (Az e1n
szemszo2gembo3l pe1lda1ul a canterbury e1rsek kifejezetten konzervati1v
ne1zeteket ke1pvisel, ba1r lehet hogy a katolikusok szerint forradalma1r.)
Teha1t hogy *mit* akarunk konzerva1lni az me1g a kereszte1ny gondolatko2ro2n
belu2l sem egye1rtelmu3.
Amikor a gazdasa1gi konzervativizmusro1l besze1lu2nk akkor is tiszta1zni kell
hogy melyik ido3szakot akarjuk konzerva1lni ill. visszahozni. E1n pl.
elvetem az u1.n. "Sve1d modell"-t, ba1r a libera1lis paletta1n ez is
megtala1lhato1 (pl. Eo2rsi, aki szerintem inka1bb szocdem mint libera1lis, e1n
TGM ne1zeteivel szoktam szimpatiza1lni, aki viszont sok libera1lis szerint
inka1bb konzervati1v mint libera1lis). Ha valakinek tetszett a harmincas e1vek
magyarorsza1ga, lelke rajta. Nekem az 1867-1914 ido3szak inka1bb ira1nyado1,
ha u1gy tetszik aktua1lisabbnak tartom.
> A "kisebbsegben leves", "massag" nem onertek, azt hiszem ebben egyetertunk.
Ez nem ilyen egyszeru3, de ebbe most ne menju2nk bele.
> Tovabbmegyek: az sem, ha valaki egy etnikai kisebbseghez tartozik.
Semmilyen etnikumhoz valo1 tartoza1s nem e1rte1k, ebben egyete1rtu2nk. De
ma1r az ausztra1liai benszu2lo2tteket e1rte1kesse1 teszi az a te1ny hogy
keve1s van belo3lu2k. Erro3l ld. Mo1ricka e1s a jo1 lo1.
> Szababadsag, egyenloseg, testveriseg: 1789 ota ez a harmas jelszo volt
> a leggyilkosabb zsarnokok zaszlajara irva, erre hivatkozva gyilkoltak a
> jakobinus terroristaktol Leninen es Maon at Pol Potig.
Ez bizony i1gy igaz. De aze1rt te1ny ami te1ny, amit te fentebb a demokra1cia
e1rte1keinek nevezel, az a sokfe1le ko2to3jeles -szabadsa1g amit ma olyan
terme1szetesnek veszu2nk, azok bizony 1789 ne1lku2l (e1s 1848 ne1lku2l) ma
nem lenne1nek. Szerintem egye1bke1nt a konzervativizmus alapmu3ve Edmund
Burke Reflexio1i, ami ugye ma1r akkor (1790-ben) kb. olyan szemszo2gbo3l
szemle1li a francia forradalmat mint te itt, pedig o3 ugye me1g nem tudhatta
hogy lesz itt me1g nagy okto1beri meg kultura1lis forradalom is.
> Petrovicsot, bar valoban nem mindenben ertek vele egyet - magam peldaul soha
> nem buzditanek akasztasra - dehat tudjuk be ezt "iroi munkassaga reszenek"
Aze1rt nem volt affe1le armchair liberal -- ko3keme1ny radika1lis
antikonzervati1v agita1tor volt. I1ro1i munka1ssa1ga1t nem habozott akti1v
katonai szolga1lattal kiege1szi1teni, nem az hogy a1gyban pa1rna1k ko2zt.
> buszken mondhatom, hogy TOBB konyvtarnak is tagja vagyok
Elne1ze1st de ezt nem lehetett kihagyni...
Kedves Fencsik Ga1bor!
> Az "egyeni szabadsagok osszege" kifejezes peldaul tobb liberalis filozofus
> szerint ertelmezhetetlen fogalom. Ebbe a kategoriaba tartozik egyebek kozt
> Rawls es a korai Nozick. Mindkettejuk ervelese szerint A osszehasonlithatja
> a szabadsaga mai fokat a tegnapival, vagy mondhatja, hogy ma boldogabb, mint
> tegnap volt, ugyanakkor A szabadsaga inkommenzurabilis B szabadsagaval, mint
> ahogy A boldogsaga is osszemerhetetlen B boldogsagaval.
O3k valo1ban ezt mondta1k, eddig i1gy igaz. De a szememben (e1s a Millt
ko2veto3k szeme1ben) a dolog aze1rt nem lehetetlen. Az abszolu1t precizita1s
ige1nye1vel terme1szetesen a te fogfa1ja1sod e1s az e1n fogfa1ja1som is
o2sszeme1rhetetlenek. Ugyanakkor a mindennenapi e1lethez szu2kse1ges
precizita1ssal ez aze1rt megteheto3, pl. amikor ugyananna1l a fogorvosna1l
a1ll sorba A e1s B, e1s A azt mondja: ke1rem engendjen elo3re, nekem sokkal
jobban fa1j, e1s B ezt elhiszi, egyszeru3en abbo1l hogy la1tja A arca1n hogy
te1nyleg u1gy van. Mint emberek aze1rt nagyja1bo1l egyforma1k vagyunk, annyira
legala1bbis biztosan hogy ke1pesek vagyunk a ma1sik helyzete1be empatikusan
beilleszkedni, legala1bbis az esetek to2bbse1ge1ben. Az empa1tia ami A e1s B
fa1jdalma1nak/boldogsa1ga1nak/szabadsa1ga1nak o2sszeme1re1se1t leheto3ve1
teszi ugyan ne1mileg szubjekti1v, de aze1rt meglepo3en jo1l mu3ko2dik. A
direkt meleg/hideg-e1rzet vagy so2te1t/vila1gos-e1rzet is szubjekti1v, e1s nem
is mindig konzisztens, de aze1rt ege1sz jo1l elvagyunk vele, finomabb
mu3szeres me1re1sre csak ritka1n van szu2kse1g.
> Tehat lehetetlen konzisztensen ervelni amellett, hogy ha egy szemernyit
> elveszunk A szabadsagabol azert, hogy B sokkal, de sokkal szabadabb legyen,
> akkor a "tarsadalmi osszboldogsag" valami modon novekedett.
Dehogy lehetetlen, e1pp ezt teszem. Ami lehetetlen (illetve az se lehetetlen,
csak nevetse1ges) az az hogy az ember megele1gedje1k a Pareto-optimummal
(a) mint a ta1rsadalmi cselekve1s normati1v elve1vel (b) mint elemze1si
katego1ria1val. Rawls-to1l persze sze1p hogy ezt i1gy ve1giggondolta, de
eza1ltal a mindennapi e1let teljesen terme1szetes re1szei mint pl. az
o2nfela1ldoza1s (nem kell felte1tlenu2l valami nagy dologra gondolni, de
szerintem ha 100 embert megke1rnek hogy engedje elo3re a ma1sikat a
fogorvosna1l akkor ezt indokolt esetben a 100-bo1l 90 megteszi) le1nyege1ben
kikeru2lnek a raciona1lis elemze1s hato1sugara1bo1l, ez pedig baj (ma1rmint
a magamfajta cso2ko2nyo2s racionalista1k sza1ma1ra, a misztikusoknak mindegy).
> Ebbol a tetelbol kiindulva ervelnek a "tarsadalmi osszboldogsag"-bol vagy
> az "egyeni szabadsagok osszege"-bol kiindulo mindenfajta boldogsag- es
> szabadsag-ujraelosztas ellen. Mas, utilitarius beallitottsagu liberalis
> filozofusok (pl. Mill) viszont vidaman szoroznak es kalkulalnak anelkul,
> hogy barmi kivetnivalot talalnanak az effele szabadsag-aritmetikaban.
A dolgot nem kell tu1lza1sba vinni. Atto1l hogy valami valamennyire (o2ssze)
me1rheto3 atto1l me1g nem felte1tlenu2l igaz hogy tetszo3leges pontossa1ggal
tudjuk me1rni, so3t nemcsak me1rni tudjuk de precizen sza1molni is tudunk
vele. Ha megne1zzu2k hogy mennyi ido3 telt el a tu3zgyu1jto1 o3semberto3l a
termodinamika1ig akkor vila1gos hogy a "calculus of freedom" kidolgoza1sa
me1g el fog tartani egy darabig.
Ez a dolog a szememben nagyja1bo1l olyan mint a homoszexualita1s biolo1giai
determina1ltsa1ga1ro1l zajlo1 vita. Azok ko2ze1 tartozom akiket ma1r az eddigi
bizonyi1te1kok meggyo3ztek hogy a homoszexualita1snak biolo1giai (genetikai)
okai vannak, e1s lefogadom hogy ahogy a genetikai ko1dot egyre jobban e1rtju2k
erre egyre to2bb bizonyi1te1k lesz. Igen a1m, de ebbo3l me1g nem ko2vetkezik
hogy az orvosi modellt kell alkalmazni ra1 (betegse1g, nosza gyo1gyi1tsuk meg)
mint ahogy a szabadsa1g(e1rzet) me1rheto3se1ge1bo3l se ko2vetkezik hogy a
terme1szettudoma1nyi modellt kell alkalmazni ra1 (mennyise1g, nosza keressu2nk
ra1 egyenleteket). Vegyu2k tudoma1sul, hogy az emberek jelento3s re1sze
bizonyos betegse1geikbo3l egyszeru3en nem akarnak kigyo1gyulni, e1s hogy a
me1re1s (pla1ne az ilyen belso3dleges me1re1s) me1g nem tudoma1ny.
Kornai Andra1s
|
Ujraolvasva elozo valaszod /az "irodalomjegyzeket"/, ugy erzem, lehet,
hogy nem volt adekvat a reakciom! Amennyiben tenyleg a valos segitseg
szandeka vezerelt /erre kovetkeztetek utobbi, ingerulten gunyos irasodbol/,
akkor elnezest a nemileg ironikusra sikeredett valaszomert, azt visszavonva
leirom: tudom, hogy ezen a teruleten IS boven lenne mit elolvasnom, es
egyaltalan nem vagyok buszke ra, hogy tenyleg komoly hiatusaim vannak a
filozofiai olvasottsagomban! Kosz az irodalmat, es csak annyit hoznek fol
"mentsegemul", hogy en egy "felhasznaloi szintu" leirast szerettem volna,
pl. nyilvan a szamitogep kezeleset is jobban csinalnam, ha a programozas
minden csinjan-binjan atragnam magam, de egy, a magamfajta egyszeru ember
szamara bosegesen elegendo egy rovid leiras a mindennapi mukodeshez. Lehet,
hogy kicsit santit a hasonlat, de talan erted, mit akarok vele mondani.
Szoval szarkasztikus valaszom utan le kell szogezneznem: TUDOM, hogy
minel tobbet olvasunk, annal muveltebbek es tajekozottabbak leszunk es annal
jobban el tudunk igazodni a vilag dolgaiban :-) !
Udvozlettel: Kiraly Miklos
|
