Tisztelt SZALON, kedves Cser Ferenc!

   Orulok, hogy ujra valaszolhatok, de egy par temaban tisztaznom kell
bizonyos dolgokat. Arrol van szo, hogy a kereszteny eletet az emberek 
tobbsege osszekeveri a templomi "istentisztelettel". Cser Ferenc a 
kovetkezoket irja:

>En is, bar nem vagyok egyaltalan vallasos. A "tapasztalat" maximum az, hogy
>kozossegben megnyilvanul valami magasabbrendu intelligencia, amit a hivok
>isteni megnyilvanulasnak velnek. Ez pedig valoban kozossegi, mert ha pl. az
>agy kvantummechanikai modelljet tovabbvisszuk, ugy az agyrezonancia korzeten
>beluli agyak kollektiv kvantummechanikai-rendszerkent jelenhetnek meg ezaltal
>egy kollektiv tudatot valositva meg. Az egyutt imadkozas, zsolozsmazas a zart
>ter felhomalyaban, a vibralo gyertyalangok buvoleteben, kimondottan segiti az
>agyak fe'le'ber (alfa) allapotanak kialakulasat es ezzel az u.n. meditacios
>helyzetbe kerulest, ezen keresztul pedig az agymukodes termekenek, a tudatnak
>a kolektivizalodasat. Ez az elmeny szolgaltathat az emberben az isten-kepek
>kialakulasanak az alapjakent. Innen eredhet a valasz.

  A megjegyzeseim: Ahol egy kereszteny kozosseg imadkozik, az nem feltetlen
egy zart ter, lehet egy nyitott stadion is. Foleg nincs felhomaly, azt
altalaban a spiritisztak es jovendomondok szeretik, en a vilagossagot
szeretem. A harmadik nincsenek gyertyak. En nem olvasok sehol olyat a
Bibliaban, hogy egy osszejovetelhez mindenkeppen gyertyakat kellene 
gyujtani. 

  Szerencsere en nem tudom mi az az alfa allapot, de nem is vagyok ra 
kivancsi. Azt tudom, hogy en teljesen jozan allapotban vagyok, mikor
imadom es dicserem az Istenemet.

  Tovabba azt irja, hogy:

>En meg most is ellentmondast latok. Hol az az "udvterv", amire hivatkozol? Az
>eredendo bunosseg es ebbol szarmazoan a megvaltas igenye sem altalanos valla-
>si igeny, ez a zsido-kereszteny vallas elsodleges jellemzoje. Meg azt sem
>mondhatjuk, hogy az egyisten hivok vallasanak jellemzoje (igaz, a kereszteny
>hit sem egyisten hivo, hiszen egyreszt ott az Atya, a Fiu es a Szentlelek,
>mint Szentharomsag, de ott van egy masik istenseg is, a Satan, aki hatasat
>tekintve az Atya ellenpolusa, tagadasa es vele dialektikus egysegben letezo
>fogalom). Hogy a Fiu nem azonos az Atyaval, azt magad bizonygatod eppen je-
>lenlegi leveledben, ugyanis:

 Ki mondta, hogy a eredendo bunosseg altalanos vallasi igeny. Annak persze,
hogy nem az, aki nem hisz Istenben meg. A keresztenyseg azert egyisten hivo
mert nem harom teljesen egymastol kulonbozo szemely alkotja a harom istent,
hanem a harom szemely az Atya, a Fiu es a Szent Lelek egy Isten.
A satan soha nem volt isten, csak az szeretet volna lenni. Es meg most is
azt szeretne, hogy ot legalabb egyenranguan kezeljek Istennel. Mint
peldaul a leveledben te magad is.

>Mindezt csak azert hoztam fol, hogy vilagossa tegyem: maga a kereszteny hit-
>vallas (es itt elsosorban foleg a magat autentikusnak velo katolikus teolo-
>giara gondolok) kizar minden mas utat, azaz nem egyetemleges es ez mar alap-
>jait tekintve is onmagaban hordozza az emberek ket csoportra bontasat: udvo-
>zulo hivok es pokolra kerulo nem-hivok. Magyaran nem a tettek, hanem a hit
>hatarozza meg az ember erteket es ez a XX. szazad vegen magat kulturaltnak
>nevezo kozosseg szamara altalaban elfogadhatatlan. Ezert erzem en pl. megala-
>pozatlannak es foltetlen visszautasitandonak Janos-Pal elkepzeleset, hogy
>az egyhaz keruljon ismet kozelebb az allamhoz (azaz a szekularizaciot
>szamoljuk fel) es jojjon letre egy kereszteny Europa.

 Miert nem egyetemes? Mindenki, aki hiszi, hogy Jezus a Krisztus es 
elfogadja ot szemelyes megvaltojanak es megcselekszi az o beszedeit az
udvozul. Ezt megtalalhatod a Bibliaban. Nics semmifele faji, nemzetisegi,
foldrajzi, stb. megkulonboztetes: MINDENKI. A masik, hogy nem eleg 
elfogadni, meg is kell CSELEKEDNI a hitet. Tehat TETTEK-rol is szo van.
A Biblia azonban azt mondja, aki csak tetteket hajt vegre, de nem hisz
az Istenben az nem idvezul. Es azt is, hogy aki csak hisz, de nem 
cselekszik az nem Isten szerint jar. Szoval amit irtal azt nem eppen
a keresztenysegrol irtad.

				Udvozlettel:

						Mamro.

UI: Valaki Megirhatna, hogy mikor es milyen formaban van SZALON zarta,
mert soha nem tudom, hogy az adott cikkem mikor fog megjelenni.

******************************
A lapzarta idopontja es a szetkuldes idopontja eltero. Az elobbi, azt hiszem, 
ugyanaz, mint a tobbi ujsag eseteben: aztan, hogy a moderator mikor nezi meg 
a szamot es engedi utjara, az valtozo. Az en esetemben ez altalaban (de nem 
mindig) magyar ido szerint reggel 9-10 ora. Roboz Andras (moderator)
******************************

Kedves Mamrovits Laszlo!

    Par napja maganlevelben a koevetkezoeket irtam egyik 
vitapartneruenknek misszio-uegyben:

> a helybeli lakossag akarata ellen toertenoe teritest szinte sohasem 
> koezvetlenuel valamelyik egyhaz, hanem a megfeleloe vilagi hatalom 
> hajtatta vegre eroeszakkal - pelda erre a magyarsag krisztianizalasa 
> is, Istvan kiralyunk drakoi intezkedesei nyoman. Ahol CSAK az egyhaz 
> lepett fel, es a helyiek NAGYON nem akartak, ott a misszionariust 
> jobbara meg is ettek ...
>     Amugy a katolikus teritoekoen beluel elenjaro jezsuitak mar a 17. sz-
> ban - tehat mikor Europaban meg javaban vallashaboruk dultak! -
> alkalmazni probaltak az INCULTURATIO elvet, vagyis a kereszteny 
> tanokat igyekeztek szervesen oetvoezni a helyi vallassal, kulturaval. 
> Pl. bevettek az oesoek tiszteletet, eredetmondakat, ritualis tancokat 
> stb. Ezt a toerekvesueket a nagy rivalis, a domonkos rend akkoriban 
> megfurta Romaban, es a papa be is tiltotta annak rendje es modja 
> szerint, aminek a jezsuitak szerencsetlen engedelmessegi fogadalmuk 
> miatt kenytelenek voltak engedelmeskedni. A 2. vatikani zsinat ota 
> aztan ujra kifejezetten kivanatosnak tartjak az ilyen eljarast. 
> Kerdes persze, hogy valojaban milyen szandek buvik meg emoegoett.

    Ezen a ponton tehat lenyegeben egyetertuenk.
    Ami a toebbi valaszaidat illeti, jol irod, hogy a "magad modjan" 
valok. En is csak a "magam modjan" tudok ezekroel a dolgokrol 
gondolkodni. A legtoebb, amit tehetuenk, hogy egymas "modjait" 
tiszteljuek, es azt hiszem, ez koelcsoenoesen all is.
    DE, kerlek, VEDD ESZRE, hogy mindaz, amit irsz csak egy bizonyos
ertelmezesi koeroen beluel konzisztens, annak a koezoessegnek az 
elfogadott axiomai adta hatarokon beluel, amelyhez tartozol! Mar mas 
kereszteny felekezetekhez kepest is alapvetoe elteresek fedezhetoek fel 
(l. egyeb, vallasos meggyoezoedessel irodott cikkek). Probald egyszer 
kivuelroel, egy nem-hivoe szemevel atolvasni az eddigi vita anyagat, 
majd meglatod, micsoda kaoszba uetkoezoel!
    En ezt a sokszinueseget egyebkent roppant elvezem, es biztos vagyok 
benne, hogy mindegyikuenk sokat okul beloele.


Kedves Horvath Pista!

    Mi is a MONOTEIZMUS? Az egyetlen, szemelyes Istenbe vettett 
vallasos hit. (Legalabbis minden jobb lexikon igy definialja.)

    Nezzuek magat Abrahamot - biztos, hogy nem volt monoteista!
A monoteista teologiat a babiloni fogsag alatt (Kr.e. 6.sz.) 
dolgozta ki a zsido papsag, nem utolsosorban ideologiai celzattal, a 
gyoekereitoel elszakitott nep identitasat megoerzendoe. Vagyis jo ezer 
evvel Abraham utan, ha ugyan letezett ilyen nevue ember. (Letezett: 
pl. Abraham Lincoln ... :-)   
    Abraham es az izraelitak vallasa HENOTEIZMUS, mas neven MONOLATRIA 
volt. Azaz egy bizonyos Istent emeltek a toebbi foele, mig azok 
letezeset is elfogadtak. Ez eleg jol kideruel a korai oszovetsegi 
helyekboel, meg ha kesoebb buzgon es toebbszoer at is dolgoztak azokat.
Ugyanez jellemzoe az oesszes toebbi kanaanita kultuszra is, meghozza 
ketfele formaban: egy koezoes felsoebb Isten, bizonyos E'L (voe: Ba'al, 
Allah stb.) tisztelete, ill. sajat nemzeti istenuek tisztelete a 
koernyezoe nepek isteneinek rovasara. Eloebbinek a zsidoknal Elohim, 
utobbinak Jahve felel meg, es sok-sok evszazadnak kellett eltelnie, 
mig a kettoe oesszemosodott es egyistenhitte szilardult. [Nem is olyan 
sokkal azeloett tehat, hogy egyes atheni polgarok daimonionrol meg 
"elsoe mozdulatlan mozgatorol" kezdtek beszelni, de ez mar egy masik 
sztori.]

    Tovabba mi EGY a kereszteny istenkepben? Az egyetlen isteni 
termeszet (phueszisz/natura), amely viszont harom szemelyben 
(hueposztaszisz/persona) jelenik meg. Ezek filozofiai absztrakciok, 
amelyeket az elsoe evszazadok zsinatait oevezoe vitakban definialtak. Es 
a dolog nem vilagos, matematikailag vegkepp nem, es maga az egyhaz 
sem meri allitani, hogy az lenne. Ez a Szentharomsag "miszteriuma" 
vagyis csak a beavatottak szamara "erthetoe".

    Az egyetlen vallas, amely tudomasom szerint eredetetoel kezdve 
folyamatosan es koekemenyen monoteistanak nevezhetoe, az az iszlam.
Szamukra a keresztenyseg mar politeistanak tuenik, valljuk be, ha nem 
is okkal, de kelloe uerueggyel.

    Most raternek az eredeti kerdesedre:
    Henoteizmus a Vedakban is fellelhetoe. A kesoebbi indiai vallasok 
koezuel a VISNU- es SIVA-hivoek szektai viszont egyertelmueen megfelelnek 
a monoteizmus ismerveinek: egyetlen szemelyes Istent imadnak, mig 
mas szellemi lenyek, szemelytelen transzcendens eroek letezeset is 
tartjak (voe.: a keresztenyseg angyalai).
    Szinten monoteista a perzsa ZOROASZTRIZMUS, Zarathusztra 
vallasa. A vilagkepe ugyan dualista, de az egyetlen josagos Istennel 
egy gonosz szellem all szemben, a zsido-kereszteny Satannal nagyon 
hasonlo attributumokkal felszerelve, vagyis nem "biteista" modon.

    Akad tehat egy-ket pelda kiforrott monoteizmusra meg, ha nem is 
sok. Amugy a vallastoertenet egyik kedvenc vitatemaja, hogy 
a politeista vagy a mono(heno-)teista vallas volt az oesibb kepzoedmeny. 
Utobbira latszana utalni a "felsoebb istensegbe"/"felsoebb lenybe" 
vetett, altalanosan es kulturaktol fueggetlenuel elterjedt hit, ami a 
legtoebb termszetvallasban kimutathato. Szerintem viszont a 
kerdesfelteves rossz, mert anakronisztikus metafizikai kategoriakba 
akarja belekenyszeriteni a vizsgalt jelensegeket. (Amugy a 
"monotheisme" kifejezes bizonyos H. More, 16.sz-i angol teologustol 
szarmazik, akinek kedvenc szorakozasa neologizmusok kioetlese volt ...)

    IV. Amenhotep, alias Ekhnaton nagy-, ded-, uekapja kb. olyan 
valoszinueseggel volt zsido, mit az enyem vagy a tied busman. Ez a 
dinasztia pont arrol volt hires, hogy koevetkezetesen egymas koezoett 
hazasodtak a tagjai. Ennek koeszoenhette valoszinueleg IV. Amenhotepne, 
szuel. Nofretete/Nefertiti (egyben ferjenek unokanoevere) jellegzetes, 
tojasdad fejformajat. Az Aton-vallas inkabb egy kifinomult 
entellektueell racionalizalasi (es egyben kicsit lirai) toerekvesenek 
jegyeit mutatja - mar amennyit tudhatunk rola - es inkabb rokon a 
mar emlitett atheni atyafiak filozofikus egyvalamihitevel - csak 
mintegy 900 evvel korabbi!?

    Amit a Glasenapp-koenyvroel irsz, osztom a velemenyed. Bar pozitiv 
adatait tekintve valamennyire hasznalhato, epp azok lenyegi 
oesszefueggeseiroel nem mond sokat, ill teljesen felreertelmezi oeket. 
Nagyjabol hasonlo uton jutottam erre a koevetkeztetesre, mint te.

            UEdv':   
                    M$

Kedves Feri !
 
> Ez pedig valoban kozossegi, mert ha pl. az
>agy kvantummechanikai modelljet tovabbvisszuk, ugy az agyrezonancia korzeten
>beluli agyak kollektiv kvantummechanikai-rendszerkent jelenhetnek meg ezaltal
>egy kollektiv tudatot valositva meg. Az egyutt imadkozas, zsolozsmazas a zart
>ter felhomalyaban, a vibralo gyertyalangok buvoleteben, kimondottan segiti az
>agyak fe'le'ber (alfa) allapotanak kialakulasat es ezzel az u.n. meditacios
>helyzetbe kerulest, ezen keresztul pedig az agymukodes termekenek, a tudatnak
>a kolektivizalodasat. 

 1. Az agynak nincs ertelmes kvantummechanikai modellje.
 2. A Silva -fele agykontroll kozonseges szelhamossag.
  
 Ennyi.EG