Japan magyar nyelvrokonsagrol
Motivavio: Eddigi eletem soran mindig megszenvedtem a
nyelvtanulassal (nemet, orosz angol). Nyelv oran itt Japanban volt
eloszor sikerelmenyem, igy talan termeszetes, hogy a japan nyelv
kulonosen kedves lett szamomra. Aztan meg 1994-ben a Tokioi Magyar
Nagykovetsegen meghallgattam Matsumoto professzor egy eloadasat es
elhittem, hogy az allitasai megalapozottak, hiszen valami modon
egybevagtak a sajat tapasztalataimmal. Igy lettem a japan-magyar
nyelvi rokonsag lelkes hive (termeszetesen nem szakertoje),
leginkabb csak ugy vasarnap delutanonkent meg neha a TIPP olvasasa
kozben. Az 'UGY' erdekeben annyit tettem, hogy a HIX-en talalhato
erdekesebb irasokat (pl. a VITAn az ostorteneti eloadasokrol szolo
beszamolokat) elkuldtem az emlitett professzor felesegenek, aki
amugy magyar. (Mivel ez a VITA mar regen volt, es tan sokan nem
olvastak, igy a 94-es gyujtemenyemet barkinek szivesen elkuldom es
szivesen fogadom, ha esetleg 95 utani hasonlo irasokat elkuldene
nekem valaki, mert ido hianyaban lemondtam minden HIX ujsagot.)
Tisztaban vagyok azzal, hogy a kovetkezo iras szakmai szempontbol
szamos helyen tamadhato, de en nem vagyok nyelvesz, ezert ez az
iras nem egy komoly nyelveszeti dolgozat. Egyszeruen az AZSIA
olvasoinak szeretnek nehany konnyed perceket szerezni.
Ennyi bevezeto utan megprobalom osszefogalni azt, amit lassan 5
evvel ez elott hallottam (es amirol egyszer mar kicsit rovidebben
a TIPP-en is beszamoltam). A magyar, a koreai, a japan es az
ostorok (nem az a torok, amit a 150 eves vendegseg alatt
hasznaltak) nyelvek komoly nyelvtani hasonlosagot mutatnak. Es
valoszinusithetoen Azsia tavolabbi teruletein egymas kozeleben
elhettunk, mielott az uj hazankba vandoroltunk, de mas-mas okokbol
egyik orszagban sem sokat fogalkoznak ezzel. A torokok az iszlam
elotti idot nem igazan kutathatjak, es valamiert nalunk is
politikai kerdest csinaltak az ostortenetunkbol. A koreai - japan
viszonyhoz kepest a magyar-roman kapcsolat egesz baratinak
mondhato, igy talan a kozos eredet egyik oldalon sem sem villanyoz
fel senkit, leglabb nekik velunk nincs bajuk, es ezert pl.
Koreaban azt tanitjak az iskolaban, hogy a koreai es a magyar
nyelv rokon. Az azsiai eredetunkre tobb elem utal a nyelvunkben: a
legfontosabb, hogy orizzuk az azsiai csaladi hierarchia nyomait es
kulon szavunk van az idosebb es fiatalabb testverek megnevezesere,
ide sorolhato a nev sorrend (elso a csaladnev), a level cimzes, a
datum sorrendje, ezek ugyan kesobb alakultak ki a nyelvben, de
valoszinu az azsiai gondolkozasmod kisugarzasa, hogy sok mindent a
kornyezetunkkel ellentetben Azsiaban szokasos modon csinalunk. A
magyar-sumer allitolagos rokonsagrol is szo esett, miszerint a
hozzank betelepulo jaszok tenyleg sumer eredetuek es termeszetesen
ok magukkal hoztak a nyelvuket, ami egy esszeru magyarazata a
sumer behatasra, de hasonlo tortenelmi magyarazat meg nincs a
magyar-japan nyelvi hasonlosagokra.
Megjegyzem, hogy a koztudott nepzenei hasonlosagon tul, egyszer
egy japan ismerosomet az erdelyi kopjafak, a szekely kapuk es a
nepmuveszeti diszito motivumok dobbetettek meg, mert nagyon
azsiainak talalta. Megint az ugrik be, hogy japanul a szekaly vilagot
jelent, amit most en szandekosan irtam ly-nal, a japul szekai-t kene irnom,
de sokszor ly-nak ejtik a japanok az i-t olyan kettos szotagokban, mint
kai, rai (harkaly, kalyha, siraly, kiraly), hei (hely, kehely), oi (olyan, moso
ly)
fogalmam sincs, hogy van-e tenyleges osszefugges,
de en ezt akkor is erdekesnek talalom.
Matsumoto professzor szerint az oshazankat olyan videken kell
keresnunk, ahol ket evszak volt. A negy evszak elnevezese csak
kesobb kerulhetett nyelvunkbe, amit a kovetkezo bizonyit:
Telen-nyaron osszel-tavasszal
O nagyon sok peldat felhozott, de mar elfelejtettem. Allitasa
szerint kb. annyi bizonyiteka van a magyar-japan nyelv
rokonsagara, mint a finnugor kapcsolatra. Az alabbi szavak egy
resze mongolban is hasonloan hangzanak, es ez teszi hihetobbe az
azsiai korbe tartozasunkat. Matsumoto professzor eredetileg a
mongol nyelvvel foglakozott es azon keresztul jutott el a
magyarhoz. Van szamos olyan szo, ahol a kozos eredet meg nem
bizonyitott, de feltuno a hasonlosag. (atiras a magyar kiejtes
szerint es nem a hivatalos Romai <roma: latin ji:betu> irasmoddal.
A K-val jelolt szavak kinai eredetuek mindket nyelvben):
hattyu-hakcso (K)
jo-joi
sarga-siroi (a siroj ma feheret jelent, de eredetileg a selyem
szinet jelolte, amit mi inkabb sarganak, a japanok inkabb fehernek
latnak)
viz-mizu
ov-obi
Az isten es a tenger szoban a ten az eget jelentheti (K, de
mongolba is atoroklodott, kulonben mongolban tenguru a hegyet
jelenti, ami a tengerhez hasonloan az istenek lakhelye lehet).
A hosszu o elotag nagyot, illetve a tiszteletet jelenti mind a
kinaiban, mind a japanban. Japanul a szeszt szakenak hivjak, de ha
meg akarod tisztelni a jo bort, akkor oszake. De valami hasonlo
van a magyarban is:
Omama, opapa, ohaza, obor.
hon(haza) kinai eredetu, japanul "Japan"-Nihon, illetve Nippon
szoszerinti forditasban Naphon, a "hon"-nak sok jelentese van,
jelenthet igaz-valosagost. Csak a jatek kedveert emlitem meg, hogy
ezek olyan jelentesek, amit barmelyik nep szivesen allit magarol,
igy akar a hunok is.
egy-icsi (bizonyithatoan kinai eredetu szo mindket nyelvben)
ityi lehetett az eredeti
nig omongolul
neg mongolul
to'-tiz
kilenc-kokonoc
has -hara
hargszik-haratacu (szoszerint felall a has)
eszik- esza (eledel)
ad- og(mongol)- ag(eru)japanul
so'-sio
ne'ni-nene
occs-ototocsan (talan igy tul hosszu volt)
bacsi-obacsan (ez ugyan idosebb holgyet jelent, de ilyen
jelentesbeli atalakulas elofordulhat)
Kulonben a csan egy kedveskedo megszolitas
kobak-koobe, vagyis fej.
furdo-furo
gurul- guru-guru
te-kez /de a kanji-ja egy tenyert abrazol/
kard-katana(a kard es katona nem all tavol egymastol)
kurva- kuruwa olyan fogado, ahol voltak kurvak is.
mind-mina
siraly-siroi (feher, mint a siraly)
komoly-omoi (ez utobbi nehezet jelent, de a komoly dolgok
nehezek)
kalyha-kai...(nem emlekszem pontosan a vegere, de van ilyen kezi
melegito eszkozuk)
kazan- ez japanul tuzhanyot jelent
karasz-karaszu (nalunk hal japanoknal madar, talan lehet
valamilyen kapcsolat)
hely-hei (japanul kerites, ami egy "hely"-et fog korul
Nem nagyon ertek hozza, de a nyelvtani hasonlosagot, meg a
legfanatikusabb finn-ugoraszok sem merik tagadni. Szemben a finn
nyelvel sem a magyar sem a japan nem hangsulyozo (intonalo) nyelv.
Allitolag kulonleges dolognak szamit, hogy a piros es voros
szavunk tukor fordithato.
Az igeidok szerkezete is hasonlo, a mult ido jele japanban ta vagy
tta, bizonyos felszolito modban j-re vegzodnek az igek. A magyar
fulnek mas tekintetben is termeszetesenek hat a japan igeragozas,
ezert konnyu megtanulni. Megint nem tudom a pontos kifejezest, de
a japan es a magyar is nevutot hasznal a hely meghatarozasara /viz
alatt es viz felett/. A targy ragot is a szo vegere teszik.
Kulonben en akkor kezdtem igazan elvezni, amikor rajottem, hogy az
angol magyarazatokat le kell forditanom magyarra es ugy minden
bonyolult szabaly hirtelen termesztesse valt. A nyelvtanfolyamon
orakon at magyaraztak a "mo" es "mada" japan szavak hasznalatat,
rajtam kivul senki sem tudta a sajat nyelvere leforditani magyarul
"mar" es "meg". (Emlekszem, hogy angolban nekem is problemat
okozott ennek a ket szonak a forditasa, pl. Meg nincs kesz, de ma
meg odaadom. Mar elment es ma mar nem jon vissza). Meg a szamlalo
szavakat szoktak felemlegetni, a japanok a megszamlalt dolog
alakjatol fuggoen kulonbozo szamlalo szavakat hasznalnak, es ennek
allitoelag egy csokevenyes maradvanya a mi nyelvunkben is
megtalalhato: egyszal fa, ket szal rozsa, harom szal gerenda.
A nyelv oran, a tanarnonk elmeselte, hogy most jelent meg egy
konyve, ami nem hozta meg a vart anyagi sikert, majd nevetve
hozzatette, hogy "elore ivott a medve borere".A csodalkozo
tekinteteket latva megkerdezte, hogy ertjuk-e ezt a kozmondast, a
csoportbol csak en jelentkeztem, ekkor a homlokara csapott hisz
hallott rola, hogy tobb kozmondas szoszerint azonos magyarul es
japanul, aztan elmeselt egy regi japan peldabeszedet, ahol a
vadasz elore ivott a medve borere, de sajnos az ora folyatatodott
es nem targyatuk ki a temat. A pontossag kedveert megemlitem, hogy
a japan verzioban a premeert vadaszott mosomedve szerepel, ami
amugy egy kutyafaj, de lehet, hogy nem csak nyelveszet, hanem
biologiai tevtanokat is terjesztek.
Nehany szo, ahol egy kicsit tavoli az asszociacio, de jateknak
erdekes
buta - diszno
baka - hulye
kirai /kiraly - uta'l
uszo - hazug
sibaraku-jelntese: hosszabb ideig, de nekem a silbakol jut errol
eszembe
kita - kelet, kikelet
kusza - fu, ami alatalaban kusza
jeg-kori(nem tudom, hogy a korcsolya szo honnan szarmazik, de
nagyon japanosan hangzik)
kimi - kend
csibi- kicsi
kicsi - sok jelentese van, tobbek kozott jo szerencse.
ko"-isi /isa a Halotti beszedben esetleg megiscsak kovet jelent/
Hajasi - erdo ahol k.b. annyi fa van, amennyi hajszal a fejunkon.
Taroda(japan nev)-Tarodi, Torda
Akira-Attila
taira - sik videk vagyis taj
sima-sziget (ami akar sima is lehet), masik jelentese csik, vagyis
sima vonal
szaguru-keres, ugymint kiszagol
tebukuro-tenyerburkolo, vagyis kesztyu
Erzem, ez igy kezd nagyon komolytalanna valni, de ha valkit a tema
komolyabban erdekel, akkor ne hozzam, hanem egy szakemberhez
forduljon. Kivancsi vagyok, hogy vannak-e nyelveszek a vonalban.
Udvozlettel,
Korondi Peter
|
7. A hadsereg harca
Szun-ce mondotta:
...
A hadsereg harcaban az a nagyon nehez, hogy a keruloutat
egyenes utta kell valtoztatni, s a szerencsetlenseget elonnye
kell valtoztatni. Igy keruloutra az szanja ra magat, aki elonyok
felre akarja vezetni az ellenseget. es ha kesobb indult ugyan
az ellensegnel, megis elobb erkezik celjahoz, akkor meger-
tette, mi a kerulout es egyenes ut taktikaja.
...
Ha meg a konnyen mozgo csapatok bevetesevel kuzdunk az
elonyokert, akkor lemaradnak a szallitoszekerek.
Igy, ha vedofegyvereinket levetve rohanunk elore,...hiaba
sietnek elore az erosek, a kimerultek hatramaradnak es a
seregnek csupan tizede erkezik celhoz.
...
Tehat a hadsereg, ha nincsenek szallitoszekerei, elpusztul;
ha nincs elelme, elpusztul; ha nincs keszlete, elpusztul.
Ezert a hadseregnek csalas segitsegevel kell megallnia
helyet,
...
Egyszer legyen gyors, akar a szelroham, maskor azonban
nyugodt, akar az erdo; egyszer ugy torjon elore es ugy
pusztitson, akar a tuzvesz, maskor legyen mozdulatlan, akar
a hegy;
...
Megfontolt legyen minden mozdulatunk.
...
"A beszedet nem hallhatja meg mindenki, ezert vezettek be a
bronzdobokat; a jeladast nem lathatja meg mindenki, ezert
vezettek be a jelzozaszlokat."
A bronzdobok es jelzozaszlok tehat arra valok, hogy veluk
egyesiteni tudjuk embereink fulet es szemet; ha minden
emberunket egyetlen celra tudjuk osszpontositani, akkor nem
fordulhat elo, hogy csak a gyavak vonulnak vissza. Ez a
sokasag vezetesenek torvenye.
Legkozelebb meg foglalkozunk kicsit ezzel a resszel.
Tisztelettel
Csussz
|
