ELOZETES A GAIA SAJTOSZEMLEBOL
WWW.ETK.HU
THE ECOLOGIST Vol 29 No7. November 1999 The Editors: Ending The
Nuclear Century (A nuklearis evszazad befejezeseert) A nuklearis
kerdeskor kozel jar ahhoz, hogy kikeruljon az emberek erdeklodesi
korebol. Az emberek tobbsege nem tudja a sajat otthonahoz legkozelebb
eso eromu nevet sem. Igen kevesen tudjak, hogy azok mikent mukodnek es
meg kevesebben vannak tisztaban azok rettenetesen veszelyes voltaval.
Ezen nuklearis kerdesekkel foglalkozo fuzet elokeszitese soran tobben
megkerdeztek, hogy miert akarjuk feleleszteni ezt a halott kerdest.
Vilagossa teszi ezt az iden szeptember 30-an a japan uraniumtermelo
uzemben tortent szerencsetlenseg. A nuklearis sugarzas leukemiat es
masfele rosszindulatu daganatot okozva meg mindig sok embert ol meg,
es meg sokkal tobben fognak ezek miatt meghalni, ha megengedjuk, hogy
az ipar megvalositsa a terveit. Evtizedekkel ezelott azt hallottuk,
hogy a nuklearis energia „biztonsagos, tiszta es olcso” aramot ad. Ma
mar tudjuk, hogy egyaltalan ne biztonsagos, erosen szennyezo es meg
draga is. Ez termeszetes, mivel  az atomenergia nagyon szorosan
kapcsolodik a katonai felhasznalashoz - annak mellektermeke - ma mar
nem szukseges errol ervelni. Kicsiny szigetunk es a szomszedos
orszagok tele vannak mindenfele nuklearis eromuvekkel, es az embereket
egy olyan energiaforrastol  hoztak fuggo helyzetbe, amelynek a
kovetkezmenyeit altalaban nem ismerik a kormany elfogultsaga miatt.
Megengedik, hogy a nuklearis ipar tovabb novekedjek, anelkul, hogy
barmifele  megbeszelest folytatnanak a lakossaggal s ebben segitenek
az altudomany es a megalkuvo politikusok. Vannak hosszadalmas
vizsgalatok, mint pl. Windscale eseteben, amelyek eredmenye mar
kezdetben el volt dontve. Eletunk joreszt a  technokratak es a
mernokok kezeben van. Ezek gyakran robotolnak es ha egy kis hibat
kovetnek el, egy rossz gombot nyomnak meg, milliok szamara okoznak
szerencsetlenseget. A legtobben, ha elgondolkodnak a csernobili
szerencsetlenseg,  Three Mile Island  aldozatain, vagy a winsdscale-i
1957 evi eltitkolt  tuzeseten, azt gondoljak, hogy ezek veletlen
balesetek voltak es hasonlok nagyon valoszinutlenek a tapasztalt
Nyugaton. Azonban tudjuk, hogy peldaul  Nagy Britanniaban nehany evvel
ezelott nehany masodperc hianyzott egy nuklearis leolvadashoz, amely
katasztrofalis lehetett volna mindannyiunk szamara. Az EA.-ban
hasonlokeppen eppen hogy elkerultek egy szerencsetlenseget. Az
Ecologist ezen szamanak tobb irasabol megtudjuk, hogy
Nyugat-Europaban, az Egyesult Allamokban, Japanban es egyebutt
evtizedek ota borotvaelen elunk. Ezen rettenetes forgatokonyveken tul
jelenleg is igen sokan kulonfele nuklearis berendezesek sugarzasanak
vannak kiteve, amelyek szennyezettek a belegzett levego, az
elelmiszerek, -  annak erdekeben, hogy biztositva legyen egy iparag
fentmaradasa. Egy olyan iparage, amelynek letezese  megengedhetetlen
kornyezeti, tarsadalmi es gazdasagi okok miatt, s amelyik nem lenne
kepes fentmaradni a kormanyok kozvetlen es kozvetett tamogatasa
nelkul. Azonban ha vilagosan lathato, hogy az ipar nem tartja be az
igereteit, akkor a vezetok hogyan es miert engedik mukodni oket? Peter
Bunyard es Pete Roche megkiserelnek valaszolni ezekre a kerdesekre,
megvizsgalva a nuklearis ipar hazugsagainak,  elhallgatasainak,
botranyainak es a megvesztegetesek tortenetet. Chris Busby a
tanulmanyaban a radioaktiv sugarzas egeszsegre gyakorolt veszelyes
hatasaival foglalkozik, adatok tomegevel bizonyitja, hogy nem letezik
„biztos adag” es hogy ismetelten bekovetkezo kis terhelesek
veszelyesebbek, mint egyetlen nagy adag. Mas cikkek arrol tudatnak,
hogy a fuggetlen szabalyozo intezmenyek nem annyira fuggetlenek, mint
gondoltuk es hogy kiemelkedo tudosok sajat elomeneteluket a kozosseg
erdeke ele helyezik. A nuklearis ipar es a tamogatoinak a tortenete
tokeletesen bemutatja  azt a tokeletes meggondolatlansagot, amellyel a
mindenaron valo iparositas  raerolteti magat a vilagra es azt is, hogy
mekkora szakadek van a  politikai vezetoink cselekedetei es az oket
megvalaszto polgarok erdekei kozott.
 Pi.

THE PEOPLE MEET THE WORLD TRADE ORGANIZATION
>
> The high priests of free trade are getting nervous.  Corporate and government
> officials from the 134 nations that belong to the World Trade Organization
> (WTO) have long planned to meet in Seattle at the end of this month to
> negotiate the next round of global trade rules.  Now they discover that
> thousands of angry citizens will be there too, to suggest, not politely, that
> workers and farmers and communities and the environment ought be represented.
>
> Jeffrey Garten, a former undersecretary of commerce in the Clinton
> administration, writes in Business Week: "In late November, Seattle is likely
> to be the scene of a big test for global capitalism.  That's when more than
> 1,000 non-governmental organizations (NGOs) are planning to disrupt the kicko
ff
> of a new round of global trade negotiations.  If Washington and Corporate
> America don't move decisively, NGOs could dominate public opinion on global
> trade and finance."
>
> (As opposed to Washington and Corporate America dominating public opinion?)
>
> An editorial writer in The Economist warns: "The long battle for free trade
> must be waged against many enemies" and lists among them "trade unionists" an
d
> "a newish troop of combatants: environmentalists."
>
> (What are you fighting for, that causes you to regard citizens who care about
> workers and the environment as enemies?)
>
> Charlene Barshefsky, U.S. Trade Representative, worries in Financial Times:
> "The single greatest threat to the multilateral trade system is the absence o
f
> public support."
>
> (Could there be good reasons for the absence of public support?)
> WTO Director Michael Moore says in the Washington Post: "I just hope they are
> as reasonable as we try to be and that we engage in an intellectual, democrat
ic
> way without any media terrorism."
>
> (Is the WTO director engaging in a "democratic way" by calling ordinary
> people's attempts to put their views across "media terrorism"?)
>
> Yep, they're scared, these power-brokers of world trade, and they should be.
> If the big media (themselves a part of Corporate America) make any serious
> effort to transmit the views of the demonstrators outside the Seattle meeting
> hall, the WTO will gain no public support.
>
> My email is full of the excited plans of the demonstrators.  I am invited to 
a
> People's Tribunal on Corporate Crimes Against Humanity.  ("The real enemy of
> the people and the biosphere ... is not the World Trade Organization but thos
e
> structures of power which created it and which it serves -- namely, giant
> global corporations now larger than most nation states.  One purpose of the
> Tribunal is to ... underscore just how destructive of fundamental human right
s,
> the environment and democratic process the world's largest corporations are."
)
>
> I've been asked to speak on Food and Agriculture Day (December 2), which will
> include sessions with titles such as: "Naming the Problem: Corporate Control
> and the Industrialization of Agriculture" and "What Are We Trading Away?  Foo
d
> Security and Food Safety."  Speakers are coming from Africa, India, Europe, t
he
> Philippines, Bangladesh, Mexico, Canada.
>
> I wish I could go.  The action outside the hall will be way more colorful tha
n
> the suited dignitaries inside arguing about TRIPS (Trade Related Intellectual
> Property Rights) and TRIMS (Trade Related Investment Measures.)  Outside, the
> full range of life and values.  Inside, the pitiful, constricted concerns of
> the folks who live for money and power.
>
> The demonstrators may be portrayed by the corporate media as radical nuts, bu
t
> they've done their homework.  My desk is covered with their publications.
> They've conducted workshops and conferences and teach-ins.  They may be the
> only people outside corporate law and government trade offices who have read
> any of the 700 pages of world trade agreements.  They have watched the WTO
> work, day by day, since its founding in 1995, and they are outraged.
>
> Their case, in brief, is that the WTO joins the World Bank and the
> International Monetary Fund as the only departments of world government with
> clout.  They can collect taxes, allocate loans, and impose fines and sanction
s
> in a way the United Nations can only dream about.  (The United States has
> suffered no consequences from its nonpayment of U.N. dues, but it snaps to
> attention when threatened with a WTO sanction.)  It is as if on a global scal
e
> we had a government with only a Commerce Department.
> The officials in this global Commerce Department are not elected.  Neither th
e
> public nor the press are allowed to be present at their deliberations, but
> corporations are.  The decisions that emerge from this body (about which I wi
ll
> write next week) predictably serve only narrow commercial interests, at the
> expense of society and environment.
>
> The situation is strikingly reminiscent of the time 200-plus years ago, when
> upstart settlers threw some tea into Boston Harbor.  The reporting may be
> similar to the way the London papers back then must have described those
> settlers.  What's the matter with them?  Why aren't they willing to be ruled
> from afar by privileged folks who meet in secret?  Why won't they turn their
> lives and resources over to the enrichment of the already rich?  How can they
> oppose the sacred idea of the monarchy?  (Or today's equivalent, the sacred
> idea of free trade.)
>
> Keep your eye on Seattle.  Should be fun!
>
> (Donella Meadows is an adjunct professor at Dartmouth College and director of
> the Sustainability Institute in Hartland, Vermont.)

CIVILPRESS HIRLEVEL I/1. 1999. november 22.

                                            ÚJ!

                    C I V I L P R E S S  H Í R L E V É L

A CivilPress Egyesület új kiadványa hetenként jelenik meg. Olyan híreket,
információkat közöl, melyek más újságok szerkesztőinek figyelmét elkerülik,
illetve amelyeket más szerkesztők elkerülnek.
A Hírlevél ingyenes, megrendelhető a  címen. Többször nem
küldjük annak, aki nem kéri.

CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP

H Í R E K:

*Kubai biogazdáké az "alternatív Nobel-díj"
*Finn alternatívok börtönben
*Ökoadó Menorcán
*A bíróság leállította a berlini vízművek magánosítását
*Napenergia-boltok Indiában
*Társadalom és környezet az üzletemberképzésben
*Amerika: egészséges gyermekek, vagy vállalati profit?

K O M M E N T Á R:
*Ökoturizmus, ökoadó

ELEKTRONIKUS KIADVÁNYOK

The Tibetan Bulletin (a Dalai Láma adminisztrációjának hivatalos kiadványa)
News We Can Use (nőkkel kapcsolatos hírek, ismertetők)
GreenClips (ökoépítészet)

DOKUMENTUM

ÉRDEKES HELYEK
Oktatás, nevelés------------------------------
Gis: GLOBE  1.0 adatbázis-------------------
ENSZ kartográfiai szekció--------------------


¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

A CIVILPRESS HÍRLEVÉL  a CivilPress Egyesület elektronikus kiadványa.
Megrendelhető a  címen.
Szerkeszti Miró Kiss Ida. A véleményeket, javaslatokat a következő címen
várjuk:


A közölt anyagok a forrásra való hivatkozással szabadon átvehetők.

CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP-CP