Szeretnek egyetlen megjegyzest fuzni a piaczug kerdesehez:
 A multik jelenlete es piacszervezo kepessege ketsegtelenul a leglatvanyosabb
jelenseg es annyira nyomaszto, hogy konnyen kelti a kizarolagossag latszatat. 
A tenyleges helyzet azonban ennel bonyolultabb.  
Tudomasom szerint a fejlett gazdasagu orszagokban a piac jelentos reszet,
ha nem tobbseget, olyan kis- es kozepvallalkozasok foglaljak el, amelyek
elsosorban helyi es specialis igenyeket elegitnek ki. Ez kulonosen jellemzo 
a szolgaltato iparra, es nem veletlen, hogy ebbe a hatalmas "piaczugba" 
egyre tobben igyekeznek betorni. Ha erdekel benneteket, probalok szerezni
statisztikai adatokat (voltak ilyenek a kezemben) pl. eppen a japan piacon
oriasi ezeknek az reszaranya. Raadasul az allam ezeket a legkulonbozobb 
modon tamogatja, vedi. Nemetorszagban pl. ez a magyarazata annak az egyebkent
bosszanto torvenynek, hogy minden uzletnek, boltnak este 6:30-kor be kell
zarnia: kifejezetten trosztellenes, mert a kicsik nem birnak a versenyt az
ejjel-nappal nyitvatarto multi boltlancok mellett.
A kultura, a mindennapos szohasznalat is tukrozi ezt: "az en boltosom, az en
bankom, az en pizzasom, az en fogorvosom..." 
Radnai Tamas

Jedlovszki Pal irja:
> Szerintem ertelmi-
> segi az a magasan kepzett ember,  aki munkajaban elsosorban
> ezeket az ismereteit hasznalja, es EBBOL EL, vagy legalabbis
> fo megelhetesi forrasa a fejeben levo tudas.
Ehhez F.Miki is hozzaszolt, leirva azt, amit en is akartam. En ugy 
fogalmaznam at: nem az a lenyeg, hogy a fejeben levo tudasbol el meg, 
hanem hogy a szellemi tevekenyseget tartja fontosnak (esetleg 
elsodlegesnek) az eletben. Igy ebbe a definicioba beleesnek pl. a 
papok is, viszont a hivatalnok es a konyvelo nem.

Kocsis Tamas:
>Mit szolsz ehhez a definiciohoz:
>Ertelmisegi az, aki felsofoku vegzettseget igenylo szakmat muvel,
>foglalkozast uz, es/vagy az adott tarsadalom ilyen retegenek megfe-
>lelo muveltseggel rendelkezik es annak eletmodja szerint el.
  Nem tiszta ugy... Mi alapjan dontheto el, hogy egy szakma felsofoku 
vegzettseget igenyel-e? Pl. gondolom, ezen a teren kulonbozo 
orszagokban igen nagy kulonbsegek lehetnek...
Masfelol, egy felsofoku vegzettseg egyaltalan nem garantalja erzesem 
szerint, hogy az illeto ertelmisegi-e vagy sem.
Vegul, a fo problemam ezzel a definicioval, hogy rekurzivnak tunik: 
vegeredmenyben azt mondja, ertelmisegi az, aki felsofoku 
vegzettseggel rendelkezik, valamint ugy el, ugy gondolkodik es ugy 
viselkedik, mint a tobbi ertelmisegi (akik felsofoku vegzettseggel 
rendelkeznek).
Nekem sokkal jobban tetszik Jedlovszki Pal definicioja (az altalam 
tett modositassal :-))))))))))))))))))
Udv, Pe'ter

Eredeti Subject: Na, vegre egy jo tema

	Akos szerencsere megirta Korosenyi ertelmiseg "definiciojat",

<<     Ebbol kiderul, hogy, pace Korosenyi, matematikusok es
termeszettudosok NEM ertelmisegiek, hanem szakemberek.
Korosenyivel szemben az egyik lehetseges kifogas eppen az,
hogy tul szukre szabja az ertelmiseg kategoriajat.>>

        Ez bizony, enyhen szolva, nagyon biassed (szuklatokoru is). Lehet,
hogy a C.P. Snow-i kategoriak me'g nem elegge jarattak le magukat, tovabba,
hogy a termeszettudosok es matematikusok kozott tobb a "szakbarbar", mint a
masik taborban (mea culpa). De: miert szuksegszeruen ertelmiseg az, akit
nem erdekelnek a muveszetek, de a "tranzitologia" teruleten cikkek es kony-
vek tucatjait produkalja minden evben? Tudom, hogy minden ilyenjellegu kate-
gorizalas joreszben szubjektiv ertek-skalakra alapozodik, de valoszinunek
tartom, hogy ha egy egyenrol 100 jo ismerosenek (nem baratrol beszelek) kell
velemenyt mondani, ertelmisegi-e vagy sem, az eredmenyek statisztikusan
szignifikansak lesznek.

        F. Miki

Tisztelt SZALON!

Jedlovszky Pali utan most en is szeretnek megszolalni, holott esetleg bol-
csebbnek tunnek, ha hallgatnek. (Kulonosen, mert idokozben elolvashattam
a SZALON#722 irasait is es azok is megnyertek tetszesemet).

Mindenekelott had ismeteljem meg: Akos velemenye nagyon tetszett, lenye-
gileg nem vele szeretnek vitaba szallni, ha egyaltalan amit leirok az
barmivel, barkivel szemben is vita.

Pali irasa is tetszett, de mar inkabb kotekedesre ingerel. Mindenekelott
az ertelmisegi megfogalmazasa piszkal. Ugyanis, amit megfogalmaztal az a
szellemi munkas, a szellemi dolgozo. Kerdes, hogy MINDEN szellemi dolgozo
ertelmisegi-e? Es viszont: minden ertelmisegi szellemi dolgozo-e? Egyal-
talan: minden ertelmisegi ertelmes-e?

Errol mar egyszer valtottunk nehanyan penget, de ugy erzem, hogy akkor sem
tudtunk megegyezesre jutni, igy most sem biztos, hogy ez sikerul. Minthogy
azota begyujtottem nehany "ujabb" (jollehet osregi, egeszen bronzkori)
gondolatot, engedjetek meg, hogy kifejtsem.

A szellemi foglalkozasuakat alapvetoen ket csoportra oszthatjuk: szakemberek
es a tarsadalom szellemi eleteben alapveto, vagy meghatarozo szerepet betol-
toek. A ket csoport nem valik el mereven, gyakran atfed, de azert ugy erzem
(Szelenyi es konrad nyoman), hogy ez a ket szerepkor azert viszonylag tisztan
elvalaszthato. Igaz, a pedagogusokat nem tudom egyertelmuen besorolni, de
hat semmi sem tokeletes, kulonosen nem a kategorizalas :-( (Ez a megfogalma-
zas azt hiszem kozelebb all Akosehoz, mint a vitatott cikkbeliehez).

Mit tekintunk a tarsadalom szellemi eletenek? Ugy erzem, hogy ide sorolhato
a politikai es kulturalis elet. Ez a ket velemenyformalo kategoria tekinthe-
to a tarsadalom szellemi elete alapjanak es az ebben ugykodok lehetnek ennek
meghatarozoi, azaz ok az ertelmisegiek. A kulturalis elet tagabb kategoria,
mint a politikai es ezek is atfedhetnek. Megis ugy erzem, hogy a szakmai, a
gazdasagi, az uzleti elet szellemi dolgozoit nem erdemes az ertelmisegi kate-
goriaba sorolni, mert tevekenysegyuk, szerepuk a szellemi elet teruleten mesz-
sze mas, mint az elobbi kategoriaba tartozoke.

A szakember kategoriara Pali megallapitottad, hogy vesztesek. Valoszinu,
igy van. Ha csak a hazai helyzetuket tekintjuk, de ha azt is, hogy kilephet-
tek az elzarkozottsagbol es hivatasukat nem csak nemzeti szinekben gyakorol-
hatjak, akkor ez mar megint csak nem egyertelmu.

Nezzuk azonban a masik kategoriat. Felfogast es a tarsadalom egeszehez valo
viszonyt tekintve ez a csoport is alapvetoen ket kategoriara oszthato (terme-
szetesen, mint minden felosztas ez is santit, merthogy a ket alap kategoria
kozott talan tobb az atmenet, mint a tiszta kepviselo, de most ettol tekint-
sunk el). Bibliai hasonlattal elve en az egyiket mozesi, a masikat jezusi
felfogasnak nevezem.

Mit is jelentenek nalam ezek a kategoriak?

Mozesi. A torveny, a tekintely hive. A tarsadalom felettinek erzi es tekinti
magat, mert van egy eszmeje, amit igaznak erez es ugy veli, hogy ennek alap-
jan szent kotelessege az alarendelt tomegnek eloirnia, hogy mit es hogyan
csinaljon. Hivatastudata van. Ahogy onmagat megkulonbozteti a tomeggel
szemben, ugyanugy megkulonbozteti a torzset, a nemzete, a hitet stb. is a
tobbiekkel szemben, azaz a kivalasztottsag erzese kormanyozza.

Jezusi. A tolerancia, a masok elfogadasa, a kooperacio es az egyenertekuseg
hive. Altalanos elvek, a jozan esz es nem aprolekos torvenyek vezetik.
Nem EGY eszme, hanem a helyzetismeret szabja meg cselekveseit, gon-
dolatait. Az egyuttesseg fontosabb a kivalasztottsagnal. Mig a mozesi a
nacionalista, o inkabb kozmopolita. Mig a mozesi az autarch, o a demokrata.

Mozesit es jezusit irtam, de irhattam volna Eknatont es Tutenkamont is alter-
nativakent, merthogy az irott tortenelemben ez a ket fele ertelmisegi felfo-
gas azota egyertelmuen felismerheto. Az elobbi nevek es a mogottuk rejlo
felfogasok altalanosabban ismertek, azert valasztottam inkabb ezt a megje-
lolesmodot.

Az elozo rendszerek - mind a kommunista, mind az azt koveto MDF vezette koa-
licio - az en felfogasom szerint a mozesi felfogasu volt. Ugyan a legelret-
tentobb fejek (Lezsak, Csurka) nem kerultek be a direkt hatalomba, de azert
a hatasuk az egesz kormanyzason erezheto volt. Minthogy a kovetkezo kormany-
zat nem mozesi felfogasu, ez az ertelmisegi tipus vesztes a valtasban. A
jezusi utat kovetok viszont nyertesek, illetve azok lehetnek. A demokracia
az o oldalukon all. Magam egyebkent sem tudom elkepzelni az igazi demokra-
ciat dominansan a mozesi utat koveto ertelmiseggel. Viszont mindketto lete-
zik, ugykodik, hat. (Persze, hogy a mai vezetesre nem a mozesi felfogas a
jellemzo, ezzel nem allitom az ellenkezojet, marmint, hogy a jezusi az!)

Termeszetesen, tisztan egyik ut sem jellemzi az egyedeket, tobbnyire a fel-
fogasukban a ket szelso kategoria keveredik. Van meg mas is, pl. a pa'li
felfogas. Ennel a ket felfogas mezteri modon keveredve es egyidoben jelen
lehet eppen egy aktualis eszmerendszerhez valo viszony alapjan. Hogy mi az
az eszme, az lenyegtelen, merthogy egyikrol a masikra a damaszkuszi uton
villamgyorsan at tud fordulni. Ez a tipus SOHASEM lehet vesztes, mert on-
magat mindig es minden korban idoben es tokeletesen atmenti, ahogy egy
hazankbol az USA-ba tavozott es gyakran hazalatogato szociologus egy nevte-
len riportban 1990 oszen meglehetosen pontosan es jol kifejtette. Akos,
bizonyara ismered a riportot, mi a velemenyed, mi a helyzet a jelenlegi val-
tasnal, mi jellemzi az "ertelmiseg" atmentesi (tranzit) taktikajat?

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Jedlovszky Pal az ertelmiseg hatarait probalja meghuzni olymodon, hogy
a tulajdonosok es uzletemberek lehetoseg szerint kivulmaradjanak az 
ertelmisegi kategorian.  Nekem ugy tunik, kudarcra van itelve minden
olyan ertelmiseg-definicio, ami aszerint sorolja az embereket az
ertelmisegen belulre vagy kivulre, hogy a delikvens mibol el.

Egy allastalan szinesz nyilvanvaloan ertelmisegi annak ellenere, hogy 
pincerkent dolgozik.  Egy professzor, aki kodelmeletet ad elo egy
egyetemen, szinten ertelmisegi.  Ha ugyanez a professzor idonkent
konzultanskent kodolasi problemakat old meg egy disk-ceg szamara, attol
me'g mindig ertelmisegi marad.  Ha viszont otthagyja az egyetemet, es 
maga alapit disk-ceget, akkor az elmelet szerint mar nem ertelmisegi 
(mert a "tulajdonabol ill. arucikkek adasvetelebol el").  Ellenben ha
a ceg csodbe megy, es a profeszor visszater az egyetemre oktatni, akkor 
megint atvedlik ertelmisegive.  Egy irodalmar, aki szerkesztokent dolgozik 
egy kiadonal, az ertelmisegi.  Ha athelyezik a marketing-osztalyra 
ugyanannal a kiadonal, ahol reklammal foglalkozik, akkor talan me'g 
megtarthatja az ertelmisegi cimet.  Ha viszont egy hirdetesi cegnel 
talal allast, es mosopor-hidetesi kampanyokat szervez, akkor a definicio 
szerint nem ertelmisegi tobbe.  Tetszes szerint gyarthatok tovabbi 
abszurd peldak.  

Az ertelmiseg kulturalis kategoria, aka'r a vallasi vagy etnikai 
hovatartozas.  Nem a jovedelmi szint fuggvenye, es a jovedelem forrasahoz
sincs sok koze.  Az ertelmisegi let elsosorban kozos elmenyek, izles es 
eletmod dolga.  Magyarorszagon e'les szociologiai hatarvonalak valasztjak
el egymastol az uzleti eletet, az egyetemeket es a kutatast.  Ez nagyreszt
egy specialis magyar patologia, amiben nincsen semmi szuksegszeru.  Csak
remelni lehet, hogy ezek a hatarvonalak idovel konnyen atjarhatova valnak
majd.  Ha en meg akarom allapitani valakirol, ertelmisegi-e vagy sem,
elsosorban arra lennek kivancsi, mit olvas, milyen filmeket nez, milyen
zenet hallgat, es mirol beszelget a barataival.  Hogy pillanatnyilag
mibol el, ez nagyreszt a veletlen szerencse dolga, es nincs donto
jelentosege.

-----
Gabor Fencsik