> Fenntartva, hogy az elkepzelesem csak elkepzeles, spekulacio,
> jelzem, hogy egy csomo helyre nem latunk be, pl. a NAP belsejebe
Belatunk a Nap belsejebe is - persze nem kozvetlenul, hanem ugyanugy
merheto, mint a Foldon a foldrengesek. Ma mar merik is (muholddal),
mert fontos a napkitoresek miatt.
> sem. Ott meg aztan megvan minden, ami a reszecskeket gyorsithatja,
> meg van egy jokora tergorbules is.
AZ a tergorbulet meg keves ahhoz, hogy a fenysebesseghez hozzaszoljon.
Ahhoz legalabb egy fekete lyuk kell - ott mar csak a membranelmelet tud
valamit mondani. Egyebkent, ha a Nap belsejeben keletkezne ilyen
"gyors" feny, azt itt a Foldon is merni tudnank.
> Igen, de ez akkor lenne igazan helyes analoga, ha feny is egy kozeg
> rezgese lenne, de hat mar tudjuk hogy az nem.
A terjedese a terrel van kapcsolatban, nem a hullamforrassal -
ugyanugy, mint a hangnal. Irtam a "fenyrobbanasrol" is.
> talakozom, hogy gyok minusz 1, akkor leginkabb az jut eszembe, hogy
> valahol valamit elcsesztem... Masok meg kitalaltak erre az imaginarius
Sajnos ennel a kerdesnel ez alapegyseg, es erteni kell hozza.
> Szal, megint spekulalok: a hatarozatlansagi egyenletek esetleg
> azt is jelenthetik, hogy nem jol allunk hozza a dolgokhoz.
ESETLEG igen, de nem valoszinu - viszont jelenleg nincs jobb kozelites.
> Tekintve, hogy milyen nehzen lepnek kolcsonhatasba barmivel,
> ez is bizonytalan. Nem ketseges-e, hogy ahogy a foton, talan ezek
> meg inkabb fuggetlenek a relativisztikus koordinata rendszerektol?
Nem a foton fuggetlen, hanem a sebessege! A foton nem tud elbujni,
egyetlen koordinata-rendszerben sem: abszolut fugg a rendszertol.
>>> Alagut effektus: Nehany reszecske atjut a potencialgatongaton
Nezzuk eloszor a legegyszerubb peldat: *egyetlen* atommag es egyetlen
elektron (e-). Ez szimmetrikus minden iranyban, igy eleg 2 dimenzioban
lerajzolni (mert masfele is ugyanolyan).
Az e- nem rezeg, es nincsen palyaja az atomban. Eloszlasa van: a helye
egy exponencialis fuggveny (az atommagnal a legvaloszinubb, hogy ott
van, de nem benne - es kifele csokken). Ezt ugy allapitottak meg, hogy
mas e-okkal lovoldoztek az atomokat, es ezek szorodasabol ez jott ki.
Mivel ez a fuggveny soha nem lesz nulla, az e- az *atomon kivul* is
lehet! ...marpedig, ha ott van, akkor nem valoszinu, hogy visszamegy.
Miert?
Azert, mert az atomban a *sebessege* hatarozatlan (adott mertekig) -
amikor viszont kikerul az atombol, akkor hatarozott lesz: az, ami eppen
akkor volt. Ezzel megy tovabb.
>>A "potencialgat" mindig egy adott nagysagu akadalyt jelent,
>>egyuttal bezarja a reszecsket egy adott fizikai helyre
>> -> emiatt ugye annak a sebessege adott mertekben hatarozatlan
>>lesz.
> Haat, nem tudom. Marmint, hogy sebessege mennyire lesz
> hatarozatlan. Sztem amennyire a homozgas.
NEM! A hatarozatlansag elve azt mondja ki, hogy pl. ha BARMIT bezarsz
egy adott terreszbe, a sebessege adott mertekeig hatarozatlan lesz. Nem
rezeg, hanem a sebesseget nem lehet tudni, hogy a hatarozottol (amit az
energiaja meghatarozna) EPPEN MOST mennyivel ter el. Mindig massal, es
erre csak valoszinusegi eloszlasok vannak: a legvaloszinubb ez a
sebesseg, es a legkevesbe valoszinu egy teljesen eltero sebesseg.
Negativ sebesseg nincs, ezert a test akkor sem fog teljesen leallni, ha
semmi energiaja nincs (abszolut nulla fok). Ilyenkor EZERT van
nullponti energiaja.
> En ugy gondolom, hogy az amelyik atjut a gaton, az egy pillanatra
> sem idozik a csapdaban, hiszen ez azt jelentene, hogy valamitol
> felgyorsul, amikor atjut a gaton. Nem, szerintem amelyik atjut, az jon,
> es meg sem all.
Nagyjabol ugyanazt irtuk - de arra figyelj oda, hogy attol nem lesz
nagyobb az energiaja, hogy atjutott a potencialgaton. Ugyanugy, mint a
magasugronal, ha atugrott a *sulypontjanal magasabb* lecen.
Janibacsi:
> A viz-muvek nem lagyitjak a vizet ha szukseges?
A kemeny viz kifejezetten egeszseges (persze ivoviznek, nem mosashoz).
> Nem pusztul el, csak megszunik elni es felbomlik alkoto elemeire.
Innen kifelejtetted ezt :-)
Nezzuk pontosabban a meghatarozast:
"Orokeletu" lenynek en azt nevezem, amelynek egyreszt a DNS-e csak
mutacioval valtozhat (nincs ivaros szaporodas), masreszt a szaporodas
is ugy megy, hogy a leny sajat testenek meretet noveli uj hajtasokkal,
vagy osztodassal (a lenyeg, hogy nem egy uj lenyt epit fel, hanem a
sajat teste valtozik). Ilyenforman EZ a leny a teljes elettartama alatt
EGY leny, es NEM az utodaiban el tovabb (bar azok is szulethetnek, de
az mar egy masik leny). Az ilyen lenynek a kromoszoma vege (telomera)
sem toredezik, mert nincs neki: az *ismert* tipusoknak gyurus
kromoszomai vannak. Ezek a lenyek vagy egysejtuek, vagy osi novenyek.
Tan mondani sem kell, hogy ezeknek a lenyeknek az evolucioja
hihetetlenul lassu: gyakorlatilag a kialakulasuk ota valtozatlanok.
Sajnos a forrast nem tudom, nagyon regen olvastam.
> volt, hogy az evolucio hozta/okozta a halalt. Mert mint minden leny
a
Az eroszakos halal mas tema. Az azert van, mert egyes lenyeknek
elonyosebb elofeldolgozott, koncentralt energiat fogyasztani, mint a
napon sutkerezni (ez akkor van, ha mar ELEGENDOEN sokan sutkereznek
korulottuk a napon). Ez is evolucio, de maskepp, mint amire gondoltam.
Az EVOLUCIOS halal azert van, mert legtobbszor elonyosebb egy halando
(tokeletlen) testet fenntartani, mint egy tokeletest, ami soha nem megy
tonkre, viszont kevesbe hatekony, all ellen a valtozasoknak, kevesebb
utodja van es lassabban novekszik.
> A gingko-fa igen erdekes,meg Darwin is elmelkedett soraiban azon.
Ne keverjuk a dolgokat. Vannak hosszu eletciklusu, lassu lenyek,
amelyek akar ivarosan is szaporodhatnak - es vannak olyanok, amelyeknek
az EGYEDEI azota elnek, miota kialakult a faj. AZ az egyed el azota is,
meg nem pusztult el - es magatol nem is fog.
> kuldtem az "Iternal Life of Stardust"-rol, azt csak 'pongyola-fiuk'-nak
Mondtam, hogy valakinek forditani kellene a leveleket! Ezt nem Rolad
irtam! ...viszont tovabbra is kerlek, hogy ne kuldj angol cikkeket.
|
