A GAIA SAJTOSZEMLEBOL
THE ECOLOGIST 29/3 May/June, 1999. Edward Goldsmith: Empires Without
Armies (Birodalmak hadseregek nelkul) (Tomoritett forditas) A
"FEJLODES" MINTAKEPE AMELYET AZ ELMULT 50 EVBEN RAKENYSZERITETTEK A
HARMADIK VILAGRA CELJAIBAN ES EREDMENYEIBEN NAGYON HASONLO A KORABBI
BIRODALMI GYARMATOSITASHOZ. A "FEJLODES" CELJA NEM JAVITOTT A HARMADIK
VILAG POLGARAINAK ELETEN, DE BIZTOSITJA A PIACOT NYUGAT ARUCIKKEI ES
SZOLGALTATASAI SZAMARA ES EGYBEN OLCSO MUNKAEROT ES
NYERSANYAGFORRASOKAT JELENT A NEMZETEKFELETTI VALLALATOK RESZERE. A
"GLOBALIS FEJLODES" IMPERIALIZMUS, AMELYHEZ NINCS SZUKSEG KATONAI
GYOZELEMRE. A "fejlodes" szot 1949-ben Truman hasznalta eloszor olyan
ertelemben, hogy Del szegeny orszagai fejletlenek. François Partant
francia bankar irta 1982-ben: "A fejlett orszagok uj kuldetest
fedeztek fel a sajat maguk szamara: segiteni a Harmadik Vilag
elorejutasaban a fejlodes utjan, amely nem mas, mint egy olyan ut,
amelyen Nyugat evszazadokon at segitseget nyujtott az emberiseg tobbi
reszenek." Partant-nak igaza volt. A Harmadik Vilag elemzese vilagosan
mutatja a regi gyarmati korszak es a fejlodes korszaka kozti
folyamatossagot. A foldmuveles, a kormanyzas mintai, sot a hatarok,
amelyeket a XIX. szazadban az europai orszagok rajuk kenyszeritettek,
megmaradtak, csak nehany esetben igyekeztek visszaterni gyarmatositas
elotti hagyomanyokhoz, berendezkedesekhez vagy folfogashoz. Amit a
marxistak "imperializmus"-nak neveznek es amit Nyugat kormanyai
"fejlodes"-nek: lenyegeben azonos dolog. AZONOS CELOK A celokat Cecil
Rhodes, Anglia legsikeresebb gyarmatositoja fogalmazta meg az 1890-es
eveiben: "Uj teruleteket kell keresnunk, ahonnan konnyen hozzajutunk a
nyersanyagokhoz es ugyanakkor ki tudjuk zsakmanyolni az olcso
rabszolga-munkat, amit a gyarmatok bennszulottei biztositanak. A
gyarmatok ugyanakkor arra is szolgalnak, hogy azokon elhelyezzuk a
gyarainkban termelt folosleges arukat". Tobb orszag, kulonosen
Azsiaban nem akart hozzajarulni az ilyenfele kizsakmanyolashoz,
ezekkel szemben gazdasagi vagy katonai eroszakhoz folyamodtak. Ket
haboru folyt Kina ellen, mielott az megnyitotta kikotoit az angol
kereskedelem elott es Japant az amerikaiak fenyegettek bombazassal,
amig befogadtak aruikat. Az 1880-as evekben az europai orszagok a
legtobb azsiai partvideki piacra eljutottak. A fuggetlen es nevleg
szuveren Kina torvenyeit es vamszabalyait kikerultek, sajat
rendorseggel rendelkezo idegen telepesek voltak az elodei a jelenlegi
Harmadik Vilagbeli szabad-kereskedelmi zonaknak. Katonai erovel
kenyszeritettek a kinai kormanyra az opiumkereskedelmet, a vamokat
lecsokkentettek, idegen vamorsegek biztositottak, hogy Kina betartsa a
szerzodeseket. Egyiptomban Anglia es Franciaorszag kenyszeritettek a
Szultant a nyugati aruk es arak elfogadasara. Ennek a gyakorlatnak
csak olykor vetett veget, egy-egy orszagban egy uj nacionalista vagy
populista kormany hatalomra jutasa. Latin-Amerikaban a gyarmatositas a
kereskedelem szabadsagaval valosult meg, Afrikaban azok az elvek
valosultak meg, amelyeket Cecil Rhodes fogalmazott meg. A "SZABAD
KERESKEDELEM" EVANGELIUMA A nevleges gyarmatositas nem azert szunt
meg, mert a hatalmak kegyesen szabadsagot akartak adni a
gyarmataiknak, hanem mert a celokat olcsobb modszerekkel is el
lehetett erni. Az EA Kulugyi Tanacsa 1941-ben fogalmazta meg a "Nagy
terulet" alapeszmejet - ez az a terulet, amelyen az EA uralkodik
gazdasagilag es katonailag is, hogy elerje celjait. E terulet magaban
foglalta a nyugati felgomb nagy reszet, azt, ami a brit Birodalombol
megmaradt, Holland Kelet Azsiat (most Indonezia), Kinat es Japant. Az
amerikai nagyvallalatok ezen a teruleten a szabad kereskedelem
eszkozevel biztositottak a piacokat, az olcso munkaerot es a
forrasokat. Egy evszazaddal korabban a britek predikaltak a vilagnak a
szabad kereskedelem evangeliumat - ugyanilyen okkal. Akkor ok uraltak
a vilaggazdasagot: a vilag negyedet az ellenorzesuk alatt tartottak, a
hadiflottajuk uralta a tengereket es London volt a vilag penzugyi
kozpontja. A britek termeltek akkortajt a vilagon a szen 2/3 reszet, a
vas felet, az acel 5/7 reszet, a gyarban keszult pamut felet. Olcso
volt a munkaero, semmifele szabalyozas nem vedte a munkasok jogait.
Britannia sokkal versenykepesebb volt, mint a vetelytarsai s a szabad
kereskedelem jo eszkoz volt a kereskedelmi celok eleresere. 1860 es
1873 kozott a briteknek sikerult olyasmit elerni, ami nem allt tavol a
toke, munka es javak szabad aramlasanak vilagrendszeretol, amit kesobb
a GATT kereteben irtak ala. 1873 utan gazdasagi hanyatlas kovetkezett
be, Anglia is hanyatlott es mar nem hittek annyira a szabad
kereskedelemben. A vamok Europa-szerte emelkedtek, foleg a 90-es
evekben. A vallalatok tavolabbi piacokat kerestek, amelyek a gozhajok
sebessegenek novelesevel inkabb elerhetokke valtak. Ha a szabad
kereskedelem nem mukodik, akkor gyarmatositani kell. 1914-re a
szarazfold 84,4%-at gyarmatositottak az europai allamok. UVEGGYONGYOK
ES BIZSUK Elertek, hogy a gyarmatok politikai-gazdasagi vezetoi
fokozatosan a Nyugat ugynokeive valtak. Ennek a vezeto retegnek
fegyverekre is szuksege van, az EA "segitsegenek" 2/3 resze fegyver.
Igy biztositjak a katonai parancsuralmak fennmaradasat Chileben,
Nicaraguaban, Argentinaban, Uruguayban, Peruban, Indoneziaban. Nem
kulso ellensegtol tartanak, hanem az altaluk megnyomoritott nep feken
tartasara szukseges ez. A LAZADOKKAL VALO BANASMOD Ha a Nyugat szamara
meg nem felelo kormany kerul hatalomra, azt elmozditjak. Az EA
megszervezte a hatvanas evekben Braziliaban Goulart kormanyanak
megdonteset, mert korlatozni akartak a kulfoldi cegek altal kiviheto
penzt, ellenorzest akartak a banyakincsek felett, s dacolva a
Valautaalappal, emeltek a munkasok beret. Megszunt minden amerikai
segitseg es a CIA, az amerikai beruhazok es a brazil foldtulajdonosok
eltoroltek Goulart ujitasait. (Tovabbi tortenetek: a kinai Tai Ping
folkeles, boxer-lazadas, Egyptom, Kongo.) A HAZAI GAZDASAG
ELPUSZTITASA A gyarmatositok jelentos piacot akartak teremteni a sajat
termekeiknek s ehhez fontos volt a gyarmati gazdasag felszamolasa.
Ahhoz, hogy a gyarmat lakossaga hozza tudjon jutni ahhoz, amit
fogyasztani szeretne, banyaszniuk kellett es piacon eladhato
mezogazdasagi termekeket kellett termelniuk.
Ugyanakkor fontos volt a bennszulott kezmuvesseg, haziipar
felszamolasa. A britek megfontoltan tonkretettek es felszamoltak
India textil haziiparat, a falusi gazdasag lelket. Francia
Nyugat-Afrikaban adot vetettek ki minden olyan arucikkre, ami nem
Franciaorszagbol jott, s ezzel tonkretettek a helyi ipart es
kereskedelmet. A II. Vilaghaboru utan a gazdasagi fejlodes alapja
elmeletileg az volt, hogy segitik a volt gyarmati orszagok nemzeti
gazdasaganak megteremteset. Azonban ezeket az orszagokat mar rogton a
kezdetben arra kenyszeritettek, hogy csak nehany termeket termeljenek,
kivitelre. Jellemzo pelda a cukor. A Vilagbank befolyasara a Harmadik
Vilag hatalmas teruletein cukornadat kezdtek termelni, fuggetlenul
attol, hogy milyenek a piaci lehetosegek. Valojaban az EA mindig igen
szigoru cukor-behozatali hatarokat szabott es az EU anyagilag
tamogatja a cukorrepa-termelest. Ugyanakkor a Harmadik Vilag azon
orszagait, amelyek torekedtek a kiviteluk valtozatossa tetelere,
"kivitel-helyettesitessel" vadoltak, ami fortelmes bun a mai kor
kozgazdaszai szemeben es amelyet a szerkezet-modositasi hitelek
felvetelenek szerzodesei megtiltanak. Ha a harmadik Vilagban valahol
sikerul kifejleszteni egy mersekelt nemzeti gazdasagot, Nyugat
lerombolja azt. W. Bello es mt.: Development Debacle: The World Bank
in the Philippines c. konyvukben 800 kiszivargott VB iratra
hivatkoznak. Ezekbol kiderul, hogy a VB szoros kapcsolatban a CIA-val
es mas amerikai ugynoksegekkel, hogy mikent valtoztatjak a
parasztsagot varosi proletariatussa, hogy korlatozzak az ipari
munkasok beret, hogy szamoljak fel a helyi kozepretegeket es teremtik
meg a vilaggazdasagtol fuggo kozmopolita, fogyasztoi burzsoaziat. Ezek
mellett Marcos tabornok bevezette a hadiallapotot s kijelentette, hogy
joga van uj ertekeket, szabalyokat es kisajatitasokat alkalmazni.
PENZKOLCSONZES A Harmadik Vilagot a hitelekkel lehet leginkabb a
"helyes" utra terelni. A hiteleknek mintegy 20%-at lefolozik a
politikusok es a hivatalnokok, es a maradek legnagyobb reszebol
folosleges fogyasztasi cikkeket, fenyuzo arukat vasarolnak az elit
szamara. Jut valamennyi kozuzemi beruhazasokra is, amelyek hosszu
idon keresztul, vagy soha nem terulnek meg, s fegyverekre, amelyekkel
a fejlodes ellen lazadokat lehet leverni. A kolcsonoket felvevo
orszagok tenylegesen a Nyugat gyarmataiva valnak. Ezt igy csinaltak a
gyarmati korszakban is. A francia kormany a mult szazad kozepen
kolcsont adott a tuneziai beynek, amit nem tudott visszafizetni, majd
egy penzugyi vizsgalat utan Franciaorszag jogot kapott ra, hogy az
allami beveteleket begyujtse es szetossza... Clinton mostanaban
szandekozik hasonlot tenni Mexiko eseteben. A penzkolcsonzes ma a
Harmadik Vilag orszagai ellenorzesenek a modszere - s ezt "segely"-nek
nevezik. Galbraith mondta egyszer: "A vakcina birtokaban fel kellett
talalni a himlot" Mostanaban lattuk ennek a betegsegnek es a rossz
oltoanyagnak az eredmenyet, amikor osszeomlottak azok a "kis
tigrisek", akik kolcsonoket vettek fel es tulkoltekeztek, hogy
fenntartsak az orjongo nyugati jellegu fejlodesuk utemet.
GYARMATOSITAS - MA Lattuk, hogy a Harmadik Vilag orszagait tobbszaz
even at mikent ellenorzi es iranyitja Nyugat vezeto retege. Eloszor
kozvetlen iranyitas, aztan a fejlodes eszmeje. Lattuk, mikent alakult
a jelen globalis rendszer s mikent tartja fenn a vallalatok uralmat. A
kovetkezo cikkben Tony Clarke bemutatja, mikent marad Eszak es Del
lakossaga a nemzetekfeletti vallalatok uralma alatt a 21. szazadban
is. Pi..
|
