T. Szalon!
A 916-os szamban kiadott nyolc pontos modernitas/modernizacios listam --
oromomre -- mostanaig is vita targya. Ezt megelozoen alkalmam volt
valaszolni a lista gyakorlai hasznalhatosagara vonatkozo kritikara Paller
Gabortol es reszben Balogh Evatol. Ugyancsak foglalkoztam Balogh Eva azon
felvetesevel miszerint az abszolut szegnyseg hianya illetve az alapveto
emberi szuksegletek kielegitese nem egyeztetheto ossze "liberalis
szinezetu konzervativ" beallitottsagaval (annelkul, hogy ennek a
beallitottsagnak az elonyeit vagy hatranyit targyaltam volna).
Paller Gabor legutobbi cikkeben a kovetkezo celt fogalmazza meg:
> Ebben a cikkben azt probalom megmutatni, hogy szerintem
> legalabb ket pont ellentmondasban van egymassal.
A kihivasnak megfeleloen ebben a cikkben azt probalom megmutatni, hogy a
Paller Gabor altal felfedezni velt ellentet a lista pontjai kozott nem
valos, de legalabbis nem szuksegszeru. Nem a vita kedveert, hanem
mert ugy gondolom ez a gondolatcsere elomozdithatja a modernizacio es
modernitas kozelebbi analiziset ill. definiciojat.
Annelkul, hogy most a 916-os szamban teljes egeszeben megtalalhato
modernizacios lista valamennyi pontjat teljes egeszeben felideznem, most
csak a Paller Gabor altal implikalt pontokat emlitem:
> 2.) dontoen piacgazdasagi orientacio
> 7.) eselyegyenloseg a kovetkezo teruleteken:
> a.) oktatasban
> b.) egeszsegugyben
> c.) egyeb szocialis szolgaltatasokhoz valo hozzaferhetesben
> raszorulas eseten
Paller Gabor idezi Ralf Dahrendorf most Oxford-ban tanito nemet
szociologust, aki korabban az akkor meg nyugat-nemet kormany brusszeli
kepviseloje volt az Europai Kozossegekben (pontos pozicioja
"commissioner" volt):
> "... Ez egy ujabb felismeresre vezethet minket. A joleti allam tabui
> ellentetben vannak a piac ertekeivel. Itt nem az erosebb jogarol, a
> konkurrenciarol, a fizetesi kepessegrol van szo, hanem valami egeszen
> masrol. ... A "szolgalat" fogalma ellenszolgaltatas nelkul nagyon kozel
> van a joleti allam alapveto elveihez. Ez egyarant erinti a az allampolgarok
> jogait es a gazdasagi szereplok jogait a piacon. A joleti allam
> legbelsejeben egy egeszen mas etika uralkodik."
Az idezet altal motivaltan Paller Gabor a kovetkezoket irja:
> Ezek utan en ellentmondast latok a 2. es a 7. pont kozott. Megkernem
> Gabort, reszletezze, hogyan kepzeli el az eselyegyenloseget piaci etika
> mellett. Szamomra az eselyegyenloseg (mindenkeppen pozitiv ertek) ugyanis
> azt jelenti, hogy anyagi helyzettol fuggetlenul az allampolgaroknak pl.
> lehetoseguk van kibontakoztatni kepessegeiket, mert hozzajutnak a megfelelo
> kepzeshez. Ezt en nem tudom elkepzelni valamilyen ujraeloszto rendszer
> nelkul. Ekkor pedig egy olyan rendszert krealtunk, ami ellentetben van a
> piaci elvekkel. Ellentetben van peldaul a "szolgaltatas-ellenszolgaltatas"
> elvevel.
Ugy tunik, Paller Gabor a fentiek alpajan barmifele ujraeloszto rendszert
a piaci elvekkel ellentmondonak erez azon az alapon, hogy szerinte ellent
mond a "szolgaltatas-ellenszolgaltatas" elvevel.
Ugy gondolom, Paller Gabor propoziciojat szigoruan veve ahhoz a jutnank,
hogy nincs szukseg kormanyzatokra illetve igazgatasi rendszerekre, mert
azok nem felelnek meg a szolgaltatas-ellenszolgaltatas elvenek. Nem hiszem,
hogy a Gabor ilyesforman ertene a fenti propoziciot. Amiert megis felvetem
ezt az extrem ertelmezest, annak oka, hogy lehetoseget ad, hogy
megvizsgaljuk mi is egy kormanyzat es/vagy adminisztracios rendszer
feladata egy piacgazdasagban. Ugy gondolom, ennek targyalasa megnyugtato
modon valaszolja majd meg Paller Gabor hozzam intezett kerdeset is:
Mint koztudott, a maganjavak ("private goods", termekek es szolgaltatasok)
allokaciojanak leghatekonyabb modja a szabadpiacon ("perefectly competitive
market") valo ertekesites. Javakon ertunk mindent, ami irant egy
tarsadalomban merheto igeny mutatkozik (tehat nem csak a kenyeret ill. a
ruhatisztitot, de a kozrendet, illetve adott esetben a csendet is, hogy
csak peldakat emlitsek). Mindennek alapjan, ha egy tarsadalomban mutatkozo
javak mindegyike "maganjo" lenne, es ha egyidejuleg minden piac
szabadpiac lenne, akkor sem kormanyzatra sem mas adminisztracios rendszerre
nem lenne szukseg, a javak mindig a leghatekonyabb modon kerulnenek
felhasznalasra.
Azonban egy tarsadalom javainak nem mindegyike "maganjo", es nem minden
piac szabadpiac. A kovetkezo "kronikus" esetek azt hiszem elegseges
kornyezetet teremtenek Paller Gabor kerdesenk megvalaszolasahoz:
(1) A "maganjonak" tuno javak egy resze nem tokeletes "maganjo", abban
az ertelemben, hogy a valamely szemely altali, szabadpiacon valo
bitrokszerzest koveto felhasznalas mas szemely vagy szemelyek maganjavainak
erteket csokkenti (noveles is elofordulhat, de ezt altalaban nem serlmezi
senki). Pelda lehet erre az x telken furott kut: tegyuk fel az x kutjabol
valo nagyaranyu vizkiemeles a szomeszedok kutjait elapasztja. Tobb szemely
kozott ilyen vagy hasonlo okbol keletkezo maganjavak feletti vitaja nem
ritka, a felek kozott maganuton letrejovo megegyezes kozgazdasagilag
irracionalis, mert mindenkinek a sajat kutjabol valo maximalis
vizkiteremles lehet csak erdeke (kulonosen ha a teljes vizforras nem
elegiti ki a teljes igenyt, ezzel felhajtva a viz piaci erteket). A
jelenseget externalitasnak, vagy kulso (a piacon kivuli) koltsegnek nevezik.
(2) A tarsadalomban elofordulo javak egy resze nem "maganjo", hanem
"kozjo" ("public good"). Ennek technikai ertelemben vett jelentese
az, hogy egyidejuleg nincs hatekony piaci megoldas amivel a felhasznalok
altal a kozjohoz valo hozzaferhetes piaci erteke megfizettetheto lenne,
illetve adott szemely vagy szemelyek a mar letrehehozott kozjohoz valo
hozzaferhetese nem csokkenti mas szemely vagy szemelyek hozzaferheteset.
Ennek egyik legjobb peldaja az orszagos bunfelderites vagy katonasag,
amelynek a vedelmeert vagy a beloluk szarmazo biztonsagert nem lehet piaci
arakat meghatarozni (a racionalis piaci szereplo felmeresben nullara
taksalna az erteket, tudvan, hogy ha masok barmennyit is forditanak ra,
abbol o is reszesulhet). Ezek, es hasonlo szolgaltatasok tehat maganuton
piaci korulmenyek mellett nem eloallithatok, ill. nem megfelelo mennyisegben
eloallithatok (az orzo-vedo szolgaltatasok erosen korlatozott hataskoruk
miatt itt nem megfelelo peldak).
(3) Bizonyos maganjavak piacai nem mukodnek hatekonyan szabadpiaci
korulmenyek kozott. Ennek itt ket paldajat emlitem, annak
fenntartasaval, hogy szamos tovabbi elterjedt eset is megfigyelheto:
(a) Az eloallitasukhoz intenziv kutatas-fejlesztest ill. feltalalast
"igenynyo" javak eseten a szabadpiac megbukik, alulellatottsagot
eredmenyez. Hiszen ha a fejlesztok vagy feltalalok intellektualis
tulajdonjoga ("intellectual property rights") nem elvez valamifele
torvenyi vedelmet, akkor a szabad masolas veszelyenek kiteve ezek a
felek eleshetnek a fejlesztest vagy feltalalast eredetileg motivalo
profitlehetosegtol. Jo peldaja ennek az esetnek a gyogyszeripar.
(b) Az olyan javak eloallitasa, ahol a magasabb eloallitott egysegszam a
vegtelenhez kozelitve folyamatosan esik, termeszetes monopoliumok
("natural monopolies") kilalkulasahoz vezet, hiszen a nagyobb meretu
ceg mindig kedvezobb aron tudja majd a termeket vagy szolgaltatast
ertekesiteni, adott nyeresegesseg mellet. (A legtobb termek vagy
szolgaltatas eloallitasahoz adott "optimalis" meretu vallalatok a
legmegfelelobbek, azaz bizonyos volument meghaladva az egy egysegre
juto eloallitasi koltsegek novekedni kezdenek.) Az Egyesult Allamokban
klasszikus pelda volt erre a hosszutavu telefonszolgaltatasok piaca,
illetve a birosagok altali szetdarabolasaig monopoliumkent mukodo AT&T.
A fenti peldak azt hiszem, tobbe kevesbe jol kijelolik a kormanyzatok ill.
adminisztracios rendszerek egy tarsadalomban betoldendo funkcioit (a
maganszemelyek kozott letrejovo maganjogi szerzodesek altalanos
betartatasan kivul), es egyben egy megvalosithato piacgazdasag hatarait
is. Azaz, a kormany/adminisztracio jo esetben ott er veget, ahol a piac
kezdodik, es forditva -- vagy a megnagyobb pontossag kedveert, a
kormany/adminisztracio ott kezdodik ahova a piac nem erhet el.
Velemenyem szerint az "eselyegyenloseg" biztositasara az altalam sorolt
pontokban (a muvelodes, egeszsegugy, es ertelem szerint a szuksegleten
alapulo szocialis szolgaltatasok teren) a szabadpiac ertelmeben
vett piacgazdasag nem kepes -- nem mintha ez "hibaja" lenne, ezen
kovetelmenyeknek valo megfeleles nem is lenne varhato.
Amit eselyegyenlosegen ertek, az bizonyos hely- es ido-fuggo muvelodesi
es egeszsegugyi minimalnormak eleresere valo lehetoseg. Azaz, hogy a
legegyertelmubb konkret eseteket emlitsem, hogy valaki sajat vagy
csladja anyagi helyzete miatt ne reszesuljon alap- vagy kozepfoku
oktatasban, nem elfogadhato. Hogy barki ne reszesuljon korhazi ellatasban
halallal vagy maradando tesi/lelki serulessel fenyegeto betegseg avgy
allapot eseten, ugyancsak nem elfogadhato. Mindezek olyan minimalis
tarsadalmilag elfogadott szinten nyujtott szolgaltatasok kellenek, hogy
legyenek, melyekhez mindenkinek egyenlo esellyel van hozzaferhetese.
(Attol fuggetlenul, hogy allami intezmeny ingyenel szolgaltatasa vagy
maganintezmeny allamilag kompenzalt szolgaltatasa-e az aktualis megoldas.)
Az eselyegyenloseg termeszetesen szerintem nem jelenti peldaul, hogy
minden arra inklanaciot erzo szemely ingyenes felsooktatasban
reszesuljon. (Ez a felvetelik miatt sohasem volt igy Magyarorszagon.) Az
eselyegyenlosegbe en beleertenem bizonyos teljesitmeny-kovetelmenyeknek
megfelelo (akar felvetelik akar tanulmanyi atlagok, akar azok
kombinacioja alapjan) szemelyek szamra anyagi helyzetuktol fuggetlenul a
felsooktatas lehetove tetelet, akar ingyenesen vagy plusz osztindijak
nyujtasa mellett is.
Az eselyegyenloseg kerdesebe tartozo tovabbi peldak teszes szerint
sorolhatok tovabb. Az altalam emlitett esetek a szabadpiac illetve a
maganjavak tokeletlenseget illusztralo harom pontom kozul az elso illetve
a masodik ala sorolhatok. Egyben visszaidezik a Szalon 926-os szamaban
megjelent cikkemben az abszolut szegenyseg megszuntetesere es az alapveto
emberi szuksegletek kielegitesere felhozott nem etikai erveimet --
meyeket orommel vettem eszre, Paller Gabor tamogatott. Hiszen bizonyos
foku muveltseg es egeszsegi allapot nem maganszemelyek kizarolagos
birtokat kepzo majaganjavak. Az ezekhez valo hozzaferhetes
eselyegyenlosegenek kivanalma nem azt jelenti, hogy akinek anyagi
helyzete engedi es akarataban all, ne tudjon a tarsadalom altal
tamogatasra erdemesnek tartottnal magasabb fokon jutni akar muvelodesi
akar egeszsegugyi szolgaltatasokhoz. Viszont jelenti, hogy ezeknek az
alapkovetelmenyeknek megfelelni tudo kormany/adminisztracio mukodjon a
piacgazdasagon belul es ahol kell mellett, melynek mukodtetesehez valoban
adok es/vagy illetekek kivetesere es beszedesere van szukseg.
Udv.,
(Bognar) Gabor
|
