Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1683
Copyright (C) HIX
2001-12-18
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: bolygomozgas (mind)  100 sor     (cikkei)
2 pororoca (mind)  24 sor     (cikkei)
3 tomeg, reszecskek (mind)  186 sor     (cikkei)
4 HIX NYELV (mind)  20 sor     (cikkei)
5 Re: Bolygomozgas (mind)  43 sor     (cikkei)
6 Re: Agykutatok megvaltot varnak (mind)  21 sor     (cikkei)
7 megvalto otleteim (mind)  81 sor     (cikkei)
8 Re: megint agymodell (mind)  77 sor     (cikkei)
9 Re: Bolygomozgas (mind)  23 sor     (cikkei)

+ - Re: bolygomozgas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves soniba!

Csak nehany tenyszeru tevedesedre hivnam fel a figyelmedet.

>- A Mercur, Venusz, Hold (korulottuk nem forog egitest),
>mindig azonos oldalukat forditjak a Nap illetve Fold fele.

Csak a Holdra igaz az allitas a felsoroltak kozul. A Merkur keringesi ideje
a sajat palyaciklusaval van 2:3 aranyu szinkronban, vagyis ket (~88napos)
keringesre harom (~58.6napos)forgas jut. A Venusz forgasa retrograd, -243
nap, keringese  224 nap, igy valamivel tobb mint ket venusznap esik egy
keringesre. Az osszes hodas bolygok holdjai kozott talalunk azonban kotott
forgasu holdakat, sot a Pluto keringese Charon holdjahoz kolcsonosen kotott,
igy a Hold esete valoban nem egyeduli.

Az adatokhoz egy magyar, es egy reszletesebb angol oldal:
http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer/index.htm
http://planetscapes.com/solar/eng/homepage.htm

Korabban kitargyaltuk mar itt a listan, hogy az un. arapaly erok tehetnek
ezeknek a szinkronizaciok kialakulasarol. Maskeppen szolva a kiterjedt
egitestek kulonbozo reszeire nem azonosan hat a tavoli egitest gravitacioja.
A kozelebbi reszeire jobban, a tavolabbira kevesbe, igy ez a kulonbseg
deformalja, vagy deformalni probalja az egetest alakjat valami tojasszerure.
A deformacioban felemesztett energia viszont az egitest keringesere is
visszahatassal van, a forgasat a tavoli egitest keringesehez kozeliti
(felteve, hogy a keringes es a forgas egy sikban van, kulonben pedig
precessziot (is) okoz).

>Van forgonyomatekkal rendelkezo forgo
>gravitacios ero?

Valoban nincs, bar azt hiszem, az alt.rel. leirasa lehetove tenne
kezelesuket.

>Velemenyem szerint barmely  ciklusos mozgast csak energia
>raforditassal lehet fenntartani, ugy hogy minden ciklusban
>kap egy lendito nyomatekot (inga elv).

Arisztotelesz is igy gondolta meg, mivel nem tudott meg a surlodasrol,
azonban Newton torvenye hatarozottan kimondja, hogy az allando mozgas
fenntartasahoz nincs szukseg erore (es az allando forgomozgas ennek egyik
esete). Ez a torveny meg az alt.rel. elmeletevel is osszhangban maradt.

>Azt is mondja, hogy a kozmikus mozgasi-forgasi irany, nem a
>veletlen ilyenforma kialakulasa, hanem mert nem lehet
>maskep.

Tudom szeretsz a fogalmak atdefinialasaval jatszadozni, es itt is el lehetne
sutni, hogy veletlenek (ahogyan szerinted rossz emberek) nincsenek, de a
lenyeg, hogy adott kezdeti feltetelek meglete eseten a Newtoni rendszer
meglehetosen pontosan mukodik nehany szaz eves idointervallumban. Az
alt.rel. meg ennel is pontosabb, viszont nehezebben szamolhato. A kezdeti
allapotok kialakulasanak feltetelei, a kiszamithatatlan osidok viszonyai
viszont nem reszei a mozgasi torvenyeknek. Viszont arra sem utal semmi, hogy
a mozgasok torvenyei megvaltoztak volna a prehsztorikus idokben. Csupan az
emberek elmeletei valtoznak, ahogyan ismerkednek a vilaggal. Annyit maris
tudunk, hogy hosszu idoskalan a naprendszer sem tekintheto stabil
allapotunak, a bolgok forgasai lelassulnak, palyajuk is valtozik, es a Nap
is feleli hidrogenkeszletet, es voros orias lesz belole. Es persze a Nap
egyenlitoi 25 napos, illetve sarki 35 napos forgasanak kulonbsege is egyre
jobban kiegyenlitodik. Ezert jogosan nevezhetjuk jelenlegi allapotunkat
veletlenszerunek, es atmenetinek. Csupan az egyszerusitett ket pontszeru
egitestes Newton-modelben allando a keringes. Ha figyelembe veszed az osszes
egitestet, azok kiterjedeset, belso surlodasat, akkor konnyen lathato, hogy
szo sincs allandosagrol, de a rendszer valtozasa evmilliardokban skalazhato.
Termeszetesen ilyen idoskalan a naprendszerben levo, vagy kozben bele juto
egyeb aszteroidak, es mas anyagok hatasat sem hagyhatjuk figyelmen kivul.

A masik levedhez csupan annyit szeretnek hozzafuzni, hogy az egyedek reszben
szabad cselekvesi kepessegeit joggal nevezhetjuk az egyen sajat szabad
akaratanak megnyilvanulasanak, de ehhez nem lehet kategorikusan
hozzakapcsolni a jo fogalmat. A josagnak egyik definicioja termeszetesen
lehet az egyen sajat meteke szerinti, de az elterjedtebb, es helyesebb masik
definicio szerint a josag egy csoporton beluli merteke a cselekedeteknek,
nem pedig az egyenek sajat merteke. Eszerint eppen attol lesz egy cselekedet
jo, vagy rossz, hogy mennyire esik bele az a csoport ertekrendjebe. Mivel
pedig az ember csoportokban elo leny, ezert a csoporterdekekhez kell
igazitania sajat ertekrendjet, ellenkezo esetben alkalmatlan a csoportban
elesre, es igy altalaban az elesre. Igy azok a cselekedetei, amelyek szamara
pillanatnyilag jonak tunnek, lehetnek rosszak mind a csoport, mind pedig
kesobb a maga szamara. Es itt beszelhetunk mas termeszeti ertekrendekrol is,
nem csak csoporterdekrol is. A magat kabitoszerrel tuladagolo nem csak a
csoport ertekrendje ellen vet, hanem a termeszeti torvenyek ellen is, es meg
is fizeti az arat, mivel a termeszeti torvenyek nem tul elnezoek. Es amikor
azt firtatjuk valakirol, hogy az illeto jo ember-e, akkor nyilvanvaloan nem
arra vagyunk kivancsiak, hogy kepes-e pillanatnyi oromoket okozni maganak
masokra, vagy magara valo tekintet nelkul, hanem eppen a csoportos
letformaban valo harmonikus vagy diszharmonikus tevekenykedeset iteljuk meg.
Tehat valami mas fogalomra van szukseged a josag fogalma helyett. Es ebbol a
csoportos letezesi modunkbol kovetkezoleg eleg semmitmondova valik az az
allitasod is, hogy az egyed csak magaert cselekszik. Helyesebben az egyen
magaert cselekszik, es a csoportert, de cselekedhet maga ellen, es a csoport
ellen is, mivel az emberek nem mindig cselekszenek racionalisan, vagy
(on)kontrolaltan. Nem csak a szamitogep, az agy sem funkcional mindig
helyesen, kulonosen, ha hianyoznak a megfeleloen belenevelt programok, vagy
hibas a hardware. Es itt csak a josag racionalis definiciojarol szoltam, de
mint tudjuk vannak egyeb spiritualisabb megkozelitesek is erre a fogalomra.

Udv: Takacs Feri
+ - pororoca (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali <Szocs>!

 írta "Bolygomozgas" témában:
(2001. december 17.)

> - A "pororoca " az a jelenseg, hogy az Amazon vizfolyasi
> iranya megvaltozik az ev egy periodusaban, amelynek kezdete
> egybeesik a Fold perihelium allasaval.
 Biztos forrasbol szarmazik ez az info? Mert pl. az Encyclopedia
Britannica szerint ez a torkolati szokoar helyi neve, ami a megfelelo
alaku es melysegu folyotorkolatokban rendszeresen jelentkezik szokoar
idejen, mikor a Hold es a Nap kb. egy vonalban van a Folddel. (Persze
ez a hatas nyilvan a perihelium kornyeken a legerosebb.) Hires
torkolati szokoarakat produkal meg a Szajna ("mascaret"), vagy a New
Brunswick-i Petitcodiac folyo a Fundy-obol kornyeken. Valamikor ez ev
elejen lattam egy hiradofelvetelt a kinai Fucsun folyo szokoarjarol,
ahol a partra kicsapo viz el is sodort nehany bameszkodot.

                                                          Kibuc
                                                          
 Egyebkent a Holddal ellentetben sem a Venuszon, sem a Merkuron nem
egyezik meg a nap es az ev hossza, tehat ezek nem mindig ugyanazt az
oldalukat forditjak a Nap fele. (Venusz: kb. 243 ill. 225, Merkur: kb.
58,5 es 88 (földi) nap)
+ - tomeg, reszecskek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [International]

> Ismert hogy napmintnap valtoznak a velemenyek, mind ujabb ismeretlen
> reszecskeket azonositunk.

Ez inkabb az otvenes-hatvanas evekre volt jellemzo. A Standard Modell
kialakulasa ota nem sikerult igazan varatlan reszecskere bukkanni, inkabb az
volt a jellemzo, hogy az SM altal lehetsegesnek josolt de meg ismeretlen
peldanyokat kerestek meg. Az SM epitokeveit egy tabéazatba irtam.

A tablazatot fix meretu karakterekkel celszeru megnezni, akkor all ossze
oszlopokba... Nem merek html-t hasznalni. Ha a nezoke nem tudja, akkor
copy-paste a Wordpadbe, es courier betu...

A tomeg GeV/c^2, atlagertek, a rovid elettartamuaknal erosen szor. A
neutrinoknak egyertelmuen van tomeguk, es igy kepesek atalakulni masik
neutrinova.

Az anyagi reszecskek, a kvarkok es leptonok, 3 generacioban jelennek meg.
Nagyon valoszinutlen, hogy ennel tobb generacio letezne, ez a tomeg
bizonytalansaga miatt a standard modellben kizarhato, ha megis lenne valami,
akkor maga az SM borul, es ez a tablazat is at kell adja a helyet valami
egeszen ujnak. Minden reszecskenek letezik az antireszecskeje, ellentetes
toltessel, igy ezt nem irtam be kulon.

---
Reszecskek                  szimbolum    toltes  tomeg
---
Elso generacio
---
Kvarkok    up                  u         +2/3    0.004
           down                d         -1/3    0.008
Leptonok   elektron            e         -1      0.0005
           elektron-neutrino   ve         0      ~0
---
Masodik generacio
---
Kvarkok    charme              c         +2/3    1.4
           strange             s         -1/3    0.1
Leptonok   muon                mu        -1      0.00106
           muon-neutrino       vu         0      ~0
---
Harmadik generacio
---
Kvarkok    top                 t         +2/3    175
           bottom              b         -1/3    4.2
Leptonok   tau                 tau       -1      1.78
           tau-neutrino        vtau       0      ~0
---

A normal anyagot szinte kizarolag az elso generacio reszecskei
epitik fel, a masodik es harmadik generacio a korai vilagegyetemben
es nagy gyorsitok froccseiben fordul elo. Ezekbol lehet a hadronokat,
mezonokat, kaonokat, pionokat stb. osszeallitani nehany egyszeru szabaly
alapjan, pl. a toltes legyen egesszam, igy pl. a mezonok kvark-antikvark
parbol, a hadronok 3 kvarkbol allnak ossze.

Nehany reszecske felepitese ezekbol:
Proton        uud
Neutron       udd

A kolcsonhatasok:
---
Kolcsonhatas          reszecske        toltes   tomeg
---
Elektromagneses       foton               0       0
Eros                  gluon               0       0
Gyenge                W-bozon             +/-1    80
                      Z-bozon             0       91
---
A kvarkokat a gluonok tartjak ossze. Ez nagyon mas kolcsonhatas, mint a
toltott reszecskek fotonjai. A foton ugyanis mas fotonokkal nem hat kolcson,
igy egyenletesen kitolti az egesz teret, es az ismert a tavolsag negyzetevel
forditottan aranyos erohatast okozza. A gluonok viszont kolcsonhatnak
gluonokkal is. Igy a ket kvark kozotti gluon-erohatas nem tolti ki az egesz
teret, inkabb egy a kvarkokat osszekoto gluon-fonalra emlekeztet. Ez azt
eredmenyezi, hogy a kvarkok kozotti erohatas a tavolsaggal _no_, minel
messzebb kerul a kvark, annal erosebb lesz. Ennek az az eredmenye, hogy ket
kvark nem valaszthato szet tartosan, ugyanis bizonyos tavolsag eseten a
fellepo ero es az ezaltal kepviselt helyzeti energia eleg kvark-antikvark
parkelteshez, igy a vakuumbol elougro virtualis reszecske benyeli az
energiat, valodiva alakul es megintcsk marad a kotott kvarkunk...

Innet nagyon hianyzik a gravitacio, ennek bozonjat, a Higgset nagyon
szeretnek megtalalni, egyelore nem sikerult, az also tomegkorlat mar nagyon
magas, egyre nagyobb gyorsito kell a kereseshez, de meg nem aggaszto az
elmelet szempontjabol a helyzet, a tomegkorlat me belefer. (de mar sokat nem
nohet, mondjuk tizszeresere semmikepp, mert borul...)

> -Melyik az a legkissebb ismert reszecske neve, mely mar nem oszthato?

A fenti tablazat reszecskei jelenlegi ismereteink szerint tovabb nem
oszthatoak. Ez persze nem egy kotablaba vesett igazsag, megis jo esely van
arra, hogy tenyleg nem, ezeket a reszecskeket a modellben eleg alapveto
szimmetriaelvek es a hozzajuk kapcsolodo megfigyelheto megmaradasi szabalyok
hivtak eletre.

Fontos megjegyezni, hogy az oszthatatlansag nem azt jelenti, hogy ezek a
reszecskek orokre valtozatlan formaban fennallnak. Ezek elbomolhatnak,
atalakulhatnak masik reszecskekke bizonyos szabalyok alapjan. A
bomlastermekek azonban szinten szerepelnek a tablazatban.

Nem is celszeru ezeket egeszen ugy elkepzelni, mint a teglakat a haz
falaban. A teglat ki lehet venni, meg lehet nezegetni, stb. A kvarkot nem
lehet csak ugy kiszedni, lasd fent. Gell-Mann, aki a kvark-elmeletet eloszor
megfogalmazta, meg tisztan matematikai modszernek tekintette oket, aztan
kesobb, ahogy a a kiserletek a nyomaikat kerestek, egyre inkabb valosagosnak
tekintik oket. Nagyon celszeru epitoelemek, hiszen keves szamu ilyen es
ilyen tulajdonsagu kvark feltetelezesevel rengeteg fele reszecske
tulajdonsagai kiszamithatoak, az otvenes-hatvanas evek szazfele "elemi"
reszecskejet fel lehet beloluk epiteni.

Sokaig az volt a reszecskefizika fejlodese, hogy ujabb és ujabb finomabb
szerkezeteket tartak fel az atomokban. Most inkabb az, hogy feltarjak, a
keves letezo epitoelem miert latszik olyan sokfelenek. Az elektromos es
gyenge kolcsonhatast mar sikerult egyseges elmeletbe osszehozni, az eros mar
kozelinek latszik, a gravitacio meg neheznek latszik... Rengeteg elmelet
van, aztan majd jonnek az eredmenyek a gyorsitokbol, es rendet vagnak
kozottuk.
Ket nagyon fontos kiserleti eredmeny kellene: reszecskefizikai oldalrol a
Higgs, altrel oldalrol a gravitacios hullamok megfigyelese. Ha ezeket
talaljak meg, az nagyon erosen alatamasztana az eddigi elmeletet, ha valami
mast, akkor is izgalmas a helyzet, uj forradalom jonne, mint 1900 korul a
kvantummechanika...

> -Hogyan lehet, vagy kell ertelmezni a foton tomeget, ha nyugalmi
helyzeteben
> nincs tomege?

Van merheto energiaja, van merheto impulzusa, ismert a sebessege, gond
nelkul ertelmezheto es szamithato a tomege. Az igaz, hogy ez nagyon mas
tomeg, mint egy nyugalmi tomeggel rendelkezo reszecske tomege. Nyugalmi
tomeggel biro reszecske tomege a fenysebesseg kozeleben rohamosan no specrel
keplet szerint (pl. a gyorsitokat nyugodtan lehetne tomegnovelonek nevezni,
hiszen mar az elso korben majdnem pontosan c-vel mennek, es csak a tomeg az,
ami latvanyosan novekszik). Igy a nyugalmi tomeggel rendelkezo reszecske nem
erheti el a c-t, a foton meg csak c-vel tud kozlekedni. Ha a fotont
"gyorsitjak", akkor az energiaja no, vagyis nagyobb lesz a frekvenciaja,
vorosbol kek fele tolodik. (Mivel a fotonra csak a gravitacios ter hat, csak
ezzel lehet gyorsitani)

> -Hogyan lehet, vagy kell ertelmezni a tomeg energiava valo alakulasat, el
> lehet e kuloniteni egyaltalan a tomeget az energiatol?

Az energia megmaradasa, pontosabban az energia-impulzus négyesvektor
megmaradasa egy eleg alapveto es egyszeru szimmetriaelvbol kovetkezik. A
fizikai torvenyektol azt varjuk, hogy ugyanolyanok a terben mindenutt. Ez az
eltolasi szimmetria. Ez azt jelenti, hogy ha egy egyenlet igaz, akkor igaz
kell maradjon, ha pl. minden terbeli koordinatahoz egy konstansot adunk. A
Minkowski terben, ez a specrel tere, az eltolasi szimmetria ervenyessegebol
(es csak ebbol, ez ha belegondol az ember, nagyon meglepo) levezetheto az
energia-impulzus negyesvektor megmaradasa.
Tudom, nem kozvetlenul arra valaszoltam, amit kerdeztel, de azt hiszem, ez
amit mondtam, kozelebb visz az energia megertesehez, mint barmi mas.
Az energianak szamtalan megjelenesi formaja van, kotesi, helyzeti, a
fotonnal a frekvencia stb. Kozos tulajdonsag, hogy ha energiat kozlunk
egyrendszerrel, akkor a rendszer tomege megno. Ez neha nagyon kis mennyiseg,
pl. egy megfeszitett rugo tomege nagyobb, mint egy lazae, neha nagyon nagy,
pl. ha bomlik az uranmag, rengeteg energia szabadul fel, mert mas a kotesi
energia egyik, es mas a masik elrendezeseben ugyanannyi protonnak es
neutronnak. Ha megmerik a tomeget, latszik, hogy az uranmag nehezebb volt,
mint a keletkezett bomlastermekek magjai egyutt. A keletkezett energia a
bomlastermekek mozgasi energiajaban, fotonok energiajaban jelentkezik, és jo
latvanyos robbanast okozhat. Hidrogenbol heliumot csinalva pont forditott a
helyzet, ott meg a heliummag konnyebb, mint amibol osszeraktak.

> Azt hiszem a tomeg reszegysegei, viselkedesei meg rengeteg titkokat
> rejtegetnek ezert erdemesnek latom a beszelgetest.

Ami most a talan a legerdekesebb kerdes, hogy tulajdonkeppen miert van a
reszecskeknek egyaltalan tomeguk. Erre a leginkabb elfogadott magyarazat a
Higgs-ter, ezert keresik annyira ennek kozvetito reszecskejet, a
Higgs-bozont. Eddig még nem sikerult eloallitani, viszont bizni lehet abban,
hogy a nehanyszor tiz TeV-os uj gyorsitokban, ha keszul ilyen egyaltalan,
majd elokerul...

Az LHC (large hadron collider ) most epul, 7-7 TeV energiaju szembefuto
reszecskek utkoztetesere. Ez tulajdonkeppen a hagyomanyos gyurus gyorsitok
legkifinomultabb peldanya lesz, ezen a teruleten nagyon nagy fejlodes mar
nem varhato, ahogy a dugattyus benzinmotortol sem varhato mar forradalmi
javulas. Nem konnyu egyre nagyobb gyorsitokat csinalni, a koralaku gyorsitok
esszeru meretek mellett nem nagyon erhetik el a 100 TeV-ot, a
szinkrotronsugarzas elviszi az energiat. Igazan eletkepes uj
gyorsitoelkepzelesre meg meg varni kell.

Udv, Jozsef
+ - HIX NYELV (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Elnezest kerek a crosspost-ert, es egy kicsit talan off is a dolog, de
jo lenne, ha minel tobben tudnatok rola.#&
Szeretnenk inditani egy uj forumot a HIX-en. A lista elsosorban a magyar
nyelv csinjat-binjat taglalna, hiszen rengeteg kerdes fogalmazodhat meg
ebben a temakorben, ugyanakkor szivesen latnank mas, kulfoldi nyelvi
erdekessegeket is. Helyet kaphatnanak vegre az olyan temak a HIX-en, amelyek
pl. a magyar nyelv es a net kapcsolatat boncolgatjak. Ezzel mentesulne sok
mas lista [TIPP, GURU, WINDOWS,...] az ilyen kerdesektol.

Ahhoz, hogy a lista beindulhasson, legalabb 100 jelentkezore van szukseg.
Kerem, hogy akit erdekel a dolog, irjon egy levelet "OK" subjecttel a
kovetkezo cimre: 

Elore is koszonom!

--
Udv,
		/-/unter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re: Bolygomozgas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

 >Van forgonyomatekkal rendelkezo forgo
 >gravitacios ero?
Van, de olyat szobaban nem fognak eloallitani:
csillagtomegu forgo fekete lyuk kell hozza, hogy
eszre lehessen venni a jelenseget.
 >- A Mercur, Venusz, Hold (korulottuk nem forog egitest),
 >mindig azonos oldalukat forditjak a Nap illetve Fold fele.
Ezt csak az u"rkutatas megindulasa elott veltek igy.
Azota tudjuk:
Merkur: keringes: 88 nap, forgas 58,6 nap.
Venusz: keringes: keringes: 224,7 nap, forgas: 242,98 nap
(és a forgas retrograd).
 >- A "pororoca " a dagaly kovetkozmenye (ahogy egyesek
 >feltetelezik), mert akkor pld.a Kongo folyonal is kellene
 >jelentkezzen a jelenseg.
A dagaly jelensege fugghet a tenger alatti domborzattol,
a partvonal kialakitasatol. Ezek alapos ismerete nelkul
aligha lehet azonnal kizarni a dagalyt, mint okot
- hacsak nem kinalkozik egy masik magyarazat.
 >Azt mondjak, hogy a Merkur perihelium pontjanak mozgasa
 >pontosan kiszamithato a relativitas elmelet alapjan. De
 >tudtommal csak ez, es megis szenzacio.
Nemcsak a Merkure, hanem barmelyik bolygoe, kisbolygoe.
Csak a Merkure a legnagyobb, a legkonnyebben megfigyelho.
Ezenkivul rengeteg bizonyiteka van a relativitaselmeletnek:
fenyelhajlas a Nap kozeleben, gavitacios lencsek,
kettos neutroncsillag keringesenek lassulasa,
gravitacios voros- ill. kekeltolodas, stb.
Hat ezert szenzacio.
 >-En kiszamitottam az osszes bolygokra es Holdra a keringesi
 >periodus idot a matematikai inga kepletevel. Mind talal.
Akkor jo a modelled. De ezt a relativitaselmelet is tudja.
 >En ugy velem, hogy a jelenlegi palyak
 >pozicioi (tengely vagy palya elhajlas) nem a mult
 >kovetkozmenyei, hanem a bolygok tulajdonsagai hatarozzak
 >meg kolcsonosen (nem orokolt).
Akkor hogy lehet az, hogy a bolygok majdnem mind
ugyanabban a sikban keringenek? Csak a multban
kell keresni a magyarazatot, nem?

Udv: Kalman
+ - Re: Agykutatok megvaltot varnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gogy !

>>kiveve a pl. 6szogletu kalodabol, a sejt
>>megorizte a 6szog alakot, es osztodasakor is szogletes utodai
>>lettek ?

>(szogletes utodok) biztosan nem. 
Magam is valoszinutlennek tartom, hiszen ha tapasztalhato lenne, 
az evolucioelmelet ostorozoi szamara ez olyan fegyverteny volna, 
melyet nem hagytak volna feledesbe menni, masreszt rengeteg kiserlet 
targya lenne azota is.

>Mikor a lemingek tulszaporodnak a folyamatos eros
>stresszhatas eri oket. Ez az egyik oka ami miatt "orult"
>vandorlasba kezdenek. Az  ilyenkor tapasztaltakat hiszik
>sokan ongyilkossagnak.

Mostanaban hallottam, hogy az ongyilkossagukrol kialakult hamis 
hiedelem egy Walt Disney film nyoman alakult ki.

Udv: zoli
+ - megvalto otleteim (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Szocs !

>Elolvastam az eszmefuttatasokat az agymodelrol. Erdekes
>gondolatok, de ebbol is hianyzik az alap elv. 

Most, hogy mar kialakitottad a sajat elkepzelesedet, erdemes
beszerezni a temaval foglalkozo szakirodalmat,
osszevetni - mely elmeletek versenykepesek a tieddel.
Ragadd meg itt kenyelmesen az alkalmat, es olvasd maris 
az elso gyongyszemet.
Egyebkent korabbi leirasaimbol nem hianyzott az alapelv, hiszen eppen 
alapelveket kivantam felvazolni, tobbfelet is. Ami hianyzik, az 
annak kiserleti kimutatasa, hogy a felvazolt alapelvek melyike 
milyen gyakorlati modon valosul meg.
Ha modomban allna gondolatkiserleteken tulmenoen kiserleteket is 
vegezni, a resztvevoket kesobb meghivnam a Nobel-dij oszto unnepsegre.

Emlekeztetem a tisztelt olvasokat, hogy a szaglas molekulak
sajatrezgesenek detektalasan alapul. Gondolom senki nem vitatja, hogy
az allatvilagban a szagloszervnek mint erzekszervnek kiemelt
szerepe van. A novenyekrol teljes altalanossaggal nem tudok 
nyilatkozni, de szamomra elgondolkodtato, hogy tobbseguknek 
nincs se szagloszerve, se idegrendszere.
A szaglas es az idegrendszer egyutt hasznos, kulon kevesbe lenne. 
A szaglohamsejteknek rengeteg spektrumot kell differencialtan 
azonositaniuk, es az informaciot a szervezet adatfeldolgo 
mechanizmusa szamara gyujtik.
Namost a kommunikaciohoz mindenkeppen jelsorozatot kell
generalni, majd a veteli oldalon dekodolni.
A kesleltetomuvonalas mintageneralas egyszeru es nagyszeru
kommunikacios celra.   Az agymukodes megfejtesevel mindaddig csak 
sotetben tapogatozva lehet botorkalni, amig sejtszinten nem 
tisztaztuk - hol es milyen mikrotechnikai modon zajlik az 
uzenet eloallitasa a forrasinformaciobol - azaz a szag eseteben
zaj-spektrumbol a veteli oldalon a dekodolasa milyen nyomot 
hagy a neuronokban.
Pl. elkepzelesem szerint letrejon - ha meg nem volt, egy pontosan 
ugyanolyan mintagenerator, egy specifukus visszacsatolas
'kikiserletezesevel'. Olyan, mint amilyen az ado-oldali volt.
Ha a vonalon szortspektrumu kommunikacio zajlik, annak kisse 
(de inkabb nagyon ) problematikus a felismerhetosege, bar 
lebuktathato - savszuresekkel. 
Azaz ha az atviteli csatornan savszelesseget tudnank szukiteni, 
es a hibavaloszinuseg novekedeset kimerni, mar egy lepessel
kozelebb jutnank a celhoz !

A kozponti idegrendszerben PLL hurkok, vagy Costas hurokszurok
tomege lehet ! LEHET.  Hogyhogy nincs ? Na ne vicceljunk ! :)

Mas: Honlapodon hosszasan foglalkozol a felteteles reflexek jelentosegevel.
Igazad van sokmindenben. Most csak kiegeszitem.
1 eve vagy bekuldtem, vagy csak akartam kuldeni egy cikket ide,
de ujra megirom. (tanmesek)
A kutyulit betanitom arra, hogy futtyentesre szaladjon ki,
es hozza be az eloszobabol az ujsagot.
Ha ezt a rutinfeladatot megakadalyozza egy alantas betoro, aki 
az eloszobabol elemeli kedvenc lapomat, akkor a kutyuli
leall es tanacstalanul visszajon. Nem nez be a cipos-szekreny
ala, es nem nez be a furdoszobaba is, hatha valaki bevitte
oda, hanem semmi okosat nem talalva ki leall.
Esetleg talan szagnyomokat kovetve nyomaba ered a betoronek,
es elkapja, es talan elveszi tole az ujsagot, de ez mar
megint reflexmukodes lesz.
A masik, az emberi gondolkodas lenyege: 
Fozom az ebedet, es lelki szemeim elott ott lebeg a cel. 
Ha elejtem a tojast, masikat veszek elo.
Ha elsozom a levest, akkor higitom. Ha felrecsuszik a fedo,
akkor visszateszem. Ha kifut a le megintcsak beavatkozom.
Minel intelligensebb vagyok, annal hatekonyabb hibaelharitast
vegzek. ( attol meg a kaja lehet, hogy ehetetlen lesz. :)
Nyilvan autistat is be lehetne tanitani olyasfele kajak fozesere,
amiket en csapok ossze magamnak, de ha hibazik, onalloan 
lelemennyel nem tud korrigalni, ha nem szimulja fejben elore 
a muveleteket a fejben futo 'rally midfahrer ' 
es az illeto nem komparal menetkozben, illetve ha fogalma 
sincs arrol mi a vegcel. Hiba eseten tanacstalanul leall,  
osszezavarodva abbahagyja - jo esetben.

Bocs, a 'rally midfahrer' randa, de asszem kozertheto.

Udv: zoli
+ - Re: megint agymodell (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Janos:
>A neuronok halozata logikai halozat.
>Ami raadasul egyszerre analog es digitalis, egyszerre soros es parhuzamos
>mukodesu.
>Amire epp a legjobben szukseg van.

Igen, info reprodukalhatosag (jel-zaj viszonyok), es meg par szempont 
befolyasolja az eldonteset.

Hajdan volt egy igen nepszeru iranyzat: Impulzustechnikai aramkorok.
Imadtam. Ez nagyjabol a TV-zessel lehet egyidos, es ott keveredett
az analog a digitalissal. Csodas otletek tarhaza volt.
Ma is el, de kevesbe ismert. Kemiai megfeleloit is kidolgoztak,
az pedig meg kevesbe ismert.

>Felreertes ne essek, semmikepp nem a mai komputereinkkel valo
>rokonsagot feltetelezem, sot megrokonyodom, amikor ilyesmit
>pedzegetnek meg agymukodesrol tanult szakemberek is.

>Rokonyodes helyett olvasd el Neumanntol a "Szamitogep es az agy" c. rovid,
>de igen (agy)velos munkat.
>Egybol elmegy a kedved a rezonancias agymodelledtol.
Addig is - ebbol mintha az kovetkezne: Neumann bebizonyitotta
lehetsegeseket es ezzel kizarta az en variansomat.
Viszont a megnyugtato megoldast megsem adta meg, hianyzik.

Ha a depresszio kiskockazatu gyogyitasat megoldjak, akkor
leallitom magam. Addig viszont pressziot kell gyakorolnom ! :)

Math:
>Egy agymodell akkor jo, ha teljesiti a kovetkezoket:
>1) Modell. azaz formalisan jol le van irva.
>2) az agy ismert sejtszintu folyamataira epul, vagy legalabbis 
>elfogadhato, hogy azokra visszavezetheto (redukalhato).
>3)Szamitastudomanyilag a modell kepes azokat a jelenseget 
>produkalni, amelyek magyarazatara elo lett allitva. akar 
>analitikus, akar szimulacios modon ellenorizve.
>4) A modell termeszetes kifejlodese az egyedfejlodes 
>soran az agyban szinten hiheto magyarazatot kap.

Egyetertek, de modellek emberi nyelven is megfogalmazhatok a 
kezdeti stadiumban.
Lasd a rengeteg evolucioelmeleti konyvet.
A szimulalashoz aztan erdemes matematikai formaba onteni.

>A mukedevelo modon letrehozott otletek nemigen viszik elore 
>a kutatast, ugyanis ilyenekben nincs hiany. 

Tudom, valahogy igy mukodik:
A szakember is vegigjar egy csomo zsakutcat, de nem errol 
publikal elsosorban. A mukedvelo pedig emiatt is nagy valoszinuseggel 
zsakutcakban tenfereg, de jo utnak velve propagalja.
A szakembert ez csak akkor idegesiti, ha feltartjak vele,
es o meg mar reg tul van rajta, vagy ha mas nyelven beszelnek
mindketten, es akkor egyik nem erti a masikat, es nincs
lehetoseg rovid, gyors ervekkel lezarni az ugyet.
Ugyanakkor ritkasan elofordul a 'szuzkez' effektus.
No ebben en eleg jo voltam sokszor amatorkent, szakik kozott is,
vegkimerult kollegak megmentojekent.
Csak egy pelda, amikor elkestem vele, mert tul keson kezdtek 
komolyan venni: kozkezen forgo kiadvanybol vett es orszagosan 
elterjedten alkalmazott kapcsolast elvetettem, (Z80 proc. orageneratora 
ajanlott kapcsolas) atterveztem, es meressel bemutattam, milyen 
aprosagon IS bukott meg a cegnel egy tizes csoport 2 evi munkaja
korabban. Es meg hanyan bukhattak bele ugyanebbe.

Vegul egy idezetet:
*Boring osszehasonlitotta a sejtmagrol a kromoszoma felfedezese 
elott es utan keszitett rajzokat. A kromoszomak csak az utobbi 
rajzokon tuntek fel. A kutatok a mikroszkopban mindaddig nem lattak
a kromoszomat, amig valaki fel nem fedezte.*

Van ilyen is, de persze szerencsere nem ez a jellemzo. Megis
mindig erdemes resen lenni, es a 'tobb szem, es tobb szakma 
tobbet, vagy mast lat meg' - elvet is alkalmazni!

Udv: zoli
+ - Re: Bolygomozgas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Bolygomozgas ( 109 sor )

>- A "pororoca " az a jelenseg, hogy az Amazon vizfolyasi
>iranya megvaltozik az ev egy periodusaban, amelynek kezdete
>egybeesik a Fold perihelium allasaval.

  Errol jut eszembe:
Hasonlorol egy tudomanyos folyoiratban olvastam, mar van tizenot eve, 
miszerint az afrikai piramisok egyike egy oriasi lencsenelkuli 'tavcsovet' 
o:riz, ami valojaban egy 75m hosszu, 1m atmeroju ureg, egy bizonyos szogbe 
beepitve. Azt allitjak, abban az idoben ezen a lyukon fenyes nappal is 
lathato volt egy hozzank legkozelebb levo csillag. A megfigyelesek arra 
utalnak, hogy amikor a szoban forgo csillag a mi napunkkal egyszerre delelt, 
akkor aradt a Nilus,(visszafele folyva a tengerviz) es latta el a teruletet 
ontozesre szolgalo vizzel.  Nem tudom az allitas mennyiben igaz, milyen 
mertekben hatna foldunkre a majd ot fenyevnyire talalhato csillag, varjuk a 
csillagaszok velemenyet.
  Udv Csaba.

_________________________________________________________________
Join the world's largest e-mail service with MSN Hotmail. 
http://www.hotmail.com

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS