> Felado :  [United States] irta:
>Tud valaki javasolni nekem alacsony arfekvesu (x<100000),
>ellenben kellemes hangu erolkodot?
>Alapvetoen nem a teljesitmeny meg a tavvezerlo, hanem a hangja
>az elsodleges szempont.
Tegnap irtam a Mission Cyrus tranyos erolkodokrol.
Minosegen kivul nagyon nagy elonye, hogy eloerosito, riaa korrektor es
lassatok csodat: head amp is van benne. Tehat ezert az arert komplett
kis erolkodot kapsz, bele lehet dugni az MCs lemezjatszot kozvetlenul.
Egy kis ekszerdoboz. Az olcsojanosok kozott ezt szeretem leginkabb.
Muzsikal!
> Felado :  [Hungary] irta:
>Anyukam... :-)
Kicsit feltem, de orulok, hogy nem ragtal be. Finoman akartam jelezni,
hogy amit irtal az szidalmazasnak ertelmezheto.
>HiFi Magazin is hasonlokat irt, Csakhogy egy kicsit santit a dolog.
Mas dolog olvasni, es mas ott lenni, es hallani. Nem santit. A
divatosabb tesztlemezek egyes reszleteit tesztnaponta legalabb tizszer
lejatszottuk. Nagyon sok tesztnap volt a sok ev alatt. Es tenyleg semmi
serceges, es kituno hang.
>Viszont ha azon a reszleten tobbezerszer atmegy a tu,
>akkor az bizony megviselt lesz, tehat meghallatszik a hangjan. Pl.
>a magnoszalagok eseteben IMHO nehany szaz lejatszas mar erosen
>meghallatszik a felvetel minosegen (a fejet meg cserelni kell, ez
>evidens). Tehat a magnoszalag _IS_ kopik, meg az LP _IS_ kopik, nemcsak
>a magnofej, meg a tu.
Arrol volt szo, hogy a lemez _altalaban_kopik. A lemezt _altalaban_ nem
jatsszak le ezerszer. _Altalaban_ tenyleg sokat var a lemez egy pontja a
nehanyszori lejatszasra. A tu meg _folyamatosan_ kopik. Tehat
hatas-ellenhatasra, fizikai torvenyek semmibevetelere nem lehet
hivatkozni, amit eleg gunyosan tettel. Ez a lenyeg. A tobbezerszeresen
lejatszott
lemezekre mint "elrettento peldara" hivatkoztam. Termeszetesen a lemez
is kopik. Csakhogy ez a kopas jo lemez es lemezjatszo, no meg apolas
eseten meg tobbezerszeres lejatszas utan sem volt meghallhato a hifi
magazin vajtfulu teszteloi szamara. [Rolla Janost, es egyeb zeneszeket
is ideertve.] Az atlaghifista szempontjabol tehat nyugodtan
elhanyagolhato. Eleg egy lemezt egyszer lejatszani serult, vagy erosen
kopott tuvel, esetleg osregi merev
pikappal, es hallgathatatlanul torzza valik. Ez is igaz. En nem az
acskapcsos lejatszasra gondoltam. A kazettas, es egyeb vekony mezei
szalagok inkabb nyulnak, lemagnesezodnek, atmagnesezodnek. A Polimer
szornyetegek meg erosen kopnak is. A studioszalagok sokkal kevesbe.
>Velemenyem szerint mar csak azert sem itelheto meg a dolog egzaktul a
>hallgato reszerol, mert normalis hasznalat soran tobbezer lejatszaz tobb
>ev alatt megy vegbe, ennyi ido utan pedig mar enyhen szolva is
>megbizhatatlan az akusztikus memoria (es itt kezdtem sertegetni az
>audiofuleket, amiert elnezest kerek).
Nem sertegetes. Az akusztikus memoria tenyleg nem tart sokaig. Es
nyilvan meg is lehetne ezek utan hallani a kulonbseget. Eszmeletlen,
hogy milyen kis kulonbsegeket lehet meghallani. Elvileg termeszetesen
igazad van. De ismetlem: a lemezek teljesen zajtalanok maradtak, semmi
plusz sisterges, pattogas, suhogas, es a roluk hallgatott zenen [igy
ellenorzo, ujonan tartott tesztpeldannyal valo osszehasonlitas nelkul]
semmi hibat,
kivetnivalot nem talaltunk. Ebbol imho jogosan vonhato le az a
kovetkeztetes, hogy normalis hasznalat mellett, jo cuccokon, apolva,
stb. a lemezkopas annyira elhanyagolhato, hogy rola beszelni sem
erdemes. Ez azert fontos, mert eleve rosszul gyartott, soha sem mosott
lemezeket hallgatva sokan tevesen azt hiszik, hogy a viniltechnika ugy
szol, ahogyan ok
hallottak. Es az eleve csak rossz lehet. Nem az. En szinte csak
hasznaltan vett lemezeket hallgatok, sokszor kicsit zajosak is az elozo
tulaj jovoltabol, de a hang reszletgazdagsaga, termeszetessege boven
karpotol az enyhe susogasert. Sokan talan nem tudjatok, hogy ugyanaz a
sercegos lemez sokkal kevesbe serceg jo minosegu lancon hallgatva. A
gyenge berendezesek ezeket a zajokat "felerositik". Egy porszem jo
berendezesen pici halk rovid
kattanas. Atlaggyenge cuccon meg hangos visszhangos dorrenes. Es meg egy
erdekesseg. erosen pattogo, zajos lemez sokszori
ejatszas-mosas-lejatszas-mosas utan jelentosen "kevesbe zajossa" valik.
> Felado :  [Hungary] irta:
>Belatom belolem nem lehet megelni... :) De a 2-300 ft-os lemezeimet nem
>szivesen mosatnam 100 forintokert meg 3 lejatszasonkent sem. ~1200 darabrol
>van szo! Meg igazan koszos .and. ertekes viszonylag keves van koztuk.
Vazze! 1200 lemezed van? Az mar valami!
1200 lemez az legalabb felmilko, meg ha korabban 2-300 ftba kerultek is.
1200 lemezhez mar erdemes lemezmoso gepet venni. En is vettem egyet
valami
kiarusitaskor. De rafaragtal. Mert eppen azon gondolkodtam, hogy en 3
Ftert lemosom azt a tucatnyi lemezt Neked, de hat 1200at azert megsem
vallalhatok. 8-( Sokszori hasznalat utan a mosas tenyleg nem tesz
csodat, legalabb tizszer kellene lemosni-lejatszani-mosni mig jol
lecsokkenne a zaj. Annyit meg ki sem birna a mosogep. Nem beszelve a
turol. Es addig nem is fogok elni, mig a vegere jutnank valtott
lemezmosogepekkel.
>De aprankent (tucatonkent) esetleg...
>A Concertoban meg 60 Ft?
A mosas talan igen. Az uj belso borito meg 40. Ugyhogy megis szaz a
vege.
>Azt mondjak nem az "igazi" (VPI), mert kezzel
>teriti a lottyot. Az "igaziert" elkernek egy szazast is...
Nem mindegy mi teriti a lottyot? Mi koze ennek a mosas eredmenyehez?
Megsugom, hogy van koze. Kezzel jobb. Nem a terites miatt, hanem a
teregetes idotartama miatt. Ami automatanal adott. Mig kezzel addig
tartom rajta, addig kefelem, ameddig jonak latom. Igy sokkal alaposabban
fel lehet lazitani a mocskot. Foleg akkor szamit, ha valami barom kezzel
fogdosta a lemezt, es nem csak a port kell leszedni.
> Felado :  [Hungary] irta:
>Kovary irta:
>>Felteszel egy merolemezt
>Es ilyet honnan vegyek? Mennyi az ara?
Neha az ember elfelejtkezik magarol....
Es arrol, hogy ma mar nemhogy merolemezt, de akarmilyen lemezt is szinte
lehetetlen beszerezni. Bocsanat, hogy elragadtattam magam. Nekem ez
olyan termesztes, hogy csak be kell nyulni a polcra. Van magyar MHV,
ketfele nemet, egy Revox, es egy Bruel & Kjaer, meg egy egycelu DG
kicsi. Meg meroszalagok is, bar azok mar biztosan lemagnesezodtek.
Evtizedekkel korabban lehetett a magyart kapni a boltokban. Regi szep
idok. Kulfoldon
nyilvan lehet meg kapni marha dragan. Sajnalom.
> Felado :  [Hungary]
Nagyon szepen, reszletesen ismertette egyetlen disznosagat a
tranzisztornak. Van meg jopar a jobb mernokok altal ismert disznosag.
Tranzisztor Miller kapacitasanak nagyon eros hofokfuggese, stb.
>Jo erositot epiteni szerintem csovesbol /jo alkatreszekkel/
>viszonylag gyerekjatek, jo tranzisztorosat viszont muveszi feladat.
Na azert.... Nem annyira gyerekjatek. En mar ket eve csinalom az
eloerolkodomet. Mostanaban lesz annyira jo, hogy azt mondom ra, hogy
kesz. [nem letezik nala jobb 8-))))] Es nem akarmilyen "szag"ertelemmel,
hogy egy kicsit szerenytelen legyek. Allitasod ugy igaz, hogy ha valaki
visszakezbol osszenyalaz egy csoves es egy tranyos erolkodot, akkor a
tranyos elviselhetetlenul, a csoves meg elvezhetoen fog szolni. Ha nagy
alapossaggal
csinalja, akkor a csoves vilagbajnok lesz, a tranyos me'g meg jo
esellyel mindig nem fog ugy szolni, mint a korabban osszenyalazott
csoves. Ha nagy szerencsenk van, vagy nagyon ertunk hozza, akkor talan
eleri annak a minoseget.
Inkabb a jo csoveset megcsinalni muveszi feladat, jo tranyosat, meg
inkabb
megvalosithatatlan feladat kesziteni.
Udv, Peter.
|
> Reszlet 'a konyvbol':
> "A linearis letapogatasi sebesseg eleresehez a CD fordulatszamat a
> letapogat-rendszer pillanatnyi poziciojahoz illesztik.
> ...
> A diszkszervo sebessegszabalyozo es fazisszabalyozo aramkorbol all.
> A sebessegszabalyozo aramkor ugy szabalyozza a CD forgasi sebesseget,
> hogy a letapogatott informacio adataramlasi sebessege mindig
> 4,32MHz-es orajelnek feleljen meg.
> Ugyancsak ez az aramkor biztositja a CD-rol lolvasott pite'lek(a
> foorajellel egyutt) es a digitalis jelfeldolgozas kozotti merev
> faziskapcsolatot."
Ez nem szabvany, hanem a legegyszerubb CD lejatszo leirasa. Semmi nem
tiltja az eloreolvasast, es ez szamtalan lejatszoban meg is tortenik,
akkor is, ha errol a valaszaidban egyszeruen nem veszel tudomast.
> HH> Ez ugy baromsag, ahogy van, mar ne haragudj. A semmibol nem lehet orajele
t
> HH> szarmaztatni, kell valami alap, amihez minden igazodik. Vagy akkor
> HH> szerinted egy CD jatszoban meg egy kvarc sincs, az orajel csak ugy magaro
l
> HH> a CD-rol szarmaztatodik???
>
> "Az EFM jel olyan soros NRZ adatjel, amely nem tartalmaz külön
> orajelet. Mivel azonban az adatok beolvasasa az orajellel szinkron,
> rekonstrualni kell az EFM jelben levo 2,16MHz-es orajelet."
Es ez most mit bizonyit? A CD-n geometriai informacio van tarolva, abbol
ido jellegu informacio csak valamilyen kulso idoalap felhasznalasaval
kaphato.
> Digitalis jellemzok:
> ...
> -Adatatviteli sebesseg: 4,3218Mbit/s
> -Jelatviteli sebesseg: 2,0338Mbit/s
> -Csatornakodolas: EFM modulacio
> -Hibajavitas: CIRC
> -A hibajavitas redundanciatenyezoje: 25%"
>
> Szo nem esik a D/A-ra erkezo jelrol. Az csak egy +szolgaltatas, hogy
> egy Puffert raknak oda.
Na vegre eljutottunk idaig... En eredetileg csak annyit mondtam, hogy ha
ezt a puffert a D/A konverter egy kelloen jo orajellel olvassa ki, akkor a
CD jatszo es a pufferhez vezeto kabel minosege kozombos mindaddig, amig
bittevesztes nem tortenik. Ehhez kepest szo esett sokminden masrol, es
arra maig nem kaptam valaszt, hogy miert erdemes ezek utan csillagaszati
osszegeket kolteni egy Cd jatszora es kabelre?
> Idezlek:"Akkor ha megiscsak van egy kulso orajel, akkor annak
> vannak tobbszorosei is, es azzal mar sokmindent lehet..."
> Konkretan mit lehet?
Peldaul elore olvasni... Vegig azt mondod, hogy elvi, vagy szabvanyugyi
okokbol nem lehet egy CD-t gyorsabban olvasni, mint a lejatszasi sebesseg,
en viszont azt mondom, hogy igenis lehet, sot sok esetben ez meg is
tortenik, meg a legolcsobb jatszokban is. Akkor a high-endben miert nem?
|
