Kedves Korosi druszam es tobbiek,

igazabol -- akar hiszitek akar nem-- engem nem a penz izgat. Ha konkretan
ugy vetodik fel a kerdes, hogy pl. a katolikus egyhaznak adjon-e most penzt
az allam, hajlok arra, hogy ne adjon, hisz a katolikus egyhaz -- hatalmas 
ingatlanvagyonaval eleg gazdag ahhoz, hogy megalljon a sajat laban. 
Hasonloan, ha valaki a baptista vagy zsido kozossegekrol azt mondja, hogy 
az amerikai hitsorsosok kuldenek eleg penzt, minden rendben.

Respektalom, ha valaki azt mondja, hogy ne adjunk olyan szervezetnek, amelyik 
politizal. Ezesetben termeszetesen elsosorban a partok alllami tamogatasat kell
megvonni, hisz azert megiscsak ok politizalnak a legtobbet, akarkinek 
akarmilyen konspiracioelmelete van is a hatalomra toro X vagy Y egyhazrol.

Ami zavart a vita indulasanal, hogy az egyhazak es csak az egyhazak allami
tamogatasa valt kiemelt temava. Ez elott  a vita elott lattam meg egyetlen 
SZALON cikket sem, amely biralta volna a pl. partok allami tamogatasat,
ervelt volna a kulturalis "luxus"kiadasok lefaragasa mellett-- mindezek 
mintha csak csekelysegem provokativ kerdeseinek hatasara jottek elo.

 Az az erzesem volt -- lehet hogy igazsagtalanul--, hogy megint az "egyhaz
es allam szetvalasztasa" c. aufkle'rista gondolat jelent meg egy uj kontosben.

 Szoval Korosi druszam uj kerdesere, mely szerint a vitanak arrol kellene 
folynia, 

> hogy az egyes egyha'zak
>szervezete'nek fenntarta'sa'hoz is hozza' kell-e ja'rulnia a
>ko~ltse'gvete'snek.

en az alabbi ellenkerdest tennem fel:

Mi a legitimacioja annak, hogy a vallasos szervezetekkel kapcsolatos kerdeseket
elkulonitve kezeljuk mas nem allami szervezetekkel kapcsolatos kerdesektol?

Nem az egyhazak az egyeduliek akik "megmondjak az embernek hogyan eljen". 
Az egeszsegugyi felvilagositastol a tortenelemoktatason at a reklamokig,
a politikai kabaretol a modern baletten at a Beatrice-lemezekig 
kismillio allami es nem allami intezmeny es szemely bombazza az egyent naponta 
erre vonatkozo implicit es explicit tanacsokkal. Gyakran egy popegyuttes
szubliminalis uzenete szelesebb tomegeket mozgosit, mint egy puspoki kari 
korlevel. Vallasos es nemvallasos ideologia kozott ma a mar csak egy szoban
merheto, es ez az egyszonyi kulonbseg gyakran kevesbe relevans, mint a 
komolyabb elteresek egyes vallasok kozt meg egyes nemvallasok kozt.

Van-e ebben a helyzetben ertelme a "vallasszabadsag" szonak vagy helyesebb 
lenne "velemenyszabadsagrol" beszelni, es a "velemennyel rendelkezo 
szervezetekkel" (beleertve az MTA-t is) kapcsolatos banasmodot egyseges 
rendszerben kezelni? (No lam, en is tanultam PC-t, sot mar koltom is. ;-)

				Udvozlettel, Hetyei Gabor

(Korosi) Gabor,

        Ugy nez ki, nem vagyunk valahogy egy hullamhosszon. Azt biztos tudod,
hogy a szocializmus es a liberalizmus mast fed az USA-ban, mint a vilag leg-
tobb mas reszen (pl. Europaban). Viszont csak az a velemenyem, hogy Te egy
nagyon aszocialisan gondolkodo, individualista (mondjuk me'g tarsadalmi lelki-
ismeret nelkuli) embert irsz le, mint "a" konzervativ liberalista. Irod:

"A libera'lisok igenis elfogadja'k e'rvek ne'lku~l, hogy a piaci to~rve'nyek
MINDENre vonatkoznak. Egyha'zra, mu"ve'szetre, tudoma'nyra...."

Ez bizony ebben az orszagban a Reagan/Bush/Buchanan ideologiat jelenti es
ha tenyleg kovetkezetesek lettek volna, az osszes korhaz, allami penzen futo
kutato intezet, konyvtar, koncert terem, galleria, etc., etc. becsukhatott
volna. Hogy ez miert nem tortent meg, annak sok oka van, amibe most es itt nem
tudnek belemenni.

        Az uj adminisztraciora volt szukseg, hogy gyerekek tomegesen es ingyen
beoltast kapjanak (NEM azert, mert ez olcsobb lesz in the long run), hogy a
gettoban e'lo" gyerekek legalab napi egy normalis etkezest kapjanak az isko-
laban (ez IS olcsobb in the long run, mint millio mas).

        Reagan tenyleg fiatal koraban (de reg volt) demokratanak kezdte es
kicsit me'g most is FDR az egyik idealja, bar nem vagyok rola meggyozodve,
hogy tenyleg tudja/emlekszik arra, hogy miert. Hasonlo az u~gy Bush-sal.
Truman-ra allandoan hivatkozott, JFK-t sokszor dicserte es sok politikai
analista velemenye volt az, hogy a GOP jobboldala huzta, kvazi kenyszeritette
az altala lenezett "vodoo economics" modszereit kovetni. Nem szakadt el az
orszag polgaraitol es azok problemaitol, hanem elSZAKITOTTAK azoktol.
Buchanan persze gy mas u~gy, hasonloan a sok kvazi-egyhazi-politikushoz
(Robertson, Falwell, etc.)

	Visszaterve a liberalisokra ebben az orszagban, egyaltalan nem akarjak
az allam szerepet minimalizalni, so"t -- helyes penzugyi tamogatassal es
annak ellenkezojevel (adopolitika), azt akarjak elerni, hogy elviselhetove
tegyek az anyagi kulonbsegek miatti hatranyokat, megteremtsek azokat a le-
hetosegeket az emberek tobbsege szamara, hogy kikeruljenek a lukbol (ami
minden rosszat magaban foglal...) Ha hirtelen megszunne a kulpolitika es
azok altal meghatarozott kotottsegek/kovetelmenyek, ez hamarosan (5-8 ev)
sikerulne is.

	Me'g csak annyit, hogy ez a liberalizmus me'g mindig joval kevesebbet
probal elerni, mint a legenyhebb europai szocialdemokracia (olasz, nemet,
holland, spanyol). Szoba sem johetne pl. a posta, vagy a vasut, telefon,
nagy bankok, nagy banyak allamositasa (karteritessel, persze). Ami nem baj,
mert "csak" allamigazgatasi burokracia van. [A fenti mondatban a posta sze-
repel, ami felreertheto. Itt ez most egy o~nmagat-eltarto "vallalat", leg-
alabbis elvben.]

	F. Miki

(A cimbol lemaradt egy kerdojel, mert felek, hogy "=" jelle alakulna.)

 A Kepujsag 90 szamaban olvastam, hogy nem indul a nagymarosi eromu-rendszer
lebontasa, ui.

> mert a munkalatok finansziro-
>  zasara a kulfoldi bankok egyelore nem vallalkoztak mondvan, hogy szeretnek
>  elkerulni a bosi vizieromu-vitaban a politikai allasfoglalas latszatat.

 Valaki el magyarazna nekem, hogy hogy ertsem az idezett sorokat? Mi az, hogy
"a kulfoldi bankok?" Nem tudtam, hogy "a kulfoldi bankoknak" egyseges
velemenye lenne arrol, hogy melyik hitel rizikos politikailag. Ugy tudom, volt
 _egy_ kulfoldi bank, amely hasonlo gondokat felreteve adott penzt Szlovakianak
a gabcikovoi eromu befejezesere. Ezek utan nem adni Mo-nak hitelt a nagymarosi
eromu elbontasara, meglehetosen ugyetlen modja a "politizalas latszatanak
elkerulesere".

 Felreertesek elkerulese vegett: nincs kiforrott velemenyem a bos-nagymarosi
dilemmaval kapcsolatban. Ami a hirrel kapcsolatban igazan izgat, az az a 
kerdes, hogy hozza kell-e szoknom majd a hasonlo hirek szeporodasahoz,
amelyben "a kulfoldi bankok" megmondjak, hogy hol epithetunk es hol nem
epithetunk eromuvet, korhazat, iskolat, hadiuzemet?

 Egy chilei haverom mondta, hogy o igazan nem akarja tuldramatizalni az
amerikai befolyas sulyossagat hazajaban, de azert zavarja, hogy Chile
mindig ott epit hidat, ahol az amerikaiak tartjak fontosnak, a megrendelest
amerikai vallalat kapja, a kolcson amerikai banktol jon, es csak a hitel-
torlesztes az, amit a chilei polgarnak kell nyognie...

 Hasonlo helyzet lenne kialakuloban nalunk is?

				Udvozlettel: Hetyei Gabor

Kedves Druszam !

  >A libera'lisok igenis elfogadja'k e'rvek ne'lku~l, hogy a piaci to~rve'nyek
MINDENre vonatkoznak. Egyha'zra, mu"ve'szetre, tudoma'nyra. Ez a kiindulo'pont,
ene'lku~l az ege'sznek nincs e'rtelme: Az ember raciona'lis le'ny, aki maga
do~nti el, mire van szu~kse'ge, mie'rt mekkora a'ldozatot hajlando' hozni.

 > (A klasszikus megolda's: ha zavar, hogy meghalnak, senki sem fog
megakada'lyozni abban, hogy tegye'l e'rtu~k valamit. Szabad megmentened o"ket,
de ne va'rd ma'sokto'l, hogy a'ldozatot hozzanak valamie'rt csak aze'rt, mert
azt Te fontosnak tartod.)

 Ertsem ugy,hogy a liberalis az onzo,erzeketlen,immoralis  + baromira buta ?
 Akkor mar inkabb a  "new-yorki,parizsi,tel-avivi ugynok "az megiscsak
 egzotikusabb.:-) EG

 P.S Nevezzuk liberalisnak a brit Old Whig Party szimpatizansait.:-)
 Kozelebb kerulunk az igazsaghoz.Amirol te irsz,az randizmus ,gyenge
 libertarianus duma yuppieknak.Most nincs tobb idom,megyek Baltimoreba
 zetafuggvenyezni,de ha hazajovok bele fogok folyni az ugybe.

Kedves Ka'lma'n Laci!

Sokan nem szeretik ezeket a ci'mke'ket, e'n sem. Ku~lo~no~sen, amikor
kifordulnak eredeti jelente'su~kbo"l. Me'gis haszna'lja'k ezeket. A konzervati'v
liberalizmus annak egyik fo" vonulata, amit EG konzervati'voknak nevez.
Ugyanakkor ez egy valo'ban nagyon radika'lis ta'rsadaloma'talaki'ta'si program.

Van a konzervati'vnak egy eredeti jelente'se. Abban az e'rtelemben 1988-89-ben
Magyarorsza'gon Ka'da'r e's Ne'met Ka'roly voltak konzervati'vok, Antall e's
Orba'n radika'lisok. De van egy ma'sfajta, szinte'n sze'les ko~rben elfogadott
oszta'lyoza's, ami szerint Antall konzervati'v. Cimke e's izle's ke'rde'se.

Meg kell pro'ba'lni vila'gossa' tenni, milyen e'rtelemben haszna'ljuk a cimke't,
mert valo'ban zavaro' a keverede's. Azt hiszem, e'n megtettem. Elek drusza'm pl.
ne'mileg ma'sra haszna'lja ugyanezeket a cimke'ket, e's e'n ezzel nem felte'tlen
e'rtek egyet, noha (ne'mileg zavaro'an) van a'tfede's a ketto" ko~zt. Sajnos
mindketto" sze'les ko~rben elfogadott. (E's ma'sok is.) Mie'rt hi'vja'k
Buchanant konzervati'vnak, amikor radika'lis? (Mert egy konzervati'v, ha u'gy
tetszik, retrogra'd ta'rsadalomeszme'ny apostola.) Mie'rt nevezik Csurka't
sze'lso"jobboldalinak, amikor kis jo'indulattal harmadik utasnak, kis rossz
indulattal meg bolseviknek, vagy uto'pista szocialista'nak lehetne hi'vni?
(Mert a na'cik e's nyilasok a'ltal haszna'lt politikai patronokat durrogtatja.)
To~bbnyire van valami ezekben a cimke'kben. De sosem pontosan egye'rtelmu",
mi is.

                           Ko"ro~si Ga'bor