Hello,
(nem tudom nezte-e valaki szerda este a Lokottek cimu filmet?)
> En ugy tanultam, hogy a NGV (nagy gazdasagi vilagvalsag 1929-33)
> megoldasara ket dolog szuletett.
> 1. A fasizmus (Nemet es Olaszorszag)
> 2. New Deal (USA)
Altalaban a tultermelesi valsag megoldasa a megnovekedett termeles
kivezetese valamilyen nyelobe, kulonben a beruhazasi javak mennyisege is
novekedik es ordogi lesz a kor.
Tobb megoldas lehetseges:
1. A termeloeszkozok csokkenese: katasztrofa, arviz, forradalom
(gyujtogatassal) Ez igy nehezen eloidezheto, de megoldast jelent.
2. A termelt javak kivonasa a nemzetgazdasagbol
2.1. Export,
de csak akkor megy, ha van felvevo piac. Szerintem a 30-as evekben
a fejlettebb orszagokban egyszerre volt tulkinalat, ezert egymasnak
nem birtak exportalni, a szegenyeknek meg nem volt penzuk.
2.2. Infrastukturalis beruhazasok
Ez talan a legjobb, mert a nemzeti szintu termelekenyseg hosszu
tavon no, es a folos forrasok egy idore kivonodnak a korforgasbol.
2.3. Haboru
A megtermelt javak tervszeru megsemmisitese. Eszetlenseg, de a hatas
biztos. Az utobbi ketto allami beavatkozast jelent, tehat az allamnak
is kell akkor penzzel rendelkeznie.
> Tegnap beszeltem egy osztrak sraccal, es azt mondja, hogy az NGV nem
> ert veget 1933-ban, hanem szep lassan lett csak vege ugy 36 korul.
Az osztrak sracnak igaza volt. A nemetek eloszor az allami forrasokat az
infrastrukturaba fektettek, majd a hadiiparba. A teljes
foglalkoztatottsaggal a termelekenyseg extenziven nott = tobb ado, tobb
beruhazas. Emellett persze a politikai orulet is kozrejatszott a haboru
kitoreseben.
Talan ket eve volt egy amerikai film a TV-ben ami arrol szolt, hogy hogyan
allt at az USA a haditermelesre a II. vh-ba valo belepesekor. Ebben
kifejtettek, hogy eppen kapora jott a haboru, mert a New Deal eredmenyei
kezdtek kifulladni az ujabb tultermelesi valsag miatt.
Mivel a kapitalizmusban a toke novekedesenek nincs negativ visszacsatolasu
korlatja, ezert novekedesenek semmi nem szab hatart, igy teljesen
liberalizalt gazdasagban elkerulhetetlenek a periodikus valsagok.
Tehat a tavalyi azsiai sokk nem volt az utolso.
Hu-huu. (Ezt a veszmadar mondta itt mellettem a kalitkaban)
Udv: Tamas
P.S. Tenyleg lehetne tobb tortenelem. Es biologia is. (pl. a klonozasrol)
|
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: geologia ( 19 sor )
> Idopont: Sat Jan 24 21:32:51 EST 1998 TUDOMANY #318
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Telegdy Attila  [Hungary] irta:
>> VAti mai szamban levo valaszaval kapcsolatosan volna egy kerdesem
>> hozza mint geologushoz. Mas velemenye is erdekel.
>> Amikor a szupernova robban, abban a nagy kavarodasban szerintem
>> minden mindennel osszekeveredik. Miert van az, hogy az uran megis
>> csak az ugynevezett lelohelyeken talalhato meg magasabb
>> koncentracioban? Miert nem oszlik el egyenletesen a Foldon, vagy ha
>> mar osszegyult valahol, akkor miert nem gyult ossze surubben? Mitol
>> fugg az ercek tisztasaga?
> Ez a kerdes engem is foglalkoztatott. Orommel vennem en is a
> valaszt. De kiegeszitem a kerdest. Hogy az egyes elemek feldusulnak,
> az meg hagyjan, de pl. a termesarany maga szinte 100%-os tisztasagu,
> es telerekben, kis helyeken nagy mennyisegben fordul elo. Mi okozza
> a koncentraciot? Az ilyen nagyon hatekony koncentraciot?
Roviden: SZERVETLEN KEMIA.
Maga a bolygokozi/csillagkozi por 10^-3, 10^-4 mm karakterisztikus
meretu (tudomasom szerint) szilikat- meg kifagyott gaz kristalykakbol
all amilyen osszetetelben kijott a szupernovabol. Valamivel jobban
hasonlit a foldi elemgyakorisagra mint az atlag csillag (es kozmikus)
elemgyakorisagara ami egyebkent H,He 99%, mas nemigen. Ez mar biztato
kezdet mert a H, He csak osszemenni es melegedni tud ami ugye eleg
primitiv.
Szoval az elemek ha nincs nagyon meleg akkor szeretnek vegyulni igy
lesznek molekulak. A konnyu elemekbol lesz viz, metan, CO2, NH3, CO,
es meg permutalhato egy kicsit a sor. Ezek a "jegek" amiknek van
olvadaspontjuk meg ahol szublimalnak, tehat mar attol is szeparalodni
kezdenek hogy valahol (mondjuk protocsillag korul) meleg van, mashol
kevesbe. Jupiter palyan belul eleg meleg van, onnan elillannak mind.
Kijjebb a nehezebbek maradnak, kevesbe nehezek elparolognak es elfujja
a napszel.
A Fe, Si, Al, Mg, O szeret "szilikatokka" osszallni, ez rengeteg fajta
vegyuletet takar mert a Si 4vegyerteku (akar a szen) es nagyon sokfajta
vegyulete van. Errol szol a fel kozettan, hogy. milyen osszetetelnel
milyen asvanycsoportok jellemzoek, de mind szilikat.
A vegyuletnek mar van egy FIX OSSZETETELE, SURUSEGE, OLVADASPONTJA,
NYOMAS/HOMERSEKLET FUGGO MODOSULATAI. EZ AZ ELEM KONCENTRACIO MOTORJA.
Ha valahol elkezd noni egy kristaly, a belevalo elemek beledusulnak,
a kornyeken megritkulnak. A kristaly szeret olyan surusegu helyen lenni
mint o, tehat ha tud lesullyed vagy felemelkedik amig magahoz
hasonlokkal nem talalkozik. Ha meleg van egyszerre olvad meg a hozza
hasonlokkal es egyszerre folyik el valamerre amig intruzio nem lesz.
Aztan az intruzio elkezd hulni, olvadaspont szerint megint szepen
szeparalodva es koncentralodva kivalnak az asvanyok. Nem ordongosseg,
a valosagban persze bonya mert van par ezer asvany.
Ezt geologusok jobban tudjak,en csak geofizikus vagyok aki tizedannyi
asvanyt se tanult, abbol is negyesre vizsgazott :)
Konkretan az urant kerdeztek, ez eleve nem gyakori, kemiailag a
toriumhoz hasonlo, gyakran helyettesitik egymast vegyuletben.
Szerencsere az oxigenen kivul szinte csak mas ritka elemekkel szeret
vegyulni (Th, V, La, Y, Ce) ezert az asvanyai is ritkak: ebbol
kovetkezoen ahol megterem az asvanya ott relative (par %.) gyakori,
mashol relative ritka. Nem olyan hogy vagsz harmat a kapaval es mar
gyarthatod is a bombat, hanem van valami kozonseges kozet (leginkabb
uledekes, ott dusul mert nagy fajsulyu), es abban hintett ercesedes
alakjaban neha uran asvanyok is vannak, amit ki kell vonni meddobol.
Azert szerencsere, mert ha jobban vegyulne akkor meg nehezebb lenne
banyaszni mert nem dusulna, mint pl. a ritkafoldfemek. Azok pont azert
"ritkak" mert szeretnek beepulni gyakori elemek atomjai helyere (Na, Ca)
es rohadt nehez szeparalni oket.
Valoszinu lent a foldmagban sokkal tobb U, Th, van, mert amig melegebb
es folyekonyabb volt a Fold, suruseg szerinti gravitacios szeparacio
miatt lesullyedt a java a foldmagba, ott rohad es csinalja a meleget.
Ugyanez a suruseg jatek miatt van az, hogy meteoritokbol van vasas meg
szilikatos tipus. Divatos elmelet szerint a Mars-Jupiter kozti
planetezimalok (bolygokezdemenyek) mivel nem igazan tudtak vegleg
osszeallni elobb-utobb szetrugtak egymast a folyton perturbalt palyak
miatt utkozve, es amikor egy szetrepult, a kozepere sullyedt nehezebb
elemekbol lettek a vasmeteoritok, tobbibol a szilikatosak. Meteoritban
van meg szenes meg nem szenes meg kondrit es akondrit de ne ragoznam
tovabb, ha valakit erdekel utana tudok nezni.
Masik kozkedvelt dusulasi pelda az arany. Mivel nemesfem, nem szeret
vegyulni, neha tellurral vagy antimonnal osszeall, de leginkabb tisztan
,elemi alakban fordul elo. Igazabol emiatt is olyan ritka, mert vagy
telerben van (ahol eppen ki tudott fagyni intruzioban) leginkabb
hintetten ercesedik, a par dekas termesarany mar ritka. Vagy ami joval
gyakoribb, a kicsi aranyszemcseket tartalmazo kozet a felszinre
kerul es elrohad, elmossa a viz valahova. Mivel az arany nem rohad csak
natur elmosodik, es mivel jo nehez is, az elso alkalmas helyen
leulepszik, mar tud is dusulni, ideje van boven.
Aztan emberek eszreveszik hogy valami csillog a sarban a folyoparton es
mar johetnek is az aranymosok...
Ha ez a felho osszemegy es protoplanetaris diszk lesz, elkezdenek a
porbol osszeallni a bolygok, eleg meleg lesz a felszabadulo gravitacios
meg mozgasi energiatol es megolvadnak. Nem kell igazi bolygokra
gondolni,eleg akkora is mint egy nagyobbacska hegy. A homerseklet meg a
gravitacio fog rendet csinalni a szupernova utani felho
elem-kavarodasaban. A protocsillag kifujja kozelebol a konnyu elemeket,
mert
a "jegek" (kifagyott gazok) nem tudnak kondenzalodva maradni. Altalam
hallott elmelet szerint regen a Naprendszer keletkezese tajan a Fold is
Jupiter-szeruen nezett ki, oriasi H,He kulso burokkal (legkornek
nevezni tul nagy) Majd az erosodo Naptol egyre melegebb lett es
elszallt a konnyu elemek java, Kiszabadult a melyre sullyedt
szilikatos-femes mag, igy lettek a kozetbolygok. Nekunk a Folddel meg
kulon szerencsenk volt, mert maradt egy kis viz, nitrogen. A Venusz
tavolsagabol mar a vizet is kifujta a Nap,azert olyan szaraz. A Mars
meg azert lett szaraz mert tul kicsi volt a gravitacioja es a H2
-erre bomlik az UVtol a viz- tul konnyen el tudott szokni. (Regen
tuti hogy joval tobb viz volt a Marson.) Tobbit kerdezzetek a
csillagaszoktol.
Az ercek tisztasaga - marmint hogy mitol van az, hogy egyik helyen van
uranium, masikon tok' ugyanolyan kozet elofordulas mellett nincs-
szerintem sima veletlen.
Elvileg vegso soron minden a foldkopenybol jon,ami a termikus konvekcio
gyurasa miatt (is) nagyon homogen. Az uledekes eredetu ercek (pl.
vaserc) eseten tiszta sor, ahol jo uledekek rakodtak le majd gyurodtek
fol es pusztultak le ott van, az termeszetes dolog hogy nem mindenhol
es nem ugyanannyi.
Egy geologus velemenyere en is kivancsi lennek arrol, hogy a ritka
elemek elofordulasa miert olyan egyenlotlen a Foldon? (pl. wolfram)
Vagy csak megkutatottsag es lokalis gazdasagossagi mutatok kerdese
lenne?
Latom megint tul kimerito voltam mind sorlimitben mind tartalomban,
ugyhogy ennyi.
VAti
|
