Az augusztus 20-i kituntetes visszautasitasa tiszteletremelto gesztus 
Melocco Miklos reszerol.  A bekes tiltakozas minden valfaja 
tiszteletremelto es tamogatando.  Sartre nemes gesztusara emlekeztet, 
aki elutasitotta a Nobel dijat (miert is?) -- vagy legalabbis Marlon 
Brandora, aki annak idejen nem fogadta el az Oscar-dijat, es egy
indian politikai aktivista holgyet kuldott el maga helyett.  Az indian
holgy veget nem ero szonoklataval heves kataleptikus rohamot idezett
elo a szazmillios nezokozonseg koreben.  Hogy Brando gesztusa javitott-e
az indianok helyzeten, ez vitathato.  Brando ketsegtelenul jobban erezte
magat az esemeny utan, mint annakelotte.  Az o dija, azt csinal vele,
amit akar.

Melocco nyilatkozataban csak egyetlen apro szepseghiba van: a szerzo
olyasmit kovetel, amibol neki szemelyes haszna szarmazna.  Az "utolso
menedekrol" es a szellemi tevekenyseg ertekerol szolo tiradak sokkal
meggyozobben hatnanak, ha pl. a Nemzeti Szinhaz helyzeterol panaszkodna,
ahol a szemelyes erdeknek meg az arnyeka se merulhetne fel.  Ezzel szemben
az egyetlen konkret pelda, amit Melocco emlit, az a "mar megrendelt"
masodik vilaghaborus emlekmu, aminek a folytatasara "hirtelen" nincs
penz.  Kulonosen bubajos, hogy a Rakosi-korszakot idezi pozitiv peldakent,
amikor, lam, volt penz kozteri szobrokra.  A Rakosi-korszak gyakorlata,
Melocco logikaja szerint, cafolja azt az allitast, hogy "nincs penz".
Akkor volt penz, ergo most is van, ide vele.

A "mar megrendelt" masodik vilaghaborus emlekmu arra utal, hogy itt a 
magyar allam valamifele kotelezettseget vallalt Melocco Miklossal szemben, 
amit kutyakotelessege teljesiteni.  Meglepoen sok HIX-szerzo egyetert ezzel 
az elgondolassal.  Olyanok is, akik szerint a magyar allam nyugodt lelekkel
megszegheti azokat a kotelezettsegeit, amelyeket a kulfoldi hitelezoivel 
szemben vallalt.  

Ha a masodik vilaghaborus emlekmu valoban ilyen kulcsfontossagu ugy, akkor
gyerekjatek lenne kozadakozasbol osszedobni az arat.  Ha peldaul mindenki,
aki a HIXen haborog a magyar kultura elsorvasztasa miatt, felajanlana' ket
heti jovedelmet a szent ugy javara, mar osszejohetne egy csinos osszeg.
A befolyt osszegbol nemzetkozi palyazatot lehetne hirdetni.  Melocco
vallalhatna a palyazatokat elbiralo bizottsag dijazatlan elnoki tisztjet.
Ez a legkevesebb, amit megtehet a jo ugy erdekeben.  Ha a jeliges palyazatot 
megnyeri -- tortenetesen -- egy uruguay-i fiatal muveszlany, vagy egy 
ismeretlen indonez szobrasz, akkor Melocco teljes mellszelesseggel, buszken 
tovabbra is tamogathatna az emlekmu megepiteset.  A magyar adofizetoknek 
mindenbol csakis a legjobbat.  Ezek utan senkiben sem merulhet fel a gyanu, 
hogy Meloccobol netalan az onerdek beszel.

-----
Fencsik Gabor

Tisztelt SZALON! Kedves Paller Gabor!

Rampiritasz, reszben teljes joggal, amiert a sajat szempontjaimat eloterbe 
helyezve vinnyogok (sajat fogalmazas, Te udvariasabb voltal) a "szellemi
tevekenyseg" hatalmi szoval elosegitett leertekelodese miatt, es a sajat
peldadon igyekszel demonstralni, hogy a helyzet ennel azert kicsit 
bonyolultabb. A vitat azonban ket ponton is olyan iranyba terelne'd, ami az
en irasombol nem feltetlenul kovetkezik, sot nem ide tartozonak tartom oket;
ezek (a Te szavaiddal): 1. az allami tamogatasu kutatas-fejlesztes kezelese es 
2. Magyarorszag vs. nyugati eletnivo. Ezenkivul szerinted az eb az 
"elfogadhato eletszinvonal" korul van elhantolva, amivel megint csak nem 
ertek teljesen egyet. Szerencsere megemlited a velemenyedre nyilvan erosen 
hato sajat helyzetedet is, igy megkonnyited a dolgomat, amikor vitaba szallok 
a kovetkezteteseiddel. Lassuk tehat reszletesen.

1. Az allam altal finanszirozott kutatast egy szoval sem emlitettem, sot
beismerem (remelem, a kulonbozo "..KI"-s kollegak megbocsatanak majd...): evek 
ota az a velemenyem, hogy az (alap)kutatas hosszu tavon csak az egyetemek 
vedoszarnyai alatt talalhat menedeket, mert itt tud csak manapsag elfogadhato 
alkupoziciot felmutatni tarsadalmi szinten (leegyszerusitve: en kikepezem
neked a tanarokat, mernokoket, orvosokat, stb., te pedig hagysz engem egy
kicsit jatszani azzal, amit tanitok). A "fajtiszta" kutatas egyebkent ma
az egesz vilagon nagyon nehezen vedheto ill. eladhato ilyen szempontbol. 
Szandekosan nem beszeltem tehat errol a teruletrol, es most is, ha mar neven 
kell nevezni, elsosorban a felsooktatasban ill. az oktatasban altalaban 
dolgozok helyzetet veszem alapul, amikor az elismertseg kerdeset vizsgalom:
nehez lenne meggyozni arrol, hogy ma ezekre sincs igazan szukseg.

2. Valoban utaltam a megfeleloen kepzett emberek emigralasara, de nem tudom, 
honnan vetted, hogy nekem a szellemi munka elismerese ma Magyarorszagon a
nyugati eletszivonal biztositasaval lenne azonos. A sajat peldadat idezve
irod, hogy Te egy nyugatihoz merve kifejezetten alacsony fizetessel is
megbecsulve erzed a felsofoku vegzettsegedet---a piaci szektorban (!). A
gond pontosan az, hogy a tiedhez hasonlo "megbecsulest" a kozalkalmazottkent 
dolgozo hasonlo koru es vegzettsegu emberek (mondjuk tanarok) legfeljebb
csak kettesevel osszeallva tudnanak felmutatni (netto, a brutto helyzet ennel 
persze me'g rosszabb), es a kozalkalmazotti bertabla tetejen tanyazo idos
egyetemi tanarok cimpotlekkal-nyelvpotlekkal-tokkal- vonoval is csak bajosan 
kozelitik meg ezt a (gondolom, kezdo mernoki) fizetest, igy az idezojel
fentebbi hasznalatat indokoltnak erzem. Ebbol azonban semmikeppen sem
kovetkezik, hogy az egyetlen elfogadhato megoldas a holland kozalkalmazotti
bertabla atvetele lenne; biztos vagyok benne, hogy a mai magyar viszonyok
mellett az oktatasban dolgozok tobbsege elegedett lenne az atlagos _magyar_
piaci bereket _valamelyest_ megkozelito fizetesekkel (egyenloseget botorsag
lenne kovetelni, a piac mindenhol jobban fizet). Erre persze remenyuk sincs: 
ahhoz, hogy egy kezdo tanar a te fizetesed 75%-at elerje, az A1-es illetmeny 
megduplazasara lenne szukseg.

Ezzel kapcsolatban "erdekervenyesitesrol" beszelsz, de arrol mar nem, hogy
a Te konkret esetedben ez sokkal inkabb a ceged mint piaci szereplo sajat 
erdekervenyesiteset jelenti: ha nem kinal versenykepes fizetest, nem
remenykedhet abban, hogy megfelelo kepessegu szakembert kap, az alkalmatlan 
munkaero pedig kozvetlenul neki okoz kart. A kozalkalmazottak tobbsege szamara 
azonban az erdekervenyesites elsosorban a hatalomban levokhoz fuzodo
kapcsolatot jelenti: akinek ez megvan, az tudja ervenyesiteni az erdekeit,
a tobbiek nem. Kivetelek persze vannak: a bankarok eleg konnyen megertetik
me'g ezzel a kormannyal is, hogy mennyit bukhat azon, ha oket nem fizeti
meg, es a mozdonyvezetok is eleg nyomatekosan tudnak hangot adni panaszainak, 
de egy pedagogussztrajk meregfogat ot perc alatt ki lehet huzni (a birosag 
ugy dont, hogy a minimalis szolgaltatasba a gyerekfelugyelet beleertendo), es 
nagyobb hullamokat legfeljebb csak az erettsegi-felveteli v. allamvizsgakra
torteno idozites kavarhat, bar valoszinuleg ez is csak ideig-oraig (es evente 
csak egyszer). Errol tehat ne nagyon essek tobb szo, nincs ertelme. A hatalom 
cinizmusat eppen az mutatja, hogy a kevesbe veszelyes csoportokert a kisujjat 
se mozditja, foleg ha ez (mint mondjuk a felsooktatas eseteben) egyuttal
regi serelmek megtorlasat is lehetove teszi vagy okos huzasnak tunik egy
epp folyo politikai kotelhuzasban.

Az "elfogadhato" eletszinvonallal kapcsolatban pedig megint csak vehetjuk a
Te peldadat: ebbol a fizetesbol, egy hasonloan fizetett hazastarsat es egyeb 
szerencses korulmenyeket feltetelezve, manapsag feltehetoen tisztessegesen 
el lehet tartani egy atlagosnak mondhato ketgyerekes csaladot Magyarorszagon, 
de probald meg ugyanezt nyugodt szivvel elmondani egy pedagogus hazasparrol
kozalkalmazotti fizetesekkel. A letminimumszamitasok adatait persze illo 
ketkedessel kezeli az ember, de ha ilyen esetben egy kettes faktor hianyzik, 
akkor azert gyanut foghatunk a fizetes elfogadhatosagat tekintve is, nem? 

De van me'g valami, ami me'g az effele piszkos anyagi kerdeseknel is 
fontosabb lehet a magamfajta le'hu"to" ertelmisegi szamara: az, hogy a
munkamnak legyen valami _ertelme_ is. Ebbe tobb tenyezo is beleszolhat:
1) szeretem, amit csinalok, 2) meg tudok elni belole, 3) masok is
ertelmes tevekenysegnek ismerik el. Az 1) ponttal nincs gond, de a 2)
mar ugye messze nem all (es gyors javulast nem is remelhetunk), ez pedig 
manapsag mindennel jobban kihat a 3)-ra: az oktatasra pl. lassan kitehetjuk
a "csak balekoknak" tablat, me'g akkor is, ha partunk es kormanyunk nem 
tesz meg minden tole telhetot a terulet szobeli lejaratasara (lasd a 
felsooktatast, mint elso szamu penznyelot). Adva van tehat a munkam, amiben
az egyetlen motivacio az, hogy elvezem (tudom, sokan me'g eddig sem jutnak
el, de akkor is...), am az 1) pontra adott igen a ket masik nemmel karoltve
kozonseges szellemi onkielegitesnek belyegzi azt, amit en es meg sokan
masok csinalunk. (Csalad es egyeb hasonlo hatarfeltetelek me'g olyan csunya
szavakat is belekeverhetnek, mint "felelosseg" stb.; fuj...). A lehetseges 
kiutak ebbol a helyzetbol vagy a szoban forgo munka vagy az azt korulvevo
kornyezet elhagyasan keresztul vezetnek. Az elsore jo pelda lehet az a volt
orosztanar, aki a gyorstalpalo nyelvi atkepzes utan jobbnak latja, ha egy
vegyesvallalatnal lesz titkarno (es igy tobbet keres az atkepzo egyetemi
kar dekanjanal), a masodik lehetosegnek pedig csak alesete az emigralas,
belefer a kozszolgalati palya piaci allasra cserelese is, a piacon azonban
nem minden szakmara akad vevo (haho! tud valaki egy jol fizeto ceget, aki 
epp elmeleti fizikust keres?... senki? ...). 

A palyaelhagyas persze szerencses esetben meghozhatja az anyagi megbecsulest, 
de ennek sokszor az 1) pont feladasa az ara, amit az effele gyenged lelku 
ertelmisegi (van pofaja!) legalabb olyan magasnak erezhet, mint az emigralast.
Ebben az osszefuggesben a ketfajta "disszidalas" kozott nincs sok kulonbseg, 
a lenyeg az ertelmetlennek tuno tevekenyseg ertelmesre cserelese lenne, es 
ezert eleg olcso moralizalasnak erzem ilyen helyzetben az emigralasnak azt
a beallitasat, hogy valaki egyszeruen egy jobb fizetesert hagyja el a hazajat. 
Aki az ertelmetlenseg erzese elol menekul kulfoldre, annak a magas fizetes 
mar csak hab a tortan (azt persze szeretjuk, semmi ketseg...). A "kitantorgas" 
szot pedig pont azert hasznaltam, mert arra akartam utalni, hogy az effele
kivandorlas megtortenhet aprankent ("me'g maradok, aztan majd meglatjuk"), 
az altalad emlitett nyilt dontes nelkul is: a kerdes erkolcsi sulyanak 
megkerulhetosege jocskan megnovelheti a "kinnrekedtek" szamat is.

Arra nezvest pedig varom az erveidet, hogy miert jo (vagy legalabbis nem
tul veszelyes), ha lelepul a szinvonalas felsooktatas Magyarorszagon. Ha
meggyozol, fejet hajtok es nyilvanosan "buta nyafogo ertelmisegi"-nek
belyegzem magam, rendben? 

Udv,  KZ