- Ma kocaturistak leszunk! - hatarozom el. - Varost nezunk, muzeumot 
latogatunk. - Arnold savanyu kepet vag, de nem szol semmit. 
Bekapjuk a pulykamell szendvicset - a mindennapi pecsugankat - 
aztan leadjuk a kulcsot a vigyorgo spanyolnak, es par perc 
mulva mar az 1-es autobuszon zotykolodunk. A San Telmo 
teret mar ismerjuk, Arnold magabiztosan megnyomja a gombot.
 
A megallo a templom mogott, a Calle Mayor de Triana, Las Palmas 
Vaci utcajanak a kezdetenel van. Cikk-cakkban jarkalunk a 
fenyuzoen berendezett kirakatok kozott. Beterek az egyik cipoboltba, 
de sem az arak, sem pedig a minoseg nem csabit vasarlasra. 
Arnold tuntetoleg kint marad, es a szomszed boltok kirakatait nezegeti.
Az utca kiszelesedik, a Guiniguada barranco - a barranco 
vizmosast jelent - palmafakkal szegelyezett partjara jutottunk. Nem ugy 
nez ki, hogy valaha viz is folyt volna benne. A tuloldal mar a Vegueta, 
az arisztokratikus varosnegyed, melynek csipkezett erkelyu, faragott 
kapukkal diszitett, lapos teteju hazai folott komoran orkodik a kormos 
falu Szent Anna katedralis. 

Lehet, hogy a katedralis kincstara ertekes kincseket tartalmaz, de 
a komor epulet, jobbara romokban all, es egyaltalan nem kivankozok 
meglatogatni. Atvagunk a teren, melyet a szigetek nevado kutyainak 
szobrai diszitenek. A sziget muzeuma, a Museo de Canario, a 
Vegueta terbol indulo Dr. Chili utcaban van. A foldszinti 
kiallitoteremben csupa ocska kobol es fabol keszult, primitiv szerszam 
Az erdekes resz, a gazdag koponya- es mumiagyujtemeny, az 
emeleten van.

Amikor az egyik guancso fonok orokre lehunyta a szemet, kezdetet 
vette az elhunyt felkeszitese a tulvilagi eletre. Belsosegeit kivettek, 
es egy fonott kosarba tettek, amit egy fiatal onkentes kezebe 
nyomtak, aki aztan egy sziklarol a tengerbe vetette magat. A 
legrosszabb nem ez volt, hanem az, hogy meg kellett jegyeznie azokat 
az uzeneteket, amelyeket az elhunyt rokonai biztak ra. A fiatalember 
igy az elok es a tulvilag kozott kozvetitett. Sajnalatos modon csak egy 
iranyban.

A mumiakeszites technikajabol azt lehet kovetkeztetni, hogy a 
guancsok az okori Egyiptombol erkeztek uj hazajukba. Nagyon 
megtetszhetett nekik az itteni elet, mert egyaltalan nem 
foglakoztatta oket a szigetekrol valo eltavozas. Vagy talan itt hagytak 
oket? Ide szamuztek a faraok az igazan nehez eseteket, a 
piramisokra graffitizo fiatalokat? Egyfele okori Ausztralia, vagy 
Ordog-sziget lehetett itt. Ki tudja?

Errol jut eszembe, a napokban olvastam az ujsagban a latszathalalrol. 
Egyiptomi elodeink, mielott komolyabban nekialltak volna 
a temetesi elokeszuleteknek, tusszentoport helyeztek a kimult 
orrlikaba. Ha nem pruszkolt, akkor hosszu tollal piszkaltak a 
torkat. Vegezetul bedorzsoltek egy budos kenoccsel. (Jokai joval 
kesobb elt, igy a korom ala szurt tuskeket meguszta, es a 
vilagszep szuz erintesetol sem gyorsult a pulzusa.) Ha ezek 
utan sem nyitotta ki a szemet, nyugodtan allhattak neki a 274 
napos balzsamozasi processzusnak. A kibelezest kovetoen 
a porhuvelyt palmaborral mostak, mirhaval es fahejjal 
illatositottak, majd a vaszonba bugyolalas elott, hetven napon 
at sos leben aztattak.

A sved tortenelem nagy alakja, Gustav Vasa sem uszta meg 
a pacolast. Az egyiptomiakkal ellentetben az eszakiak 
szublimatot es alkoholt hasznaltak a konzervalasra. A biztonsag
kedveert formalint spricceltek az erekbe, es, hogy az elhunyt 
meg veletlenul se keltse napbarnult, fizikai munkas benyomasat, 
alaposan kisminkeltek valami, cinkvajszra emlekezteto kenoccsel.
A feherre sminkeles az eloket is megihlette, olyannyira, hogy 
az 1700-as evek hazibuliin csak talalgatni lehetett, hogy ugyan 
kit takar a vakolat. Ha meg kek ereket is festettek a feherre 
pingalt halantekra, akkor az is nyilvanvalova valt, hogy viselojenek 
fouri ver folyik az ereiben.

Gyalog indulunk vissza a kozpont fele. Szokas szerint roviditunk, 
es eppen ennek koszonhetoen, a Santa Ana katedralis arnyekaban 
meghuzodo Kolumbusz Kristof hazaba botlunk. Ez is muzeum, es 
mivel ingyenes, aldozunk ra egy felorat. Setalunk a hajomakettek, 
regi hajoagyuk szegelyezte udvaron, ismerkedunk a tollaszkodo, 
oriasi papagajokkal. Egy felorat szantunk ra, husz perc lett belole.

Udv, Zita neni

9.nap július 4. vasárnap
Reykjavík

Teljes napunkat a fővárosra szántuk, mégpedig autó nélkül, immár 
gyalogosan. Felkerestünk még egy-két boltot, bejelentkeztünk az 
esti vulkán show-ra, elsétáltunk a városházára és a főtérre. A 
modern városháza egy édesvizű tó partján található, ami a 
tengerrel ellentétben télen befagy. Az épületen belül egy óriási 
makett is található, mely méretarányosan mutatja Izland 
domborzatát. A főteret sajnos pont renoválták, így éppen csak 
megnéztük a parlamentet és a püspöki templomot.

Ebédre a helyi McDonald's-ban került sor, melynek két 
specialitása hagyott bennünk nyomot. Az udvarias kiszolgálás 
mellett közel 15 percet kellett várni a kért menüre, amiért 
kárpótlásul egy fagylaltot kaptam. A másik különlegesség a fákkal 
borított belső udvar volt. Itt a gyerekek akár fára is mászhattak, 
amire egyébként nem sok lehetőségük van, mivel Izlandon alig 
vannak nagyobb fák.

A régi kikötőben található az egyetlen gőzmozdony, mely már rég 
nincs forgalomban, hiszen Izlandon nem épült ki vasúthálózat. 
Ugyanitt a gyerekek szabadtéri akváriumokban rákokat és tengeri 
csillagokat nézegettek, folyamatosan ki-be rakosgatva őket a 
zavaros vizű medencékből. A kikötő alkalmi látványossága volt 
egy német hadihajó és két tengeralattjáró, melyek látogatására 
rengeteg helyi lakos és turista gyűlt össze.

 A kikötőből hosszabb séta után jutottunk a Nordic House-hoz, 
mely az északi népek kultúráját összefogó kulturális központ, 
könyvtárral és kiállításokkal. Ebbe a csoportba tartozik: Izland, 
Faeröer-szigetek, Svédország, Dánia, Norvégia és Grönland, 
Finnország. A modern épületet Alvaro Aalto világhírű finn építész 
tervezte az 1960-as években. Hazaindulás elott a Hallgrimur 
templom tornyába mentünk fel lifttel és néztünk körbe a városra és 
a környező hegyekre.

Este egy az óvároshoz közel eső villanegyedben lévo érdekes 
helyet kerestünk fel, ahol vulkán show-t tekintettünk meg. A 
házigazda az apja és maga készítette filmeket vetítette a híres 
izlandi vulkánkitörésekről, egészen 1996-ig. Amint megtudta, hogy 
Magyarországról jövünk, Puskást kezdte emlegetni, akit látott 
Koppenhágában játszani, valamint elmondta, hogy kétszer is járt 
Budapesten. Valószínűleg ennek köszönhettük, hogy mint 
magyarok, jelentős kedvezményt kaptunk a jegy árából J 
Különleges előadói stílusa és humora egyedi hangulatot teremtett 
a kis vetítőteremben. Elmondása szerint folyamatosan 
készenlétben áll, hogy filmezni induljon, ha a szigeten 
vulkánkitörésről kap hírt. Néhány rövidfilmet mutatott be, melyek 
lélegzetelállító közelségből mutattak lávaömlést, kitörő vulkánt, 
gleccser felolvadt jege által kiváltott vízözönt és egy születő 
szigetet (Surtsey).


10.nap július 5. hétfő
Reykjavík - Keflavík - Amszterdam - Budapest

Utolsó izlandi napunkra már csak egy korai kelés és buszozás 
jutott a repülőtérig. A Tax-free shop-okban elköltöttük maradék 
pénzünket, majd Amszterdam felé indultunk a repülővel. 8 órás 
várakozás után este már Budapest volt a cél, ahol 10 nap után újra 
sötétség és 30 fokos meleg várt minket.

Következik: praktikus információk illetve források, linkek.

Az eredeti valtozat fenykepekkel egyutt itt talalhato:  
http://www.dream.hu/kosza

Laci ) irta:
>PETRIFIED FOREST Nat. Park: vagy 30 mile sivatag, a foldon fekvo fa 
>ronkok viszont szilkatos kovek.

Valoban fantasztikus latvany lehet ez a megkovesedett erdo, ott
Arizonaban! Akit erdekel, az alabbi cimeken megnezheti:
http://205.168.252.123/exp/fossilzone/park-petrified.html
http://photo.net/photo/pcd2148/petrified-forest-tree-15.4.jpg

Osszehasonlitaskeppen ime a vilag masik csucskebol egy masik 
megkovesedett erdoreszlet. Uj-Zeland deli szigeten (Curio Bay/Catlins)
nincsenek olyan hatalmas, foldon hevero faro:nko:k, csupan a tenger
hullamai altal koptatott, kisebb megkovesedett kepzodmenyek.
http://www.geocities.com/SiliconValley/Horizon/6318/PetrifiedForest.jpg
http://abenteuer.net/zoom-image.asp?image=gallery/images/nz-catlinsforestpar
k/7.jpg

Ismer meg valaki hasonlot???

Lazar Peter

Laci ) irta:
>Lent is lehetne menni, de ahhoz 4 kerek meghajtasos kocsit kivan
>a parkfelugyelet. Nem latszik indokoltnak, mert rendes foldut van, de 
>azok inkabb nem engednenk be nehogy ki kelljen huzni a beragadt 
>autosokat.

Errol az jutott az eszembe, hogy az ilyen, kocsival nehezen jarhato,
vagy veszelyes helyeken (pl. Uj-Zeland, Skippers Canyon) neha kulon
felhivjak a turistak figyelmet, hogy az adott utvonalon tortent balesetek
eseten a biztosito nem teriti meg a kart.

Kulonosen fontos ugyelni az ilyen figyelmeztetesekre abban az esetben,
ha kulfoldon autot berelunk!  Autokolcsonzeskor mindig alaposan olvas-
suk el az altalanos szerzodesi felteteleket, kulonos tekintettel a Policy
and Rental Agreement Restrictions ill. hasonlo cimu bekezdesekre!!!

Lazar Peter