Kedves Szalon!
Rendkivuli modon megorultem Cser Ferenc baratom ama cselekedetenek, hogy
begepelte Kadar es Pungor urak beszelyeit a Szalonba, ugyanis engem voltakepp
az e-mail ilyen jellegu hasznalata erdekel es tart a kepernyo elott. Vagyis
ennek a tipusu medianak az az oldala, hogy az ember hallathatja benne ennen
hangjat, hogy egy hihetetlenul gyors es a hatalom kontrollalasanak egy akar
hatekony modjaban lubickolhat. Sot rossz szorendben is gepelhet.
Nos ezzel az ausztraliai miniszteri vizittel kapcsolatban eszembe jutott ket
e-mail esemeny is. Az egyik az, hogy a Tienanmen-teri esemenyek idejen a
a kinai diakok mindig elkuldtek az aznapi torteneseket az USA/ban felallitott
PEACE-NET networknek, mire azok kesobb visszakuldtek a vonatkozo amerikai
media coverage-t, plusz, ha jol emlekszem ki is nyomtattak mindkettot, es
terjesztettek. Namost a kulonbsegek mondhatni szemmel lathatoak voltak.
	A masik esemeny a HYUNDAI tervezett Sziberiai betelepulese.
Allitolag a vilag legkulonfelebb zold szervezetei kezde
tek el bombazni a
ceg Del-Koreai fohadiszalasat e-mailel, es mindenfele demonstraciokkal
fenyegetoztek. A lenyeg, hogy a HYUNDAI elallt szandekatol. A zoldek
iroasztal mellol es hihetetlenul gyorsan voltak kepesek megszervezni az
akciot. Mielott nekiallnank a Bem teret e-mailel megszorni erdekelne, hogy
milyen, mas, de hasonloan politika-befolyasolasi akciokrol tudnak az
erintettek, valamint kernem a regota e/mailezoket, hogy mon hogy altalaban a
djak el, hogy
az ezen tipusu levelezessel kapcsolatos negativ tapasztalataikat.
koszoni: S. Tsalik

Gabor,

        Elveztem mindharom hozzaszolasod. Velemenyed kerem nehany dotacios u~gy-
ben.(1) Svajc mezogazdasagi termekei MAGASAN dotalva vannak, aminek ellenere
az arak 30-60%-kal magasabbak, mint a szomszedos Nemetorszagban (kaja-si'bolas
elvben tilos). Ervek mellette: a II.VH-ban az orszag ehenhalt volna sajat ter-
meles nelkul; az "orszag alapjat" jelento parasztsagnak nem szabad kihalnia, stb
. Eltekintve a (franciahoz hasonlo) politikai helyzettol es nyomastol, mit
kellene tennie a kormanynak (ha ilyen ertelemben fuggetlen lenne)?
(2) Majd minden orszag kormanya tamogatja, sot gyakran reszvenyese/tulajdonosa
a "nemzeti" legitarsasagnak. Mi az erved ellene? (A SAS kulon pikanteria a tobb
tarstulajdonos orszag miatt, de ez csak komplikalja az u~gyet.)
(3) Acelipar ditto, de kevesbbe gyakran es kevesbbe fejlett orszagokban (Brazi-
lia, mai Lengyelorszag, stb.)
(4) Evtizedeken at a computer-ipar sok orszagban hihetetlen anyagi tamogatasban
reszesult (Anglia, Franciaorszag - most is -, Nemetorszag, Dania, Svedorszag,
stb.) Az erv sokszor a "strategiai fontossag" volt, de ez mar elkopott. Hivat-
koztak ugyancsak a "rejtett" USA-beli tamogatasra (Pentagon & Co.). Brazolia,
India es sokan masok odaig mentek, hogy bizonyos tipusu gepeket me'g magas
vedovammal sem engedtek be (aminek kovetkezteben elsorvadt a HASZNALO-ipar).
(5) A Kozos Piac szemrebbenes nelkul (es, ugy erzem, joggal) kvotat allit a
japan importnak (a dumping arak eseten meg me'g Mme Cresson lemezeit kell napi
6 oran at hallgatniuk).

	Mint biztos tudod, az USA-ban kihalt a TV, hazi elektronika, optika,
fenykepezogep es (majdnem) a textil, cipo, stb. stb. ipar. Most ne is beszel-
junk az asszimmetrikus (pl. japan, koreai, szingapuri, tajvani, stb.) keres-
kedelmi politikarol. Csak ugy altalaban: Te mit tennel az USA kormany helye-
ben? (Jo valasz eseten bevalasztatlak a kormanyba).

	F. Miki

Rev Endre (Edo) irja a SZALON #250-ben:

> Egyetertek Magdaval abban, hogy akar Szekely Zoltant, akar valaki mast
> nem lenne szabad olyan stilusban minositeni, ahogy ezt nehanyan kozulunk
> teszik. Sajat velemenyem, hogy ezt akkor sem szabad csinalni, ha nem
> rajta, hanem mason, masokon, vagy mas esemenyeken haborodtunk fel, vagy mas
> miatt estunk ketsegbe, es a minositett szemely a felhaborito szemelyeket
> vagy cselekedeteket reszben mentegeti vagy vedelmezi. Azon sem illene
> felhaborodni, vagy legalabbis nem ilyen stilusban, hogy valaki ertelmetlen-
> seget tanusit, mellebeszel, oktalanul megsertodik, stb., az ilyen maga-
> tartas ugyanis a mas-sag megendegheto es elfogadando resze. Vagy ne vala-
> szoljunk az ilyen levelekre, vagy ha mar igen, akkor roviden es targy-
> szeruen (semmikepp sem a guny fegyverevel).

  Koszonet a higgadt szavakert, azt hiszem, valamennyiunk szamara hasznos
megszivlelni, amit Edo irt.

 > Javaslom, hogy az erintett felek valamennyien ADOTT ALLAPO-
 > TABAN zarjak le ezt a vitat 1992. november 30.-an ejfelkor, az aktualis
 > helyi idok szerint,

Reszemrol a lezaras megtortent 1992. november 30.-an ejfelkor,
kozepeuropai ido szerint.

  Ez uton koszonettel nyugtazom Elek Gabor (SZALON #250) es Borocz Jozsef
(SZALON #251) irasat is.

Udvozlettel
Zimanyi Magda

Kedves Ferenc!

E1nnekem egyre so2te1tebb, hogy miro3l vitatkozunk.  E1n a1lli1tottam
valamit az e1rtelmise1gro3l, abban a hitben, hogy van egy jo1 inutiti1ve
ko2zo2s (sokakkal) fogalmam az e1rtelmise1gro3l.  Te azt mondtad, hogy
explika1ljam az egyik a1lli1ta1somat, e1n ezt megtettem.  Te azt mondtad
erre, hogy lehet az e1rtelmiseget ma1ske1pp definia1lni, e1s akkor az, amit
e1n a1lli1tok nem igaz.  E1n erre azt mondtam, hogy e1n szeretem a saja1t
defini1cio1mat (ezt explikal1tam), de egye1ble1nt, persze, neked igazad van
-- a saja1t defini1cio1dat alkalmazva, nem igaz, amit e1n a1lli1tok.

Nem la1ttam, hogy ba1rhogyan is kimutattad volna, hogy az a1ltalam haszna1lt
defini1cio1 rossz (erre ugye vannak, jo1 logikai krite1riumok), sem azt nem
mutattad fel, hogy e1n az e1n defini1cio1m mellett te1vedne1k.
(Persze, lehet, hogy sza1modra a pa1rtfunkcik nem politikusok, nekem azok, i1gy
lehet me1g egy ko2rt tenni, hogy e1n kiket nevezek politikusoknak...)

Az e1rtelmesse1gro3l e1n egy szo1t sem ejtettem e1s nem tudom, hogyan keru2l
elo3.  (Vajon nagyon e1rdekes-e, hogy ha valaki nem szereti a bo2lcsesse1get,
akkor nevezheto3-e filozo1fusnak...?  Lehet, hogy az.  Szerintem nem.)

Sajnos, ido3 hia1nya1ban re1szletes elemezgete1se1be annak, hogy mi1ert nem
szeretem a Te defini1cio1dat nem tudok belemenni.  (Mindenesetre, abban u1gy
la1tszik egyete1rtu2nk, hogy jo1kat lehet poe1nkodni politikusainkon.  Ez is
valami...)

Lehet egy ja1te1kot folytatni, vesszu2k a sakk figura1kat e1s megne1zzu2k,
hogy ki tudja egy mine1l nagyobb fejsze1vel mine1l apro1bb darabokra hasogatni
o3ket.  EZ EGY JA1TE1K, minden ke1tse1get kiza1ro1lag, so3t a sakkfigura1k is
szerepelnek benne -- egy ideig.  E1n a magam re1sze1ro3l maradok a sakkna1l,
e1s annak kisse1 ma1sok a szaba1lyai...

U2dv,
       Kata

P.S.  Kb. 2 he1t mu1lva, ha gondolod, szi1vesen folytatom politikusaink
o1csa1rla1sa1t, kiterjesztve az e1rtelmesse1g ke1rde1se1t ra1juk,
sajnos, momenta1n nem e1rek erre ra1, so3t me1g hu2lye poe1nokra sem...

Ha jol ertem, amit Korosi Gabor valaszaban irt, akkor Sachs vegulis abban
saros, hogy ugyan nem hazudott, csak egyszeruen nem mondta el - ha tudta -
az egesz tortenetet uzletfeleinek. Tehat hogy csomagja nem csodaszer
mindenre es orokke, hanem egy stabilizacios csomag RESZE, megpedig a penzugyi
resze. Vagy erre a megrendeloknek kellett volna jobban odafigyelni?

Ugy gondolom, hogy Sachsot ismertsege es kapcsolatai teszik elsosorban piacke-
pesse, hiszen Lengyelo. az adossag csokkentese nelkul nem tudta
volna megjatszani az eloirt kombinaciot.

Az, hogy fogalma sincs regionk sajatossagairol, - ez szinte teljesen terme-
szetes az amerikai uzleti eletben egyelore - sajat kozgazdasz prof kollegai
- bar nem a Harvardrol, hanem pl. Princetonbol - , valamint a kulfoldi or-
szag megkerdezett szakertoi nyiltan vagy burkoltan, de a (te've')szemebe
mondtak, megpedig nem is egyszer.

Kivancsi vagyok, hogy jovo heten, amikor majd a jo Samuelsonnal fog egy
asztalnal ulve csevegni az orosz gazdasagi reformokrol, mit tudnak majd egy-
masnak mondani.

Egyebkent nagyon gyanakvo vagyok kulfoldi tanacsadokkal szemben.
Legutobb azon huledeztem, hogy allitolag az amerikai kormanypenzeket
megpalyazott, elnyert es Kelet-Europaban ezen penzen ingyen tanacsokat
osztogato 'tanacsadok' tobbszor es tudatosan (es ugy tunik bizonyithatoan)
jelentos kart okoztak a 'megsegitett' orszag egyedeinek/cegeinek/....

Horvath Zsuzsanna

Nem ege'szen. O" nagy hangon a'lli'tja, hogy zsebe'ben a bo~lcsek ko~ve. A
lengyeleknek, jugoszla'voknak hata'rozottan megi'ge'rte a fo~ldi paradicsomot.

Lengyelorsza'gnak persze jo'l esett az ado'ssa'gelengede's - kinek nem? -,
de csak az a'tu~temeze's volt le'tfontossa'gu', az elengede's nem, azt meg
Sachs ne'lku~l is megkapta'k volna. Nekem az a sejte'sem, hogy nagyobb re'szt
az elengede'st is, de ez nem bizonyi'thato'.

Hozza' kell ugyanakkor tenni, hogy aze'rt persze nem o" a felelo"s, hogy
Balczerowicze'k u'gy megette'k, amit mondott nekik, mint kacsa a nokedlit.
Sachs besze'lt magyarokkal is, e's ele'g hamar ra'jo~tt, hogy na'lunk senki
sem vevo" vila'gmegva'lto' o~tleteire.

Ezeknek a ku~lfo~ldi sege'lyeknek - a ko~zo~s piaciaknak is - a propaganda'n
tu'l terme'szetesen a hazaiak finanszi'roza'sa a ce'lja. Ne'ha csurran a keleti
megsegi'tetteknek is, de gyakran u'gy, hogy nagyobb a ko~ltse'ge, mint a
haszna. Az amerikaiakat nem ismerem, de a bru~sszeliek nem is titkolja'k, hogy
nekik Kelet-Euro'pa csak egy u'jabb jo' u~ru~gy arra, hogy u'jabb pe'nzeket
adhassanak saja't kutato'iknak. Ugyanez vonatkozik a "kelet megsegi'te'se're"
sza'nt "kedvezme'nyes" hitelek to~bbse'ge're is, amik a kapcsolt felte'telek
miatt to~bbnyire dra'ga'bbak, mint a tiszta kereskedelmi hitelek. Nem
ve'letlen, hogy annyi lehi'vatlan maradt belo"lu~k. E's persze a nyugati
korma'nyok ta'rja'k ko~zben sze't a karjukat, hogy ha't mi pro'ba'ltunk
segi'teni, ha nekik nem kell... Mint ahogy a BERD kiada'sainak tu'lnyomo'
re'sze is be'r. S i'gy tova'bb. Mie'rt is lenne ma'ske'nt? Mie'rt is ne
hajoljon maga fele' minden szentnek a keze?

Miko~zben persze vannak olyanok, akik te'nyleg komolyan gondolja'k a
segi'te'st, e's csoda'lkoznak, mie'rt olyan gyanakvo' mindenki.

Ko"ro~si Ga'bor