Fontos fejlesztes alatt az MCSE "elektronikus vilaga". Par napja mar uzemel
sajat onallo szerverunk - eddig csupan vendegek voltunk kulonbozo helyeken.
A gep Toth Tamas (Capella Kft.) jovoltabol kelt eletre, es fo jelentosege,
hogyaz elektronikus szolgaltatasainkkal kapcsolatos automatizmusok a jovoben
ezen futnak. Koltozkodnek honlapjaink is a vaci gepre, bar a nagyobb atviteli
savszelesseget igenylo szolgaltatasok - pl. a geotanszekkel kozosen
uzemeltetett online Meteosat-felvetelek (http://iris.elte.hu/meteosat) -
illetve a tervezett "real" szolgaltatasok tovabbra is az ELTE-n maradnak.
A temarol reszletesebben az 'mcseklev'-ben irtunk, a tovabbi szponzorainknak
szolo koszonetnyilvanitasok is ott olvashatok. Ezekutan itt csak a kerest
reszletezzuk:

Uj szerverunkben maris helyhiannyal kuszkodunk, pontosabban egy kisebb kolcson-
vincseszter uzemel. Fejleszteseink helyigenyesek, a vilag halad, az informacio
csak gyulik, gyulik... :-) Ujabb, tovabbi szponrozokat keresunk egy nagyobb
lemezmeghajto beszerzese erdekeben. Variaciok a tamogatasra:

  -- A beszerzes kisebb-nagyobb (a teherbirasnak es a lehetosegeknek megfelelo
     merteku) anyagi megtamogatasa. A penzt a Magyar Csillagaszati Egyesulet
     postacimere kuldjetek hagyomanyos "rozsaszin" atutalasi postautalvanyon:

                          1461 Budapest, Pf. 219.

     Fontos, hogy kozlemenykent irjatok rea:
                       "Az MCSE elektronikus szolgaltatasainak tamogatasara"!

  -- Szponzolaras komplett vincseszterrel, mint kezzelfoghato fizikai
     eszkozzel. (Ebben az esetben egyedi megallapodas szerint szponzorunk
     lehetoseget kaphat szerverunkon bizonyos meretu helyfoglalasra -
     annak maximalis figyelembevetelevel, hogy a halozati kapcsolodas
     tekinteteben tovabbra is a non-profit szfera vendegei vagyunk -
     Soros C3 ill. Zold Pok Halozat).

Tovabbi sikeres munkank nagymertekben fugg a fentiektol, remelheto segitseget
orommel fogadjuk!
                                                                 Tepi

> > Ujabban tele van a Science cikkekkel arrol, hogy a foldi jegkorszakokat
> > valoszinuleg a tengeraramlasok leallasa okozta annak idejen (ha jol
> > ertettem a lenyeget). Vagyis peldaul a Golf-aramlat nem vitte eszakra az
> > egyenlitoi meleget.
> > Nem lattam viszont olyan cikket ami megmagyarazta volna, hogy mi okozta
> > az aramlasi rendszer osszeomlasat.

> Az utolso elmelet-magyarazat, amit errol olvastam (News Scientist, kb 3
> evvel ezelott), es hihetonek tunt, a kovetkezoket allitotta:
> 
> 1. A Fold torteneteben nem voltak mindig jegkorszakok. Hol voltak, hol nem.

Legalabb negy nagy eljegesedes fordult elo a Fold torteneteben:

1. A keso Proterozoikumban (kb. 850-600 millio evvel ezelott);
2. A felso Ordoviciumban (kb. 440 millio eve);
3. A Karbonban es a Perm elejen (kb. 340-270 m.ev kozott).

Ezeket elsosorban a tobb kontinensen fellelheto glacialis uledekek alapjan
lehet azonositani es bizonyitani. 

> 2. Amikor voltak, azert voltak, mert az Egyenlitore erkezo ho nem tudott
> eljutni a sarkokra.

Ez, azaz a kontinensek es oceanok eloszlasa valoszinuleg a legfontosabb
tenyezo. Harom csoportba sorolhatok az eghajlatvaltozast kivalto es
befolyasolo tenyezok:

1. Valtozasok a foldi atmoszfera altal kapott napsugarzas mennyisegeben es
eloszlasaban. Ugy tunik, nemcsak a negyedkori, azaz mostani jegkorszakot,
hanem a regebbieket is egy nagyobb frekvenciaju ciklicitas jellemzi
(glacialis- es interglacialis periodusok). A legtobben ezt egy szerb
fizikus altal felfedezett es rola elnevezett Milankovich-ciklusoknak
tulajdonitjak.  Szerinte harom mechanizmus okoz valtozasokat az atmoszfera
altal kapott napsugarzas mennyisegeben es eloszlasaban: 
	a. Excentricitas. A Fold Nap koruli, ellipszis alaku palyaja
valtoztatja az alakjat; ennek a valtozasnak kb. 100 000 ev a periodusa.
	b. Oblikvitas (=tengelyferdeseg? van erre jobb magyar szo?) A Fold
forgastengelye 41 000 eves periodussal valtoztatja a dolesszoget a Nap
koruli palya sikjahoz kepest.
	c. Precesszio. A forgastengelynek ezenkivul egy enyhe ingadozasa
is van; ennek a mozgasnak a periodusa 21 000 ev.
	Ez a harom kulonbozo periodusu es amplitudoju osszetevo bonyolult
valtozasmintakat hozhat letre, de sikerult kimutatni, hogy az utolso
700 000 ev glacialis-interglacialis ciklusai kitunoen korrelalhatoak az
excentricitas valtozasaival. Mivel a naptol kapott ho eloszlasat a Fold
felszinen az oceani es a legkori aramlasok hatarozzak meg, es ezeket
nagymertekben befolyasolja a szarazfoldi es az oceani teruletek eloszlasa, 
a Milankovich ciklusok hatekonysaga valoszinuleg valtozott a Fold
tortenete soran.

2. Valtozasok az atmoszfera hokibocsatasaban. Itt a legfontosabb a legkor
CO2 tartalma; ennek aktualis vonatkozasai kozismertek. Erdekes viszont,
hogy a Kreta idoszak idejen a legkor CO2 tartalma joval nagyob volt, mint
ma, es ennek megfeleloen, az eros uveghazhatas miatt, az eghajlat is
joval melegebb volt (es nem leteztek jegtakarok a sarkokon). 

3. A Fold felszinenek valtozasai, melyeket tektonikai folyamatok vagy a
tengerszint ingadozasa valthat ki. A legjobb pelda erre valoban a
lemeztektonika altal okozott valtozasok, pl. a legfrissebb eljegesedes
kezdete. Az Eocen soran (kb. 50 millio evvel ezelott) a Csendes Ocean
sokkal szelesebb volt, mint most, es Eszak Amerikat Del-Amerikatol egy
szeles tengersav valasztotta el. Az Egyenlito es a sarkok kozotti kituno
hocsere miatt egy nagyon szeles tropusi eghajlatov alakult ki; a
sarkkorokon belul pedig mersekelt klima uralkodott. Az Oligocen folyaman a
Drake-atjaro kinyilasa Antarktisz es Del-Amerika kozott lehetove tette az
Antarktisz koruli oceani aramlas letrejottet; ez elszigetelte Antarktiszt
a meleg aramlatoktol, es kezdetet vette az eljegesedes (egyelore csak ezen
a kontinensen). Ahogy nott a jegtakaro, egyre nagyobb mennyisegben
kepzodott hideg tengerviz a kontinentalis selfeken, es eros melyvizi hideg
aramlatok alakultak ki. Egy fontos tenyezo lehetett a Panamai 'foldhid'
kepzodese; ez az egyenlitoi armlat elteritesehez es a Golf aramlat
megerosodesehez vezetett. Igy Gronland es Eszak-Europa tobb csapadekot
kapott, ami lehetove tette a jegsapkak kepzodeset eszakon is. Eszerint
tehat nem a Golf aramlat leallasa, hanem a felerosodese jatszhatott
szerepet az eszaki felteke eljegesedeseben.

	Udv,
		Zoltan

T. fizikusok!

A napokban befeszkellte magat egy gondolmany a fejembe es nem tudok
vele zoldagra vergodni. A kerdes a parkepzodessel kapcsolatos:

Miert pont elektron es pozitron keletkezik? Miert nem valami sokkal
egyszerubb, alapvetobb epitoeleme az anyagnak?

miert csak <2*elektrontomeg*c^2-nel nagyobb energiaju fotonok eseten
lep be a parkepzodes ill. egyeltalan az anyag keletkezes, mint olyan?
Kisebb energianal, ami a kisebb reszecskekhez eleg, miert nem?

Kornel