Kedves Miklo's!

Persze. Nem csak a'llamok, hanem kereskedelmi bankok is. Eze'rt kereskedelmi
bankok egyre keve'sbe' szi'vesen adnak ko~lcso~n korma'nyoknak, ko~zponti
bankoknak. 

A ko~tve'ny viszont nem banki ko~lcso~n, hanem egy e'rte'kpapi'r. Aka'rki
megveheti, a bankok csak szervezik a kibocsa'ta'st, vagyis a'rulja'k
klienseiknek a papi'rt. Mivel ezt az 1md DM-et aka'r 1 millio' ember is
jegyezhette (a ci'mlet ritka'n nagyobb 1000DM-ne'l, a'mba'r nem tudom, milyen
ci'mletu" ko~tve'nyeket bocsa'tott ki az MNB), e's ba'rmikor korla'toza's
ne'lku~l eladhatja'k, ha tudja'k, csak akkor deru~l ki, e'ppen kinek is ado'sa
az MNB, amikor megjelennek az esede'kes szelve'nyekkel. I'gy nincs kito"l
a'tu~temeze'st, fizete'sko~nnyi'te'st vagy -elengede'st ke'rni. Vagy fizet az
MNB, vagy cso"do~t jelent.

Kedves Tama's!

To~bb okbo'l is lehet komoly teher, a'mba'r ma'r i'rtam ro'la kora'bban, 
hogy most e'pp nem az.

A kamatokat fizetni kell. A 22-23md$ ado'ssa'g kamatterhe 1md$ felett van 
e'vente. (Ez folyamatosan va'ltozik, most nem tu'l magasak a kamatok, a teher 
valahol 1,5md. ko~zele'ben van. De pl. ha sok ilyen fixen ko~zel 10%-os 
kamatoza'su' ko~tve'nyt bocsa't ki az MNB, akkor egy ido" mu'lva ma'r 2md$ lesz.
Ezt vagy kifizeti az MNB (ami persze pe'nzkivona's), vagy mindig nagyobb 
hitelt kell felvennie, hogy legyen mibo"l fizetnie a kamatot.

Ha rossz a magyar gazdasa'g nemzetko~zi megi'te'le'se, akkor nem biztos, hogy
kap u'j hitelt, hogy tudja tova'bb go~rgetni a lavina't. Ha igen, esetleg akkor
is csak az eddigine'l is dra'ga'bban kap u'j pe'nzt.

Az ado'ssa'got, e's a fizete'si ko~telezettse'get a gazdasa'gi
teljesi'tme'nyhez hasonli'tva szokta'k megi'te'lni. A magyar $ export no"tt az
elmu'lt e'vekben (fo"leg, mert megszu"nt a KGST, e's az eddig rubele'rt eladott
a'rut is $-e'rt kellett e'rte'kesi'teni, e's ez jo're'szt sikeru~lt is). Ez 
le'nyegesen ko~nnyi'tette az MNB helyzete't a nemzetko~zi pe'nzpiacon. 
Ma'sre'szt viszont cso~kken a GDP, e's az ado'ssa'g/GDP ara'nyt is figyelni 
szokta'k. Ha cso~kken a gazdasa'g, ugyanakkora ado'ssa'g is egyre nagyobb 
teherre' va'lhat. Ra'ada'sul ebben figyelembe veszik az a'llam (mostansa'g
na'lunk nagyon gyorsan no~vo") belso" elado'sodottsa'ga't is. A durva'n 90%-os
szint nemzetko~zi o~sszehasonli'ta'sban ma'r i'gy is ele'g magas.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Gaal Tamas !

	Magyarorszag kulfoldi osszadossaga jelenleg stagnal, kisse optimistabb
modon fogalmazva a netto adossag csokken. Ez egyben azt is jelenti, hogy az
adossagtorlesztes belso forrasokat von el, hiszen ha a teljes adossagtorlesztest
kulso kolcsonokbol fedeznek (mint azt peldaul a Grosz vagy Nemeth kormany
tettek), akkor az adossagallomany egyfolytaban novekedne. Tavaly Magyarorszag
200 mdFt-t fizetett ki az adossagok torlesztesere (ezt hivjak tudtommal
adossagszolgalatnak). Ez az osszeg erdekes (?) modon eppen megegyezik a
koltsegvetesi hiany osszegevel. Az MNB nem kis buszkeseggel allitja, hogy az
adossagtorlesztes kamatreszet mar az orszag sajat maga fizeti, csak a tokeresz
fizetesere kell kolcsont felvenni. Vagyis a kamatresz fizetesere szant osszeg
az amit kivonnak a gazdasagbol.
	Magyarorszag valoszinuleg azert nem vesz fel bankkolcsont mert nem kap.
Ebben nagy szerepe lehet annak, hogy nem sikerult az IMF-fel megegyezni az 1992
masodik feleben esedekes hitelreszlet folyositasarol. Biztato az viszont,
hogy legalabb kotvenyeket bocsathat ki kulfoldon, vagyis van olyan bank,
amelyik hajlando jegyezni a magyar allamkotvenyeket. Ennek tukreben konnyen
megertheto, hogy milyen kovetkezmenyekkel jarna, ha egyes populisztikus
politikusok tanacsara, Magyarorszag felfuggesztene vagy atutemezne kolcsoneinek
fizeteset, ti. az orszag elvesztene meg a kulfoldi kotvenykibocsatas
lehetoseget is. Erre kituno pelda Lengyelorszag, amely  bakkolcsont nem kap
(kiveve az IMF-t) es kulfoldi kotvenyeket  sem kepes kibocstani, mivel
nem tud  olyan kamatokat igerni, amelyek ellensulyoznak ezen allamkotvenyek
kockazatat.

Szabo Kalman

Szerintem sem tul szerencses, ha a tisztelt honatyak 
tobbe-kevesbe szubjektiv benyomasok alapjan eldontik,
hogy melyik a "destruktiv szekta" es melyik a tiszteletre
melto (es udvozito) egyhaz. Azt viszont nagyon celszerunek
tartanam, ha az egyhazak gazdalkodasarol lenne valamilyen
torveny, amelynek alapjan tetelesen megvizsgalhato lenne,
hogy az egyes egyhazak milyen forrasokbol mekkora
jovedelmekre tesznek szert es azt hogyan hasznaljak fel. Ezzel
a modszerrel valoszinuleg jol megallapithato lenne, hogy
a kerdeses felekezet vezetoi valoban az apostoli szegenyseg
elvei szerint elnek-e vagy csak egy kozonseges rablobandarol 
van szo. Egyebkent ugy hallottam, a Jehova tanui is eleg szep
penzeket zsebelnek be a hiveiktol, persze "onkentes 
adomanyokkent", miutan kello alapossaggal (es eroszakossaggal)
megteritettek oket. Vegso esetben (ha buntetojogi eszkozokkel
nem lehet oket megfogni), me'g azt is elkepzelhetonek
tartanam, hogy az allam adoztasson bizonyos egyhazakat.
Udvozlettel mindenkinek: Kecskes Csaba

Ui.: Ugy tunik, mintha az okorban egyes vallasokban bevett
szokas lett volna a ritualis prostitucio. Ha egy modern szekta
feltamasztana ezt az osi hagyomanyt es ehhez me'g allami
tamogatast is kapna, az tenyleg "csucs" lenne.

Kedves Korosi Gabor es Minden Tovabbi, Kozgazdasz es Nem Kozgazdasz Olvaso!

Ha a kuponos privatizacio a gazdasag matematikailag kifejezett, 
megmasithatatlan termeszettorvenyeinek megfeleloen, automatikusan, 
elkerulhetetlenul inflaciohoz, gazdasagi osszeomlashoz es nagyobb 
altalanossagban a gonosz eljovetelehez, vizozonhoz es Armageddonhoz 
vezet, akkor az alabbiak, kulonosen a 150 milliard koronanyi kuponos 
megoldas mikent lehetseges?

SZER> NEW ROUND OF PRIVATIZATION IN THE CZECH REPUBLIC.
SZER> Privatization Minister Jiri Skalicky told journalists in Prague on 11
SZER> March that the Czech Republic will launch the second wave of
SZER> mass privatization this year. The first wave, during which some
SZER> 1,400 were privatized, ended in December 1992. During the second
SZER> wave, some 2,100 enterprises, worth some 500 billion koruny, are
SZER> to be privatized. Most of the property will be privatized through
SZER> standard methods, such as sales of parts or entire enterprises to
SZER> foreign investors, but property worth some 150 billion koruny will be
SZER> privatized with the help of the voucher method used successfully
SZER> last year. Skalicky said that citizens will be able to purchase
SZER> vouchers in the summer of 1993 and start exchanging them for
SZER> shares in the companies slated for the second wave of privatization
SZER> at the end of 1993. 

                   /A szlovak-cseh szetvalasbol kovetkezo problemakra 
             vonatkozo, temank szempontjabol irrelevans resz torolve./

Udv: Borocz Jozsef

A negy ilyen, destruktivnak jellemzett egyhaz kozott van az 
Egyesito Egyhaz is. Remelem, hogy az nem azonos az unitarianussal. Az
a szekelyek kozott nagyon jol mukodott/mukodik, nagy tortenelmi multtal.
Az USA-beli testvere pedig az egyike a legliberalisabb, legszabadabb es
leghaladobb egyhazaknak. (Filozofiajuk kisse atlapol a buddhistaeval.)

	F. Miki