Jeszenszky Ferenc irja:
>Azt termeszetesen sohasem mondtam, hogy minden folyamat egyiranyu. Azt
>azonban mondom, hogy a lokalis entropiacsokkeneshez mindig kell valamilyen
>konvertalo mechanizmus. Bizonyos esetekben ilyen mechanizmusok az elettelen
>termeszetben is megjelennek. A gepek altalaban mar bonyolultabbak, ezert
>ilyenek spontan nem jelennek meg. Az elo szervezetek meg bonyolultabbak, es
>az oket eloallito konvertalo mechanizmusok is olyan bonyolultak lennenek,
>hogy az elettelen termeszetben valo spontan megjelenesuk valoszinusege = 0.
Bar nem definialtad, hogy mit ertesz konvertalo mechanizmus alatt, mit
kene mive konvertalni, azert korulbelul ertem, hogy mire gondolsz, de
azert megis azt kernem, hogy definiald egeszen pontosan a dolgot,
egzaktul, lehetoleg matematikailag. Egyebirant pedig az elo szervezetek
kialakulasat es fejlodeset megvalosito konvertalo mechanizmust mar
megtalalta a tudomany. Neve: evolucio.
>>Nem veletlenul hoztam fel egy korfolyamatot peldakent, ugyanis az elet
>>kialakulasanal is kulcsszerepet jatszottak a korfolyamatok. A napsugarzas
>>energiaja ugyanis nemcsak vizet tud parologtatni, hanem fenyerzekeny
>>molekulakkal is kolcsonhatasba tud lepni.
>
>Stimmel. Tehat szerinted mar az elet keletkezese elott volt klorofil. De
>konyorgok, honnan?
Nem a klorofillra gondoltam. Rengeteg olyan kemiai reakcio van, amelyet
fennyel gerjeszteni lehet. Kimutattak peldaul, hogy [innen Csanyi
konyvebol idezek kivonatosan] szen-dioxidot es vizet tartalmazo elegyben
ultraibolya feny besugarzasa a kovetkezo brutto reakcio korfolyamatat
inditja meg:
CO2 + H2O <---> H2CO + O2
tehat szen-dioxidbol es vizbol formaldehid es oxigen keletkezhet,
amelyeknek reakcioja ismet szen-dioxidot es vizet eredmenyez. Ez a
reakciokomplex az alapja a biologiai fotoszintezisnek es az okologiai
szenciklusnak. A szen-dioxid--viz rendszerben keletkezo formaldehid
reakciokepes vegyulet, amely nemcsak oxigennel kepes reakcioba lepni,
hanem mas szenvegyuletek szinteziseben is reszt vehet. Az
energiabesugarzas kovetkezteben a CO2+H2O rendszer atalakul egy magasabb
szabadenergia-szinten levo rendszerre, kemiai potencialja megnovekedik.
A kemiai evolucios kiserletek soran olyan osszetetelu elegyekkel kezdtek
dolgozni, amelyek nitrogent, foszfort es kent is tartalmaztak. Szamos
kiserlet tanusaga szerint ha egy ilyen CHNOPS elegyet ultraibolya fennyel
besugaroznak, akkor egy sor fotokemiai reakcio indul meg, es nagyszamu
kozepes molekulasulyu vegyulet keletkezik. Ezek kozul nemelyeknek rovid
az eletideje, masoke hosszabb, ezek koncentracioja novekszik. A
folyamatos energiabesugarzas hatasara a rendszer egyre magasabb
energiaallapot fele tolodik el, egyre magasabb szabadenergia-tartalmu
vegyuletek keletkeznek benne, megjelennek azok a molekulak (aminosavak,
szerves bazisok, cukrok, stb.), amelyek az elolenyek testet felepito
molekularis strukturak epitokovei. [Idezet vege.]
Nos, igy alakul ki a kisebb valoszinusegu rendszer a nagyobb
valoszinusegubol. Ezek utan ertelmezd magad ezen a folyamaton az altalad
bevezetett "konvertalo mechanizmus" fogalmat. Remelem, kozelebb jutsz a
kemiai evolucio megertesehez.
> Ahhoz, hogy egy rendszer termodinamikailag valoszinutlenebb
>allapotba jusson, mar szukseg van egy valoszinutlen allapotu rendszerre. A
>szaporodasnal eppen errol van szo. Az evolucio viszont minden formajaban azt
>allitja, hogy termodinamikailag valoszinubb rendszerbol spontan
>termodinamikailag
>valoszinutlenebb jott letre. Itt van a problema.
Nincs itt semmi problema. Van itt egy nagyon rendezett rendszer: a
Nap-Fold rendszer, ami igen tavol van a termodinamikai egyensulytol
(eleg, ha csak az oriasi homerseklet-kulonbsegre gondolunk). Tavol van a
termodinamikai egyensulytol: ez mas szavakkal azt jelenti, hogy ez egy
rendkivul valoszinutlen allapot. S mivel az egesz evolucios folyamatot
vegso soron a Napbol erkezo energia hajtja, itt a valasz arra a
kerdesedre, hogy hol van az a valoszinutlenebb allapotu rendszer, amely
lehetove teszi, hogy az evolucio soran valoszinutlen allapotok
alakuljanak ki. Maga a Nap az, aminek a letezese irtozatosan
valoszinutlen. Tessek belegondolni, ahelyett, hogy egy homogen terunk
lenne, egyenletes anyageloszlassal, ehelyett van itt tolunk 150 millio
kilometerre egy elkepeszto meretu, irtozatosan forro gomb, egy oriasi
nagy anyag- es energiasurusodes. Ez az oruletes nagy inhomogenitas
nyilvanvaloan egy rendkivul valoszinutlen (rendkivul kis entropiaju)
allapota az anyagnak. Ehhez kepest az, hogy a Foldon van egy komplex
elolenyekbol allo vekony bioszfera, amely elenyeszoen kis mennyisegu
anyagot foglal magaba, sokkal-sokkal valoszinubb!
Egyszeruen arrol van szo, hogy negymilliard evvel ezelott
nem volt a Foldon elet, a Napban viszont valamivel tobb energia volt,
mint amennyi most van. A negymilliard ev alatt a Foldre sugarzott energia
a Foldon kialakitotta a bioszferat, vagyis a foldi allapot
valoszinutlenebb lett, ellenben a Nap-Fold rendszer kozelebb kerult a
termodinamikai egyensulyhoz: a Napban ma mar kevesebb az energiatartalom,
tehat a Nap-Fold rendszer joval valoszinubb allapotba kerult. Vegso soron
az egesz rendszer (beleertve a bioszferat is) allapota valoszinubbe valt,
entropiaja novekedett.
>1) Altalaban azert kell szeparalni, hogy szet ne bomoljon. A
>Miller-kiserletben is azert kellett. Amig nincs meg az elo szervezet, a maga
>vedo mechanizmusaival, a komplex szerves vegyuletek szetbomlanak.
Ha egyszer letrejott az a komplex szerves vegyulet, akkor azert annyira
nem lehet bomlekony, nemde? S ha elbomlik is, letrejohet ujra, ugyanugy,
ahogy eloszor is letrejott. Szoval a komplex szerves vegyuletek nyugodtan
fennmaradhattak a prebiotikus evolucio soran.
Udv:
Szilagyi Andras
|
