Tobbszori nekifutas utan, kicsit kesve keszult el ez a ref-
lexiom, de talan jobb keson, mint soha.
Nagyon elveztem Rona-Tas Akos cikket a 717. szamban, meg ak-
kor is, ha nehany gondolataval, kulonosen az 1. ponttal
vitaba szallnek.
Egyebkent stilusa es megfogalmazasa csattanos ellenpelda azoknak,
akik mostanaban a TIPP-en a nyelvhasznalat altalanos romlasa-
rol ertekeznek.
Nagyon nehez hozzaszolni valamihez, aminek nem ismerjuk az eloz-
menyeit. Korosenyi cikket egeszben, de foleg 'szuk es pontos'
ertelmisegi definiciojat. Akos viszont nem hasznal semmilyen
definiciot. Nekem az az erzesem, hogy 'ertelmiseg'-en elsosor-
ban human ertelmiseget, tarsadalomtudosokat ert, kisebb reszben
talan irokat es muveszeket is. Igy persze ertheto az a konkluzio,
hogy az ertelmiseg feladata a tarsadalom jatekszabalyain valo
kritikus gondolkodas. [Fejbol, szabadon]
Megprobalok valamifele definiciot adni az 'ertelmiseg'-re, talan
kicsit mast, es biztos, hogy nem eleg pontosat. Szerintem ertelmi-
segi az a magasan kepzett ember, aki munkajaban elsosorban
ezeket az ismereteit hasznalja, es EBBOL EL, vagy legalabbis
fo megelhetesi forrasa a fejeben levo tudas.
Tudom, hogy a dolog santit, hiszen a homoklapatolo segedmunkas is
tudasat hasznositja elsosorban, fizikai munkavegzo kepesseget
(ero X ut) egy villanymotor sokkal olcsobban helyettesitene, meg
egy hegedusnek legalabb olyan fontosak az ujjai, mint a feje vagy
az erzelemvilaga. Inkabb egy masik iranyban szeretnek elhataro-
lodni: nem nevezem ertelmisegnek a tulajdonos/uzletember reteget,
akarmilyen okos is lehet egy-egy tagja, mert a tulajdonabol, illetve
arucikkek adasvetelebol el.
Mint ahogy tanszekvezetomet, aki a matematikai tudomany doktora, cik-
kek szerzoje, egyetemi tanar, nem fogom 'futballista' szoval titu-
lalni azert, mert szabad idejeben szeret egy labdaba belerugni!
A 'leertekelodes' fogalmaval kapcsolatban
ket kerdest lehet felvetni, ket teljesen kulonbozo gondolatot:
1. A kozelmult magyarorszagi rendszervaltasa kapcsan az akkor az
'ertelmiseg'
kategoriajaba tartozo szemelyek - statisztikailag nagyobb szamban,
mint mas reteg - vesztesek voltak-e?
2. A kozelmult magyarorszagi rendszervaltasa kapcsan az 'ertelmiseg',
mint tarsadalmi/foglalkozasi kategoria vesztes volt-e?
Szerintem az elso kerdesre a valasz talan, vagy inkabb jo valoszinu-
seggel, "nem", mig a masodikra egyertelmuen "igen".
A kulonbseg pedig abbol ered, hogy ha a szemelyeket nezzuk, akkor egy-
ertelmuen nyertesek voltak azok, akik otthagytak vagy az ertelmisegi
letet, vagy Magyarorszagot.
Egyik matematikus kollegam peldaul -diszkret matematika helyett -
X arucikk nagybani importjaval kezdett foglalkozni, es rovid ido
alatt szazmillios vagyonra tett szert. Igy szemelyeben egyertelmu
nyertes, csak tobbe nem 'ertelmisegi', hanem uzletember. Megha
okos is. A peldakat lehetne szaporitani. Itt nem konvertalhato
vagy leertekelodo tudasrol van szo: egyertelmuen ott kell hagyni
az ertelmisegi letet, es akkor - anyagilag - gyoztesen lehet
kijonni a folyamatbol.
Azt pedig kulonosen nem kell illusztralni a SZALON olvasotaboranak,
hogy ha az ember mashova megy dolgozni, akkor anyagilag ugyancsak
nyer a bolton, es hogy ezt a rendszervaltas megkonnyitette.
Szerintem azonban a masodik kerdesre adott "igen" valasz a tragi-
kus, es minden, ami ezt leplezni igyekszik, karos mellebeszeles.
Igenis arrol van szo, hogy Magyarorszagon az 'ertelmiseg', abban
az ertelemben, hogy valoban 'ertelmisegi' munkat vegez, olyan mer-
tekben ertekelodott le anyagilag, hogy az mar ennek az allapot-
nak a fenntartasara sem elegendo. Legalabbis onmagaban nem.
Ahogy egyik kolleganom fogalmazott: egy csalad nem engedheti meg
maganak azt a luxust, hogy mindketten egyetemi oktatok legyenek.
A dolog ma meg azert nem latszik ennyire tragikusnak, mert a fizi-
kai let meg nem forog veszelyben, csak a szellemi: arra nem telik,
hogy valaki szellemileg ujratermelje onmagat, hogy 10-20 ev mulva
is azon a relativ szellemi szinvonalon maradjon, mint amin ma van.
(Egy koreai kollega szobajaban irom ezeket a sorokat, odamentem
az egyik konyvszekrenyehez, megszamoltam kb 300 kotet van benne,
ebbol van neki 3. Az itteni viszonyokat ismerve, legalabb a fele
ugy az ove, hogy ha elmegy az egyetemrol, magaval viheti. Tegyuk
fel az egyszeruseg kedveert, hogy igazabol kevesebb, mint a fele,
200 kotet kell neki a tudasa fenntartasahoz, a' 5000 Ft, ami manapsag
nem sok otthon egy konyvert, egy millional tartunk csak konyvben,
ami a magyar es a koreai ertelmisegi let fenntartas kozotti ku-
lonbseg. Jo, vonjunk le szazezret, mert valamink nekunk is van.
Azota rakerdeztem, legalabb 90 %-ot elvihet).
Fel lehet tenni a kerdest, hogy ez a magyar rendszervaltas speci-
fikuma-e, vagy vilagjelenseg. Azt hiszem az utobbi, es azzal fugg
ossze, hogy egy uj diplomas kikepzese "jo uzlet", jelenlete a mun-
kaero piacon jobban lenyomja az ertelmisegnek kifizetendo bert,
mint amennyibe a kikepzese kerul. Ellenvetes: dehat az ertelmiseg
nem csereszabatos aru. De igen! Legalabbis 90%-ban. Persze a nagy
Fermat sejtes bizonyitasat nem lehet "akarkire" bizni, de mar egy
egyetemi differencialegyenlet kurzushoz nem kell egyedi tehetseg.
(Hogy ne calculus-I - et mondjak)
Magyarorszagra nezve pedig hosszutavon tragikus az ertelmiseg maso-
dik reakcioja: ha nem akarod feladni a letedet, menj el! A mai, de
kulonosen a nehany ev elotti oktatasi rendszerben szerzett tudas MA
MEG legalabb otszoros aron eladhato kulfoldon. De siess, az otthoni
viszonyok miatti kopas tiz ev alatt elertektelenit!
Nehogy valaki azt higyje, hogy eroszakkal szeretnek otthon tartani
barkit is, vagy partallami modon lezarni a hatarokat! Ha az elmult
4 ev pozitivumairol kerdeznek, talan az egyetlen, amit igazan
jo szivvel mondani tudok, hogy kinyilt az orszag, lehetoseg nyilt
a kulfoldi tapasztalatszerzesre, a mai fiatalok sokkal, de sokkal
szelesebb latokorrel kerulnek ki az eletbe. Csak tul sok az elvandorlo,
a megszerzett tudas nem nekunk hasznosul.
Marpedig a 'piac' ma ket dolgot ismer el: az olajat es a tudast! Ha
raszulettunk volna evi 100 millio tonna nyersolajra, jol elnenk, akar-
milyen hulyen is. De nem ez tortent! Igy viszont egyetlen remenyunk
a tudas, az a tudas, ami mara katasztrofalisan leertekelodott.
(( Nem megbizhato a forras, ezert csak dupla zarojelben irom le:
allitolag csinaltak egy felmerest a SOTE-n ket eve vegzett orvo-
sokrol. 40% nincs a palyan Magyarorszagon. Ertsd: vagy a palyat,
vagy az orszagot hagyta ott. Hogy 'majd visszater tudasban gyara-
podva' az naiv mese.))
A tobbi aprosag. A 2. es 3. ponttal lenyegeben egyetertek. Nehany
dolgon mosolygok, mint naivitason. Peldaul, hogy minden vallalkozo
tudja, hogy a piaczugokba erdemes betorni. Persze. Minden OLYAN val-
lalkozo, aki keptelen milliardokat keresni a Jurassic Park-on, tudja,
hogy azert Godard-ban is lehet par tizezer $/ev fantazia.
Meg hogy erdemes adakozni a szegenyeknek. Persze. Viszonylag kis be-
fektetessel stabilizalni lehet a tarsadalmi egyenlotlensegeket. Ne'mi
hiu remenyt ultetni az emberekbe. A remenyvesztett embereknek a tava-
lyi, Los Angelesbol indult zavargas sorozata tobbe kerul.
Meg a non-profit tevekenysegek. A 'piac' ma nem azt jelenti, amit
annakidejen vulgar-marxizmusbol tanitottak nekunk: 'a suszter csi-
nal egy cipot, aztan kimegy vele a piacra, hogy eladja. ...'
Ma a 'piac' hatalmas tokeerovel rendelkezo multinacionalis cegek
(GM, GE, IBM, ITT, Siemens, EXXON, stb) jol szervezett, hosszu
tavra gondolkodo halozata, amelynek reseiben nehany kisebb-nagyobb
vallalkozo klasszikus piacosdit jatszik. Es ez a 'piac' veszelyeztetve
latta letet a "szputnyik sokk" idejen,
hat letrehozta az amerikai/europai/japan felsooktatasi rendszert. Meg-
eri nekik. Ez a dolog lenyege, megha szervezetileg kulonallo egyse-
gekrol van is szo. Es ugyanez a piac hatalmas hadsereget kepes megmoz-
gatni, ha a 'vilag olajtartalekainak x %-a nem lehet egy ellenseges
hatalom kezeben'.
Legjobban azon a mondaton mosolyogtam, hogy ' A szocializmus alatt a
figyelmunk mereven es egyertelmuen volt beosztva.' Igen. Ha ezt a mon-
datot ugy ertetted, hogy ' egyertelmuen arra figyeltunk, azt olvastuk,
szerettuk, amitol a hatalom fanyalgott(elitelt, lebunkozott, nem adott
ki, tiltott, fokozatoktol es pillanatnyi szituaciotol fuggoen) ' , akkor
termeszetesen igazad van. Ha a radioban Vamosi enekelt, akkor az ifjusag
Illes es Omega (kesobb Bizottsag, Kaszako es egyeb botranyko egyuttesek)
koncertjeire jart, es ha az "Egszinkek lovak voros fuvon" c. darab
'Lenin elvtars egy napjarol szolt' az egyik szinhazban, akkor a Macskakra
nem lehetett honapokig jegyet kapni a masikban. Ma a kultura sokretubbe
valt. Lehet valasztani Maria Treben es az Agykontroll kozott.
Vegul egy naiv kerdes. Akos, most mar tudjuk, hogy ki a Korosenyi,
most azt mondd meg legyszives, hogy mi a tranzitologia.
Jedlovszky Pal, a Pusan National University-rol (Del-Korea)
|
