Sziasztok!
Paller Gabor wrote:
> >A nagy agy az egyed szempontjabol meg kedvezotlen
> >is lehet, ezt te is emlitetted, de mivel hatekonyabb tarsadalmat csak
> >ilyen nagy agyu egyedek kepesek letrehozni, a tarsadalom tulelese
> >szempontjabol viszont kedvezo, es ezen keresztul visszamenoleg valik
> >kedvezove az egyed szemponjabol.
> Hmm, a szarmazastan tudorai nem igy gondolkodnak. Onmagaban
> egy elonyos tulajdonsag nem fejlodik ki, kell hozza egy nyomas, ami
> kikenyszeriti. Peldaul kell, hogy a ragadozo fejlodjon egy kicsit, kell,
> hogy az eddigi tulajdonsaggal ne lehessen mar megelni az elohelyen.
> Eppen ezert problemas az ember nagy ugrasa. Mi kesztette az
> emberelodoket arra, hogy folyamatosan novesszek az agyukat, mikor
> rovid tavu hasznuk nem sok volt belole?
Szerintem volt epp eleg. A dolog ott kezdodok, hogy mar a fann ugralo foemlosok
is
viszonylag nagy aggyal rendelkeznek. Ennek egyik oka, hogy a fann valo
ugrandozashoz fejlett szines es terlatas kell, ehhez pedig fejlett
feldolgozokozpont jar az agyban. A masik, amire mar Gogy is ramutatott, a
csoportokba szervezodes. Ugye az nem kerdes, hogy micsoda elonyokkel jarhat az
egyen szemponjabol, ha csoportba szervezodik. Ha az a csoport hierarchikusan
szervezodik (pl. pavianok, csimpanzok) akkor sulyos kovetkezmenyekkel jarhat, h
a
egy csoporttag nincs tisztaban sajat, hierarchiaban elfoglalt helyzetevel. Teha
t
elonyben vannak azok a tagok, akik fejlett identitastudattal rendelkeznek, eset
leg
meg rafinaltak is, pl. valamilyen csel folytan, vagy viszaly szitasaval letaszi
tjak
a erosebb vezerhimet a tronrol. Tehat a nagy agynak egyszer itt van haszna.
Az ember osenek igen nagy haszna szarmazott abbol is, hogy a fogasra alkalmas
kezevel targyakat tudott megragadni elijesztve ezzel az ellenseget. Ez a kepess
eg
apro lepesekben tokeletesedhetett egeszen a tudatos eszkozkeszitesig. Erre eppe
n a
csimpanzok primitiv eszkozkeszitese a bizonyitek, ami meg nem elegge tudatos.
(Tehat nem rendelkeznek azzal a fejlett absztrakcios kepesseggel, amivel elore
modellezni tudnak a keszitendo eszkoz celjat ill. a keszites menetet)
Osszefoglalva, szerintem az ember emberre valasaban igen nagy szerepe volt a
hierarchikus csoportszerkezetnek es annak a szerencses anatomiai felepitesnek,
hogy
a mellso vegtagjaival targyakat tudott megragadni. Mindketto olyan dolog, ami
ongerjeszto modon vezethet el a mind ertelmesebb agyhoz. Kicsit olyan, mint pl.
egy
autokatalitikus korfolyamat, csak eppen magasabb szervezodesi szinten.
> Az ugyanazon kornyezetben
> elo foemlosok miert nem leptek erre az utra holott mindegyikuknel
> megvan egy bizonyos, eleg fejlett tarsadalomkezdemeny es eszkoz-
> hasznalat?
Lepnenek a nyomorultak, de az ember megelozte oket. Ilyen helyzetben mar semmi
eselyuk, ugyanugy, ahogy elet sem keletkezik mar az oceanban, mivel megvaltozta
k a
feltetelek. Persze, ha egy csimpanzpopulaciot teljesen izolalni tudnank magunkt
ol
es varnank ugy 3 millio evet lehet, hogy elkezdenenek ok is koeszkozoket
pattintani.
Udv,
Nagy Andras
|
Udv!
> Szerintem ez a vita ertelmetlen. Az, aki azt mondja, hogy 'szerintem ez
> lehetetlen', az azert mondja azt, mert gyakorlatilag TENYLEG AZ.
Ez a vita szerintem is ertelmetlen. Egyebkent valszam szempontbol erdekes
a tema. Egy valamirol viszont mindenki elfelejtkezett: a majmok akar elso
probalkozasra is osszehozhatjak Shakespeare osszest! A vita ennek ellenere
szerintem azert ertelmetlen, mert az alapok nincsenek a helyukon. A vilag
ugyanis alapvetoen nem veletlenszeru (kivetel a Schrodinger egyenlet). A
valszam olyan dolgok modellezesere alakult ki, ami fizikai bonyolultsaga
miatt esetleg nem modellezheto egyszerubben. Pl. a penzdobalasnal is
kiszamithato, hogy melyik oldalara esik, ha pontosan ismerjuk a feldobas
magassat, az erme szogsebesseget, kezdosebesseget, legaramlatokat,
stb. Hasonlokeppen az elet kialakulasa sem veletlenszeru folyamat, csak
bonyolultsaga miatt annak tunik.
Bye! Matyika
|
Sokan nem bekelnek meg a modern korral mind a mai napig.
Legalabb Hegel ota, vagyis mintegy 200 eve kinottuk a kozepkor
unalmas tortenelem-folfogasat. De azert aki ott akar megragadni,
csak maradjon. Sajat ugye.
Peter >>
Megvallom oszinten, nem ertettem ezt a "tortenelem primatusa a folepitmeny
jellegu dolgok felett" maszlagot. Esetleg megmagyarazhatnad.
Peter<<
Esetleg gondolkodhatnal rola magad is. Szamarvezeto nelkul!
Vagy kuldjek csikos papirt, gondolat-vezetonek?
Peter>>
>amikor a tortenelmet csupan kronikanak tekintettek.
Miert? Nem az? Definicio szerint a tortenelem az, ahogy a dolgok megestek.
Peter<<
Csak nem? Kinek 'a' definicioja szerint? Csak a sajat definiciod
szerint? Ojje! A tortenelem arra tanit, hogy a dolgoknak melysegei
vannak. Sose tudd meg, mert meg megarthat... (Hegelt pedig nehogy
a kezedbe vedd. Nem valo az neked?!)
Peter>>
>A tortenelemnek hatalmas onsulya van,
Ez lehet, hogy egy filozofia tanszeken jol hangzik, de itt a Vitan Petiapo
logika orajan csak maszlag.
Peter<<
Maganugy jellegu egyeni problematika szellelbelelt oskoladban,
ahol szemmel lathatoan magad vagy az egyetlen nebulo.
Az embernek azert van szurkeagy a fejeben, mert ami feher az turo.
szolt
|
