> =========================================================================

Kedves otthoni Kornyesz-esek!
Tegnap veletlenul kezembe kerult a fenti cimmel Marx Gyorgy, egy orvosok elott
tartott (ismeretterjeszto) eloadasanek (szovegszerkeszton keszult) kivonata.
Nyomban elolvastam, hosszabb idombe telne mig sikerulne belole itt
egy epkezlab kompilaciot adnom. De azthiszem, sokkal jobb volna ha valaki
(Talan az Otvos Egyetem Atomfizikai Tanszeken) vagy annak kozeleben
meg tudna szerezni a geppel olvashato eredetit, es ratenne a Kornyesz-re.
Nagyon erdekes ideillo vitaindito lehetne. Nekem is volna egy par kapcsolatos
kerdesem fizikusok/biologusokhoz, sot egy hibat is veltem folfedezni a cikkben.
Koszonettel,
Scheibler Ede

Mail*Link(r) SMTP               Balti ugy es megaprojectek

A Gabor altal emlitett tervrol meg nem hallottam; bar teny ami teny, hogy a
Balti
tenger viz-kommunikacioja erosen limitalt a tengerekkel; annyira, hogy ez
dontoen meghatarozza
okologiajat, homerseklet-profiljat (specko isocline, stb), stb. Tehat
mernokileg talan
tenyleg nem irrealis feladat.   Az en velemenyem ennek ellenere az egeszrol
roviden:
ezt felejtsuk el.  Lassan megtanulhatna az emberiseg, hogy ahanyszor ilyen
gigantikus meretekben akart beleavatkozni a termeszet folyasaba, sosem igazan
ugy sult el a dolog, mint az eredetileg a papirokon meg lett tervezve es profi
szamitogepmodelleken belove: elobb-utobb mindig kikukkant a lolab, es
legtobbszor nagyobb lett a rafazas, mint a haszon.

Ez kulonosen igaz a nagyskalaju vizugyi projectekre.   Vegyuk pl. a nagy
sziberiai folyok elterelesenek az esetet es az ennek eredmenyekepp 1/3-ra apadt
Aral tengert;  a szuezi csatornanal lassan megoldhatatlanna valo problemakat; 
de nem is kell olyan messze menni: a Kis-Balaton lecsapolasat (most keservesen
probaljuk visszacsapolni), a Tisza-kanyarok levagasabol lassankent kiderulo
problemakat.  (jo, az utobbinak talan azert meg az elonyei tulsulyban vannak;
csak a felbukkano problemak jelzik, hogy nem is olyan egyszeru
kenyunkre-kedvunkre formalni es igaba hajtani a termeszetet).

Jaj, vizesek, most biztos kapok toletek a nyakamba, es meg csak valaszolni sem
tudok
majd, mert 3 hetre eltunok... (Hacsak nem akartok szemelyesen visszavagni a HIX
turan)  Azert szidjatok csak nyugodtan :-).

Diana

UI. Gabor, en azert fu:r alle Fa:lle vennek egy tevet... :-)

Kedves Kovax!
Szerintem egyetertunk, de azt hiszem felreertettel.
> 
> Kedves Gyuri,
> 
> Irod:
> 
> >En azt hiszem, hogy helytelen a novenyeket, mint CO2-t megkoto uzemeket
> >elkepzelni.  Ha globalisan nezzuk, a szarazfoldi novenyzet (amig a tomege
> >allando marad a Foldon) nem vesz fel semmi CO2-t.
> 
> Nem igaz, hisz a koszen teljes mertekben szarazfoldi novenyekbol alakult
> ki.
Ez igaz, csak azt hiszem, hogy a koszen kepzodes egy eleg specialis
eghajlati korulmenyek kozott jott letre, amely szerintem ma sehol sem
mukodik. Tudtommal pl. a tropusi oserdok humusz retege vagy 1 m.
Hol van ma a Foldon olyan hely, ahol nagy mennyisegu novenyzet kerul
a fold ala. Ha ez nincs, akkor a szarazfoldi novenyzet ma nem nyel el CO2-t.
Erre celoztam az elozo levelemben.
> 
> >Ami a Foldon CO2 felvetellel foglalkozik az szerintem a tengerben van.
> >Egyreszt a meszvazu allatok meszvaza, masreszt olyan allatok, novenyek,
> >egysejtuek, amelyek a pusztulasuk utan lesullyednek a tengerfenekre, es
> >ulledek halmozodik rajuk.  Legalabb is en mas mechanizmust nem nagyon
> >tudok elkepzelni.
> 
> Csak az a baj, hogy a koolaj es foldgaz pedig ezekbol a lesullyedt
> elolenyekbol kepzodott.
> 
> Tehat abban szerintem egyeterthetunk, hogy nem elhanyagolhato hanyada van a
> szennek a szenhidrogenekben megkotve.  Es itt a problema.  Ha ezt a nem
> elhanyagolhato hanyadot hirtelen - par szaz ev geologiai es evolucios
> mertekkel nezve hirtelen van - elegetjuk, akkor valoszinuleg lesznek
> hatasai.  Lasd Cezar utolso lehelletet.
> 
Tokeletesen egyettertek, s ezt azt hiszem le is irtam az elozo levelmben, 
hogy az
elegetett koszen, gaz, olaj CO2-jet nem tudjuk konnyen a fold ala kuldeni.
A tenger a becslesek szerint a termelt CO2 csak kisebb mennyiseget tudja
elnyelni, igy a legkor CO2 tartalma novekszik. Ahogy te is irtad.

> 
> ----
> 
> Illenek most mar arrol beszelnem, hogy en hol latom a megoldast. Sajnos
> eleg pesszimista vagyok, mert az emberiseget iranyito folyamatok,
> gazasag, emberi szemelyiseg-jegyek, a korulottunk kialakult
> TECHNIKAI civilizacio nem kedveznek, sot szerintem lehettetlenne
> teszik, hogy a Foldet megmentsuk. Ez nem azt jelenti, hogy kihal az
> elet a Foldon, bar ennek is van lehetosege, hanem azt, hogy csak a toredeket
> tudjuk megorizni unokainknak a mai gazdagsagbol. Addigra mi emberek lehet,
> hogy az egesz Tejutat bejarjuk, de az arat megfizettuk.
> 
> Van egy remeny. Hiszek a Samanokban. Balazs, nem tudod veletlenul
> valamelyik Samannak az email-jet. De egy valodinak am :-) !!!
> 
> Udv mindenkinek!
> 
> 			Kovax
Szerintem sem pusztul ki az emberiseg, de at kell alakulnia az
embereknek s a kulturanak. 
Amit az unokainknak megorzendo gazdagsagrol irtal, azt ugye a
mai emberiseg kisebb reszere ertetted?
Udv Gyuri
-- 

      *--------------------------------------------------------------*
      *        Gyuri Wolf                   Physics, Theory          *
      * Gesellschaft fur Schwerionen-  E-mail:     *
      *     forschung (GSI) mbH        Tel: +49 6151 359 2755        *
      * 64220 Darmstadt, P.O.B. 110552 Fax: +49 6151 359 2990        *
      *          Germany               Priv: +49 6151 7008 27        *
      *--------------------------------------------------------------*

Environmental Indicators of Hungary


The  Hungarian  Ministry of Environment and Regional  Policy
(Kornyezetvedelmi  es Teruletfejlesztesi  Miniszterium)  has
recently   released  Environmental  Indicators  of   Hungary
(Hazank   Kornyezeti  Allapotanak  Mutatoi).   It   contains
chapters   on   economics   and  environmental   protection,
environment  and  health, nature and wildlife,  air,  noise,
water,  soil, waste management, and the built-up environment
(urban  and  rural). The 68-page booklet is full of  tables,
charts,  graphs, and maps,  which show, for instance,  that:

. the Jasz-Nagykun-Szolnok region (central-eastern  Hungary)
has  the highest rates of primary lung cancer (108 cases per
100,000  inhabitants) and that Fejer (central  Hungary)  has
the  lowest rates (67 cases per 100,000) (page 13).

. the mortality rate for  men  has increased  across all age  
ranges, and the greatest increase has occurred in men between 
40 and 49  years  of age: the rate has nearly doubled  since  
1970 (5.23  deaths per 1000 inhabitants  in  1970  vs.  9.58  
deaths per 1000 inhabitants in 1991). The mortality rate for 
women has  decreased  in  some cases (page 14).

. nearly  100%  of Hungarians have access  to running water, 
but only about  57% of households are  connected  to sewers. 
This is a gap of 43%, which is more than double the European 
average gap  of  20% (page  59). 

The main  deficiency of the booklet is that its most  recent  
data are from 1993, but most of the  data  are from  1992 or 
earlier.

(Information source Monthly Media Update newslettter vol 1.8, 
December 94, Contact: Nicolas Johnson, )