Mitol es hogyan lesz hit/hitetlenseg?

Kedves VITA-Olvasok!

Riesz Feri kerdesein magam is igen sokat gondolkodtam:

> Egyaltalan: mitol lesz valaki hivo, mitol fordul el valaki Istentol vagy
> eppen Isten fele ? 

A sajat velemenyemet az alabbiakban tudnam korvonalazni:
Az ember eredendo allapotaban egyaltalan nem veti el Isten fogalmat.
Sot, vilaglatasat teljesebbnek erzi Isten foltevesevel. Tehat nem az 
Isten FELE' fordulas szorul magyarazatra, hanem a TOLE valo elfordu-
las. Ennek tobb oka lehet. A teljesseg igenye nelkul nehany:

1. racionalis redukcionizmus

   Ez a fajta gondolkodas abbol indul ki, hogy a racionalis ervekkel 
   alatamaszthato okok es okozatok kozul elegendo egy minimalis resz-
   halmazt kivalasztani, es eszerint szemlelni a vilagot. Az mondjak: 
   "Ha Isten foltevese nelkul kielegito termeszetmagyarazatot tudok 
   gyartani, akkor nem kell foltennem Isten letet ahhoz, hogy elni
   tudjak. Tehat Isten nem is letezik."
   
   A gond ezzel az, hogy egy, a racionalison tulmutato letezot (Isten
   ilyen, ha van) racionalis kriteriumnak vet ala. Kepzeljuk el, hogy
   az eszaki egov feleves ejszakaja alatt valaki arra a kovetkeztetes-
   re jut, hogy a szeme tok folosleges, mivel sotet van es nagy mugond-
   dal kiszurja oket. Aztan mikor jon a feleves nappal, csak hummog:
   "Mit mondtam..., ugye, hogy nincs semmi valtozas."

2. spiritualis fogyatkozas

   Ez akkor lep fol, amikor a koznapi vilag kihivasai es apro sikerei,
   csabitasai lecsokkentik valakiben a spiritualis elmelyules igenyet.
   A tomegkultura sikeragazatai ("meno" filmek, rockzene, jatekterem,
   pornografia) altalaban ezt a fajta spiritualis fogyatkozast es el-
   felszinesedest tamogatjak ill. celozzak meg, professzionalis modon. 
 
3. spiritualis tulburjanzas

   Amikor valaki rabjava valik egyfajta misztikus-spiritualis keny-
   szernek, hogy ott es akkor is transzcendenciat keressen, ahol ez
   ellentmond nem csupan a jozan esznek, hanem a vallas tanitasanak is.
   A kabitoszer-fogyasztas is ide sorolhato, ami egy ideig "magas" spi-
   ritualis elmenyeket is kepes produkalni, azonban szuksegkeppen el-
   vezet kesobb a teljes fogyatkozashoz.

4. politikai presszio

   A politika bizonyos esetekben konkurrencianak erzi a hivo Isten 
   iranti elkotelezettseget es ezert presszioval el ellene. Ez tortent
   peldaul Magyarorszagon az elmult 50 evben. Ez elsosorban a felnovek-
   vo uj generaciora hat, tehat lassan ervenyesul, de hatasaban rend-
   kivul messzire nyulo. Megitelesem szerint Magyarorszagon legalabb
   ujabb 20-25 szukseges a normalis spiritualis tartalom es a hagyoma-
   nyos kereszteny gondolkodas tarsadalmi szintu ujratermelodesehez. 

> A kereszteny tanitas szerint Istenrol a kinyilatkoztatas
> (Biblia) altal es a teremtett vilag megfigyelese utjan szerezhetunk tudomast.

Mivel a Biblia olvasasahoz eleve kell egy motivacio, ateistak megterese
leginkabb valamilyen lelki elmeny hatasara kovetkezik be. A lelki el-
meny hasonlithato kisse az intuitiv gondolathoz: hirtelen jelenik meg
benned, magad sem tudod hogyan, de egyszer csak ott van. (Tessek New-
ton almafajara es a tomegvonzas torvenyenek hirtelen folfedezesere
gondolni.)

"A teremtett vilag megfigyelese utjan szerzett tudomas" nagyon sokmindent
takarhat. Osszes elmenyedet ide sorolhatod. Es ha valaki kovetkezetesen
keruli bizonyos fajta (pl. spiritualis tartalommal biro) elmenyek meg-
szerzeset, abbol ezek az elmenyek esetleg orokre hianyozni fognak. De 
aki nyitott es johiszemmel kozeledik ezek fele az elmenyek fele, az egy-
szer csak eljuthat egyfajta spiritualis bizonyossaghoz. Es ezt a bizo-
nyossagot a Biblia megerositi.

> Mitol lesz valakinek hite ?  Azt hiszem, a hit valami olyasmi, amit nem
> lehet "akarni". 

Ismet segithet az intuiciora valo hivatkozas. Nem akarhatsz direkt mo-
don intuiciohoz jutni, azt mintegy eszkozkent birtokolni. Ha "akarod",
kisiklik a kezedbol. Mint ahogy Newton sem "akarhatta" kitalalni a gra-
vitaciot. Azt sem tudhatod elore, mi is valojaban az, amit "akarni"
akarnal. Az intuicio bizonyos kedvezo korulmenyek kozott jon magatol. A 
kedvezo korulmeny a Te folkeszult allapotodat, nyitottsagodat is jelenti. 

Hasonlo lehet a helyzet a hittel is. Ha nyitott vagy, nem eleve eluta-
sitassal kezeled a hitbeli kerdeseket, es tiszta szivvel gondolkodol el 
rajtuk, jo eselyed van ra, hogy egyszer csak beledkoltozik a hit, magad 
sem tudod, hogyan es miert, de egyszer csak ott van. 

Udvozlettel:                                                  Sz. Zoli

Kedves VITAzok!

Szekely Zoli valaszolt a "Nemhivo gondolatok az imadsagrol" cimu irasomra.
Hangsulyozom, nem kivanok belemenni egy hitvitaba, de engedjetek meg, hogy
nehany mondatban azert reagaljak Zoli irasara.

Ezt irja Zoli:

>Ugyanis Istentol elva-
>laszthatatlan alaptulajdonsag, hogy O hataroz meg Tegedet es nem
>forditva.

Kotozkodom, de aruld el kerlek: ezt meg honnan tudod ilyen hatarozottan?

>> Imadsag = meditacio.
>
>Imadsag = sokkal tobb, mint meditacio. A meditacio csupan toprenges
>Istenrol, mig az imadsag Isten MEGSZOLITASA. A meditacio elmelkedes,
>az imadsag viszont AZONOSULAS. A meditacio foltevesekkel es lehet-
>seges konkluziokkal el, az ima egyetlen foltevese ISTEN HATARTALAN
>JOSAGA, konkluzioja pedig az isteni akaratba vetett BIZALOM. A medi-
>tacio erzelmileg semleges, az ima erzelmileg ELKOTELEZETT ES ATFU"-
>TOTT. A meditacio Isten rendelvenyeinek egyenrangu boncolgatasa, az
>ima alapszituacioja viszont az ezen rendelvenyeknek valo ONKENTES
>ALAVETETTSEG. Es meg sorolhatnam.

Remek "levezetes", csak az a bibi, hogy a meditaciot Te nem ismered.
Akkor pedig milyen alapon hasonlitasz? Elmondhatnad, hogy SZERINTED mi
az ima, mas elmondhatna, hogy SZERINTE mi az a meditacio es azutan
ossze lehetne vetni a ket fogalomkor atfedeset. Kezdjuk ott, hogy a
meditacio nem feltetlenul istenrol valo toprenges es akkor maris mas
palyan fut a gondolat.

Ezt irtam:

>>Amikor mely vallasossagot irok, akkor az sem
>>katolikus, sem kereszteny, sem mezopotamiai egyisten vagy mas hitet jelent,
>>hanem egy fajta kepesseget a mely hit befogadasara es gyakorlatara. A kepes-
>>seg a lenyeges, nem a hit tartalma, ez utobbi szinte teljesen kozombos.

Zoli valasza a kovetkezo volt:

>Attol felek, itt fatalis tevedesrol van szo (maganvelemeny)! Ebbol az
>alapallasbol, ugy erzem, nehezen johet ki barmifele "isteni". A hit
>tartalmaval (pl. Jezus Krisztussal) valo erzelmileg futott azonosulas
>nelkul nincs maga a hit es nincs gyogyulas sem. Aki kozombos, annak a
>hite csak egy affele telikabat, mindegy melyiket veszi fol. Az igazi

En meg attol felek (es ez is maganvelemeny), hogy nem ertetted meg azt, hogy
mit jelent a hit tartalma igy megkiserlem egy kicsit megvilagitani:

Aki HISZ valamiben, annak a HITE a sajat TARTALMAval osszevetve nem ko-
zombos. Mondjuk, hogy ettol gyogyul. Az, viszont, hogy a HIT tartalma a
keresztenyi dogma-e, vagy a hindu, eseteleg a muzulman, esetleg a panteizmus,
az az eredmenyt tekintve kozombos: mindegyik meggyogyulhat. Erre ertettem azt,
hogy a TARTALOM kozombos. Megkerdem: ugy veled, hogy pl. a muzulman hitbol
nem johet ki "isteni"? Vagy a hindubol?

Zoli, szeretnem ismetelten felhivni a figyelmed valamire: a vilagon tobb
szaz vallas letezik. A hivok zome lenyeget tekintve 8 vagy 9 hitrendszer
szerint el. A kereszteny ezek kozott nem is a legnagyobb. Ha hitrol irok,
vagy altalaban hitrol vitazunk, akkor a vilag hivo lakossaganak a 67%-a
nem zarhato ki azert, mert nem az altalad egyetlennek itelt dogma hive.

De itt a magam reszerol megallok, mert a hit tartalmarol nem vagyok hajlando
vitazni.

Vegezetul:

>Kereszteny hit es kozombosseg: tuz es viz. Antagonizmusok.   (szekely)

"Uram! A barataimtol es joakaroimtol ments meg! Ellensegeimmel elbanok
magam is!" - (O'asszir ima. ;-))

Udvozlettel:  Cser Ferenc