Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 692
Copyright (C) HIX
1999-03-05
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: fenysebesseg kontra mu_0 (mind)  13 sor     (cikkei)
2 napfogy. (mind)  8 sor     (cikkei)
3 Re:Napfogyatkozas terkepek (mind)  16 sor     (cikkei)
4 Napfogyatkozas (mind)  14 sor     (cikkei)
5 Fenysebesseg, mu-null es fizikai realitas (mind)  88 sor     (cikkei)

+ - Re: fenysebesseg kontra mu_0 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Wed, 3 Mar 1999  wrote:

> Az abszolut permeabilitas es a permittivitas a ter tulajdonsaga,
> ezek valos fizikai jelentessel birnak.
> A feny csak ezutan jon.

Nem egeszen, mertekegyseg rendszertol is fugg. A CGS-ben pl. az abszolut
permittivitas 1, vagy ha ugy tetszik, nem letezik. A c-t mint vakuumbeli
fenysebesseget emlegetjuk, de helyesebb lenne abszolut hatarsebessegnek
hivni. Ezzel terjed minden hatas, aminek a kozvetitoje tomeg nelkuli
reszecske.

Hidas Pal
+ - napfogy. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A Magyar Csillagaszati (?) Egyesulet honlapjan nagyon jo dokumentacot 
talalhattok rola, a megfigyelesre vonatkozo tanacsokkal, elsosorban 
magyarorszagi megfigyelesre alapozva.


Http://napfogyatkozas.mcse.hu/terkep.html

Olah Sanyi
+ - Re:Napfogyatkozas terkepek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Az augusztus 11-i napfogyatkozas magyarorszagi atvonulasat es a
> pontos idoadatokat (UT vagyis grinicsi ido szerint, amihez egy
> orat hozza kell adnunk)

En ugy tudom, hogy augusztus 11-en nyari idoszamitas lesz ervenyben,
ezert az UT-hez 2 orat kell majd hozzaadni, hogy megkapjuk a helyi
idot.

Udv,
      Sailor

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

De Angliaban is a nyari idoszamitas lesz ervenyben... Kerdes, az
UT vajon a teli greenwhich-i ido vagy a mindenkori pillanatnyi?
Udv///Meszaros Laci
+ - Napfogyatkozas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Segitsetek egy laikusnak!
Megtekintettem az NASA lapon a terkepeket.

Biztos en vagyok a hulye, de elmagyarazna valaki, hogy a feltuntetett
szemlelesi idopontok miert Nyugatrol - Keletre novekszenek? Hiszen a
Fold is ugyanigy forog...

Letezik, hogy a Hold mozgasa gyorsabban viszi elore az arnyekot, mint ahogy
a Fold egy adott pontja kiszalad alola? Vagy a Nap koruli keringes
"invertalja" az egeszet? Mas okot nem tudok elkepzelni, felteve, hogy az
idopontok valoban a takarast jelentik. Ne hagyjatok ketsegek kozott! :)

Koszonettel:
HA
+ - Fenysebesseg, mu-null es fizikai realitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Karcsu  [Hungary]) irja:

>>> Lehet, hogy rosszul emlekszem a kepletre, de a lenyeg az,
>>> hogy a feny sebessege ket univerzalis allandoval kozvetlen
>>> kapcslatban all.
>>
>> Nem ketto az, hanem egy: epp a fenysebesseg :o))) Vicc nelkul: a mu_0
>> neven tisztelt mennyiseg erteket az aram mertekegysegenek definicioja
>> rogziti (4*pi*1e-7 SI-egysegekben).

> Kedves KZ!
>
> Azt kell mondjam, hogy teljesen igazad van abban, amit leirtal.
> Viszont a matematikai formalizmus feltarja szamunkra,
> hogy a mu_0 valasztas tobbe-kevesbe ad hoc jellegu.

Kedves Karcsu!
Konkretan milyen matematikai formalizmusra gondoltal?

> A valosagban nem mu_0 fugg c-tol, hanem forditva.

Milyen ertelemben irod azt, hogy "a valosagban"? Kiserleti alapon?
Elmeleti elofeltevesek alapjan?

> A c abszolutnak valo megtetele eppenseggel korlatozza a
> tudomany fejlodeset.

Ha arra gondolsz, hogy egyszer esetleg kiderulhet: a fenysebesseg nem
abszolut es nem allando, akkor azt is tegyuk hozza, hogy epp a KZ altal
hasznalt mertekegysegrendszer, a CGS es rokonai nem tetelezik ezt fel. 
Az SI es mostanaban javasolt tovabbfejlesztesei teszik a c erteket egyszer
s mindenkorra adott puszta szamma.

Persze a mertekrendszer valasztasa igazabol nem tudja korlatozni a tudomany
fejlodeset - ha a fentemlitett eset megvalosulna, azt a fizika tudna kezelni,
csak epp kenyelmetlenek lennenek a kepletek (vegul is lehetett szamolni a
teljesitmenyt loeroben is, aztan atszamolni koloria/nap egysegre, az en
gyerekkoromban a hatodik altalanosban meg ezt neveztek fizikanak...).

> Az abszolut permeabilitas es a permittivitas a ter tulajdonsaga,
> ezek valos fizikai jelentessel birnak.

A "ternek" mint olyannak nincs permittivitasa es permeabilitasa. Ezek a
fizikai tulajdonsagon csak a - folytonosnak tekintett - tomeges anyag
es az elektromagneses mezo kolcsonhatasanak kozelito, fenomenologiai 
leirasara szolgalnak. Az epszilon-null es a mu-null allandok csak a
szerencsetlenul (marmint fizikailag szerencsetlenul, megengedem - bar meg
nem tapasztaltam -: a gyakorlatban jol hasznalhatoan) valasztott egyseg-
rendszerben fellepo atvaltasi konstansok (lasd Taylor-Wheeler: Terido-fizika
cimu konyvenek elejen a tanmeset az egyszeri foldmerokrol, akik az eszaki
iranyt merfoldben, a keletit kilometerben mertek, es szinte szentkent
tiszteltek a bizonyos kepletekben fellepo 1.6 km/merfold "univerzalis
allandot" - es persze igyekeztek minel pontosabban megmerni...).

> A feny csak ezutan jon.

A feny realis, sokszor tapasztalt fizikai jelenseg. Elmeleti leirasara
szukseg van. Ennek eddigi legjobb modjat a Maxwell-egyenletek (illetve
ezek kvantumelektrodinamikai valtozata) adja. De ne felejtsuk el, hogy
a Maxwell-elmelet is csak hipotezis. Esetleges megdolesevel nem dol ossze 
a vilag.

A cgs egysegrendszerben es rokonaiban a Maxwell-egyenletekben fellep egy
sebessegdimenzioju allando, ezt jelolik c-vel. Mas allando nem szerepel.
Az egyenletek kovetkezmenye, hogy letezik egy c sebesseggel terjedo
transzverzalis hullam. A fizikai hipotezis annyi, hogy ez az elmeletbol
levezetett jelenseg azonos a realisan megfigyelt fennyel. Ha egy majdani
kiserlet azt mutatja, hogy a realis feny tulajdonsagai masok, sebessege 
nem univerzalis, helytol, iranytol es vonatkoztatasi rendszertol fugg,
akkor egyszeruen azt kell mondani, hogy a Maxwell-egyenletek nem irjak
le helyesen a realis feny tulajdonsagait - fizikusok, szabad a palya, 
varjuk az uj egyenleteket! Mindez mit sem valtoztat a Maxwell-egyenletek
sokat vizsgalt matematikai sajatossagain (pl Lorentz-kovarianciajukon), es
a bennuk szereplo konstans jelentesen: ez az egyenletek altal leirt hullam
terjedesi sebessege.

Hasonlo fizikai elemzes nem mondhato el a mu-null es epszilon-null konstansok
eseten, ezek ugyanis nem irjak le semmilyen fizikailag realis letezo 
objektum semmilyen fizikai tulajdonsagat. 

> Bocs, ha kicsit zavaros voltam, kesore jar mifelenk. :)
> Karcsu

Ezt az egesz vitat kb masfel eve egyszer mar lejatszottuk. Akkor Feher
Titusz mondta kb ugyanazt, amit most en. Talan nem veletlenul...

udv
dgy

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS