Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX VITA 84
Copyright (C) HIX
1994-09-25
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Kategoriak es civilizaciok (mind)  98 sor     (cikkei)
2 A bunrol (mind)  22 sor     (cikkei)
3 A MOKA-rol (mind)  11 sor     (cikkei)

+ - Kategoriak es civilizaciok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kolos irja:
>Egy kerdes, a vita szandeka nelkul:
>Mi a megfelelo szo arra, aki tagadja Isten letet es valaha is
>voltat (mondjuk peldaul ) logikai alapon, esetleg tudomanyosan,
>(vagy epp teologiailag) es mi a jo szo arra, aki Isten letet elfogadja
>minden erv ellenere, abbol a meggyozodesbol eredoen, hogy kapcsolatban
>all vele es ezert nem tud mit kezdeni mas megkozelitesekkel, mert
>nem erti, hogy hozhatoak ossze egyatalan, hiszen szamara minden, valahol
>Isten maga.
>VAn ezekre szo, egyatalan?

Szerintem a koruliras jobb, az olyasmi cimkeken, hogy pl. tudomanyos
istentagado (~szcientifikus ateista), vagy tapasztalati istenhivo
(~experimentalis teista) sokmindent lehet erteni, mas-mas embernek
mast es mast jelenthet, es aztan nem csoda, ha nem ertik egymast,
ha errol probalnak beszelgetni. Persze, az is faraszto, hogy az ember
a gondolati rendszeret, hitvallasat minden alkalommal kifejtse, vagy 
hogy maset vegighallgassa. Ez meg viszonylag szuk kategoriakon belul
is igaz, azaz pl. az, hogy X es Y az A vilagvallas B vonulatanak kovetoi,
semmi biztositekot nem jelent, hogy akar alapveto kerdesekben megegyezzenek
a gondolataik. Akkor inkabb azt mondanam, ne is cimkezzuk oket, ne is
altalanositsunk egyikojukrol sem, sem A-ra, sem B-re, nem er semmit az
egesz. Lehet ezt, persze, a masik oldalrol is nezni, es azon temak alapjan
megis cimkezni, ahol X es Y egyetert. Most az 'egyetertes' ismeretelmeleti
boncolasaba nem mennek bele, ott is jol el lehet vacakolni...

Szoval: en azt kovetem, hogy X egyen, Y egyen, vannak hasonlo dolgaik,
vannak kulonbozoek (nem feltetlenul ellentetesek!), a cimkezesuk pedig
legyen mas gondja ;-))). [Most pihentetem vesszoparipamat az embermodellek-
rol.]

***

Megint belekotyognek, tisztelettel, Vegh Laszlo es Torok Peter erdekes
parbeszedjebe. Idezetek:
VL:
> Talan azon lehetne meg vitazni, mi lehet a kozos a mi foldhozragadt es az
>esetleges kozmikusan civilizalt lenyek gondolkodasaban. Ilyenekrol mar
>irogattunk, most talan a temat osszefoglalva leirnam roviden, mit vehetunk
>erintkezesi pontoknak.
> 1) A tudatunk, akarcsak az ovek is az Univerzum mukodeset leiro
>torvenyeket tukrozi vissza. Ezek a matematikaval fogalmazhatok meg, tehat
>a matek, a fizika, kemia kozos. Van legalabb is kozos tartomanya, a mi
>tudasunk maradando resze, ezeket illetoen gyorsan megerthetjuk egymast,
>csak nemi nyelveszkedes az egesz.

TP valaszol:
>  Egy torokkoszorulest megengedek: valtottunk nehany penget azugyben, mennyire
>tekinthetok az altalunk felfedezett torvenyek tolunk fuggetleneknek, mennyiben
>vannak hatassal a vilagra, egyaltalan leteznek-e rajtunk kivul... Ugyhogy en
>nem vagyok olyan biztos abban, hogy egy masik civilizacio tenyleg hasonlo
>vilagkeppel rendelkezik-e. (De nem is filozok rajta :-) ).

Egy kicsit mas oldalrol nezve Laszlo elso pontja nehany olyan implicit
allitast tartalmaz, amelyek talan igazak, talan nem. Ha a termeszettudomanyos
modellt tekintjuk keretnek, akkor is ugy fogalmaznek, hogy a tudatunkban
az Univerzum altalunk (erzekszervekkel+muszerekkel) eszlelt szeletenek
egy eleg rovid idotartamban megfigyelt viselkedese alapjan kigondolt
kozelito modell idoben es terben nagy tartomanyokra extrapolalt valtozata 
van. A megfogalmazas nyelve egyfajta szamertelmezesen alapulo logikara epulo
absztrakt matematika, amelynek az ervenyessegi korlatait nem ismerjuk jol.(*)

Egy masik civilizacio nem feltetlenul ugyanazt az Univerzum-szeletet eszleli,
mint mi, lehet egeszen mas jellegu asztronomiai kornyezete, lehetnek egeszen
mas periodusidejei [talan ezt TP is emlitette mar], lehet, hogy nem ennyire
az elektromagneses hullamok detektalasara epul az eszlelesuk, hanem valami
egeszen masra, amirol mi nem is tudunk, mert nem is eszleljuk, es lehetnek
egeszen masfajta modelljeik a vilagrol, amelyeket mi el sem tudunk kepzelni,
mert esetleg nekik egeszen mas a celjuk a modellekkel, mint nekunk, es persze
akkor mar miert is lenne barmi kozos a modellt megfogalmazo nyelvben.

Igy nezve azert leszukul az altalunk felfoghato idegen civilizaciok kore
azokra, akik nagyon hasonlitanak rank. En a kis hazankat keletrol karejozo
orthodox kereszteny alapu civilizacioban felnott emberek megerteset is nagyon
nagy eredmenynek tartanam, pedig ok nagyon-nagyon-...-nagyon hasonlitanak
rank.

(*) Egy ismert es nyilvanvalo pelda az absztrakt modellek korlatairol:
Absztrakt modell:  1 munkas egy adott munkat T ido alatt vegez el.
                   N munkas u.azt a munkat  T/N ido alatt vegzi el.
Gyakorlatibb kerdes:
  Ha 1 munkas egy 1m X 1m X 1m -es godrot 1 ora alatt as ki, akkor
  1 millio munkas ugyanazt a godrot mennyi ido alatt assa ki?

[Aki a pelda forrasat helyesen megnevezi a cikk megjelenese utan 2 napon
 belul, annak kuldok egy piros gombot, amit baj eseten meg lehet nyomni.
 Aki ez utobbi otletre is megnevezi az adott idon belul a forrast, az
 tetszoleges szinu gombot kerhet (es kap) tolem. Jo szorakozast!]

Udv
Attila

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Bejelentem erkolcsi elsobbsegi igenyemet mindket megoldasra, de 
termeszetesen nem indulok a versenyben, mert helyzetemnel fogva eleve 
meg is nyerhetnem :-)
Radnai Tamas (moderator)
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
+ - A bunrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves VITAzok!

Valaki irt a bun ateista szemszogbol valo megitelesenek kerdeserol. Szerintem
a bun jelensege nem sokban kulonbozik ateista es teista korokben. (Ha ezt az
allaspontot valaki mar kifejtette volna, elnezest, nem olvasom rendszeresen a
VITAt.)

Tehat velemenyem szerint a bun jelensegevel szorosan osszekapcsolodik a
lelkiismeret kerdese. Meggyozodesem, hogy az embernek csak attol van
lelkiismeretfurdalasa, ill. csak az bantja a lelkiismeretet, ami masok altal
helytelennek iteltetett. Tehat az ateista esteben amit a tarsadalom bunnek
tekint, az a bunosseg erzeset kelti az elkovetoben. Ez termeszetesen sokszor
egybeesik a torvenyes eloirasokkal, mivel - optimalis esetben - a torvenyek a
tarsadalom felfogasat tukrozik. Az embereknek igenis fontos, hogy a tobbiek mit
gondolnak roluk, es ha mindenki mint bunosre nez valakire, az bunosnek fogja
magat erezni. A kulonbseg az ateista es a teista kozott csupan az, hogy mig az
ateista szamara a tarsadalom altalanos felfogasa a mervado, addig a teista
szamara sokkal fontosabb az ot korulvevo tobbnyire kisebb csoport felfogasa. 


                                        Galambos Adam
                                University of Northern Iowa
+ - A MOKA-rol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mint azt nehanyan kozuletek talan olvastak, volt egy rovid kis hozzaszolasom a
MOKA-ban, amelyben kritizaltam a rasszista vicceket. Szerintem nagyon
helytelen, hogy ilyenek elofordulnak a MOKA-ban. Nem azt mondom, hogy cenzura
kell - csupan azt, hogy az ilyen viccek feladoi eszre kellene hogy vegyek, hogy
mennyire artalmas amit tesznek. A valaszokbol ugy lattam, hogy a MOKA
kozonsegenek a tobbsege - tisztelet a kivetelnek - fel sem fogta, hogy mit
kifogasolok. Ha barkinek van valami hozzaszolnivaloja a temahoz, szivesen
vitatkozok!

                                        Galambos Adam
                                University of Northern Iowa

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS